Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-06 / 79. szám

KULTÚRA Hazai design Április 8-án a WAMP is leteszi voksát Magyarország legjobb tervezőivel a hazai design mellett. Az ország legnagyobb designvására a Három Holló kávé­házba várja az egyedi tárgykultúra mellett elkötelezetteket. NÉPSZAVA Utcai művészet Az Edénkert nyomában címmel hirdetett pá­lyázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek megvalósítására a Bizottság­ligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum. A 31 pá­lyamű közül Csurka Eszter A víz érintése (képün­kön), Nagy Barbara Kert­hálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkája lesz látható. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2018. április 6., péntek Fesztiválzenekar ingyen Tizenkilenc településen adnak ingyenes koncerteket a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi április 9. és 14. között. „A lé­nyeg az, hogy szolgáljuk azt az országot, várost, azt a közössé­get, amely a működésünket lehetővé teszi. Mivel nem minden­ki jut el a koncerttermekbe, mi megyünk el hozzájuk iskolákba, templomokba, idősotthonokba" - mondja Fischer Iván, a Buda­pesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. NÉPSZAVA Bezár a Spinoza Színház KONFLIKTUS A Spinoza éttermet bérlő cég külföldi tulajdonosa ellehetetleníti a Spinoza Színházat, ezért a színház működését egy időre felfüggesztik. URBAN CSILLA A Dob utcában található Spinoza Ház számos kulturális és közéle­ti esemény színhelye, működik itt egy étterem és egy színház is. A Spinoza tulajdonosa Sándor Anna, aki körülbelül tíz éve az ét­teremrészt bérbe adta egy cégnek. - Alacsony bérleti díjat szabtam meg a szerződésben, amelyben szerepel az is, hogy a színház mű­ködését garantálni kell - mondta a Népszavának Sándor Anna. - Ez a szerződés nyolc hét múlva lejár, és szeretném, ha a vendéglőt a fiaim vennék át. A bérlő ezért megpró­bálja ellehetetleníteni a színház működését. Úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a szín­ház működését - mondta. Az elle­hetetlenítés a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a színház munkatársai nem használhatják a telefont, in­ternetet, az épületben nem tudják árusítani a jegyeket, működtetni a ruhatárat, az irodájukat pedig ki­pakolták fontos dokumentumok­kal együtt. Sándor Anna elmondta, kivárja a nyolc hetet, a pereskedés ugyanis hosszabb ideig tartana. Közölte azt is, hogy a bérlőről pontosan nem sokat tudni. Egy amerikai cégről van szó, amelynek tulajdonosa egy másik külföldi cég. A jövőbeni előadásokra egyéb­ként körülbelül 1000 jegyet adtak már el, ezeknek az árát visszafizet­nék, de a Spinozában jelenleg erre sincs lehetőségük. Sándor Anna 2003-ban alapítot­ta a Spinoza Házat. Harminc évig élt Hollandiában, ennek hatására a holland kultúrát is szerette volna népszerűsíteni a hely megnyitá­sával. Az étterem, színház és ren­dezvényhelyszín a XVII. századi, zsidó származású, Hollandiában élő filozófusról kapta a nevét, és azt szimbolizálja, hogy a Spinoza Ház a szabad gondolkodás helye. A szín­házi előadások mellett szerveznek itt irodalmi esteket, működik film­klub, Biblia-ismereti sorozat. Köz­életi beszélgetéseket is tartanak, itt kapott helyet Rangos Katalin soro­zata is, amelynek során közismert pártok politikusaival beszélgetett. Ezek közül a legnagyobb visszhan­got az az est kapta, amelyen Vona Gábort látták vendégül. SANDOR ANNA A Spinoza tulajdonosa nem akar pereskedni a bérlővel, ezért inkább megvárja a bérleti szerző­dés végét. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON SZÜNET KÉNYSZERBŐL 2003-ban alapította a tu­lajdonos, most néhány hétig színházként nem működik a Spinoza A popkultúra mélységei és egyszerű figurák FILM MULTIÁRNYÉKBAN A Ready Player One meglepő film. Első kör­ben azért, mert Steven Spielberg a 2002-es Különvélemény óta nem rendezett nagy költségvetésű, ön­álló történetű, kifejezetten kassza­sikernek szánt filmet, az utóbbi bő tizenöt évben csak „fontos” műve­ket, illetve a saját korábbi sikereit gondolta csak tovább. Persze udva­riasan biccentettünk, amikor kijött egy-egy újabb Spielberg-opus, csak épp úgy tűnt, hogy a nagy meséid­nek becézett filmes már sosem lesz annyira eredeti és innovatív, mint A cápa vagy az E.T., a földönkívüli idején. A kilencvenes években indí­tott dínós franchise-t (Jurassic park és társai) mintha már nem az addig felnőtt testbe zárt gyerek készítet­te volna, Spielberg megadta magát, és átment vérprofi szórakoztatóba. Talán mondanom sem kell, a Ready Player One megosztotta a világot, mert korunk leghíresebb rendezője ismét szívből készített filmet. A film irodalmi alapja, Ernest Cline azonos című, 2011-ben piac­ra dobott regénye igazi generációs blockbuster lett. Egyrészt tudott szólni a gamerekhez, mivel a 2045- ben zajló cselekmény egy része az OASIS nevű virtuális valóságban játszódik, ahol az avatarunkon ke­resztül élhetünk egy másik - sokak szemében igazi - életet, karriert. Évekig dolgozunk azért, hogy minél több eszközünk, kütyünk vagy akár életerőnk legyen, egyszóval fejlesz­tenünk kell magunkat. Cline regé­nye következetes azzal, hogy a fő­hős, Wade Watts és virtuális barátai fejlődését bemutatja, amely a karak­terépítés egészen újszerű, fantasz­tikus módja. Spielberget szemmel láthatóan az irodalmi alapanyag­nak ez a része nem érdekelte, csu­pán annak egy szegmense. Maga az OASIS. Mivel Cline a nyolcvanas években nőtt fel, triviális volt, hogy az ő virtuális valósága e kor popkul­túráját vette alapul, miképpen az is, hogy Spielbergnek ez tetszik, sőt „szívre áll”, hiszen az említett kor meghatározó popkulturális figurá­ja volt. Szóval, ha a gamervilág nem is, a kockafejség (vagy modernebb, árnyaltabb jelentésű változatával élve: a geekség) már sokkal inkább az ő világa. Amolyan hollywoodias könnyedséggel intézte el a történet expozícióját: elmondja, hogy a va­lóság az bizony már nem jó (nem tudjuk meg, miért és miképpen) és minden lényeges az OASIS-bél zajlik. Wade, alias Pazzival boldog életet él a virtuális térben, van egy irtó menő DeLoreanje, és ez szim­bolikus jelenléttel bír. De a karakter adott, nem fejlődik, már az elején minden eszköze megvan ahhoz, hogy ő legyen a protagonista, az epizodistáknak pedig, hogy se­gítsék őt. Markáns jelenléte van még az OASIS-t létrehozó kockafejnek, Hallidaynek, aki ter­mészetesen Spielberg alteregója, így egész egyedi módon megvalósul a szerzőiség is. A történet szerint Wade-nek és társainak az ő feladvá­nyait kell megoldaniuk... Az, hogy a virtuális tér mennyi­re dédelgetett játszótér volt mind Spielberg, mind a forgatókönyvet társszerzőként is jegyző Cline szá­mára, egy kritikába nem is férhet bele, hiszen mindaz, amit és akit megidéz, túlmegy az ép ész határa­in. A sokszor csak pillana­tokra felvil­lanó, paraf­rázisként nem értel­mezhető utalások között mégis kiemelkedik egy ko­molyabban megidézett műalkotás: Stanley Kubrick Ragyogása. Nem mellékesen Wade irtó nagy gamer haverjai nem látták a Ragyogást; Spielberget is elérte végre az irónia. Mivel a Ready Player One össze­tettebb, mint számos mai bombasi­ker, akár felhőtlenül is örülhetnénk a mű létrejöttének. Azonban vannak árnyoldalai is. A karakterfejlődés hiánya és a túl sok jelentés nélküli popkulturális húsvéti tojás mellett az igazi hibák a mű eszmeiségében rejlenek. Bántóan egyszerűsített az antagonista Sorrento figurája, aki egy multicég vezetőjeként egy óvo­dás intellektuális és emocionális szintjén „működik”. Wade sem sok­kal szofisztikáltabb, egyik szerette elvesztését úgy konstatálja, hogy „na, felrobbant”. Pedig itt végleges volt a Game Over-hatás. Ahhoz, hogy drámai súlya legyen a törté­netnek, sokkal többet kellett volna foglalkozni a valósággal - ahogy azt a könyv is teszi. Azon az ellentmon­dáson pedig, hogy kapunk egy újabb mesét arról, hogy a kisember legyő­zi a nagy multit egy nagy multicég gyártásában, még csak mosolyogni sem érdemes. A showbiz már csak ilyen. CSÁKVÁRI GÉZA INFÓ 1 Ready Player One (film) Forgalmazza az InterCom Ready Player One (regény) Agave Könyvek

Next