Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-19 / 42. szám

BELFÖLD A szakértőknek sem jobb A bíróságok beosztott munkatársaihoz hasonló a hely­zet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban is. A 2017-ben létrejött intézmény alkalmazottai is az igaz­ságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, és nem kaptak egy fillér béremelést sem, pedig munkájuk nélkül megbénulna a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás, de még a polgári peres eljárások egy része is. Országosan több száz szakember végzi az apasági tesztek DNS-vizsgá­latait, a véralkoholszint-vizsgálatokat, de vannak köz­tük a súlyos, élet elleni bűncselekmények nyomozását segítő fegyverszakértők, a kábítószeres ügyeken dol­gozó vegyészek, írás- és nyomszakértők is. NÉPSZAVA 2020. február 19., szerda3 Igazságtalan igazságügyi bérek KERESET A Pesti Központi Kerületi Bíróság 31 dolgozója távozott az elmúlt harminc napban. Országszerte feszültséget okoz a leterheltség és az alacsony fizetés. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az igazságügyi alkalmazottak szol­gálati jogviszonyáról szóló törvény (iasz.) hatálya alá tartozók béreme­lése elvben a most bruttó 453 ezer forintos bírói alapbéréhez igazodik. Csakhogy - a bírókkal ellentétben - ezt a kört mégis szinte teljesen ki­hagyták a bérrendezésből. Pedig ők utoljára 2017-ben, a jogszabály mó­dosításakor kaptak központi bér­emelést, de az is csak a jogi asszisz­tensi vizsgával nem rendelkező, nagyon alacsony keresetű bírósági jegyzőket érintette, az ügyintézők­nek és a jogi asszisztensi végzett­ségű jegyzőknek egyszerűen beépí­tették az alapbérébe a korábban járó pótlékot, más emelést nem kaptak. Ugyanezzel a mozdulattal ráadásul elvették tőlük a cafeteriát, a korábbi ruhapénzt pedig az év végi jutalom-dolgoznak az ország bíróságain, 6 ezer igazságügyi alkalmazott bére évek óta nem nőtt mai összemosva kapják meg, míg a bíróknak mindkét juttatás megma­radt, sőt évente bruttó félmillió fo­rintot önképzési támogatás címen utalnak nekik. A kezük alá dolgozó tisztviselők nem kapnak semmit arra a célra, hogy követni tudják a folyton változó jogszabályokat. Az OBH korábbi elnöke, az azóta alkotmánybíróvá előléptetett Han­­dó Tünde 2016-ban, az igazságügyi alkalmazotti törvény vitájában még élesen bírálta a javaslatot, mond­ván, a megvonások és többletterhek miatt erősödni fog az elvándorlás, pedig már akkor is baj volt, amit egy nyilatkozatában így írt le: „Az egyik törvényszéken a jegyzőkönyvveze­tők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöl­­tőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak.” A lapunknak név nélkül nyilatkozó bírósági alkalmazottak szerint a később visszavont kritika minden pontja beigazolódott; nemcsak bér­emelést nem kaptak, az új, sávos, tól-ig határokat tartalmazó bértáb­lájuk alapján mindenki lassabban haladhat előre. Lesz olyan mun­katárs, akinek akár húsz évig nem kell emelni a fizetését, míg a régi rendszerben háromévente lehetett feljebb lépni. Ráadásul az emelé­sek eltérnek az egyes bíróságokon is, az egész rendszer követhetetlen, diszkriminatív, egy ember előbbre jutása egyre inkább a vezető hozzá­állásán múlik - sorolják a bajokat. Azt is panaszolják az igazságügyi alkalmazottak, hogy a bíróságok informatikai háttere elavult, szinte használhatatlan gépeken dolgoz­nak, nemegyszer fél napig is áll a munka, pedig a digitális bírósági rendszerre való átállás napirenden van. A vidékről bejáró dolgozók bérlettámogatását 2018 januárjától utólag adják oda, ezért előfordul, hogy hó elején a fizetés megérke­zéséig szabadságot vesznek ki a munkatársak, és otthon maradnak. Túlórázhatnak, de ezt nem fizetik ki nekik, sokszor viszik haza a munkát, pedig ez elvileg tilos, vagy bemen­nek reggel hatra, hogy végezzenek, de akkor a főnökök azzal intézik el az ügyet, hogy biztosan csak inter­netezni akarnak. Az egyre több munkával terhelt alkalmazottak petíciót fogalmaztak meg 2018-ban, amelyben a fenti gondok sürgős megoldását kérték az OBH és az ország vezetőitől, de nem történt semmi. Informátora­ink állítják, a Pesti Központi Ke­rületi Bíróságról (PKKB) idén év elejétől február közepéig majdnem húsz ember távozott, és sokkal töb­ben kezdtek el más munka után nézni. Megkeresésünkre a szerve­zet ennél is nagyobb mozgásról kül­dött adatot: január 1. és február 17. között 31 ember távozott a PKKB- ról, ugyanakkor szerintük jött is 33 alkalmazott, ám ezt a munkatársak nem érzik. Egyik informátorunk el­mondása szerint, amikor legutóbb bírósági jegyzőt kerestek, a hét je­lentkezőből öten azonnal felálltak, amikor megismerték a feltételeket, a maradék kettő néhány hét után ment el. GULYÁS ERIKA 11 ezren ELMARADÁS A bírók alapbé­rét bruttó 453 ezer forintra emelték, de a kezük alá dolgozók fizetése marad olyan alacsony, amilyen volt Elnök nélkül maradt a szakképzési hivatal KÁDERCSERE A szakképzési rendszer átalakításának küszöbén nincs vezetője a terület első számú államigazgatási szervének, a Nem­zeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak (NSZFH) - értesült a Népszava. Az eddigi elnököt, a fi­­deszes Kucsák Lászlót egy év után leváltották, helyére pedig még nem sikerült megtalálni azt a személyt, aki „hozzáértőbben” irányíthatná az intézményt. Forrásaink szerint Kucsák NSZFH-elnöki munkájá­val nem voltak elégedettek a kor­mányban, a szakképzés tervezett reformja „túl nagy falat” lett volna neki. Ezt támasztja alá az Innováci­ós és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk megkeresésére kül­dött tájékoztatása is. Mint írták, „az erősebbé, rugalmasabbá és gya­­korlatiasabbá váló szakképzés sze­mélyi változást tesz szükségessé az NSZFH-nál is”. Hozzátették: az új vezetőről a későbbiekben születik döntés, az átmeneti időszakban az elnöki feladatokat a szakmai elnök­­helyettes látja el. Az NSZFH szakmai elnökhe­lyettese Magyar Zita, akit szakmai körökben Pölöskei Gáborné szak­képzésért felelős helyettes állam­titkár jobbkezeként - és lehetséges elnökjelöltként is - emlegetnek. Ugyanakkor forrásaink szerint Ma­gyar elnöki székbe ültetését nem támogatja Palkovics László innová­ciós miniszter - az elnökhelyettes 2018 májusa és Kucsák 2019. januá­ri kinevezése között (ahogy most is) csak „helytartóként” irányíthatta a hivatalt. Az ITM mégsem bíz semmit a vé­letlenre: a minisztérium által kidol­gozott új szakképzési törvénnyel és annak végrehajtási rendeletével több fontos feladatkört is elvettek az NSZFH-tól, és egy újonnan lét­rehozott állami cégnek, az Innova­tív Képzéstámogató Központ (IKK) Zrt.-nek adtak át, így a szakkép­zésben az IKK Zrt. (amelynek mű­ködési feltételeit jelenleg semmi­lyen jogszabály nem szabályozza) felel például a pályaorientációért, a minőségbiztosításért, a tanköny­vekért, tananyagokért, valamint kutatás-fejlesztési feladatokért, s így jelentős mennyiségű uniós for­rásokért is. Arra a kérdésünkre, hogy mi szükség volt az NSZFH mellett az IKR Zrt. létrehozására, az ITM azt válaszolta: „Míg az NSZFH az állami fenntartású intézmények középirányítói szervezete, az Inno­vatív Képzéstámogató Központ a teljes szakképzési és felnőttképzési területnek biztosít innovatív hát­tértámogatást.” JUHÁSZ DÁNIEL Kucsák Lászlót egy év után levál­tották, mert az át­alakítás „személyi változást tesz szükségessé" Giro: se engedély, se támogatás FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A szervezőknek tehát bele kell fér­niük a 7,8 milliárdos keretösszegbe. Révész Máriusz, az aktív Magyar­­országért felelős kormánybiztos lapunknak korábban azt mondta, ez nem lesz egyszerű feladat, mivel az összeg nagyobb része az olasz szervezőknek jár, akik Budapestre szállítják a csapatokat, s egyebek mellett az elszállásolásukról, ellá­tásukról, a médiáról és a verseny szakmai hátteréről is gondoskod­nak. Most viszont úgy fogalmazott, hogy valójában nem is számítottak pénzügyi támogatásra a fővárostól. A hazai szervezőcsapatnak az előzetes ütemterv szerint január végéig kellett volna meghatároz­nia a verseny fővárosi szakaszának pontos útvonalát, de ez még nem sikerült. Az eredetileg tervezett és az olasz szerzőkkel egyeztetett út­vonalból várhatóan kimarad a pesti alsó rakpart-Margit híd-Fő utca- Ponty utca hurok, és a versenyzők a Széchenyi térről egyből átmennek a Lánchídon. A változtatás okát nem részletezte Révész Máriusz kormánybiztos, de a Népszava más forrásból úgy értesült, hogy Kövér László házelnöknek támadt kifo­gása a Parlament előtt bonyolított bicikliverseny ellen. Az új útvonalra egyébként a fő­város közlekedésszervezői is na­gyon kíváncsiak, mivel a verseny hétvégéjén - más sportprogramok miatt - várhatóan jelentős forga­lomkorlátozásokat kell bevezetni. Akkor rendezik ugyanis Budapes­ten a női kézilabda Final Fourt, az Európa-futást, sőt másnap kezdő­dik az úszó Eb is. Révész Máriusz korábban felvetette, hogy arra a hétvégére érdemes lenne ingye­nessé tenni a fővárosi közösségi közlekedést, ahogy ezt más nagyvá­rosok teszik. Csakhogy ez jelentős bevételkiesést okozna Budapest­ Még nem határozták meg a májusi verseny pontos útvonalát sem nőm, mint ahogy az az ötlet is, hogy a belvárostól távolabb kialakított parkolókból ingyen hozzák be a nézőket. A kormánybiztos most ismét megerősítette, hogy ebben továbbra is számítanak a fővárosra. A külföldi példák mellett Szegedet említette, ahol a kajak-kenu vi­lágbajnokság alatt a városon kívül kialakított ideiglenes parkolókból buszokkal szállították be a nézőket. A Giro május 9-én Budapestről indul majd, az első három szaka­szát Magyarországon rendezik. A városvezetés egyetért abban, hogy Budapestnek óriási lehetőséget je­lent a Giro: gyakorlatilag egy turis­­g­tahim forog a fővárosról, így sokan­­ kedvet kaphatnak egy városlátoga­­­­táshoz. SZALAI ANNA­ ­: KÖLTSÉGES JAVASLAT Révész Máriusz szerint a versenyna­pok idejére ingyenessé kellene tenni a tömegközlekedést Budapesten

Next