Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-13 / 37. szám

NÉPSZAVA 2020. február 13., csütörtök Budapest felszabadult B­udapest már felszabadult­ - a Drezda - A pokol nap­jai című német szuper­­produkcióban mondja ezt egymásnak örömhírként egy drezdai házaspár, miközben körülöttük lángtengerré változik a szász város. 1945. február 13-a van, Drezdát aznap érte el a hábo­rú legrémesebb hulláma, de lakói a külföldi rádiókból már értesültek arról, hogy Budapestet bevette a Vörös Hadsereg. Amikor meghallottam ezt a mon­datot, egy pillanatra meglepődtem. Évek óta nem hallottam, hogy va­laki nyilvánosan felszabadulás­nak nevezte volna a náci csapatok kiverését Budapestről. A háború szörnyűségeiről, a zsidó lakosság üldöztetéséről, a nem zsidó polgári lakosság szenvedéséről és a Dunába robbantott hidakról persze sok szó esik. De a magyar média - és nem csak a jobboldali propagandagépe­zet - egyre kevésbé meri felszaba­dulásnak nevezni a pusztító háború befejezését a magyar fővárosban. Pedig a náci hadsereg, az SS kommandók és magyar nyilasok nem önként távoztak, és nem is az ufók győzték le őket, hanem a szov­jet Vörös Hadsereg szabadította meg tőlük Budapestet. Ezt a tényt nem lenne szabad elhallgatni, ezt A halálra ítélt, „bű­nös vá­rosként” gyalázott várost a szovjet katonák szaba­dították meg a legros­­­szabbtól a napot illő megünnepelni. Az első vonalban érkező frontkatonák az életet hozták el a nácik és magyar csatlósaik által halálra ítélt város lakóinak. A Szabadulást, ahogy Má­­rai Sándor írja hasonló című, szép regényében. Aztán persze sok minden kö­vetkezett. Földreform, a faji tör­vények eltörlése, a nők és férfiak egyenjogúságának kimondása, a „törvénytelen születés” bélyegének megszüntetése, a magyar történe­lem első, valóban szabad választása egyfelől. Sok erőszak, újabb szen­vedés, a diktatúra előbb lopakodó, majd egyre brutálisabb hatalomát­vétele másfelől. Végső soron mind­kettőt ugyanazon erő hozta el és tette lehetővé: a Vörös Hadsereg. Mindez együtt a történelmünk. Párizs lakói felszabadultabban ün­nepelhetik a felszabadulásukat, hiszen ők - a szövetségesek jóin­dulatából és látszatra­­ önmagukat szabadították fel. Nekünk keserűbb történelem jutott. De ez sem vál­toztat azon a tényen, hogy a halálra ítélt, „bűnös városként” gyalázott, hidaitól megfosztott várost mégis a szovjet katonák szabadították meg a legrosszabbtól, a háborútól és a fasizmustól. Van ideje az ünnepnek, és van ideje a gyásznak. Ezen a napon Bu­dapest felszabadulását ünnepeljük, miközben tudjuk, hogy az utána történtekben öröm és gyász, sza­badság és újabb elnyomatás egya­ránt jelen volt. HEGYI GYULA publicista, volt európai parlamenti képviselő Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. Egy cég, két szakszervezet J­ó érzéssel olvastam, hogy a magyarországi Spar áru­házláncnál már január 9-én lezárult a 2020-as évre vo­natkozó bértárgyalás, és a hazánkban 13 ezer munkavállalót foglalkoztató multinacionális cég megállapodott az ágazatban és a vállalkozásnál egyaránt reprezen­tatív (meghatározó) szakszervezet­tel, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). A válla­lat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzí­tett mértékéhez képest magasabb bért biztosít munkatársainak, amit továbbra is kiegészít hűségprog­ramjának juttatási elemeivel.­­A boltokban dolgozóknak az eltöltött évek számától függően változatla­nul évente minimum 40, maximum 100 ezer forint jár SZÉP-kártyára. Új elem a 13. havi juttatás kiter­jesztése az év első felében belépők számára. Továbbra is él a dolgozói vásárlási kedvezmény is. Jó hír az is, hogy a cég 2020-ban is új munka­helyeket teremt: az idei beruházási keret meghaladja a 31,6 milliárd fo­rintot, amit az osztrák családi tulaj­donban lévő vállalat Magyarorszá­gon fektet be. Naivan azt gondoltam, hogy „mindenki boldog”: a vállalkozás, a szakszervezet (KASZ) és nem utolsósorban a munkavállalók. Az érdemi béremelés megtörtént, a munkaügyi kapcsolatok­­ mosta­nában biztosan­­ rendezettek. Ez az elégedettségem január hónap végéig tartott, addig, amíg el nem olvastam a Kereskedelmi Dolgo­zók Független Szakszervezetének (KDFSZ) közleményét, amelyből hosszan idézek: „A Spar áruház­láncnál hivatalos képviselettel ren­delkező Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) ezúton fejezi ki a nyilvánosság felé, hogy elfogadhatatlannak tart­ja, miszerint a bértárgyalásokra és a bérmegállapodás aláírására a Spar-munkavállalókat is képvise­lő KDFSZ előzetes tájékoztatása, bevonása nélkül került sor. Emiatt A hatályos munkajog nem tör­vényesíti, hogy a munkahe­lyi békét markáns támoga­tással nem rendelkező szerve­ződések veszélyez­tessék szakszervezetünk az érdekérvénye­sítést elvégezni nem tudta a Spar és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) között egy­oldalúan megkötött 2020-as bér­megállapodás során. Sajnálattal közöljük, hogy tapasztalataink sze­rint a vállalat a KDFSZ törvényesen folytatott tagszervezési tevékeny­ségét és érdekérvényesítési törek­véseit folyamatosan akadályozza a Spar üzletekben, emiatt a szak­­szervezet hónapok óta perben áll a munkáltatóval. Az pedig megíté­lésünk szerint károsan megosztó és a munkavállalók érdekeit egy­általán nem támogató hozzáállás, hogy a Sparnál működő reprezen­tatív szakszervezet, a KASZ nem vállal szolidaritást a következetes munkavállalói érdekvédelemben partnerségre törekvő társszakszer­vezettel, amelyet diszkriminációval sújt az osztrák tulajdonú áruház­lánc a magyarországi kereskede­lemben alkalmazott magyar mun­kavállalók kárára.” Most hosszan viccelődhetnék azon a megfogalmazáson, hogy a KDFSZ az „érdekérvényesítést elvégezni nem tudta”, de nem te­szem, mert sokkal nagyobb értet­lenséget és ellentmondást látok. A KDFSZ nyilatkozata (január 31-i) a Spar-KASZ megállapodás után három héttel született, akkor, ami­kor már a tárgyaló és kontraktust kötő felek a gyakorlati megvalósítás részletein dolgoztak. Nem ismerem a Sparnál lévő­­ belső - szakszerve­zeti viszonyokat, de abban biztos vagyok, hogy az osztrák „anya” és magyarországi „leánya” pontosan tudja, hogy melyik szakszervezettel kell tárgyalnia, és melyikkel lehet érdemi bérpaktumot kötni. Lehet, hogy a KDFSZ nem rendelkezik olyan erős cégszintű képviselettel, ami lehetővé és érdemessé tenné, hogy a bértárgyalásokon és szerző­dés aláírásán részt vehessen. A KDFSZ közleménye szerint a Spar Magyarország akadályoz­za szerveződésüket, amely állítást azért illene bizonyítani. A munkál­tatónak az is lehetne érdeke - ez az én csúnya spekulatív megközelíté­sem -, hogy minél több szakszer­vezet legyen a munkahelyen, annál inkább aprózódik a munkavállalók ereje. Jó példa erre a MÁV-csoport, ahol két kezemen sem megszámol­ható szakszervezet működik. Ennél kényelmesebb helyzete nem is le­het a munkáltatónak. A Spar nem így gondolkodik: a cég a meghatá­rozó dolgozói érdekképviseletekkel akar dűlőre jutni munkaügyekben. Egyszerű és logikus megközelítés, az osztrák munkaügyi kultúra át­kelt Hegyeshalomnál. A hatályos Munka Törvényköny­ve szerint a szakszervezet kollektív szerződés kötésére akkor jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszony­ban álló tagjainak száma eléri a kol­lektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz szá­zalékát. Ennek a követelménynek - vélhetően - a KDFSZ nem felel meg. A történésekből és a KDFSZ nyilatkozatából azt szűröm le, hogy a szervezet nem a munkáltatóval szemben küzd a dolgozók érde­keiért, hanem a KASZ által kötött megállapodást próbálja gyengíte­ni. Az is valószínűsíthető, hogy a KDFSZ szervezettségi szintje igen alacsony, hiszen a munkáltató sem „oszt neki lapot”. A hatályos munkajog engedi, hogy egy munkáltatónál több szak­­szervezet működjön, de azt nem törvényesíti, hogy a munkahelyi békét és a rendezett munkaügyi kapcsolatokat markáns támogatás­sal (értsd: jelentős tagsággal) nem rendelkező szerveződések veszé­lyeztessék. Bizonyára sok területen lehetne javítani a szakszervezetek működési körülményein, de két dologban nem célszerű, és nem is szabad engedékenynek lenni. Egy munkahelyen csak egy kollektív szerződés köthető, és ezt csak az a szakszervezet (azok a szakszerve­zetek) hitelesíthetik aláírásukkal, amely/amelyek jelentős dolgozói háttérrel és felhatalmazással ren­delkeznek. Ezt a munkavállalói hát­teret kell kiépítenie a KDFSZ-nek is, és rögtön érdemi beleszólásuk lesz a Spar-ügyekbe. Addig viszont még sokat kell erősödniük. Nem szövegben. DR. DÁVID FERENC közgazdász, a Demokratikus Koalíció szakértője VELEMENY SZERINTEM Unga-bunga Jávor Benedek, Budapest brüs­­­szeli képviselője Novák Katalin családügyi államtitkárt Twit­­ter-üzenetében figyelmeztette, amikor Rómában Berlusconi volt olasz miniszterelnökkel találko­zott, vigyázzon, nehogy egy un­ga-bunga parti közepén találja magát. Köztudott, hogy Berlus­coni gyakran rendezett ilyen par­tikat, és egy 17 éves lány miatt bí­róságra is került. A kormánypárti képviselők rögtön rátámadtak Jávor Benedekre, hazahívását követelték. Emlékezzünk viszont, hogy ezek a képviselők hogy bán­nak az ellenzéki női képviselőkkel a parlamentben. A kormánypárti képviselők, mielőtt bárkit figyel­meztetnek a nők, a családanyák védelmére, jobban tennék, ha előbb a saját házuk tájékán sep­­regetnének. Egy ország demokrá­ciájának állapotát híven tükrözi, hány női képviselő van a parla­mentben. Nálunk most 11,6 szá­zalékos arány­t sikerült elérniük. Pedofülis MOLNÁR ISTVÁN Nyilván minden embert megillet az ártatlanság vélelme, de egy nagykövet állomáshelyéről való „elrablása”, majd a legnagyobb titokban történő hazaszállítása mögött alapos gyanúnak kellett fennállnia. Bízom benne, hogy a „családbarát” kormány a jog­erős bírósági ítéletet követően részletesen beszámol majd a történtekről. De ami még ennél is fontosabb, szeretnénk látni a kormány hathatós intézkedése­it, hogy hasonló esetek soha ne fordulhassanak elő Magyaror­szágon. A gyerekek védelme min­dennél fontosabb! KINDZIERSZKY EMIL Pályaválasztás Tom Jones dalában az otthon változatlan zöld füvéről énekel: az újpesti szurkolók irigyked­hettek rá, mikor értesültek az MLSZ versenybizottsága dön­téséről, miszerint a Szusza Fe­renc Stadion gyepszőnyege nem alkalmas a játékra, ezért nem engedélyezik mérkőzések rende­zését a Megyeri úton. A csapat utolsó hazai, a Mól Fehérvár FC elleni vesztes mérkőzésen a játékosok botladoztak ugyanis a fűcsomók miatt. Igaz, a csapat belga tulajdonosa korábbi intéz­kedései miatt az ultrák már az említett mérkőzés látogatását is bojkottálták, összesen 1125 (!) néző volt jelen a Megyeri úton. A szurkolók ugyanakkor lema­radtak az így törölt legendás Újpest-FTC rangadóról, ami akár 8-10 ezer előzetes jegyvá­sárlót is érinthetett. Tom Jones a dalban vonattal érkezett régi otthonába, ezt az elszánt újpesti szurkolók is kipróbálhatták, mi­vel a csapatuk következő „hazai” Magyar Kupa mérkőzését kény­telenek voltak a Budapesttől 180 kilométerre lévő Szegeden meg­tekinteni. Az MLSZ határozata szerint a száműzetés addig tart, ameddig a csapat vezetői „a hiá­nyosságokat nem számolják fel”. Lehet, hogy a kormány évenként a magyar labdarúgásba jutta­tott közel 100 milliárd forintnyi támogatása még fűre sem elég? LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoi leveletnepszava.hu

Next