Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-24 / 46. szám

1 NÉPSZAVA I 2020. február 24., hétfő BELFÖLD4 7. cikkelyes eljárás: a néppárt is gyorsítást kér BRÜSSZEL Komolyan aggódnak az Európai Parlament mértékadó politikai csoportjai amiatt, hogy egy helyben topog a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben indí­tott 7. cikkelyes eljárás, a tagállamok illetékes miniszterei februári ülésü­kön sem tűzik napirendre a témát. A képviselő-testület keresztényde­mokrata, szocialista, liberális, zöld­párti és szélsőbaloldali frakcióinak vezetői pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testü­letét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU elnöki posz­tot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárá­nak, Andrej­a Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogálla­mi eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak. Az ötök a 7. cikkelyes folyamattal foglalko­zó kormányközi fórum, az Általá­nos Ügyek Tanácsa keddi ülése elé időzítették a levelüket, amely infor­mációink szerint a szocialisták kez­deményezésére született. A Népszava birtokába került dokumentumban a frakcióvezetők felszólítják a tagállamok képvise­lőiből álló grémiumot, hogy végre cselekedjenek. „Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon fontosak az EU következő keretköltségvetéséről zajló tárgyalások, de a tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az unió alapértékeit érő, legalább ennyire jelentős és folyamatos veszélyeket sem” - írják, újabb vitákat, meg­hallgatásokat sürgetve. A levélírók - közöttük Manfred Weber, az Európai Néppárt frakció­vezetője - felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányközi testület tétlen­sége aláássa a közös európai értéke­ket, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének a hitelét. „Ragaszkodunk hozzá, hogy az EU Tanács követke­ző ülésére meghívást kapjon a kép­viselő-testület, hogy kifejthesse a 7. cikkelyes eljárással kapcsolatos ál­láspontját” - szögezik le, arra utal­va, másfél éve a parlament indította el a Magyarországgal szembeni fo­lyamatot. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) BARÁTI TŰZ Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is a levélírók között van: a tétlenség aláássa a közös európai értékeket LAPSZÉL Éleződik a DK és az MSZP közötti vita Az ellenzéki együttműködés az egyetlen út, reméli, a Demok­ratikus Koalíció (DK) által in­dított konzultáció során a párt szimpatizánsai és tagjai meg fogják győzni a párt vezetőit erről - ezt mondta Tóth Berta­lan, az MSZP elnöke a szocia­listák választmányi ülése után. Arra reagált ezzel, hogy a Dob­­rev Klára, a DK EP-képviselője az ATV-nek arról beszélt: „Ha ez ellenzéki szavazók úgy gon­dolják, hogy egyedül kell egy pártnak indulnia, és a túlnyo­mó többség ezt a véleményt képviseli, akkor meg kell pró­bálni.” Mint emlékezetes, a DK - amely nemrég két MSZP-s kerületi polgármestert csábí­tott el a szocialistáktól - azért indított online konzultációt, hogy megkérdezze az embere­ket, milyen összefogást szeret­nének. NÉPSZAVA Horthy-vonulás és ellentüntetés Álljunk ki közösen az újfasiz­mus és a szélsőjobboldal el­len! - a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott meghívó szerint antifasiszta ellentüntetés lesz március 1-jén, vasárnap dél­után négy órától a Szabadság híd budai hídfőjénél. A Mi Hazánk ugyanis felvonulással emlékezik meg Horthy Mik­lós kormányzóvá választásá­nak századik évfordulójáról. Az ellentüntetés szervezői náci masírozásnak minősítik a százezrek haláláért felelős kor­mányzó ünneplését. NÉPSZAVA Tordai Bence feljelentést tesz Tordai Bence, a Párbeszéd po­litikusa feljelentést tesz gyű­löletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt két parlamenti képviselő, Dúró Dóra (Mi Ha­zánk) és Horváth László (Fi­desz) ellen. Tordai szerint gyilkos tetteknek ágyazhat meg, hogy Dúró pártja törvé­nyesíteni akarja a szegregációt, Horváth pedig szítja a feszült­séget, és próbálja úgy beállítani a gyöngyöspatai ügyet, mintha az áldozatok lennének a tette­sek. NÉPSZAVA FOTÓ: BÉRES MÁRTON Olcsó beteg a jó beteg DÖNTÉSEK Ha megrendeli a drága gyógyszert, börtönbe vihetik, ha nemet mond, halálra ítél egy embert - ezt jelenti a pénzügyi szigor a gyakorlatban. ••­­ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A fenntartónak azonban egyik meg­oldásra sem volt felhatalmazása, ezért a kérdést előbb továbbította az Emberi Erőforrások Miniszté­riumához (Emmi), amely azt el­küldte a Pénzügyminisztériumba. Mire az utóbb föloldatta a számla­zárlatot, több mint tíz nap telt el, s ekkorra már lett olyan intézmény, amelynek raktárkészletei egy-két naposra apadtak. Az ki sem derült, hogy a számvitelitörvény-módosí­­tás nélkül miként adhatott felmen­tés a pénzügyi tárca a túlköltésre, de ezt az érintettek nem is firtatták. A kritikus helyzet eleve csak azért állhatott elő, mert a kormány nem engedte kifizetni decemberben a kórházi adósságokat, így a tarto­zások is átkerültek az idei évre. A költségvetési intézményekre vonat­kozó szabályok szerint pedig a kór­házak sem költhetnek többet, mint amennyire az éves keretük alapján az adott hónapban futja. S miután a nagy adósok kiegyenlítették a köz­műszámláikat, már nem volt miből finanszírozniuk a napi betegellátást. A kincstár által vezetett számlájuk fedezet hiányában lezárt, így hiába adták föl a rendeléseket - például in­jekciós tűre, varrófonalakra, infúzi­ókra, kötözőszerekre, orvosságokra -, azok el sem juthattak a szállítókig.­­ Fiatal, 35 év körüli férfit hoz­tak be botulizmussal. A kezeléséhez szükséges egyik gyógyszer Magyar­­országon éppen hiánycikk volt - avatta be lapunkat a kórházak „fede­zetlen költéseinek rejtelmeibe” egy gazdasági igazgató. - A kezelőorvos arról győzködött, hogy beszerez­hetjük éppen, de csak a készítmény ideszállítása kétmillió forint. A havi keretünket már rég elköltöttük. Ha nem hozzuk be a készítményt, a férfi meghal. A tét: börtönbe vihetnek, vagy halálra ítélek egy fiatal embert. Aláírtam ezt is, ahogy a többit, amit elém tesznek. Minden ilyen, túlköl­tésről szóló papírhoz, amiből szá­mos van még az asztalomon, meg­van a magam magyarázata. Arra a kérdésre, hogy mikor vihe­tik börtönbe, szinte azonnal rávág­ta: „Amikor akarnak. Erre minden törvényes fölhatalmazásuk meg­van. De ez úgy is bekövetkezhet, ha valaki följelent, mert nem kapta meg a szükséges kezelést, és emi­att súlyos egészségkárosodása lett, vagy a rokona meghalt. A mostani helyzetben csak az olcsón és gyor­san orvosolható bajokkal érkezők nem okoznak az intézménynek sú­lyos gazdálkodási a krízist, minden egyéb, kicsit bonyolultabb eset tuti ráfizetés.” A „fedezetlen költésekről” a fő­igazgatóknak minden egyes esetben tájékoztatniuk kell a kórházfenn­tartót is, ám hogy mi történik ezek­kel a jelentésekkel, senki nem tudta megmondani. Megkérdeztük ezt az ÁEEK-tól, meg azt is, hogy havonta hány ilyen levelet kapnak az egész­ségügyi intézményektől, de az álla­mi szervezetnek több mint egy hét sem volt elég arra, hogy válaszoljon. Egy megyei kórház nagyságú intézménynek évente körülbelül 20 milliárd forint bevétele van az államtól. Az összeg 70-80 százalé­kát kérte, a maradékot úgynevezett dologi költségekre költi. Az utóbbi­ba azonban már nemcsak a közmű­számlák, a gyógyszerek, az infúziók, a lepedők, a szerelékek, a műtétek­hez szükséges eszközök tartoznak, hanem a szerződéses szolgáltatások is. Az intézmények a rendszer mind nagyobb emberhiánya miatt gyak­ran cégektől vásárolnak a műtétek­„Nincs olyan osztálya az intéz­ménynek, amely ne siránkoz­na, hogy kevés a lepedő, a párnaci­ha” hez vagy egyéb orvosi ellátásokhoz szakembereket. Ez pedig tovább szűkíti a napi gyógyításhoz szüksé­ges eszközökre költhető pénzt. Az említett megyei nagyságú kórház a 20 milliárdos bevételéből évente 40-80 ezer fekvő- és egy­millió járóbeteg kezelését végzi. Az, hogy pontosan mennyi és milyen súlyos eset jön, csak év végén derül ki, így az ellátás költségei előre szin­te tervezhetetlenek. Kalkulációink szerint a citált intézményben egy átlagos kórházi betegre 267 ezer forintot költenek, míg a járóbete­gekre 4000 forint jut. Az összegek azonban csak szigorúan az átlagos, könnyű és szövődménymentes ese­tekre - például vakbélműtétekre, vérnyomás-beállításra - elegendők, mert például egy balesetben össze­tört ember talpra állításának költsé­ge, akár tízmilliós is lehet. A lapunk által górcső alá vett intézményben csak az évi mosatási költség 150-160 millió forint. Hiányzó textíliára egy fillérjük sincs, de ha meg kéne ven­niük, ami elrongyolódott, hason­ló összegbe kerülne. „Nincs olyan osztálya az intézménynek, amely ne siránkozna, hogy kevés a lepe­dő, a párnaciha” - állította az egyik főigazgató. Itt évente gyógyszerre egymilliárdot, varrófonalra, protézi­sekre, műtőben használatos eszkö­zökre, injekciós tűkre kétmilliárdot is elköltenek. További százmilliós összeg megy laborra. A lapunknak név nélkül nyilat­kozó főigazgatók szerint a pénz útja erősen kontrollált: beszerezni csak közbeszerzéssel lehet, bárki is írja ki a pályázatot, azt ellenőrzi az ÁEEK és a Miniszterelnöki Hivatal is. A forrásszűkét tetézték az áfaváltozá­sok és a forint gyengülése is. DANDANNA ROMLÓ KÖRÜLMÉNYEK Már a tárca és a számvevőszék is rosszallással beszél a kór­házigazgatók teljesítményé­ről, jobbára le­hetetlen feladat megoldását várják tőlük Az államkincstár január végi adatai szerint a kórházak pén a pénzügy- és a humánminiszter közös utasítására adósságai egy hónap alatt 8 milliárddal nőttek, összesen az intézmények egy meghatározott lista alapján utalhat­ 76,2 milliárdra. Egymilliárd forintnál is többel 14 kórház­nak kisebb hitelezőiknek 19 milliárdot. A nagy adósokkal tartozik, de kettőnek már a 3 milliárdot is meghaladja zajló egyezkedés e hét elején lezárulhat. A kormányzat az adóssága. A Honvédkórház az abszolút csúcstartó a 20 százalékot kért a számlák végösszegéből elengedni, csaknem 7 milliárdos kifizetetlen számláival. A januári cserébe „barátságot" ígértek a közbeszerzéseknél az in­eladósodást némileg mérsékelhette, hogy február köze­ formális tárgyalásokon a beszállítóknak.

Next