Népszava, 2017. június (144. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-10 / 133. szám

Soros a soros NAT-MATT­ A párt(ember) tragédiája OLDALAS MELLÉKLET A MAI LAPSZÁMBA NÉPSZAVA Vereséggel fel­érő győzelmet arattak a kon­zervatívok a csütör­töki vok­soláson. Theresa May felmérések alapján azt remélte, megerősítheti felhatalmazását a ha­marosan kezdődő Bre­­xit-tárgyalások előtt. Sú­lyosan csalódnia kellett, a földcsuszamlás elmaradt, a toryk szerezték ugyan a legtöbb mandátumot, de elveszítették abszolút többségüket az alsóházban. A szükséges 326 képviselő helyből csak 318-at szereztek meg, így May csak külső támo­gatással tud kormányozni. A mi­niszterelnök, aki a Brexit-népsza­vazás tavalyi kudarca után vette át a kormányrudat David Cameron­­tól, saját mandátumát megőrizte, ám rendkívül meggyengülve került ki a voksolásból. Ha második helyen végzett is a Munkáspárt, Jeremy Corbynt mégis szerenáddal ünnepelték. A veterán Labour-vezér sikeresen A kormányt lehetett nyilvánosan is bírálni, de megbuktatni nem A Horthy-korszakról írt könyvet Romsics Ignác 5. oldal M3: pénz híján csúsztatják a legveszélyesebb szakaszt 4. oldal Billeg az új brit kabinet PARLAMENTI VÁLASZTÁS Kockáztatott és kudarcot vallott Theresa May. A toryk kisebbségi kormánya rövid életű lehet. r r kampányolt, meg tudta szólítani a lelkes, ám az urnáktól sokszor távolmaradó fiatalokat. A Labour jobban szerepelt, mint korábban Gordon Brown, vagy legutóbb Ed Miliband vezetésével, 261 mandá­tumot szerzett. Corbyn széke nem szereztek a toryk az alsóházban inég, a konzervatív kormányfőé azonban igen, s nem elsősorban azért, mert a munkáspárti vezér lemondásra szólította fel. Saját pártján belül is megkezdődik a helyezkedés. May a választás éjsza­káján már felvette a kap­csolatot az egyetlen part­nerként szóba jöhető tömörüléssel, az észak­ír Demokratikus Unio­­nista Párt (DUP) külső támogatóként segít­heti a kabinet mun­káját. A kisebbségi kormányok soha nem voltak hosszú életű­ek Nagy-Britanniában. A miniszterelnök a Downing Street 10. előtt tartott tegnapi beszédében kétséget sem ha­gyott afelől, hogy nem készül le­mondani, a Buckingham Palotába ment, ahol felhatalmazást kért II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakításához. A miniszterel­nök délutánra már megerősítette, hogy a kabinet kulcsposztjain nem tervez változtatást, a kül-, a bel­­ügy-, a pénzügyminiszter, a védel­mi tárca vezetője és a Brexit-ügyi miniszter is a helyén marad. Ezt is a régi-új kormányfő gyengesége­ként értékelik, May ugyanis arra készült, hogy lecseréli a pénzügy­­miniszterét. Brüsszelben aggoda­lommal figyelték az eredményeket, egy kormányváltás késleltethette volna a kilépési tárgyalások tíz nap múlva várható startját. TUDÓSÍTÁS A 7. OLDALON 318 helyet Soros: kiállok az elveim mellett ELVEK Ideológiailag szemben ál­lok azokkal, akik támadják, desta­bilizálni kívánják a demokratikus, liberális társadalmakat - erről is beszélt Soros György csütörtökön Berlinben, az Európai Roma Mű­vészeti és Kulturális Intézet meg­nyitója előtti sajtótájékoztatón. A Nyílt Társadalom Alapítvány - amely a német szövetségi kormány és az Európai Tanács mellett vállalt nagy szerepet az intézet létreho­zásában - alapítója hangsúlyozta: rendületlenül kiáll azokért az el­vekért, amelyekben hisz. Kérdésre válaszolva elmondta: Európának humanitárius kötelessége, hogy gondoskodjon a menekültekről. A megnyitón tartott beszédében rá­mutatott, hogy a kirekesztés, a ne­gatív sztereotípiák a roma közös­ségeket is sújtják. „Sokan közülük kénytelenek voltak feladni roma identitásukat, hogy elkerüljék a stigmát. Az alapítványaim és én még a 80-as évek elején karoltuk fel a romák ügyét, akkor, amikor a legtöbb roma még Kelet-Európá­­ban, kommunista uralom alatt élt, a negatív sztereotípiák azonban nem tűntek el. Ezek nemcsak a ro­mákra, de mindannyiunkra káro­sak, veszélyesek” - mondta. Hoz­zátette: az előítélek fenntartásában nagy szerepe van azoknak a politi­kai pártoknak, amelyek támadják a demokratikus értékeket. „Azok a jobboldali politikai pártok, ame­lyek a romák ellen vannak, ugyan­azok, akik a nyílt társadalmakat támadják” - mondta. Ezért is tartja különösen fontosnak az Európai Roma Művészeti és Kulturális In­tézet létrehozását, amelynek falai között roma művészek, nyelvészek, történészek és más értelmiségiek szövetséget alkotva dolgozhatnak a roma identitás megerősítésén, emellett együttes erővel küzdhet­­nek a mélyen gyökerező rassziz­mus ellen. JUHÁSZ DÁNIEL BERLINI INTÉZET Soros György és felesége a megnyitón Homályban a magyar-iráni atombarátság KORMÁNYBIZNISZ A döntés­előkészítő anyagnak minősített megalapozó dokumentumok to­vábbra is titkosak, a döntés tar­talma viszont nyilvános: az LMP adatigénylése nyomán ismertté vált annak a nukleáris együttmű­ködési megállapodásnak a szövege, amelyet a magyar kormány legke­vésbé illetékes tagja, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá ti­tokzatos körülmények között ápri­lisban az iráni atomenergia szekto­rért felelős kormánytisztviselővel. A papír tartalma tehát megismer­hető, az üggyel kapcsolatos kérdé­sek száma azonban nem csökkent. Az alapdilemmára továbbra sincs válasz: nem tudjuk, mi dolga van a magyar kormánynak egy olyan állammal, amelynek a nukleáris tapasztalatai még a mienknél is lé­nyegesen szerényebbek, és amely csak a közelmúltban került le (nem a megbízhatósága, hanem egy ös­­­szetett, a térség háborús feszült­ségeit enyhíteni próbáló világpo­litikai alku nyomán­ a nukleáris latorállamok listájáról. Korántsem egyértelmű, hogy Irán valóban le­tett a saját atomfegyver megszer­zésének szándékáról, és - bár a kereskedelmi szankciók feloldása után sokan szeretnének üzletelni vele - nemhogy az európai demok­ráciák, de még a nem különöseb­ben finnyás (és a régióban amúgy erősen érdekelt) Oroszország sem törekszik vele nyíltan nukleáris együttműködésre. A szóban forgó megállapodás a fenti aggályokhoz képest ártatlan­nak tűnik: formailag csupán egy szándéknyilatkozat, amely a nukle­áris technológia békés célú felhasz­nálásával kapcsolatos területeken - az oktatásban, a biztonságban, a kutatás-fejlesztésben irányoz elő együttműködést, amely ugyanak­kor bármely más részkérdésre is kiterjedhet a felek egyező akarata nyomán. FOLYTATÁS A 4. OLDALON ÁPRILISBAN TEHERÁNBAN Semjén Zsolt Ali Larijanival, az iráni parlament elnökével SZÉL BERNADETT A nemzetbizton­sági bizottság elé kérik az ügyet.

Next