Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
CEU-botrány: Nobel-díjas tudósok sora és az amerikai külügyminisztérium is a magyar kabinetet bírálja Orbánék ellen a fél világ • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az amerikai külügyminisztérium közleménye Orbán Viktor kormányfő szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatának tükrében különösen figyelemreméltó. A kormányfő az intézményt gyakorlatilag csalónak nevezte, s jelezte, a „Sorosegyetemmel” nincs tárgyalnivalójuk. Szerinte ugyanis csakis az amerikai és a magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik a CEU sorsa. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. - Az Egyesült Államok szövetségi kormányának semmilyen fennhatósága nincs a felsőoktatás fölött - nyilatkozta lapunknak a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem oktatója, az intézmény Integrált Informatikai Rendszerének igazgatója, Purger Tibor. Az amerikai felsőoktatási rendszer kiváló ismerőjét Orbán Viktor rádiós nyilatkozata ügyében kerestük meg. Kérdeztük a magyar külgazdasági és külügyminisztériumot, hogy a jövőben tervezik-e a kapcsolatfelvételt az amerikai szövetségi kormánnyal, vagy esetleg Washingtontól várják-e, hogy - a CEU közbenjárására vagy attól függetlenül - megtegye az első lépést, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz. Purger Tibor elmondása alapján azonban Washingtonnak nincs hatásköre ebben az ügyben, hiába mondja Orbán Viktor, hogy kormányközi megállapodástól függ a CEU sorsa. „Amikor az Egyesült Államokban valaki egyetemet akar alapítani, akkor nem a szövetségi kormányhoz fordul, hanem a tagállamok egyikének a kormányához. Jelen esetben New York állam az, amelyik a CEU-val kapcsolatosan bármit mondhat, ha akar. A szövetségi kormánynak semmi köze ahhoz, hogy a CEU hogyan működik” - mondta a Népszavának telefonon Purger, aki szerint a magyar kormányfő pénteki nyilatkozata hasonlít arra, amikor a 2014-es kitiltási ügy kapcsán a kormány azon az állásponton volt, hogy csak akkor lép, ha az amerikaiak „közzétesznek valamit”. „Ez egy halogató taktika, hogy neki ne kelljen nyilatkoznia” - kommentálta az évtizedek óta az Egyesült Államokban élő és oktató szakember. Közben itthon, a 444.hu információi szerint, úgy döntöttek, hogy a vártnál korábban, már hétfőn a parlament elé kerül a nagy vitát kiváltó törvényjavaslat. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy miért kellett az eredetileg szerdára tervezett vitát előrébb hozni, de választ lapzártánkig nem kaptunk. A történet néhány nap alatt gyorsult fel látványosan: kedd este jelent meg a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslat, ezzel egy időben a kormányszócsővé vált Origón arról közöltek cikket, hogy az egyetem szabálytalanul működik. Szerdán Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, nem a CEU-ról szól a törvénymódosítás, ugyanakkor később mégis elismerte, hogy ez az egyetem járna rosszul vele. Lázár János csütörtöki eligazításán politikai hisztériakeltést emlegetett. Pénteken Orbán Viktor azt mondta, „nem fair a többi magyar egyetemmel szemben, hogy a CEU több diplomát is kiad, egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset”. A CEU visszautasította a csalásvádat, Michael Ignatieff rektor szerint pedig „teljesen elfogadhatatlan támadás ez az akadémiai szabadságukkal szemben és általánosságban a magyar akadémiai autonómiával szemben is”. A CEU egyébként az Oktatási Hivatal állásfoglalására is hivatkozva közölte: a felsőoktatásról szóló törvény szerint megfelel a magyarországi működés feltételeinek az egyetem. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A CEU elleni attak az akadémiai autonómiával szemben is támadás, véli a rektor fotó: molnár Ádám Erdélyben üthet vissza a kormány intézkedése Victor Ponta volt román kormányfő nagyon jónak és helyesnek tartja a külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést, és bejelentette: jövő héten ő is kidolgoz egy ugyanilyen javaslatot, amelyet a bukaresti parlament elé terjeszt - közölte a Hotnews.ro hírportál. Azonban Ponta dicséretét a Rador.ro portál fenntartásokkal kezelte, hátsó szándékot gyanít amögött, hogy a volt román miniszterelnök a külföldi egyetemek működésének szigorításáról akar törvényjavaslatot kidolgozni. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy két romániai egyetemet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet is, Magyarországról pénzelnek, és egyik esetében sem létezik kormányközi megállapodás az intézmény finanszírozásáról. Ponta ötletére Újhelyi István szocialista EP- képviselő úgy reagált: „Remélem, mindez csak ironikus vélemény volt a részedről, Victor. Aki ugyanis európainak vallja magát, az nem követheti Orbán példáját. Amit Orbán most a CEU-val művel, az több mint fenyegetés vagy politikai leszámolás." Lattmann Tamás nemzetközi jogász már csütörtökön írt arról, hogy veszélyes lehet, ha a magyar modellt átveszik. Lapunknak azt mondta: a magyar javaslat bizonytalan lábakon áll, hiszen nem tudni, mennyiben felel meg az EU-s szabályoknak. „Ha úgy vesszük, a felsőoktatás is egyfajta szolgáltatás, amelynek szabadsága uniós és strasbourgi védelem alatt áll, nem biztos, hogy a javaslat átmenne a szűrőkön" - emlékeztetett. Emellett Lattmann úgy látta, a javaslat akár az Alkotmánybíróságon is elbukhat, „ha a magyar engedélyezi is, a romániai azért keményebben át fogja vizsgálni, az nem annyira felülről irányított, mint nálunk". HÖOK: időszerű eljárás Nem kis meglepetést keltett, hogy miközben a fél világ tiltakozik a CEU elleni támadás miatt, addig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt jelentette be: időszerű a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke közleményében úgy fogalmazott: a Közép-európai Egyetemen folyó munkát elismerik, azt folytatni kell. Ugyanakkor szerinte azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de a piaci igények is megjelenjenek. Olyan szabályozást sürgetett, amely egyenlő feltételeket teremt és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Bokros: orosz érdek áll a Lex CEU mögött Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kérésére zárná be a magyar kabinet a CEU-t - ezt állította Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója az Hír Tv-n. ZOLTAI ÁKOS - Ezt komolyan gondolta? - Az orosz újságok megírták, Putyin elnököt rendkívül zavarja, hogy van Budapesten egy olyan intézmény, amelyben sorozatban termelik a szabadságharcosokat és a szabadgondolkodókat különböző volt szovjet tagköztársaságokba. Az orosz elnök értékrendjét és rövid távú politikai érdekeit nézve a CEU valóban egy komoly veszélyforrás. Ez Oroszországban nyílt titok, többek között a függetlenségét félig-meddig máig megőrző Vedomosti újságban is jelent meg erről cikk. - Akkor nem is várható, hogy meghátrál a kormány? - A magyar miniszterelnök úgy gondolta, hogy Donald Trump hatalomra jutásával az amerikai politika és kormány fenntartás nélkül az ő illiberális demokráciája mellé áll. Nem így van, mert Trump a kis mozgástere miatt a belpolitikáját sem tudja saját kénye-kedve irányítani, pláne nem a külpolitikát. Ezt most nagyon elnézték Orbánék. - Mi lesz a CEU-val? - Egészen biztos vagyok benne, végül nem fogják engedni, hogy egy ilyen komoly intézményt eltapossanak. FOTÓ: TÓTH GERGŐ Egyetemes módszer, tovább a putyini úton HARGITAI MIKLÓS Lépésről lépésre követi az Orbán-kormány azt az intézkedéssorozatot, amellyel a Putyinrendszer Oroszország egyik ranglistavezető magánegyetemét, a CEU-hoz hasonlóan kizárólag posztgraduális képzéseket nyújtó szentpétervári Európai Egyetemet ellehetetlenítette. Az intézmény jelenleg szünetelteti az oktatást. A hatalmi közbeavatkozás ott is sorosozással kezdődött és az intézmény engedélyének visszavonásával végződött. Oroszországban a folyamatot a Rosobrnadzor (az ottani Oktatási Hivatal) indította el tavaly októberben, amikor jelezte, hogy az addig közmegelégedésre működő és népszerű iskola megsértette az egyetemek működésére vonatkozó jogszabályokat. Azóta visszatérően előfordul, hogy a vizsgákra érkező külföldi diákok nem kapnak beutazási engedélyt. A támadásokba a kormánypárti internetes sajtó is beszállt, azt terjesztve, hogy az intézmény - amelynek az orosz gazdasági és pénzügyi adminisztráció több neves képviselője is hallgatója volt - idegen érdekeket szolgál. Az 1994-ben alapított, 2007 óta akkreditált doktori képzéseket nyújtó és többek között a George Soros Foundation, a John and Catherine MacArthur Foundation, a Ford Alapítvány, a Spencer Foundation, a Carnegie Foundation és a Foundation ZEIT-Stiftung támogatását élvező egyetem a nyugati világ legjobb iskoláiból hív vendégprofesszorokat orosz és nemzetközi diákok oktatására, vagyis a működési modellje nagyon hasonlít a budapesti CEU-éhoz. Bár az Európai Egyetemen sokkal jobb a hallgató-oktató arány, mint az orosz állami felsőoktatásban, a Rosobrnadzor arra hivatkozva fogalmazott meg kifogásokat, hogy túlságosan kevés az oktató (az egyetem elsősorban ösztöndíjas vendég professzorokat alkalmazott, ami nem számít ritkaságnak a posztgraduális képzésben). Az Európai Egyetem vezetése viszont kezdettől azon az állásponton volt, hogy semmilyen szabálytalanságot nem követtek el - szerintük megengedhetetlen, hogy a hatalom politikai célokra használja föl az állami hivatalokat. Időközben kiderült, hogy az állami hatóság vizsgálatát egy ultrakonzervatív képviselő, Vitalij Milonov, az állami duma képviselője, a nemzetközi visszhangot kiváltó (többek között a melegek jogait védő kiadványok szerzőit és kiadóit is börtönbüntetéssel fenyegető) „melegpropaganda-törvény” beterjesztője kezdeményezte.