Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-14 / 241. szám

Nem jött be az időhúzás, Bécs megtámadja Paks 2-t SZOMSZÉD Ausztria mégis az Európai Bírósághoz fordul a magyar atomerőmű-bővítés állami támogatásának brüsszeli jóváhagyása miatt. • HARGITAI MIKLÓS Megszületett a politikai döntés: Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés állami tá­mogatása miatt. Bár az Orbán-kor­­mány és az Európai Bizottság minden eszközt bevetett, hogy az állami dotációt jóváhagyó, március óta titkolt határozat minél később lásson csak napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák vezetés­nek még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a bírósági kereset előkészítését. Ausztria a hét végén várhatóan néppárti kormányt vá­laszt, amely engedékenyebb lehet az Orbán-kabinethez (a kampány­ban Paks nem központi téma, a migráció annál inkább). A szociál­demokrata Christian Kern kancel­lár a kormány utolsó munkanapján bejelentette: „Határozottan eluta­sítom a paksi atomerőmű bővíté­sét, mivel a beruházás gazdasági­lag értelmetlen. Még a Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy a bővítés soha nem lenne életképes állami támogatás nélkül.” Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, Ausztria ko­rábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni ter­vezett brit Hinkley Point C atom­erőmű miatt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormá­nyon is, de a visszakozás a konzek­vensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság el­fogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségve­tési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés vég­zett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyaráz­ható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bőví­tés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bi­zonytalan kimenetelű beruházás érdekében. REFLEKTOR A 2., VÉLEMÉNY A 9. OLDALON FOTÓ: ATOMKRAFTFREI. AT PROTEST Az osztrák bel­politika közös nevezője az atom elutasítá­sa - képünkön egy 2011-es antinukleáris demonstráció 7 hónapig titkolta a döntést a Bizottság - perelni csak a már publikált határozatot lehet Csak kormánytrükk a lex CEU módosítása PÁVATÁNC Egyértelmű, csak időhúzásról van szó - vélekedett Juhász Attila arról, hogy a kormány változtat a felsőoktatási törvény tavasszal elfogadott, a magyar­­országi külföldi egyetemek, így a Soros György alapította Közép­európai Egyetem (CEU) budapesti működését is szigorító módosítá­sán, mégpedig a határidők kito­lásával. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormánynak nem szándéka, hogy enyhítsen a lex CEU feltételein, amelyek egye­dül a „Soros-egyetemet” hozták nehéz helyzetbe. - Nem látom, hogy a kormány politikai szinten bármilyen kedvezményt tett volna. Ez pávatánc - fogalmazott a szak­értő. Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken jelentette be: a kormány nevében olyan módo­sító javaslatot nyújtott be, amellyel 2018. január 1-je helyett 2019. janu­ár 1-jére módosul a feltételek telje­sítésének határideje. Az atv.hu in­formációi szerint a javaslatot már jövő kedden napirendre tűzhetik. FOLYTATÁS A 3. OLDALON POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Nem akarnak a választás előtt aláírni a „Soros-egyetemmel" Lefújt ellenzéki közös ünnep OKTÓBER 23. - Voltam már jobb hangulatban - leszek is még. Ettől még megyünk tovább, gondoljon bárki bármit, illetve legyen bárki bármilyen cinikus is. Az együttmű­ködést összehoztuk már egyszer a választási rendszer kapcsán, össze fogjuk azt hozni még a későbbiekben is, mert ennek az országnak közössé kell válnia, hajrá! - így jelentette be Gulyás Márton, hogy végül pártok nélkül kényszerül demonstrálni a Közös Ország Mozgalom (KOM) október 23-án. Az aktivista blogbe­­jegyzését megelőzően kiderült: az újra szövetséget kötő Együtt és Pár­beszéd sem megy el a demonstráció­ra.­­ Reméltük, hogy még változhat a helyzet, és mind a nyolc párt jelen lesz egy olyan közös október 23-i ünneplésen, amely fel tudja mutat­ni a választási reform mögött lét­rejött együttműködést. Mostanra már biztos, hogy ez nem érhető el, így ez nem az a rendezvény, amit a KOM megcélzott - írta Juhász Pé­ter, az Együtt elnöke a Facebookon. Az már csütörtökön hivatalossá vált, hogy még a KOM meghívására sem közösködik más ellenzéki pártokkal az LMP, távolmaradásuk nyomán pedig a Momentum Mozgalom is le­mondta részvételét a rendezvényen. Eközben Kovács Zoltán kormány­­szóvivő bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Házánál fog beszélni. NÉPSZAVA Trump nem mondta fel az iráni atomalkut FESZÜLTSÉG Az utolsó pillana­tig bizonytalan volt, hogy Donald Trump felrúgja-e az iráni atom­megállapodást, teljes káoszt idézve elő ezzel a Közel-Keleten. Pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai el­nök végül nem jelentett be ilyen ra­dikális döntést, „csupán” agresszí­vebb irányvonalat határozott meg a „fanatikus”, „radikális rezsimmel” szemben. Ennek értelmében új, kemény szankciókkal akadályoz­nák meg, hogy Irán „anyagilag is tá­mogassa a terrorizmust”, és külön büntetőintézkedésekkel sújtanák az Iráni Forradalmi Gárdát is. BŐVEBBEN A 8. OLDALON „BEJELENTÉS" Az elnök hosszasan ostorozta Iránt

Next