Népszava, 2018. május (145. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-25 / 119. szám

KULTÚRA R. Kelly-dokumentumfilm Dokumentumfilmben dolgozza fel R. Kelly sze­xuális zaklatási ügyeit a Hulu és a Buzzfeed News. Az amerikai R'n'B-sztárt évek óta gyanúsítják azzal, hogy szexrabszolgá­kat tart - de a videós bizonyítékok és a tanúvallomások ellenére eddig mindig megúszta a vádakat. PITCHFORK Fazakas Péter filmrendező felé­lesztette a hangjátékot. Bog­dán István 1977-es krimime­séjéből írt és rendezett hang­játékot. A főbb szerepekben Szikszai Rémusz és Fodor Ta­más hallható. NÉPSZAVA Újraéledt műfaj NÉPSZAVA 2018. május 25., péntek Ismét Osnowski Június 1-től július 27-ig látható a Resident Art Budapest galériában Stefan Osnowski képzőmű­vész ENTRE - átmenet című kiállítása. Osnows­ki legújabb sorozata szervesen kapcsolódik a művész nagyméretű fametszeteihez, amelyeket Passage címmel áthatott ugyanitt a közönség a múlt évben. NÉPSZAVA A Szabadság híd Velencében ÉPÍTÉSZET A Velencei Biennálé Magyar Pavilonja a Szabadság híd elfoglalásán át mutat rá a szabad térben rejlő lehetőségekre és kihívásokra. CSEPREGI EVELYN A Szabadság híd 2016-os elfog­lalása, a tér használatának újra­gondolása azonban nem múlt el nyomtalanul. A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé Magyar Pavilonja is ezt a témát mutatja be, amelyet a látogatók a Ludwig Múzeum szervezésének köszönhetően tekinthetnek meg. A Szabadság híd - Új horizontok a városban című projekt a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid) és a Kultúr­­gorilla (Göttler Anna, Oravecz Jú­lia, Tornyánszki Éva) közös mun­kája, amely a biennálé idei témáját a Freespace (Szabad tér) fogalmát egy budapesti epizódon és egy sajá­tosan társadalmi-kulturális jelen­ségen keresztül járja körül. A Magyar Pavilon a harmadik­ként épült meg a Velencei Bienná­­lén, 109 évvel ezelőtt. Az esemény alapvetően képzőművészeti volt, az építészeti biennálét idén tizenha­todik alkalommal rendezik meg - mondta lapunknak Oravecz Júlia a Kultúrgorilla tagja, a projekt egyik kurátora. Ugyanakkor nagyon erősen képzőművészeti jellegű az építészeti biennálé is, sokszor meglehetősen elvont és a látogatói élmény maximalizálását célzó pro­jekteket mutatnak be a nemzetek - mutatott rá a kurátor. - A bienná­­lén való megjelenés nem feltétlenül a nemzeti építészet pozicionálása. Az országok egy saját témával kap­csolódnak a központi témához - tette hozzá Pongor Soma, a Studio Nomad építésze. A két csapat nem először dolgozik együtt, már szá­mos közös projektet tudhat maga mögött. Most a Studio Nomad adta a térkoncepció ötletét, s a közös tervezést követően a téri és anyag­beli kialakítás is az építészstúdió feladata volt. A Kultúrgorilla az el­méleti részeket dolgozta ki. A projekt rendkívül sokrétű: egy teljes teret betöltő videó- és hang­installáción, személyes hangvételű filmeken keresztül ismerkedhet­nek meg a látogatók a történet A projekt megle­petést válthat ki a nézők­ből annak tükrében, ahogy jelenleg Magyar­­országot külföldről megítélik időbeli dimenzióinak tágításán át a 2016-os hídfoglalást megelőző, és az azt követő időszakkal. Az ins­talláció egyik kiemelkedő pontja, az épület fölé magasodó, tíz méter magas kilátó, amely új nézőpontok kialakítását célozza. Oravecz rá­mutatott, a videók esetében fontos volt számukra, hogy megmutassák, bár egyéni erőfeszítéseken múlt a hídfoglalás, alapvetően közösségi esemény volt ez. Számos megszó­laló jelenik meg a felvételeken, kö­zülük nem mindenki tartotta ezt egyértelműen pozitív történésnek, a hídmester például kijelentette, reméli, hogy több ilyen nem lesz. A kilátó arra szolgál, hogy élmény­­szerűen átélhetővé tegye a kiállítás mondanivalóját. Ez a meglévő tér struktúrájában egy új elem, ami bevonzza a látogatókat, és ezen keresztül interaktív élményként jelenik meg a jelenlévők számára, milyen az, amikor egy meglévő is­mert struktúrában új élmények és új horizontok jönnek létre - részle­tezte Pongor Soma. - Nem egyértelmű, mi a szabad tér. Gondolhatjuk, hogy egy köztér szabad és szabadon használható, ám bizonyos társadalmi rétegeket mégis kizár, ha a fogyasztásorien­tált akciók elveszik a teret. Azt sze­retnénk, hogyha valaki megnézi a kiállítást, legyen bátorsága változ­tatni a környezetén. Legyen mersze, kurázsija a saját lehetőségein belül kifejezni azt, hogy milyen városban akar élni, s miként szeretne változ­tatni. Ennek főleg nálunk és a poszt­szocialista országokban van nagy jelentősége, például Rotterdamban vagy Barcelonában nem nagy új­donság. Nekünk el kellett jutni idá­ig, és még mindig nem egyértelmű, hogy a város közügy - hangsúlyozta Oravecz Júlia. Úgy véli ez különö­sen a fiatalok esetében fontos, akik nagy számban jelen voltak a hídon, ugyanakkor a statisztikák szerint nagymértékben kezdenek elfor­dulni a közügyektől. A városok po­litikai terek is. Éppen ezért nagyon pozitív ez a történet, mivel nem volt konkrét ideológiai vagy politikai törekvés, ezek nélkül juttatták ki­fejezésre az emberek, hogy milyen városban szeretnének élni, s mitől tud a város szabad lenni. A Szabadság hídon új értelmet nyert a tér és ennek várostervezési vagy építészeti szempontból is fon­tos üzenete van: a tértervezési és használati kultúrának szem előtt kell tartania a fenntarthatóságot - hangsúlyozta Pongor Soma. A flexibilis vagy alkalmazkodó te­rek egyre fontosabbá válnak - tet­te hozzá Oravecz. - Tehát nem az adott időszakra kell terveznünk, amiben élünk, hanem sokkal mes­­­szebbre gondolkodnunk. Szükség van definiálatlan terekre, amelyek a későbbi felhasználást is lehetővé teszik. Az nem fenntartható műkö­désmód, hogy folyamatosan le kell húzni, át kell alakítani épületeket. Nyugat-Európában már húsz éve, nálunk kevesebb ideje téma az üres épületek kérdése, hogy ne kezd­jünk egy újabb gigaberuházásba, hanem közösségi módon haszno­sítsuk újra az épületeket és tereket. A Szabadság híd foglalásának j­elen­­tésrétegei között ez­­ az alkalmaz­kodó, flexibilis terek létrehozása, a fenntartható várostervezés­­ is egy nagyon aktuális kérdés - hangsú­lyozta a Kultúrgorilla kurátora. Várakozással teli a közönség visszajelzése és a zsűri döntése a díjakat illetően, mivel a biennálé esetében mindig felmerül, hogy az egyes nemzeteket az aktuálpoli­­tikai történésekhez is kapcsolják. Elképzelhető, hogy a projekt meg­lepetést vált ki a nézőkből annak tükrében, ahogy jelenleg Magyar­­országot külföldről megítélik.­ ­ A teljes cikk a www.nepszava. hu-n olvasható. Világos üzenet A zsűri szerdai szemléje és a nem­zetközi újságírók eddigi véleménye alapján a kiállítás nagyon érthető, világos üzenettel és kivitelezéssel bír, mégis rendkívül sokrétű. A város közügy, ám ezt néha elfelejtjük SAJTÓMEGNYITÓ A természe­ti népeknél a föld, a víz, a levegő nem eltulajdonítható, örök közös kincs. A civilizációs folyamatok egyik lényegi természete a privát és kommunális terek kialakítása, felosztása a közösségek számára az életformák szerveződése mentén. Felmerül tehát, hogy a civilizáció­val együtt járó kényszer-e a közja­vak és a tér kisajátítása, birtokba­vétele. Mit jelent ma a szabad tér, kizárólag a létező kommunális te­rek egy meglévő szeletét? A nagyvá­rosi ember számára a szabad terek hiánya, megfogyatkozása fokozza feltehetően azt a szükségletet, hogy tudatosítsuk magunkban a sza­bad tér értékét, életszínvonalunk fenntartásához nélkülözhetetlen jelenlétét - hangsúlyozta Fabényi Júlia a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé Magyar Pavi­lonjának csütörtöki sajtómegnyi­tóján. A Magyar Pavilon különleges épülete tökéletesen integrálja azt az ideiglenes elemekből álló kilátót, amelyet a Kultúrgorilla és a Studio Nomad kialakított. Az installáció és kiállítás vibráló és izgalmas világa nem túlzsúfolt termekben, hanem olyan nagy és szabad térben jelenik meg, amely kellőképp helyet enged a szabad tér értelmezéseinek, s a Szabadság hídon történt átalaku­lásról való egyéni vélekedéseknek. A rendszerváltás utáni hídfoglalá­­sokat és a 2016-os esemény kapcsán kialakult különböző véleményeket bemutató videóinstallációk előtt elhelyezkedő jógamatracokból épí­tett padokon a látogató nyugodtan megpihenhet, s ha kellő nyitott­sággal szemléli a látottakat, a sza­bad tér egyéni értelmezéseit képes kialakítani. Ez a történet ugyanis egyéni ötletekből és értelmezések­ből áll össze közös egésszé, s ahogy arra Oravecz Júlia megnyitó beszé­dében is rámutatott: a város közügy, ám ezt néha elfelejtjük. CS. E. VIBRÁLÓ VILÁG Ez a történet egyéni ötletek­ből és értel­mezésekből áll össze közös egésszé

Next