Népszava, 2017. október (144. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-14 / 241. szám
Nem jött be az időhúzás, Bécs megtámadja Paks 2-t SZOMSZÉD Ausztria mégis az Európai Bírósághoz fordul a magyar atomerőmű-bővítés állami támogatásának brüsszeli jóváhagyása miatt. • HARGITAI MIKLÓS Megszületett a politikai döntés: Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés állami támogatása miatt. Bár az Orbán-kormány és az Európai Bizottság minden eszközt bevetett, hogy az állami dotációt jóváhagyó, március óta titkolt határozat minél később lásson csak napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák vezetésnek még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a bírósági kereset előkészítését. Ausztria a hét végén várhatóan néppárti kormányt választ, amely engedékenyebb lehet az Orbán-kabinethez (a kampányban Paks nem központi téma, a migráció annál inkább). A szociáldemokrata Christian Kern kancellár a kormány utolsó munkanapján bejelentette: „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás gazdaságilag értelmetlen. Még a Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy a bővítés soha nem lenne életképes állami támogatás nélkül.” Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, Ausztria korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében. REFLEKTOR A 2., VÉLEMÉNY A 9. OLDALON FOTÓ: ATOMKRAFTFREI. AT PROTEST Az osztrák belpolitika közös nevezője az atom elutasítása - képünkön egy 2011-es antinukleáris demonstráció 7 hónapig titkolta a döntést a Bizottság - perelni csak a már publikált határozatot lehet Csak kormánytrükk a lex CEU módosítása PÁVATÁNC Egyértelmű, csak időhúzásról van szó - vélekedett Juhász Attila arról, hogy a kormány változtat a felsőoktatási törvény tavasszal elfogadott, a magyarországi külföldi egyetemek, így a Soros György alapította Középeurópai Egyetem (CEU) budapesti működését is szigorító módosításán, mégpedig a határidők kitolásával. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormánynak nem szándéka, hogy enyhítsen a lex CEU feltételein, amelyek egyedül a „Soros-egyetemet” hozták nehéz helyzetbe. - Nem látom, hogy a kormány politikai szinten bármilyen kedvezményt tett volna. Ez pávatánc - fogalmazott a szakértő. Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken jelentette be: a kormány nevében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amellyel 2018. január 1-je helyett 2019. január 1-jére módosul a feltételek teljesítésének határideje. Az atv.hu információi szerint a javaslatot már jövő kedden napirendre tűzhetik. FOLYTATÁS A 3. OLDALON POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Nem akarnak a választás előtt aláírni a „Soros-egyetemmel" Lefújt ellenzéki közös ünnep OKTÓBER 23. - Voltam már jobb hangulatban - leszek is még. Ettől még megyünk tovább, gondoljon bárki bármit, illetve legyen bárki bármilyen cinikus is. Az együttműködést összehoztuk már egyszer a választási rendszer kapcsán, össze fogjuk azt hozni még a későbbiekben is, mert ennek az országnak közössé kell válnia, hajrá! - így jelentette be Gulyás Márton, hogy végül pártok nélkül kényszerül demonstrálni a Közös Ország Mozgalom (KOM) október 23-án. Az aktivista blogbejegyzését megelőzően kiderült: az újra szövetséget kötő Együtt és Párbeszéd sem megy el a demonstrációra. Reméltük, hogy még változhat a helyzet, és mind a nyolc párt jelen lesz egy olyan közös október 23-i ünneplésen, amely fel tudja mutatni a választási reform mögött létrejött együttműködést. Mostanra már biztos, hogy ez nem érhető el, így ez nem az a rendezvény, amit a KOM megcélzott - írta Juhász Péter, az Együtt elnöke a Facebookon. Az már csütörtökön hivatalossá vált, hogy még a KOM meghívására sem közösködik más ellenzéki pártokkal az LMP, távolmaradásuk nyomán pedig a Momentum Mozgalom is lemondta részvételét a rendezvényen. Eközben Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Házánál fog beszélni. NÉPSZAVA Trump nem mondta fel az iráni atomalkut FESZÜLTSÉG Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy Donald Trump felrúgja-e az iráni atommegállapodást, teljes káoszt idézve elő ezzel a Közel-Keleten. Pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai elnök végül nem jelentett be ilyen radikális döntést, „csupán” agresszívebb irányvonalat határozott meg a „fanatikus”, „radikális rezsimmel” szemben. Ennek értelmében új, kemény szankciókkal akadályoznák meg, hogy Irán „anyagilag is támogassa a terrorizmust”, és külön büntetőintézkedésekkel sújtanák az Iráni Forradalmi Gárdát is. BŐVEBBEN A 8. OLDALON „BEJELENTÉS" Az elnök hosszasan ostorozta Iránt