Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-02 / 203. szám

BELFÖLD Leállnak a fogorvosok NEM ENGEDNEK Országszerte elindul a figyelemfelhívó akció - mondta lapunknak a tiltakozást koordináló Nagy Ákos. Nem jött be a kormány utolsó pillanatos ajánlata. DANÓANNA Egy hét végi gyors felmérés szerint a kormánynak nem sikerült meg­ingatnia a mától kéthetes tiltakozó munkabeszüntetésre készülő fog­orvosokat a pénteki trükkjével. Az akció előtti utolsó pillanatban tett finanszírozási ajánlatát ugyanis kevesen tartják elfogadhatónak. A megmozdulásra készülők 1167 tagú Facebook-csoportjában szavazásra bocsátotta a kérdést az akció koor­dinátora, Nagy Ákos keszthelyi fog­orvos. Elfogadják-e az államtitkári ajánlatot, miszerint idén egyszeri 1,5 milliót kapnak, valamint hogy jö­­vőre 250 ezer forinttal, 2021-től pe­dig újabb 140 ezer forinttal emelik a praxisok havi díját? A szavazáson az első 24 órában válaszoló több mint félezer orvos 95 százaléka határo­zottan elutasította az ajánlatot, azaz továbbra sem tartotta okafogyott­­nak az akciót. Kiderült az is: sokakat csak még inkább felbosszantott az ajánlat és az, hogy a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának me­gyei elnöksége 19:3 arányban támo­gatta a kabinet javaslatát. „A kamara semmibe vette a tag­jait! Ki adott felhatalmazást az elnö­köknek, hogy ügyünkben nélkülünk döntsenek?” - írta az egyik fogorvos. „Az a legszomorúbb, hogy akikben megbíztunk, azok az első alkalom­mal meghátráltak” - fogalmazott egy kollégája. Vannak olyan bejegy­zések is, amelyek visszahívnák tiszt­ségéből a fogorvosi tagozat elnökét, Hermann Pétert. Az egyik posztoló emlékeztetett arra: a három évvel ezelőtti hasonló, de rövidebb de­monstrációjuktól annak idején az elnök előbb elhatárolódott, majd később a nyilvánosság előtt saját si­kerének állította be, hogy az akció után kaptak praxisonként egyszeri hárommillió forintos juttatást. Má­sok azt firtatták, hogy vajon miért a megmozdulás előtt két nappal, az 1167 tagja van a megmozdulásra készülők Facebook­csoportjának utolsó pillanatban állt elő az ajánla­tával a kormányzat, miközben már évek óta kérik, hogy fizessék meg a térítésmentes kezelések költségeit. Egy orvos szerint lassan akár ki is írhatnák a rendelők ajtajára, hogy csak annak tömnek, aki hozza ma­gával a beavatkozáshoz szükséges anyagokat is. Nagy Ákos lapunknak azt mond­ta: az nyilvánvaló, hogy az elnökség döntése nincs szinkronban a tilta­kozó akcióban részt vevők szándé­kával, és ebből az következik, hogy hétfőn országszerte elindul a meg­hirdetett akció, hiszen csak kevesen mondják, hogy visszalépnek. A be­tegeket tájékoztatták, hogy ezalatt csak ügyeleti ellátás működik majd. E rendelések helyéről is pontos tá­jékoztatást adtak. Volt olyan önkor­mányzat, amely saját portálján is kifüggesztette a betegtájékoztatót. Tatabányán és Sopronban viszont Nagy Ákos szerint a kamarai elnök­ség döntése nincs szinkronban a tiltakozók szándékával az önkormányzat többször is levél­ben figyelmeztette az akcióban részt vevő orvosokat, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel, és utasította őket, hogy vegyék le a tájékoztatókat a rendelőkben. Álláspontjuk sze­rint az önkormányzat és az orvosok közötti szerződés mindkét fél szá­mára irányadó, az ettől elérő telje­sítés szerződésszegésnek minősül. Hozzátették: az akció nem felel meg a sztrájkról szóló törvénynek, mun­kajogi szempontból jogellenes, a hatályos szabályozás nem ismeri a „figyelemfelhívó akció” jogintézmé­nyét. Nagy Ákos szerint viszont nem is tiltja törvény a „figyelemfelhívó akciót”, és mivel a résztvevők vállal­kozók, így nem vonatkozik rájuk a sztrájktörvény. ÁTLÁTTAK A SZITÁN Több mint félezer orvos 95 százaléka határozottan elutasította a kormány ajánlatát Védik a mundér becsületét KITEREGETÉS Nem bírják a kibeszélést a zalai kórház hátra­maradt szívsebészei - ez a legfőbb tanulsága annak a facebookos be­jegyzésnek, amit főnökük, Alotti Nasri távozás után tettek közzé. Ismeretes: a főorvos egy betege halála miatt került konfliktusba kollégáival és a kórház vezetőivel. Úgy értékelte, hogy a szükséges műtétet nem hajtották végre, ám ennek okára kielégítő magyaráza­tot nem kapott, és belső vizsgálat sem indult. Minderről a nagykö­zönség is értesülhetett felmondó­­leveléből, amit a Facebookon tet­tek hozzáférhetővé. Az ott maradt kollégák a kórház közösségi oldalán reagáltak. Köz­lésük szerint „az összes szívsebész egy emberként ítéli el az osztály élén történt személyi változás mögött meghúzódó háttérvonat­kozások bármilyen kiteregetését a széles nyilvánosság előtt”. Szerin­tük a kívülállók nem láthatják át a „bonyolult szakmai, rangbeli, sok­szor (sajnos) feudális viszonyokat”. „A betegek bizalmának megőrzése érdekében mindegyikünknek van annyi belátása, hogy semmilyen személyes konfliktust nem tár a sajtó elé. Akár igaza van, akár nem” - írták. A posztban egyetlen szóval sem említik, tisztázódtak-e Alotti Nasri távozását kiváltó haláleset körül­ményei. D. A. Alotti Nasri főor­vos volt kollégái nem örülnek, hogy nyilvános­ságra kerültek a belső ügyeik NÉPSZAVA 2019. szeptember 2., hétfő Pótmegoldás a nyugdíjpótlásra EGÉSZSÉGÜGY A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arra biztatja a kórháza­kat, rendelőket, hogy a miniszté­riumnál sürgessék meg a nyugdíj mellett dolgozó orvosaik járandó­ságának rendezését. A hivatalnak pillanatnyilag 29 olyan orvosról van tudomása, aki bár dolgozik, nem jut hozzá a nyugdíjpótló ellá­tásához. Két hete írtunk arról, hogy két hónapja nem kap nyugdíjpótló ellátást a közkórházakban dolgo­zó idős orvosok egy része. Hiába adták be továbbfoglalkoztatási kérelmüket időben a kormány­zatnak, késve kaptak választ, így a munkáltatók nem igényelhették meg időben az ellátásukat. A Népszava közérdekű adat­­igénylést nyújtott be az érintettek ügyében. A NEAK mindenekelőtt ismertette az alapvető szabá­lyokat, amelyeket sokan nem is ismertek. Az egészségügyben a nyugdíjas korú orvosok és szak­dolgozók továbbfoglalkoztatásá­ra kizárólag akkor kerülhet sor, ha ahhoz a munkáltatójuk elő­zetes kormányzati hozzájárulást szerez, valamint feltölti a NEAK rendszerébe a nyugdíj összegét, a nyugdíjjogosultságot megálla­pító, valamint a nyugdíjfolyósítás szüneteltetéséről szóló határoza­tokat is. Az ellátás csak azoknak folyósítható, akiknek valamennyi dokumentuma hiánytalanul meg­van a rendszerben. Mint írták, a munkáltatóknak a továbbfoglalkoztatási engedélyt legalább három hónappal a nyug­díjjogosultságot megelőzően, il­letve az ismételt engedélyek ese­tében, azok lejárata előtt meg kell kérniük. Ha a munkáltatók ezt a folyamatot késve indítják, vagy el­húzódik a minisztériumi engedé­lyezési folyamat, úgy megcsúsz­hat a járandóságok kifizetése. E dokumentumok nélkül ugyanis a NEAK szünetelteti a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés folyósítá­sát. A NEAK válaszából az is ki­derül: „többször tapasztalható, hogy a munkáltatók csak rend­kívüli felhívásunk alapján, késve jegyzik be támogatói engedélyek megérkezésének időpontját.” Adataik szerint a pozitív kor­mánydöntés ellenére is a ré­gebb óta túldolgozók közül még 29 orvos esetében hiányosak a nyugdíjpótló ellátás utalásához szükséges dokumentumok. Azok­ról, akik első alkalommal kértek foglalkoztatási engedélyt, nem rendelkeznek hasonló adattal, mivel tapasztalat szerint a kór­házak az ő adataikat akkor közlik a NEAK-kal, amikor már a kezük­ben van a minisztériumi mentesí­tés. Megjegyezték: amint a hiány­pótlás megtörténik, az érintettek megkapják a járandóságukat. Korábbi cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem(SE) idős klinikai orvosai megkapták a járandóságukat. Annak érde­kében, hogy az érintettek a fel­függesztett és ki nem fizetett jövedelem-kiegészítésükhöz to­vábbi várakozás nélkül hozzájus­sanak, az intézmény saját for­rásból megelőlegezte azt. Mint azt az egyetem sajtóosztályának munkatársai lapunkkal közölték - 2019. augusztus 27-én átutal­ták valamennyi elmaradt, és ezen felül az augusztus hónapra járó ellátás összegét is. A Semmelweis Egyetem a jövőre vonatkozóan is megelőlegezi a jövedelem-kiegé­szítést - ígérték. A cikkünkben szereplő Uzsoki utcai kórházban dolgozó panaszosoknak is jelezte a munkáltatójuk, hogy a szeptem­beri fizetésükkel ők is megkapják a járandóságukat. DANÓANNA SOKAKAT ÉRINT A 17 ezer közalkalmazott gyógyító közül 5-6 ezren dolgoznak a nyugdíj­­korhatáron túl Abszurd rendszer Egy hat évvel ezelőtti szabály alapján a közszférában dolgozó nyugdíjaskorúaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. Nem kaphatnak ugyanis egy­idejűleg munkabért és időskori juttatást. A rendszerben dolgozó mintegy 17 ezer közalkalmazott gyógyító közül 5-6 ezren dolgoz­nak a nyugdíjkorhatáron túl. Úgy, hogy megkapják a közalkalma­zotti bérüket, és mellé a nyug­díjuk helyett járó nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést. Ez a kény­szer­nyugdíjazós-engedélyezős rendszer egyre abszurdabbnak tűnik az egészségügyben, ahol már régen nem működne az el­látás az idős orvosok közremű­ködése nélkül. A Magyar Orvosi Kamara legfontosabb követelései között szerepel ennek a rendszer­nek az eltörlése.

Next