Népszava, 2019. május (146. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-02 / 100. szám

BELFÖLD „A kormány hazugságait a sajtónak kell lelepleznie” FORRÁS Médiaügyekért felelős európai biztost, állandó uniós tá­mogatást a független és tényfeltáró sajtónak, hatékony és gyors európai bizottsági fellépéseket a tisztessé­ges versenyt torzító állami beavat­kozásokkal szemben - egyebek mellett ilyen lépéseket tart szük­ségesnek az Európai Parlament Zöldek frakciója az EU 2020 utáni törvényhozási időszakában a média szabadságának és függetlenségé­nek védelme érdekében. A környezetvédő párt kilenc pontban összefoglalt javaslatcso­magja szerint egyrészt ki kellene szélesíteni az Unió meglehetősen korlátozott hatásköreit, másrészt hatékonyabban kellene alkalmazni a már meglévő jogosítványokat. Jávor Benedek magyar és Phi­lippe Lamberts belga EP-képviselő egy brüsszeli tájékoztatón elmond­ták: az előterjesztést tárgyalási alapnak szánják. A zöldpártiak javasolják, hogy az Európai Unió tegyen lépéseket a túlzott média­koncentráció megszüntetésére, például úgy, hogy a fúziók nyomán megalakult médiavállalatok forgal­mi küszöbértékének leszállításával lehetővé teszi több ilyen cég uniós szintű vizsgálatát. A magyar kor­mánypárti média­konglomerátum (KESMA) létrejöttét például azért nem vizsgálhatja Brüsszel, mert éves forgalma nem éri el a jogsza­bályban meghatározott szintet. Az EU Bizottsága azt ugyanakkor el­lenőrizni fogja, hogy a KESMA-hoz tóduló állami támogatások nem sértik-e az uniós versenyszabályo­kat - nyilatkozta Margrethe Vesta­­ger biztos a Bruxinfónak. Philippe Lamberts a Népszava kérdésére kifejtette: a hamis hí­reket terjesztő kormányzati sze­replők hazugságait a független saj­tónak kell lelepleznie, az EU-nak nem feladata, hogy egy „orwelli” hatóságot hozzon létre, amely az igazságot terjeszti. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) KÜZDELEM Jávor Benedek szerint az Uniónak fel kell lépnie a médiakoncentráció ellen Nagyobb nyomás kell Brüsszelben mikor fogják felis­merni, hogy a magyar politikai rendszer fertőz, és ennek a táp­talaját az uniós támogatások adják? - kérdezte Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki Szepesházy Péter volt bíró és Jávor Benedek társaságában találkozott Brüsszelben magya­rokkal. A politikus azt mondta, nem szeretnék, ha az EU elvenné a forrásokat, de azt igen, ha indo­kolt esetben a kifizetések lassítá­sával, felfüggesztésével nyomást gyakorolna a kormányra. Nyo­másgyakorló eszköznek nevez­te a hazai aláírásgyűjtést azért, hogy Magyarország csatlakoz­zon az Európai Ügyészséghez. NÉPSZAVA 2019. május 2., csütörtök3 Csatát veszít Orbán SZÖVETSÉG Az Európai Unió önmegsemmisítésének receptjét kínálja a magyar kormányfő - mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A belső viták ellenére ugyanis egy­re inkább kisebbségbe szorulnak a néppártban azok, akik Orbánhoz hasonlóan gondolkodnak. Ráadá­sul az EP összetétele sem feltétle­nül ad majd lehetőséget az Orbán által képviseltek megjelenítésére. Fontos tanulságokkal szolgált a spanyol választás, ahol a radikálisok felé nyitó jobboldal csúnyán meg­bukott. Tóth Csaba szerint a nép­pártban a spanyol eredmény is azt a meggyőződést erősíti, hogy nem érdemes a radikális jobboldal politi­kájával közösködni. Krekó Péter, a Political Capital igazgatój­a a politikai realitások felől közelítve a kérdést megállapította: nincs olyan előrejelzés, ami azt mu­tatná, hogy az Európai Néppártnak és az euroszkeptikusoknak együtt többségük lesz majd az Európai Parlamentben. Elvi szempontból Krekó „sajá­tos felvetésnek” minősítette, hogy az EU fősodrához tartozó néppárt olyan politikai erőkkel szövetkez­zen, amelyek az Unió szétverését akarják elérni. Ez lenne az Európai Unió önmegsemmisítésének a re­ceptje - mondta Krekó Péter. Most meg kell védeni Európát! - ezt már Orbán Viktor közölte a Facebook-oldalára szerdán kitett videójában. A Varsóban tartózkodó kormányfő azoknak az országok­nak a találkozóján vesz részt, ame­lyek 15 éve csatlakoztak az Európai Unióhoz. Közben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - az MTI tudósítása szerint - azt közölte: tör­ténelmi fontosságú pillanat volt az Európai Unió 15 évvel ezelőtti bő­vítése, amelynek során tíz, jórészt volt szocialista ország csatlakozott a közösséghez. Juncker máig lelkes támogatója a 2004-es bővítésnek, amely lehetővé tette a „kontinens földrajzának és történelmének ki­­békítését”. Magyarországon 2004-2020 kö­zött 55,2 milliárd euró (nagyjából 18 ezer milliárd forint) értékű beruhá­zás valósult meg az európai struktu­rális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró (810 milliárd forint) értékben pedig az úgyneve­zett Juncker-terv mozgósított t.-A csatla­kozás óta 3724 kilo­méternyi útszakaszt építet­tek vagy korszerű­sítettek vábbi befektetéseket. Az országban az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, a GDP az uniós átlaghoz képest 7 százalék­­ponttal emelkedett 2003 óta. A strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások ma­gyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek. Ezeknek köszönhető­en 115 ezer új munkahely jött létre, 3724 kilométernyi útszakaszt és 415 kilométernyi vasúti pályát építet­tek vagy korszerűsítettek, valamint mintegy 3,5 millió ember számára javult a hozzáférés a víz- és szenny­vízhálózathoz - közölte az Európai Bizottság. CZENE GÁBOR FOTÓ: MARCO BERT0RELL0/AFP ÖSSZHANG Orbán Viktor szerint Matteo Salvini „ma Európa legfontosabb embere" Nem hosszabbítottak az Egészséges Budapest Program vezetőjével VÁLTÁS Nem hosszabbították meg Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos április 30-án lejárt megbízatását - értesült a Medical­­online szakportál. A lap emlékeztet: Cserháti Péter a második Orbán-kormány megala­kulása óta lát el különféle feladato­kat az államigazgatásban. 2010-ben Szócska Miklós mellett helyettes államtitkárként vitte az ügyeket, majd 2013-ban miniszteri biztossá nevezték ki. 2016-tól hozzá tarto­zott az Egészséges Budapest Prog­ram. A hozzá kapcsolódó felada­tokat a kormány két évvel ezelőtt kezdte szétbontani. Ennek első lé­pése volt, amikor 2017-ben Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízták meg az újon­nan épülő budai centrumkórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatá­sa mellé kapott a kormánytól az új centrumkórház beruházási felada­tainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zártkörű rész­vénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvédkórházzal kapcsolatos fej­lesztések eleve a honvédelmi tár­cához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-pesti Centrumkórház kialakítása és a fő­város egyéb egészségügyi intézmé­nyeinek megújításával kapcsolatos Tóvizi Attila korábban luxusautó-kölcsönzőt működtetett teendők maradtak. Ám itt nem na­gyon siettek a projektcég megalakí­tásával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdoná­ban lévő Gálfi Béla Gyógyító és Re­habilitációs Közhasznú Társaság­ból, ami nem egyéb, mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi már mint az EBP projektcége működik. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter, és úgy tudni, hogy a projektcég ügyvezetői teendői alól is felmentik. Helyére Tóvizi Attila 39 éves villamosmér­nök kerülhet, ami azért nem megle­petés, mert ő már januárban kapott egy olyan megbízást, hogy koordi­nálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintéz­mények beruházásait. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalko­zó volt, egyebek mellett egy Pomá­­zon bejegyzett cég tulajdonosaként luxusautó-kölcsönzőt működtetett. DANÓ ANNA TÁVOZÁS Cserháti Péter 2010 óta kapott fel­adatokat a kormányban

Next