Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-02 / 203. szám
BELFÖLD Leállnak a fogorvosok NEM ENGEDNEK Országszerte elindul a figyelemfelhívó akció - mondta lapunknak a tiltakozást koordináló Nagy Ákos. Nem jött be a kormány utolsó pillanatos ajánlata. DANÓANNA Egy hét végi gyors felmérés szerint a kormánynak nem sikerült megingatnia a mától kéthetes tiltakozó munkabeszüntetésre készülő fogorvosokat a pénteki trükkjével. Az akció előtti utolsó pillanatban tett finanszírozási ajánlatát ugyanis kevesen tartják elfogadhatónak. A megmozdulásra készülők 1167 tagú Facebook-csoportjában szavazásra bocsátotta a kérdést az akció koordinátora, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos. Elfogadják-e az államtitkári ajánlatot, miszerint idén egyszeri 1,5 milliót kapnak, valamint hogy jövőre 250 ezer forinttal, 2021-től pedig újabb 140 ezer forinttal emelik a praxisok havi díját? A szavazáson az első 24 órában válaszoló több mint félezer orvos 95 százaléka határozottan elutasította az ajánlatot, azaz továbbra sem tartotta okafogyottnak az akciót. Kiderült az is: sokakat csak még inkább felbosszantott az ajánlat és az, hogy a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának megyei elnöksége 19:3 arányban támogatta a kabinet javaslatát. „A kamara semmibe vette a tagjait! Ki adott felhatalmazást az elnököknek, hogy ügyünkben nélkülünk döntsenek?” - írta az egyik fogorvos. „Az a legszomorúbb, hogy akikben megbíztunk, azok az első alkalommal meghátráltak” - fogalmazott egy kollégája. Vannak olyan bejegyzések is, amelyek visszahívnák tisztségéből a fogorvosi tagozat elnökét, Hermann Pétert. Az egyik posztoló emlékeztetett arra: a három évvel ezelőtti hasonló, de rövidebb demonstrációjuktól annak idején az elnök előbb elhatárolódott, majd később a nyilvánosság előtt saját sikerének állította be, hogy az akció után kaptak praxisonként egyszeri hárommillió forintos juttatást. Mások azt firtatták, hogy vajon miért a megmozdulás előtt két nappal, az 1167 tagja van a megmozdulásra készülők Facebookcsoportjának utolsó pillanatban állt elő az ajánlatával a kormányzat, miközben már évek óta kérik, hogy fizessék meg a térítésmentes kezelések költségeit. Egy orvos szerint lassan akár ki is írhatnák a rendelők ajtajára, hogy csak annak tömnek, aki hozza magával a beavatkozáshoz szükséges anyagokat is. Nagy Ákos lapunknak azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az elnökség döntése nincs szinkronban a tiltakozó akcióban részt vevők szándékával, és ebből az következik, hogy hétfőn országszerte elindul a meghirdetett akció, hiszen csak kevesen mondják, hogy visszalépnek. A betegeket tájékoztatták, hogy ezalatt csak ügyeleti ellátás működik majd. E rendelések helyéről is pontos tájékoztatást adtak. Volt olyan önkormányzat, amely saját portálján is kifüggesztette a betegtájékoztatót. Tatabányán és Sopronban viszont Nagy Ákos szerint a kamarai elnökség döntése nincs szinkronban a tiltakozók szándékával az önkormányzat többször is levélben figyelmeztette az akcióban részt vevő orvosokat, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel, és utasította őket, hogy vegyék le a tájékoztatókat a rendelőkben. Álláspontjuk szerint az önkormányzat és az orvosok közötti szerződés mindkét fél számára irányadó, az ettől elérő teljesítés szerződésszegésnek minősül. Hozzátették: az akció nem felel meg a sztrájkról szóló törvénynek, munkajogi szempontból jogellenes, a hatályos szabályozás nem ismeri a „figyelemfelhívó akció” jogintézményét. Nagy Ákos szerint viszont nem is tiltja törvény a „figyelemfelhívó akciót”, és mivel a résztvevők vállalkozók, így nem vonatkozik rájuk a sztrájktörvény. ÁTLÁTTAK A SZITÁN Több mint félezer orvos 95 százaléka határozottan elutasította a kormány ajánlatát Védik a mundér becsületét KITEREGETÉS Nem bírják a kibeszélést a zalai kórház hátramaradt szívsebészei - ez a legfőbb tanulsága annak a facebookos bejegyzésnek, amit főnökük, Alotti Nasri távozás után tettek közzé. Ismeretes: a főorvos egy betege halála miatt került konfliktusba kollégáival és a kórház vezetőivel. Úgy értékelte, hogy a szükséges műtétet nem hajtották végre, ám ennek okára kielégítő magyarázatot nem kapott, és belső vizsgálat sem indult. Minderről a nagyközönség is értesülhetett felmondóleveléből, amit a Facebookon tettek hozzáférhetővé. Az ott maradt kollégák a kórház közösségi oldalán reagáltak. Közlésük szerint „az összes szívsebész egy emberként ítéli el az osztály élén történt személyi változás mögött meghúzódó háttérvonatkozások bármilyen kiteregetését a széles nyilvánosság előtt”. Szerintük a kívülállók nem láthatják át a „bonyolult szakmai, rangbeli, sokszor (sajnos) feudális viszonyokat”. „A betegek bizalmának megőrzése érdekében mindegyikünknek van annyi belátása, hogy semmilyen személyes konfliktust nem tár a sajtó elé. Akár igaza van, akár nem” - írták. A posztban egyetlen szóval sem említik, tisztázódtak-e Alotti Nasri távozását kiváltó haláleset körülményei. D. A. Alotti Nasri főorvos volt kollégái nem örülnek, hogy nyilvánosságra kerültek a belső ügyeik NÉPSZAVA 2019. szeptember 2., hétfő Pótmegoldás a nyugdíjpótlásra EGÉSZSÉGÜGY A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arra biztatja a kórházakat, rendelőket, hogy a minisztériumnál sürgessék meg a nyugdíj mellett dolgozó orvosaik járandóságának rendezését. A hivatalnak pillanatnyilag 29 olyan orvosról van tudomása, aki bár dolgozik, nem jut hozzá a nyugdíjpótló ellátásához. Két hete írtunk arról, hogy két hónapja nem kap nyugdíjpótló ellátást a közkórházakban dolgozó idős orvosok egy része. Hiába adták be továbbfoglalkoztatási kérelmüket időben a kormányzatnak, késve kaptak választ, így a munkáltatók nem igényelhették meg időben az ellátásukat. A Népszava közérdekű adatigénylést nyújtott be az érintettek ügyében. A NEAK mindenekelőtt ismertette az alapvető szabályokat, amelyeket sokan nem is ismertek. Az egészségügyben a nyugdíjas korú orvosok és szakdolgozók továbbfoglalkoztatására kizárólag akkor kerülhet sor, ha ahhoz a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez, valamint feltölti a NEAK rendszerébe a nyugdíj összegét, a nyugdíjjogosultságot megállapító, valamint a nyugdíjfolyósítás szüneteltetéséről szóló határozatokat is. Az ellátás csak azoknak folyósítható, akiknek valamennyi dokumentuma hiánytalanul megvan a rendszerben. Mint írták, a munkáltatóknak a továbbfoglalkoztatási engedélyt legalább három hónappal a nyugdíjjogosultságot megelőzően, illetve az ismételt engedélyek esetében, azok lejárata előtt meg kell kérniük. Ha a munkáltatók ezt a folyamatot késve indítják, vagy elhúzódik a minisztériumi engedélyezési folyamat, úgy megcsúszhat a járandóságok kifizetése. E dokumentumok nélkül ugyanis a NEAK szünetelteti a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés folyósítását. A NEAK válaszából az is kiderül: „többször tapasztalható, hogy a munkáltatók csak rendkívüli felhívásunk alapján, késve jegyzik be támogatói engedélyek megérkezésének időpontját.” Adataik szerint a pozitív kormánydöntés ellenére is a régebb óta túldolgozók közül még 29 orvos esetében hiányosak a nyugdíjpótló ellátás utalásához szükséges dokumentumok. Azokról, akik első alkalommal kértek foglalkoztatási engedélyt, nem rendelkeznek hasonló adattal, mivel tapasztalat szerint a kórházak az ő adataikat akkor közlik a NEAK-kal, amikor már a kezükben van a minisztériumi mentesítés. Megjegyezték: amint a hiánypótlás megtörténik, az érintettek megkapják a járandóságukat. Korábbi cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem(SE) idős klinikai orvosai megkapták a járandóságukat. Annak érdekében, hogy az érintettek a felfüggesztett és ki nem fizetett jövedelem-kiegészítésükhöz további várakozás nélkül hozzájussanak, az intézmény saját forrásból megelőlegezte azt. Mint azt az egyetem sajtóosztályának munkatársai lapunkkal közölték - 2019. augusztus 27-én átutalták valamennyi elmaradt, és ezen felül az augusztus hónapra járó ellátás összegét is. A Semmelweis Egyetem a jövőre vonatkozóan is megelőlegezi a jövedelem-kiegészítést - ígérték. A cikkünkben szereplő Uzsoki utcai kórházban dolgozó panaszosoknak is jelezte a munkáltatójuk, hogy a szeptemberi fizetésükkel ők is megkapják a járandóságukat. DANÓANNA SOKAKAT ÉRINT A 17 ezer közalkalmazott gyógyító közül 5-6 ezren dolgoznak a nyugdíjkorhatáron túl Abszurd rendszer Egy hat évvel ezelőtti szabály alapján a közszférában dolgozó nyugdíjaskorúaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. Nem kaphatnak ugyanis egyidejűleg munkabért és időskori juttatást. A rendszerben dolgozó mintegy 17 ezer közalkalmazott gyógyító közül 5-6 ezren dolgoznak a nyugdíjkorhatáron túl. Úgy, hogy megkapják a közalkalmazotti bérüket, és mellé a nyugdíjuk helyett járó nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést. Ez a kényszernyugdíjazós-engedélyezős rendszer egyre abszurdabbnak tűnik az egészségügyben, ahol már régen nem működne az ellátás az idős orvosok közreműködése nélkül. A Magyar Orvosi Kamara legfontosabb követelései között szerepel ennek a rendszernek az eltörlése.