Népszava, 2017. augusztus (144. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-23 / 196. szám

NÉPSZAVA 2017. augusztus 23., szerda Magyarosch toborzó­ agyarország bizton­sága három pilléren nyugszik: a magyar honvédség képes­ségein, a NATO szövetségi rendszerén és az állam­polgárok áldozatkészségén - jelen­tette ki Simicskó István honvédelmi miniszter 2017. július 25-én. Erre az „áldozatkészségre” pedig nevelni kell az állampolgárt, ha belegebe­­dünk is. „Úgy gondoljuk, hogy a haza szá­mára nem az szabja meg egy polgár értékét, hogy vállal-e fegyveres ka­tonai szolgálatot vagy sem. (...) A mi elgondolásunk szerint a nevelésnek nincsen helye a hadseregben, bár­milyen természetű lenne is az (...), bármilyen fajta nevelésnek a helyét nem találjuk, nem látjuk a hadsere­gen belül.” Ezt pedig Orbán Viktor mondta 1990. október 16-án a par­lamentben. Akik akkor szolgáltak, emlékeznek rá, hogy ezt a koncep­ciót át is verte az országgyűlésen, a szabályzatainkból ki kellett húzni a nevelés szót. Polgár! Te legyél áldozatkész! A többi a mi gondunk. Ha te áldozat­kész vagy, mi garantáljuk, hogy áldo­zattá is váljál. Nekünk ez nem gond, legyen szó Szigetvárról, Isonzóról, Urivról, vagy a -25 fokban a kerítés­ről, netán a 50 fokos kánikulában a Hortobágyról. A cél teljesül: van kellő mennyiségű áldozat, de félre kétség­­beesés, nekünk, a hatalomnak, van technikánk arra, hogy a megmara­­dottaknak elmagyarázzuk: a hatalmi baromságok áldozatai nemzeti hő­sök. Annyira hősök, hogy a leendő ál­dozatoknak dicső elődei is lehetnek. Mit tud ajánlani Simicskó minisz­ter a 20 ezer főre tervezett önkéntes területvédelmi tartalékos hadnak, amely ármádia megteremtése a Zrí­nyi 2026 program egyik elsőrendű célja? Képzeljük el, vegyünk egy el­rettentő példát. „Tisztelt nemzeti érzelmű Vár­palota járásbeli honfiúk és honleá­nyok! Vár benneteket a várpalotai vitéz Maderspach Viktor territoriá­lis és területvédelmi önkényes tar­talékos század. Gyere, jöjj velünk, légy a vendégünk, csatlakozz a leg­jobbakhoz! Kemény fizikai felmé­rés: 1600 méter séta, potom két hét megfeszített kiképzés! A nevelés­nek nin­csen helye a hadse­regben, bármilyen természe­tű lenne is az Első nap: ünnepélyes megnyitó és eskü a Trianon múzeumban. A Ba­kony Harckiképző Központ bakony­­kúti bázisán található Maderspach Viktor kilátónál a névadó emléktáb­lájának megkoszorúzása. Második nap: Találkozás vitézekkel, lovagok­kal, hagyományőrzőkkel a Thury várban. Harmadik nap: a »jobbra át!« gyakorlása Negyedik nap: »balra át!« gyakorlása. Ötödik nap: megta­nuljuk a csapott célgömbbel célzást. Hatodik nap: AK-47 szétszerelése. Hetedik nap: AK-47 összerakása. Nyolcadik nap: esővédő felvételének gyakorlása, vízáteresztő képessé­gének vizsgálata. Kilencedik nap: a bv-sek által összetákolt magasfigye­lőbe felmászás gyakorlása. Tizedik nap: határmenti kerítésépítés gya­korlása. Tizenegyedik nap: homok­zsák töltés gyakorlása. Tizenkette­dik nap: indulás Püspökszilágyiba éleslövészet vizsgára. Közben Szé­kesfehérváron az Összhaderőnemi Parancsnokság tábornoki kar sumo­­bemutatójának megtekintése. Rövid megállás Pákozdon, turulröptetés. A lőtéren három lőszer a mellalak­ra, kilenc az állóra. Éjszaka a Hadik szállóban. Tizenharmadik nap: Ter­ror Háza Múzeum meglátogatása. Délután találkozás a Bánki (Löwin­­ger) Donát kadétiskola hadapród­­jaival, akik a találkozás alkalmával felveszik a vitéz Maderspach Viktor Kadét Iskola nevet. Tizennegye­dik nap: avatás és gyakorló csapat­szolgálat Röszkén. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. Az avatás előtt a tartalékos jelölteknek le kell adniuk az olvasmánynaplót Maderspach Viktor: Az oláhok vér­nyomában a Fekete-tengerig című könyvének elolvasását bizonyítan­dó. Ünnepélyes szerződéskötés, a szerződöttek még aznap megkezdik első, egy hónapos határgyakorlatu­kat Katymáron, mert nyilvánvaló, hogy Várpalota, Inota és Pét védel­mét legjobban Katymáron lehet begyakorolni. Gyerejöjj velünk!” Mindemellett természetesen elképzelhető lenne a toborzás „B” verziója is. A következőképpen: „Tisztelt diplomások! Mint tudják, a NATO lépést váltott, vele a Ma­gyar Honvédség is váltani készül. 2024-re a védelmi kiadások GDP aránya el fogja érni 2 százalékot, a terv összesen 5000-5500 milliárdos forrásbővüléssel számol a 2015-ös állapotokhoz képest. Ez történelmi lehetőség, hogy a rendszerváltás óta elmaradt átfegyverzést végrehajt­hassuk. Egy 12-13 ezer fős, teljesen amerikai fegyverzetű és szervezetű hadosztály létrehozása mellett dön­töttünk a szárazföldi csapatoknál. A hadosztály tiszti, altiszti állományát a már aktív katonákból és katonai szolgálatot még nem teljesített dip­lomásokból toborozzák. A katonák képzése 6 hónapos tanfolyamokon, a civilek képzése két ütemben tör­ténik (3 hónap katonai alapképzés, 9 hónap altiszt, tisztképzés) a US ARMY kiképzési központjaiban. A jelentkezéshez elengedhetetlen itthon az Elite Challenge tanfolyam elvégzése. A felállítandó új hadosz­tálynak mintegy 6000-6500 szer­ződéses legénységi állományra is szüksége lesz. A meglévő állomány­ból és a katonai szolgálatot még nem végzett állományból toborzunk. A képzés a haditechnikai eszközök beérkezése előtt németországi ame­rikai kiképzési bázisokon történik, 3 hónapos ciklusokban. 30 nap egyéni felkészítés, 15 nap raj felkészítés, 15 nap szakasz gyakorlás, 15 nap század összekovácsolás, 15 nap a zászlóalj rendszerbe állítására a közben az amerikai kiképző központokból be­érkező tisztekkel, altisztekkel. Két gépesített zászlóalj, egy harckocsi zászlóalj és egy tüzér osztály felké­szítése történik meg. Ezt követően hazai bázison foly­tatódik a zászlóalj szintű szerveze­tek felkészítése mintegy 50-50 fős amerikai mentorcsoport vezeté­sével, a már rendszerbe állítottak besegítésével úgy, hogy 2020 ja­nuár elsejére rendszerbe álljanak az első ezred szintű szervezetek. 2024-re rendszerbe áll a gépesített hadosztály, további beszerzések­kel és tartalékos felkészítésekkel 2026-ig megteremtjük a hadosztály hadtestté alakításának feltételeit. A jelentkezők a világ legmodernebb technikájának kiszolgálói lesznek. A kilépők sem vesztesei a folyamat­nak, komoly rekonverziós rendszer biztosítja a zökkenőmentes visszail­leszkedésüket a civil szférába.” Kétségeink sem lehetnek afelől, melyik változat mellett döntenek. MM KOVÁCS GYULA nyugállományú katona Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. MÚLTUNK NÉPSZAVA, 1946. AUGUSZTUS 23. Áll a Szabadság híd, boldog zajok, zsivajok avatják va­lóban ünnepélyessé, mert az igazi ünnepet a munka eredménye jelzi. Amikor a villamosok telt zúgással végigrobognak az újonnan lefekte­tett, villogó síneken, s az autóbuszok súlyos teste vág át a betonon, min­denki érzi, hogy ez az igazi ünnep, amely valóban nemes versengésből fakad, hogy ki dolgozik többet, job­ban, kinek a munkatempója siet­teti a híd elkészülését. Mintha egy ép test béna végtagját villanyozták volna életre, olyan ez a megelevene­dett híd, amelyen verítékkel, feszülő izmokkal dolgoztak munkások és mérnökök, úgy érezve, ha egy kéz lelankad, egy láb megbicsaklik, meg­szakad a munkafolytonosság és nem készül el időre a várva-várt híd, mely pillére lesz a boldog, szociális élet­nek. A Szabadság hidat, nemcsak lé­lektelen vas alkatrészekből alkották meg, hanem sokkal inkább munkás szolidaritásból, lelkesedésből és ez meg is látszik rajta! Erős és büszke íveit soha, semmiféle erőszak szét nem dúlhatja többé, él, ameddig igazság és szeretet él a Földön. ÉVADNYITÓ A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját. Vidnyánszky Attila igazgató tegnap elmondta: a Bánk bán szeptember 21-i díszelőadása az első bemutatója az évadnak. Katona József műve mellett a Figaro házassága, az Úri muri, a Cseresznyéskert, az Egri csillagok, Az ügynök halála, a Házasság Palermóban, a Szent szörnyetegek, a Pogánytánc, a Woyzeck és A gömbfejűek és a csúcsfejűek című darabot tűzik műsorra. FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN VELEMENY SZERINTEM N Harc Félek! Figyelem a Sorossal kap­csolatos kormányzati megnyi­latkozásokat, és nem tudom, mit tegyek? Ha ez a Soros tényleg olyan erővel és befolyással ren­delkezik, hogy még sziklaszi­lárdságú miniszterelnökünket is páni félelembe kergeti, akkor jó-e, ha folyamatosan szembe szállunk vele? Nem kellene-e a magyarországi emberek nyu­galma és biztonsága érdekében inkább jóban lenni vele? Vagy inkább az-e a magyarországi emberek feladata, hogy szeretett vezetőjük szélmalmait ők is So­rosnak, Brüsszelnek, vagy „mig­­ráncsnak” lássák? Miért nincs az ilyennek egy Dulcineája, hogy az foglalj­a le gondolatait? KOVÁCS ISTVÁN Budapest Utózönge Hetek óta készülök reagálni Harrach Péter kijelentésére: „a nyílt vagy nyitott társadalom első hallásra szimpatikus, való­jában életidegen, megvalósítha­tatlan álom. Ahogy a kommunis­ta paradicsom elképzelése nem számolt az emberi természettel, úgy a nyílt társadalom elmélete is távol áll a működőképes tár­sadalom valóságától.” Majd: „A nyílt társadalom ideológiája és a keresztény világnézet között az a különbség, hogy az előbbi működésképtelennek bizonyult, az utóbbi pedig kiállta a valóság próbáját.” (kdnp.hu 2017. július 25.) És nem szakadt le az ég, nem indult meg a föld! Azért, mert a kereszténység, mint ideológia, és mint szervezet ugyan fennma­radt, de az élet próbáját jobban kiállta volna, mint a nyílt társa­dalom ideológiája? Akik felkent apostolainak vallották magu­kat, naponta köpték szembe ezt az ideológiát, embermilliókat legyilkolva. Az ideológia a „va­lóságban” nem működött, hogy kétezer éven át mégis fennma­radt, azoknak köszönhető, akik régen „eretnekeket” mentettek, nem is olyan régen zsidókat búj­tattak, befogadták a kitaszítot­takat olyankor, amikor ezzel a saját életüket kockáztatták. Ha ez a „működés” a mérce, akkor ehhez képest még a „kommu­nista paradicsom” is egész jól működött a 70-es évektől a rend­szerváltásig. Ő maga is elismeri, hogy a nyílt társadalmat a nem­zetiségtől, bőrszíntől, vallástól függetlenül az elfogadás, a tole­rancia, a békés egymás mellett élés és a lelkiismereti szabadság működtetné, mégis működés­­képtelennek bélyegzi az egészet. Az általa emlegetett keresztény ideológia szerint Isten és a Go­nosz küzd az ember lelkéért, ha igazat adnánk Harrachnak, be kellene látnunk, hogy Isten eb­ben a játszmában vesztésre áll. Szerinte elvesztünk, az „emberi természettel összeegyeztethe­tetlen egy paradicsomi állapot”, vallja ezt az az ember, aki Ma­gyarországon a kereszténység, a keresztény emberek képviseletője a törvényhozásban. Sajnáljuk, hogy ő már lemondott rólunk, lel­künket az Ördögnek szánta. Mi azért inkább még küzdünk. JEGES ANIKÓ Budapest Várjuk olvasóink leveleit az alábbi címünkön: Népszava szerkesztősége, 1066 Budapest, Jókai utca 6. vagy a nepszava@nepszava.hu e-mail címen

Next