Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-06 / 79. szám
KULTÚRA Hazai design Április 8-án a WAMP is leteszi voksát Magyarország legjobb tervezőivel a hazai design mellett. Az ország legnagyobb designvására a Három Holló kávéházba várja az egyedi tárgykultúra mellett elkötelezetteket. NÉPSZAVA Utcai művészet Az Edénkert nyomában címmel hirdetett pályázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek megvalósítására a Bizottságligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum. A 31 pályamű közül Csurka Eszter A víz érintése (képünkön), Nagy Barbara Kerthálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkája lesz látható. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2018. április 6., péntek Fesztiválzenekar ingyen Tizenkilenc településen adnak ingyenes koncerteket a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi április 9. és 14. között. „A lényeg az, hogy szolgáljuk azt az országot, várost, azt a közösséget, amely a működésünket lehetővé teszi. Mivel nem mindenki jut el a koncerttermekbe, mi megyünk el hozzájuk iskolákba, templomokba, idősotthonokba" - mondja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. NÉPSZAVA Bezár a Spinoza Színház KONFLIKTUS A Spinoza éttermet bérlő cég külföldi tulajdonosa ellehetetleníti a Spinoza Színházat, ezért a színház működését egy időre felfüggesztik. URBAN CSILLA A Dob utcában található Spinoza Ház számos kulturális és közéleti esemény színhelye, működik itt egy étterem és egy színház is. A Spinoza tulajdonosa Sándor Anna, aki körülbelül tíz éve az étteremrészt bérbe adta egy cégnek. - Alacsony bérleti díjat szabtam meg a szerződésben, amelyben szerepel az is, hogy a színház működését garantálni kell - mondta a Népszavának Sándor Anna. - Ez a szerződés nyolc hét múlva lejár, és szeretném, ha a vendéglőt a fiaim vennék át. A bérlő ezért megpróbálja ellehetetleníteni a színház működését. Úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a színház működését - mondta. Az ellehetetlenítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a színház munkatársai nem használhatják a telefont, internetet, az épületben nem tudják árusítani a jegyeket, működtetni a ruhatárat, az irodájukat pedig kipakolták fontos dokumentumokkal együtt. Sándor Anna elmondta, kivárja a nyolc hetet, a pereskedés ugyanis hosszabb ideig tartana. Közölte azt is, hogy a bérlőről pontosan nem sokat tudni. Egy amerikai cégről van szó, amelynek tulajdonosa egy másik külföldi cég. A jövőbeni előadásokra egyébként körülbelül 1000 jegyet adtak már el, ezeknek az árát visszafizetnék, de a Spinozában jelenleg erre sincs lehetőségük. Sándor Anna 2003-ban alapította a Spinoza Házat. Harminc évig élt Hollandiában, ennek hatására a holland kultúrát is szerette volna népszerűsíteni a hely megnyitásával. Az étterem, színház és rendezvényhelyszín a XVII. századi, zsidó származású, Hollandiában élő filozófusról kapta a nevét, és azt szimbolizálja, hogy a Spinoza Ház a szabad gondolkodás helye. A színházi előadások mellett szerveznek itt irodalmi esteket, működik filmklub, Biblia-ismereti sorozat. Közéleti beszélgetéseket is tartanak, itt kapott helyet Rangos Katalin sorozata is, amelynek során közismert pártok politikusaival beszélgetett. Ezek közül a legnagyobb visszhangot az az est kapta, amelyen Vona Gábort látták vendégül. SANDOR ANNA A Spinoza tulajdonosa nem akar pereskedni a bérlővel, ezért inkább megvárja a bérleti szerződés végét. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON SZÜNET KÉNYSZERBŐL 2003-ban alapította a tulajdonos, most néhány hétig színházként nem működik a Spinoza A popkultúra mélységei és egyszerű figurák FILM MULTIÁRNYÉKBAN A Ready Player One meglepő film. Első körben azért, mert Steven Spielberg a 2002-es Különvélemény óta nem rendezett nagy költségvetésű, önálló történetű, kifejezetten kasszasikernek szánt filmet, az utóbbi bő tizenöt évben csak „fontos” műveket, illetve a saját korábbi sikereit gondolta csak tovább. Persze udvariasan biccentettünk, amikor kijött egy-egy újabb Spielberg-opus, csak épp úgy tűnt, hogy a nagy meséidnek becézett filmes már sosem lesz annyira eredeti és innovatív, mint A cápa vagy az E.T., a földönkívüli idején. A kilencvenes években indított dínós franchise-t (Jurassic park és társai) mintha már nem az addig felnőtt testbe zárt gyerek készítette volna, Spielberg megadta magát, és átment vérprofi szórakoztatóba. Talán mondanom sem kell, a Ready Player One megosztotta a világot, mert korunk leghíresebb rendezője ismét szívből készített filmet. A film irodalmi alapja, Ernest Cline azonos című, 2011-ben piacra dobott regénye igazi generációs blockbuster lett. Egyrészt tudott szólni a gamerekhez, mivel a 2045- ben zajló cselekmény egy része az OASIS nevű virtuális valóságban játszódik, ahol az avatarunkon keresztül élhetünk egy másik - sokak szemében igazi - életet, karriert. Évekig dolgozunk azért, hogy minél több eszközünk, kütyünk vagy akár életerőnk legyen, egyszóval fejlesztenünk kell magunkat. Cline regénye következetes azzal, hogy a főhős, Wade Watts és virtuális barátai fejlődését bemutatja, amely a karakterépítés egészen újszerű, fantasztikus módja. Spielberget szemmel láthatóan az irodalmi alapanyagnak ez a része nem érdekelte, csupán annak egy szegmense. Maga az OASIS. Mivel Cline a nyolcvanas években nőtt fel, triviális volt, hogy az ő virtuális valósága e kor popkultúráját vette alapul, miképpen az is, hogy Spielbergnek ez tetszik, sőt „szívre áll”, hiszen az említett kor meghatározó popkulturális figurája volt. Szóval, ha a gamervilág nem is, a kockafejség (vagy modernebb, árnyaltabb jelentésű változatával élve: a geekség) már sokkal inkább az ő világa. Amolyan hollywoodias könnyedséggel intézte el a történet expozícióját: elmondja, hogy a valóság az bizony már nem jó (nem tudjuk meg, miért és miképpen) és minden lényeges az OASIS-bél zajlik. Wade, alias Pazzival boldog életet él a virtuális térben, van egy irtó menő DeLoreanje, és ez szimbolikus jelenléttel bír. De a karakter adott, nem fejlődik, már az elején minden eszköze megvan ahhoz, hogy ő legyen a protagonista, az epizodistáknak pedig, hogy segítsék őt. Markáns jelenléte van még az OASIS-t létrehozó kockafejnek, Hallidaynek, aki természetesen Spielberg alteregója, így egész egyedi módon megvalósul a szerzőiség is. A történet szerint Wade-nek és társainak az ő feladványait kell megoldaniuk... Az, hogy a virtuális tér mennyire dédelgetett játszótér volt mind Spielberg, mind a forgatókönyvet társszerzőként is jegyző Cline számára, egy kritikába nem is férhet bele, hiszen mindaz, amit és akit megidéz, túlmegy az ép ész határain. A sokszor csak pillanatokra felvillanó, parafrázisként nem értelmezhető utalások között mégis kiemelkedik egy komolyabban megidézett műalkotás: Stanley Kubrick Ragyogása. Nem mellékesen Wade irtó nagy gamer haverjai nem látták a Ragyogást; Spielberget is elérte végre az irónia. Mivel a Ready Player One összetettebb, mint számos mai bombasiker, akár felhőtlenül is örülhetnénk a mű létrejöttének. Azonban vannak árnyoldalai is. A karakterfejlődés hiánya és a túl sok jelentés nélküli popkulturális húsvéti tojás mellett az igazi hibák a mű eszmeiségében rejlenek. Bántóan egyszerűsített az antagonista Sorrento figurája, aki egy multicég vezetőjeként egy óvodás intellektuális és emocionális szintjén „működik”. Wade sem sokkal szofisztikáltabb, egyik szerette elvesztését úgy konstatálja, hogy „na, felrobbant”. Pedig itt végleges volt a Game Over-hatás. Ahhoz, hogy drámai súlya legyen a történetnek, sokkal többet kellett volna foglalkozni a valósággal - ahogy azt a könyv is teszi. Azon az ellentmondáson pedig, hogy kapunk egy újabb mesét arról, hogy a kisember legyőzi a nagy multit egy nagy multicég gyártásában, még csak mosolyogni sem érdemes. A showbiz már csak ilyen. CSÁKVÁRI GÉZA INFÓ 1 Ready Player One (film) Forgalmazza az InterCom Ready Player One (regény) Agave Könyvek