Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-10 / 35. szám
A Lordok Háza február végén szavaz az 50. cikkely aktiválásáról - Válságban a Munkáspárt - Új referendumot írnának ki a skótok May győzött, zöld út a Brexit előtt A brit alsóház szerda este, harmadik olvasatban, elsöprő többséggel felhatalmazta Theresa May kormányfőt, hogy aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, s kezdje el a tárgyalásokat Brüsszellel Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból. Igaz, ez nem a parlamenti folyamat végső állomása, hisz még a Lordok Házának is voksolnia kell, de ha minden May tervei szerint halad, akkor a jövő hónapban, legkésőbb március végéig csakugyan kezdeményezheti a Brexit-folyamat hivatalos megindítását. ELEKES ÉVA Elhúzódó, hétórás vita után az alsóház igen nagy többséggel, 494:122 szavazati aránnyal fogadta el a Brexittörvényt, megadva ezzel a felhatalmazást a konzervatív kormány fejének. Theresa May eleve azon az állásponton volt, hogy miniszterelnökként jogában áll saját hatáskörében eldönteni, mikor süti el a startpisztolyt. Két magánszemély beadványa nyomán azonban a legfelsőbb bíróság végül úgy határozott: a parlamentnek is van szava egy ekkora jelentőségű kérdésben. Ám a honatyák nem éltek a kínálkozó lehetőséggel, s noha kilenc módosító indítványt is előterjesztettek, mindet leszavazta a tory többség, így a Brexit-törvény változatlan formában kapott zöld utat. A Lordok Házában ugyan nincs többségük a kormányzó konzervatívoknak, de arra számítanak, hogy a február 20-án összeülő felsőház sem fűz majd módosítást a törvényhez. A parlamenti kitérő mégsem volt teljesen haszontalan - vélekedett a Guardian című lap kommentátora, hiszen a vita felszínre hozott olyan problémákat, amelyekről egyébként nem esett volna szó, így viszont Theresa May mégiscsak rákényszerült, hogy legalább vázlatosan ismertesse, milyen célokkal vág neki a tárgyalásoknak s milyen feltételekkel képzeli el a Brexitet. Az elsöprő többség meglehetősen félrevezető, elvégre az alsóház tagjainak zöme az EU- ban maradás mellett kampányolt, amikor az előző tory kormányfő, David Cameron - saját pozícióját s pártja többségét féltve - végzetes engedményt tett az erősödő euroszkeptikus tábornak, s kiírta a referendumot az uniós tagság felmondásáról. Tavaly júniusban a britek csaknem 52 százaléka végül a kilépésre voksolt. A tory kormány fejének, miután nem tudott igazi engedményeket kicsikarni Brüsszeltől, nem maradt más választása, le kellett mondania. S noha May korábban (igaz, nem nagy lelkesedéssel) a bennmaradás mellett korteskedett, végül ő az, aki levezényli a továbbra is kiszámíthatatlan következményekkel járó kiválási folyamatot. May eddig keveset árult el tárgyalási stratégiájáról, egyesek kétlik, hogy egyáltalán létezik ilyen, de felszólalásaiból s a 77 oldalas Fehér Könyvből annyi azért mégis kiderült, hogy a brit kormányfő az úgynevezett „kemény Brexit” híve, azaz teljes szakításra készül. Tehát olyan megoldásra, amely mellett Nagy-Britannia nem marad tagja az egységes piacnak, hanem országonként akarja újratárgyalni a kereskedelmi kapcsolatok feltételeit. Ha London nem mondaná fel az egységes piaci tagságot, akkor csak felemásra sikeredne a kilépés, s a négy uniós szabadság - az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása - biztosítását továbbra is vállalnia kellene a brit kormánynak. George Osborne, Cameron pénzügyminisztere a parlamenti vita előtt bírálta is Mayt, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy a Brexitet az ország gazdasági érdekei elébe helyezi. Nehéz persze a jóslatok rengetegéből kihámozni, hogy az Osborne által a népszavazási kampányban felvázolt katasztrofális szcenáriók következnek-e be vagy éppenséggel virágzásnak indul az „uniós béklyóktól” megszabaduló brit gazdaság, ahogy a kilépés hívei váltig állítják. A nehéz időket élő Munkáspártban viszont a Brexit-vita tovább növeli a megosztottságot. Jeremy Corbyn, a Labour vezetője maga is csak langyosan kampányolt az EU-ban maradás mellett, s a parlamenti vitát sem használták ki arra, hogy a Labour markánsan elhatárolódjon a konzervatívoktól, ahogy azt párton belül sokan javasolták. A munkáspárti árnyékkormány legtöbb tagja így - ha fájó szívvel is - tudomásul vette a brit választók többségének akaratát, s igennel szavazott a Brexit-törvényre, a pártvezér ugyanis erre kötelezte a honatyákat. Végül 52 rebellis munkáspárti képviselő voksolt a törvény ellen, szembeszállva Corbyn akaratával. Az ellenzék vezére előzetesen kénytelen volt cáfolatot kiadni, mondván, nem igazak azok a híresztelések, hogy ha ötvennél több képviselője cserben hagyja, akkor lemond a posztjáról. Az árnyékkormány újabb embert veszített: Clive Lewis, az üzleti ügyek árnyékminisztere inkább benyújtotta lemondását, mintsem hogy a Brexitre voksoljon. Lewist mellesleg Corbyn egyik legesélyesebb jövőbeni kihívójának tartják. A Brexit-folyamat vesztesei kétségkívül a skótok, hiszen ott a választók 62 százaléka az EU-ban maradásra voksolt. Az alsóházi szavazás előestéjén a skót helyi törvényhozás 90 igen, 34 nem szavazattal demonstrálta, hogy nem akarják megadni a felhatalmazást a Maykormánynak a Brexit beindítására. Ám Skóciának nem adott vétójogot a brit legfelsőbb bíróság, ahogy Walesnek és Északírországnak sem. A Skót Nemzeti Párt 54 képviselője a londoni alsóházban is egyöntetűen a Brexit-törvény ellen szavazott, ahogy a 9 liberális demokrata honatya is ellenezte a felhatalmazás megadását. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter már kilátásba helyezte, hogy Skócia új függetlenségi népszavazást ír ki, s a felmérések szerint nő a skótok elszakadásának támogatottsága, de hajszállal ma is azok vannak többen, akik nem akarnak kilépni az Egyesült Királyságból, így Skócia kénytelen lesz tudomásul venni az EU-tagság felmondásával járó hátrányokat. További bonyodalom, hogy az EU-val való vámunió felmondása a brit-ír határ kérdését is összezavarja. Daniel Mulhall londoni ír nagykövet szerint az Írország és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország közötti határt a brüsszeli tárgyalásokon külön problémaként kell majd kezelni, amivel egyébként Michel Barnier, az EU Brexitügyi főtárgyalója is egyetértett. Több mint 200 határátkelőhelyről van szó, ahol óriási a forgalom. Ha tehát be kell vezetni a határellenőrzést, az rengeteg pluszfeladatot jelent majd. • Az alsóházban 494 igen, 122 nem a Brexitre • Corbynnal 52 munkáspárti ment szembe Nem látszott a győzelem hatalmas öröme a kormányfőn, amikor a szavazás után hazaindult fotó: europress/getty images/jacktaylor A magyar gazdaság is sérülhet A Magyar Nemzeti Bank egyik műhelytanulmánya szerint a Brexit esetén 2020 végéig a magyar GDP növekedése évente átlagosan 0,2 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha az Európai Unió növekedése a britek kiválása nyomán érdemben lassul, akkor viszont a magyar gazdaság érintettsége is erősebb lehet, s akár 0,5 százalékkal is visszaeshet évente - írta a vg.hu. A Financial Times friss felmérésében legtöbben a brit cégek versenyhátrányba kerülése miatt aggódnak, mivel kemény Brexit esetén akadályok emelkednek majd kivitelük elé. A vállalatvezetők nagy része is attól tart, hogy a teljes kilépés árthat az üzleteknek. Mi lesz az EU-polgárokkal? A Munkáspárt által kezdeményezett legfontosabb módosító indítvány azt javasolta volna, hogy a May-kormány még az 50. cikkely aktiválása előtt garantálja: megvédelmezik a Nagy-Britanniában élő és dolgozó, becslések szerint legalább kétmillió EU-s állampolgár jogait. A javaslatot azonban 332 szavazattal elutasították, s csak 290-en támogatták, így kérdéses, hogyan alakul majd a már Angliában élő s még inkább a jövőben oda készülő uniós munkavállalók helyzete. 2016-os becslések szerint egy év alatt 285 ezren érkeztek Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból, s mintegy 95 ezer brit telepedett le más EU-tagországban. Az uniós polgárok 41 százaléka konkrét állásra, 30 százaléka álláskeresőben, 13 százaléka tanulni ment a szigetországba. May 12 pontos Brexit-tervében arra tesz csak ígéretet, hogy „a lehetőségekhez képest" megvédik az Egyesült Királyságban élő EU- polgárok és az EU-tagországokban élő brit polgárok jogait.