Népszava, 2017. november (144. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / 275. szám
Aduászt kapott Ausztria a Paks-perben ATOMERŐMŰ Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat. A Népszava a napokban részletesen beszámolt azokról a feljegyzésekről és más belső forrásokról, amelyek a paksi bővítési tender elmaradása miatt a magyar kormány ellen indult kötelezettségszegési eljárás során keletkeztek. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság a csaknem kétéves procedúra végén azzal az indokkal adta áldását az Orbán-Putyin megállapodás nyomán versenyeztetés nélkül megkötött üzletre, hogy a magyar fél által előírt műszaki feltételeknek csak az orosz Roszatom felelt meg. A papírokból ugyanakkor kiderül, hogy a tárgyalásokon a Bizottság képviselői egyértelművé tették: a technológiai kizárólagosság érve egyrészt nem valós lett volna másik megfelelő pályázó is), és még ha valós lenne, akkor sem tenné lehetővé a tender jogszerű elhagyását - vagyis végül az uniós joggal ellentétes, politikai döntés született. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint az uniós joggal ellentétes döntés született Zsákfaluba a fogyatékosokkal KITAGOLÁS Néhány száz fős településeken, azoknak is a külterületén építenek kisebb lakóotthonokat fogyatékkal élő embereknek a nagy intézmények férőhelykiváltási programjának keretében. Az eddig elbírált pályázatokból kiderült: az egyik Békés megyei otthonból még a négyszáz lakosú zsákfaluba, Pusztaottlakára is küldenek gondozottakat. A megoldás erősen szembemegy a társadalmi integráció alapelvével, hiszen a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakértője szerint a cél az lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek támogató környezetben nagyobb önállóságot kaphassanak. Többségük azonban továbbra is el lesz zárva a külvilágtól, és rá lesz utalva az intézményi segítségre - csak most „kicsiben”. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Véres akció a Sínaia TERROR Estére 235 halálos áldozata és 125 sebesültje volt az egyiptomi mecset elleni támadásnak. A felelős valószínűleg az Iszlám Állam csatlósa. NÉPSZAVA Egyiptom történetének legnagyobb civilek elleni támadása történt tegnap a Sínai-félszigeten. A halálos áldozatok száma lapzártánkig 235-re emelkedett, a 125 sérült közül soknak válságos az állapota. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de a módszer kegyetlensége az Iszlám Állam utolsó bástyája, a Sínai-félsziget északi felében az egyiptomi hadsereg által körbezárt, mégis a félszigeten és azon kívül egyaránt súlyos merényleteket elkövető Sinai Vilajetre utalnak. Bir al-Abed város al-Kauda-mecsetét katonai ruhába öltözött terroristák négy autóval vették körbe a pénteki nagyima idején. Először bombákat dobtak a mecsetre, majd tüzet nyitottak a menekülőkre. Az utakat eltorlaszolták, a mentőautókra is tüzeltek. A Sky News információi szerint a helyszínt elhagyó terroristák autóit drónnal lőtte ki a hadsereg, de a közösségi média helyszíni hírei szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy valóban a merénylőket A hadsereg állítólag áronokkal ölte meg a merénylőket likvidálták, és nem pusztán a lakosság megnyugtatására dobta azt be a központi propaganda. Sziszi elnök rezsimjének legnagyobb kudarca ugyanis a Sínai-félsziget biztonsági helyzete, ahol annak ellenére sem tudják legyőzni a csoportot, hogy az északi részt hadműveleti zónának minősítették már több mint két éve. A Sinai Vilajet 2013-ban fogadott hűséget az Iszlám Államnak, a hadsereg objektumai mellett a kopt keresztények és a szúfik a kiemelt célpontjai. Az al-Kauda-mecsetet is szúfik látogatták. ÁLDOZATOK Bombákat dobtak a mecsetre, a menekülőkre tüzeltek Homályos a kínai projekt DIPLOMÁCIA Vasárnap Budapestre érkezik Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, miután a magyar főváros ad otthont Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési kerete (16+1) soron következő csúcstalálkozójának, amely hétfőn kezdődik. Kedden Orbán Viktor kormányfő kínai kollégájával kétoldalú hivatalos államközi tárgyalást is folytat, és további bilaterális egyeztetésekre is sor kerül a többi térségbeli ország miniszterelnökével. A 16+1 csúcstalálkozók gondolatát 2011- ben vetette fel Budapesten Ven Csiao-pao akkori miniszterelnök - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatócsoport-vezetője a látogatást jelentősnek tartja, ugyanakkor utalt rá, hogy fenntartásokkal kell kezelni azt, hogy a megállapodásokban szereplő projektek mikor valósulnak meg. A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban például már számos bejelentés született, de a tényleges munkák mind a mai napig nem kezdődtek el. Ennek egyik oka az, hogy az Európai Bizottság több kifogást is emelt a projekttel szemben, azóta megy az egymásra mutogatás Budapest és Brüsszel között, hogy ki miatt nem történt előrelépés. FOLYTATÁS A 6. OLDALON PIAC BUDAPESTEN A kínaiak leginkább a kereskedelemben vannak jelen ALÁÍRNAK ! SZUNOMÁR ÁGNES: Kétséges, hogy a megállapodásokban szereplő projektek a jelzett határidőre megvalósulnak