Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

CEU-botrány: Nobel-díjas tudósok sora és az amerikai külügyminisztérium is a magyar kabinetet bírálja Orbánék ellen a fél világ • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az amerikai külügyminisztéri­um közleménye Orbán Viktor kormányfő szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatának tükrében különösen figyelemre­méltó. A kormányfő az intéz­ményt gyakorlatilag csalónak nevezte, s jelezte, a „Soros­egyetemmel” nincs tárgyalniva­­lójuk. Szerinte ugyanis csakis az amerikai és a magyar kor­mány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik a CEU sorsa. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. - Az Egyesült Államok szö­vetségi kormányának semmi­lyen fennhatósága nincs a fel­sőoktatás fölött - nyilatkozta lapunknak a New Jersey állam­beli Rutgers Egyetem oktatója, az intézmény Integrált Informa­tikai Rendszerének igazgatója, Purger Tibor. Az amerikai felső­­oktatási rendszer kiváló isme­rőjét Orbán Viktor rádiós nyi­latkozata ügyében kerestük meg. Kérdeztük a magyar külgaz­dasági és külügyminisztériu­mot, hogy a jövőben tervezik-e a kapcsolatfelvételt az amerikai szövetségi kormánnyal, vagy esetleg Washingtontól várják-e, hogy - a CEU közbenjárására vagy attól függetlenül - megte­gye az első lépést, ám kérdése­inkre lapzártánkig nem érke­zett válasz. Purger Tibor elmondása alap­ján azonban Washingtonnak nincs hatásköre ebben az ügy­ben, hiába mondja Orbán Vik­tor, hogy kormányközi megálla­podástól függ a CEU sorsa. „Amikor az Egyesült Államok­ban valaki egyetemet akar ala­pítani, akkor nem a szövetségi kormányhoz fordul, hanem a tagállamok egyikének a kormá­nyához. Jelen esetben New York állam az, amelyik a CEU-val kapcsolatosan bármit mond­hat, ha akar. A szövetségi kor­mánynak semmi köze ahhoz, hogy a CEU hogyan működik” - mondta a Népszavának telefo­non Purger, aki szerint a ma­gyar kormányfő pénteki nyilat­kozata hasonlít arra, amikor a 2014-es kitiltási ügy kapcsán a kormány azon az állásponton volt, hogy csak akkor lép, ha az amerikaiak „közzétesznek va­lamit”. „Ez egy halogató takti­ka, hogy neki ne kelljen nyilat­koznia” - kommentálta az évti­zedek óta az Egyesült Államok­ban élő és oktató szakember. Közben itthon, a 444.hu in­formációi szerint, úgy döntöt­tek, hogy a vártnál korábban, már hétfőn a parlament elé ke­rül a nagy vitát kiváltó törvény­­javaslat. Megkerestük az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mát, hogy miért kellett az ere­detileg szerdára tervezett vitát előrébb hozni, de választ lap­zártánkig nem kaptunk. A történet néhány nap alatt gyorsult fel látványosan: kedd este jelent meg a CEU-t ellehe­tetlenítő törvényjavaslat, ezzel egy időben a kormányszócsővé vált Origón arról közöltek cik­ket, hogy az egyetem szabály­talanul működik. Szerdán Palkovics László oktatási ál­lamtitkár arról beszélt, nem a CEU-ról szól a törvénymódosí­tás, ugyanakkor később mégis elismerte, hogy ez az egyetem járna rosszul vele. Lázár János csütörtöki eligazításán politikai hisztériakeltést emlegetett. Pén­teken Orbán Viktor azt mond­ta, „nem fair a többi magyar egyetemmel szemben, hogy a CEU több diplomát is kiad, egy Magyarországon és egy Ameri­kában érvényeset”. A CEU vis­­­szautasította a csalásvádat, Michael Ignatieff rektor szerint pedig „teljesen elfogadhatatlan támadás ez az akadémiai sza­badságukkal szemben és álta­lánosságban a magyar akadé­miai autonómiával szemben is”. A CEU egyébként az Oktatási Hivatal állásfoglalására is hi­vatkozva közölte: a felsőokta­tásról szóló törvény szerint megfelel a magyarországi mű­ködés feltételeinek az egyetem. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A CEU elleni attak az akadémiai autonómiával szemben is támadás, véli a rektor fotó: molnár Ádám Erdélyben üthet vissza a kormány intézkedése Victor Ponta volt román kormányfő nagyon jó­nak és helyesnek tartja a külföldi egyetemek mű­ködési feltételeit szigorító magyar törvénykezde­ményezést, és bejelentette: jövő héten ő is kidol­goz egy ugyanilyen javaslatot, amelyet a bukares­ti parlament elé terjeszt - közölte a Hotnews.ro hírportál. Azonban Ponta dicséretét a Rador.ro portál fenntartásokkal kezelte, hátsó szándé­kot gyanít amögött, hogy a volt román minisz­terelnök a külföldi egyetemek működésének szi­gorításáról akar törvényjavaslatot kidolgozni. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy két ro­mániai egyetemet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet is, Magyarországról pénzelnek, és egyik esetében sem létezik kormányközi megál­lapodás az intézmény finanszírozásáról. Ponta ötletére Újhelyi István szocialista EP- képviselő úgy reagált: „Remélem, mindez csak ironikus vélemény volt a részedről, Victor. Aki ugyanis európainak vallja magát, az nem követ­heti Orbán példáját. Amit Orbán most a CEU-val művel, az több mint fenyegetés vagy politikai le­számolás." Lattmann Tamás nemzetközi jogász már csü­törtökön írt arról, hogy veszélyes lehet, ha a ma­gyar modellt átveszik. Lapunknak azt mondta: a magyar javaslat bizonytalan lábakon áll, hiszen nem tudni, mennyiben felel meg az EU-s szabá­lyoknak. „Ha úgy vesszük, a felsőoktatás is egy­fajta szolgáltatás, amelynek szabadsága uniós és strasbourgi védelem alatt áll, nem biztos, hogy a javaslat átmenne a szűrőkön" - emlékeztetett. Emellett Lattmann úgy látta, a javaslat akár az Alkotmánybíróságon is elbukhat, „ha a magyar engedélyezi is, a romániai azért keményebben át fogja vizsgálni, az nem annyira felülről irányí­tott, mint nálunk". HÖOK: időszerű eljárás Nem kis meglepetést kel­tett, hogy miközben a fél vi­lág tiltakozik a CEU elleni tá­madás miatt, addig a Hall­gatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája (HÖOK) azt jelentette be: időszerű a külföldi egyete­mek magyarországi műkö­désével foglalkozni. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke közle­ményében úgy fogalma­zott: a Közép-európai Egye­temen folyó munkát elisme­rik, azt folytatni kell. Ugyan­akkor szerinte azt érdemes megvizsgálni, hogy azok­ban az országokban, ahol az állam szerepvállalása cse­kély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépése­ket kell tenni, hogy államkö­zi egyezmények révén meg­felelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de a piaci igények is megjelenje­nek. Olyan szabályozást sür­getett, amely egyenlő felté­teleket teremt és az értékes külföldi piaci szereplők szá­mára is megnyugtató. Bokros: orosz érdek áll a Lex CEU mögött Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kérésére zárná be a magyar kabinet a CEU-t - ezt állította Bokros Lajos, a Mo­dern Magyarország Mozga­lom elnöke, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigaz­gatója az Hír Tv-n. ZOLTAI ÁKOS - Ezt komolyan gondolta? - Az orosz újságok megírták, Putyin elnököt rendkívül za­varja, hogy van Budapesten egy olyan intézmény, amelyben sorozatban termelik a szabad­ságharcosokat és a szabadgon­dolkodókat különböző volt szovjet tagköztársaságokba. Az orosz elnök értékrendjét és rö­vid távú politikai érdekeit néz­ve a CEU valóban egy komoly veszélyforrás. Ez Oroszország­ban nyílt titok, többek között a függetlenségét félig-meddig má­ig megőrző Vedomosti újságban is jelent meg erről cikk. - Akkor nem is várható, hogy meghátrál a kormány? - A magyar miniszterelnök úgy gondolta, hogy Donald Trump hatalomra jutásával az amerikai politika és kormány fenntartás nélkül az ő illiberális demokráciája mellé áll. Nem így van, mert Trump a kis mozgás­tere miatt a belpolitikáját sem tudja saját kénye-kedve irányí­tani, pláne nem a külpolitikát. Ezt most nagyon elnézték Or­bánék. - Mi lesz a CEU-val? - Egészen biztos vagyok ben­ne, végül nem fogják engedni, hogy egy ilyen komoly intéz­ményt eltapossanak. FOTÓ: TÓTH GERGŐ Egyetemes módszer, tovább a putyini úton HARGITAI MIKLÓS Lépésről lépésre követi az Or­­bán-kormány azt az intézke­déssorozatot, amellyel a Putyin­­rendszer Oroszország egyik ranglistavezető magánegyete­mét, a CEU-hoz hasonlóan ki­zárólag posztgraduális képzé­seket nyújtó szentpétervári Eu­rópai Egyetemet ellehetetlení­tette. Az intézmény jelenleg szünetelteti az oktatást. A ha­talmi közbeavatkozás ott is sorosozással kezdődött és az intézmény engedélyének vissza­vonásával végződött. Oroszországban a folyamatot a Rosobrnadzor (az ottani Ok­tatási Hivatal) indította el ta­valy októberben, amikor jelez­te, hogy az addig közmegelége­désre működő és népszerű is­kola megsértette az egyetemek működésére vonatkozó jogsza­bályokat. Azóta visszatérően előfordul, hogy a vizsgákra ér­kező külföldi diákok nem kap­nak beutazási engedélyt. A tá­madásokba a kormánypárti in­ternetes sajtó is beszállt, azt terjesztve, hogy az intézmény - amelynek az orosz gazdasági és pénzügyi adminisztráció több neves képviselője is hallgatója volt - idegen érdekeket szolgál. Az 1994-ben alapított, 2007 óta akkreditált doktori képzé­seket nyújtó és többek között a George Soros Foundation, a John and Catherine MacArthur Foundation, a Ford Alapítvány, a Spencer Foundation, a Carnegie Foundation és a Foundation ZEIT-Stiftung tá­mogatását élvező egyetem a nyugati világ legjobb iskoláiból hív vendégprofesszorokat orosz és nemzetközi diákok oktatásá­ra, vagyis a működési modellje nagyon hasonlít a budapesti CEU-éhoz. Bár az Európai Egyetemen sokkal jobb a hall­gató-oktató arány, mint az orosz állami felsőoktatásban, a Rosobrnadzor arra hivatkozva fogalmazott meg kifogásokat, hogy túlságosan kevés az okta­tó (az egyetem elsősorban ösz­töndíjas vendég professzorokat alkalmazott, ami nem számít ritkaságnak a posztgraduális képzésben). Az Európai Egye­tem vezetése viszont kezdettől azon az állásponton volt, hogy semmilyen szabálytalanságot nem követtek el - szerintük megengedhetetlen, hogy a ha­talom politikai célokra használ­ja föl az állami hivatalokat. Idő­közben kiderült, hogy az állami hatóság vizsgálatát egy ultra­konzervatív képviselő, Vitalij Milonov, az állami duma képvi­selője, a nemzetközi visszhan­got kiváltó (többek között a me­legek jogait védő kiadványok szerzőit és kiadóit is börtön­­büntetéssel fenyegető) „meleg­­propaganda-törvény” beterjesz­tője kezdeményezte.

Next