Népszava, 2017. december (144. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-15 / 292. szám

8­1 NÉPSZAVA , 2017. december 15., péntek LAPSZÉL : Irán rakétákkal segíthette a húszikat Irán ballisztikus rakétákat adhatott át a jemeni kormánnyal harcoló húszi lázadóknak - figyelmeztetett Antonio Guterres ENSZ-főtitkár. A síita lázadók ezeket használhatták, amikor júliusban és novemberben Szaúd-Arábia felé lőttek ki rakétá­kat. Guterres szerint ennek ellené­re a 2015-ös iráni nukleáris megál­lapodás „jól halad”. NÉPSZAVA • • Öngyilkos lett egy republikánus képviselő Agyonlőtte magát Don Johnson Kentucky állambeli republikánus képviselő, aki korábban egyik Face­­book-bejegyzésében majmokhoz hasonlította Barack és Michelle Obamát. Johnson öngyilkossága előtt a helyi sajtóban megjelent egy nő beszámolója arról, hogy a poli­tikus otthonában 2013-ban tizen­évesként megerőszakolta őt. John­son tagadta az állítást. N­ÉPSZAVA Terrorellenes razzia a német fővárosban Razziát tartottak csütörtökön Berlinben feltételezett iszlamis­­ta terroristáknál. Hét helyszínen volt házkutatás, és a terrorelhárító rendőrök őrizetbe vettek legkeve­sebb egy embert. Az eljárás olya­nok ellen irányul, akik közé a tavaly decemberben egy berlini karácso­nyi vásáron végrehajtott iszlamista terrormerénylet elkövetője, Anis Amri is tartozott. MTI Ausztrália kínai befolyást emleget Míg az Egyesült Államokban és Európában a növekvő orosz be­folyásra figyelmeztetnek, addig Ausztrália Kína miatt aggódik. A két ország között olyan feszült lett a viszony az utóbbi időben, hogy be­kérették Ausztrália pekingi nagykö­vetét. Mindez három nappal azután történt, hogy Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő a kínai befo­lyást részletező, „aggasztó jelentés­ről” tett említést. Peking hisztériá­nak nevezte a vádakat. N­ÉPSZAVA FOTÓ: AFP FOTÓ: AFP/PAUL ZINKEN/DPA HIRDETÉS ----------------------------------------­A VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. ----------pályázatot hirdet-----------­városnéző kisvonat Keszthelyen történő üzemeltetésére 2018-tól 2022-ig tartó időszakban. A részletes pályázati felhívás a www.khvuz.hu internetes oldalon érhető el. VILÁG Putyin, a független KREML Győztes hadvezéri pózban állt ki az újságírók elé az orosz elnök szokásos évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján. GÁL MÁRIA Rekordot döntött az érdeklő­dés Vlagyimir Putyin évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján a moszkvai nemzetközi kereskedel­mi központban. A 13. alkalommal megrendezett moszkvai elnöki show-ra 1640 újságíró akkreditál­tatta magát. Az idei rendezvény különleges­ségét az adta, hogy már-már a jövő március 18-án (a Krím félsziget el­­csatolásának 4. évfordulóján) sor­ra kerülő elnökválasztás kampá­nyát „vezette fel”, illetve hogy két elnökjelölt is részt vett, de egyik a sajtómunkások soraiban. Ksze­­nyija Szobcsak tévés celeb, aki egyéni jelöltként indul - teljesen esélytelenül - az elnökválasztá­son, akárcsak a korábbi években, most is a Dozsgy tévé színeiben vett részt a sajtótájékoztatón. Putyin itt jelentette be, hogy nem pártja, az Egységes Oroszor­szág színeiben, hanem független jelöltként indul az elnökválasz­táson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására. Azt is hangzatosan kimagyarázta, hogy miért nincs tényleges kihívója. Miután félig-meddig viccesen - vagy legalábbis annak szántan - elmondta, hogy nem az ő dolga saját erős ellenzékét és kihívóját megteremteni, a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi ered­ményeivel magyarázta a hely­zetet. Hozzátette, hogy ő maga is egyébként kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. (Arról nyilván nem beszélt, hogy Orosz­országban gyakorlatilag minden ellenzéki kezdeményezést már csírájában elfojt az idegenügy­­nök-törvény.) Egyetlen potenciális kihívó­ját, a felfüggesztett börtönbün­tetéssel sújtott, ezért az indulás­tól eltiltott Alekszej Navalnijt az Ukrajnában eljárás alá vont grúz exelnökhöz, Miheil Szaakasvili­­hez hasonlította, akiről azt állí­totta, hogy mind a grúz, mind az ukrán népet „szembeköpte”. Ukrajna kapcsán is a szokásos érveket sorolta, állítva, misze­rint szó sincs orosz agresszióról, a Donbászon helyi milíciák har­colnak, akik nélkül az ukrán na­cionalista zászlóaljak „Srebreni­­cát” csináltak volna a térségből. Azt állította, hogy az ukrán kor­mányzat nem hajlandó végre­hajtani a minszki kötelezettség­vállalásokat. Mindezek mellett Putyin tett egy eléggé kétértelmű megjegyzést is, miszerint az orosz és az ukrán történelmileg nézve tulajdonképpen egy és ugyanazon nemzet. A doppingbotrány kapcsán elis­merte, hogy a történtekért Orosz­ország is felelős, „mivel kimutat­ták a doppingellenes szabályok megsértésének reális eseteit”, de azt is állította, hogy a történteket politikai szándékkal fújták fel az orosz elnökválasztás küszöbén. ÖNBIZALOM Népszerűbb, mint a pártja ELTILTOTT ELLENJELÖLT ALEKSZEJ NAVALNIJT Szaakasvili grúz elnökhöz hason­lította Putyin Miért lett független Putyin? Az orosz elnök támogatottsága a Krím elcsatolása óta tartósan 80 százalék fölött mozog, miközben a kormánypárt nem tudja megszólítani a választókat. A szeptemberi helyhatósági választáson Moszkvá­ban például 15 százalékos volt a részvételi arány. A Levada Intézet szerdán bemutatott mérése sze­rint, ha most lennének a választások, Putyin a voksok 75 százalékát szerezné meg. A celeb műsorvezető Kszenyija Szobcsak egy százalékra számíthat. A biz­tosan voksolni kívánók aránya 28 százalék. Theresa May parlamenti kudarca BREXIT London felhevült politi­kai légköréből repült csütörtökön Brüsszelbe Theresa May brit mi­niszterelnök, aki előző este elő­ször veszített el parlamenti csatát. A végső EU-kilépési megállapodás londoni parlamenti megerősítésé­nek a feltételül szabása azt vetíti előre, hogy Theresa May kisebb­ségi kormányára további megpró­báltatások várnak. A fájdalmas csapás - közvet­lenül a Brexit-tárgyalások szem­pontjából különösen fontos EU-csúcsértekezlet előtt - meg­­­gyengítette a Brüsszellel való múlt heti alkudozásból még győztesen kikerült kormányfő pozícióját. A szavazásra az EU-kilépésről szó­ló törvényhozási vita végén került sor. A Munkáspárt, a Skót Nemzeti Párt és a Liberális Demokraták ter­jesztették elő azt a módosító javas­latot, amelynek a célja az volt, hogy a Brexit-tárgyalásokat lezáró maj­dani egyezmény érvényét külön parlamenti megerősítéstől is te­gyék függővé. A maradás híveihez a voksolás során tizenegy tory képvi­selő is csatlakozott. A végeredmény 309 igen és 305 nem szavazat volt, azaz a honatyák mondhatják majd ki a végső szót a Brexit-megállapo­­dásról. A konzervatív sajtó alaposan elverte a port a rebelliseknek ne­vezett tory különítményen. A The Daily Mail címoldalán a futballcsa­­patnyi képviselő fotója alatt azt a kérdést tette fel: „Büszkék vagytok magatokra?” Az érintett képviselők között volt miniszterek is vannak, mint Kenneth Clarke (pénzügy és belügy), illetve Nicky Morgan (oktatásügy). A „lázadók” vezetője Dominic Grieve korábbi legfőbb ügyész. A kormány alulmaradása az újonnan kinevezett frakcióvezető, Julian Smith és a frakciófegyelem többi őre számára a legkínosabb. Ők az erkölcsi nyomáson kívül némi fizikai erőszakot, lökdösést is próbáltak alkalmazni, hogy a „nem” szavazócsoportba tereljék a konzervatívokat. Az egyik „ellenál­lót”, Stephen Hammondot, a párt elnökhelyettesét eltávolították tisztségéből. A törvénymódosítást kiharco­ló képviselők úgy kommentálták az eseményeket, hogy a „parla­ment visszavette az ellenőrzést”. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére szerint „az Európai Tanács ülése előtt a kormány tekintélyén meg­alázó csorba esett”. A történtek látványosan domborították ki May kormányának sérülékenységét, hi­szen még az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője sem tudta megmenteni a szavazás so­rán. Míg a győztesek azzal érveltek, hogy a miniszterek nem kerülhetik ki a parlamentet a Brexit életbe­léptetésével, a Brüsszelbe induló Theresa May sokkal inkább a ki­lépés előkészítésének nehezítését látta a lépésben. A következő „összecsapás” jövő szerdán várható. Az EU-ból való távozásról szóló törvénynek arról az eleméről kell döntenie, amelyik kőbe vésné a kilépés időpontját. 2019. március 29. helyi idő szerint este 11 órát. A munkáspártiak és a liberális demokraták ezt rossz öt­letnek tartják. R. HAHN VERONIKA (LONDON) NÉHÁNY TORY FELLÁZADT A londoni törvényhozás nem adja át az utolsó szó jogát

Next