Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-24 / 46. szám
1 NÉPSZAVA I 2020. február 24., hétfő BELFÖLD4 7. cikkelyes eljárás: a néppárt is gyorsítást kér BRÜSSZEL Komolyan aggódnak az Európai Parlament mértékadó politikai csoportjai amiatt, hogy egy helyben topog a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben indított 7. cikkelyes eljárás, a tagállamok illetékes miniszterei februári ülésükön sem tűzik napirendre a témát. A képviselő-testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali frakcióinak vezetői pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak. Az ötök a 7. cikkelyes folyamattal foglalkozó kormányközi fórum, az Általános Ügyek Tanácsa keddi ülése elé időzítették a levelüket, amely információink szerint a szocialisták kezdeményezésére született. A Népszava birtokába került dokumentumban a frakcióvezetők felszólítják a tagállamok képviselőiből álló grémiumot, hogy végre cselekedjenek. „Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon fontosak az EU következő keretköltségvetéséről zajló tárgyalások, de a tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az unió alapértékeit érő, legalább ennyire jelentős és folyamatos veszélyeket sem” - írják, újabb vitákat, meghallgatásokat sürgetve. A levélírók - közöttük Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője - felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányközi testület tétlensége aláássa a közös európai értékeket, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének a hitelét. „Ragaszkodunk hozzá, hogy az EU Tanács következő ülésére meghívást kapjon a képviselő-testület, hogy kifejthesse a 7. cikkelyes eljárással kapcsolatos álláspontját” - szögezik le, arra utalva, másfél éve a parlament indította el a Magyarországgal szembeni folyamatot. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) BARÁTI TŰZ Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is a levélírók között van: a tétlenség aláássa a közös európai értékeket LAPSZÉL Éleződik a DK és az MSZP közötti vita Az ellenzéki együttműködés az egyetlen út, reméli, a Demokratikus Koalíció (DK) által indított konzultáció során a párt szimpatizánsai és tagjai meg fogják győzni a párt vezetőit erről - ezt mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a szocialisták választmányi ülése után. Arra reagált ezzel, hogy a Dobrev Klára, a DK EP-képviselője az ATV-nek arról beszélt: „Ha ez ellenzéki szavazók úgy gondolják, hogy egyedül kell egy pártnak indulnia, és a túlnyomó többség ezt a véleményt képviseli, akkor meg kell próbálni.” Mint emlékezetes, a DK - amely nemrég két MSZP-s kerületi polgármestert csábított el a szocialistáktól - azért indított online konzultációt, hogy megkérdezze az embereket, milyen összefogást szeretnének. NÉPSZAVA Horthy-vonulás és ellentüntetés Álljunk ki közösen az újfasizmus és a szélsőjobboldal ellen! - a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott meghívó szerint antifasiszta ellentüntetés lesz március 1-jén, vasárnap délután négy órától a Szabadság híd budai hídfőjénél. A Mi Hazánk ugyanis felvonulással emlékezik meg Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójáról. Az ellentüntetés szervezői náci masírozásnak minősítik a százezrek haláláért felelős kormányzó ünneplését. NÉPSZAVA Tordai Bence feljelentést tesz Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa feljelentést tesz gyűlöletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt két parlamenti képviselő, Dúró Dóra (Mi Hazánk) és Horváth László (Fidesz) ellen. Tordai szerint gyilkos tetteknek ágyazhat meg, hogy Dúró pártja törvényesíteni akarja a szegregációt, Horváth pedig szítja a feszültséget, és próbálja úgy beállítani a gyöngyöspatai ügyet, mintha az áldozatok lennének a tettesek. NÉPSZAVA FOTÓ: BÉRES MÁRTON Olcsó beteg a jó beteg DÖNTÉSEK Ha megrendeli a drága gyógyszert, börtönbe vihetik, ha nemet mond, halálra ítél egy embert - ezt jelenti a pénzügyi szigor a gyakorlatban. •• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A fenntartónak azonban egyik megoldásra sem volt felhatalmazása, ezért a kérdést előbb továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), amely azt elküldte a Pénzügyminisztériumba. Mire az utóbb föloldatta a számlazárlatot, több mint tíz nap telt el, s ekkorra már lett olyan intézmény, amelynek raktárkészletei egy-két naposra apadtak. Az ki sem derült, hogy a számvitelitörvény-módosítás nélkül miként adhatott felmentés a pénzügyi tárca a túlköltésre, de ezt az érintettek nem is firtatták. A kritikus helyzet eleve csak azért állhatott elő, mert a kormány nem engedte kifizetni decemberben a kórházi adósságokat, így a tartozások is átkerültek az idei évre. A költségvetési intézményekre vonatkozó szabályok szerint pedig a kórházak sem költhetnek többet, mint amennyire az éves keretük alapján az adott hónapban futja. S miután a nagy adósok kiegyenlítették a közműszámláikat, már nem volt miből finanszírozniuk a napi betegellátást. A kincstár által vezetett számlájuk fedezet hiányában lezárt, így hiába adták föl a rendeléseket - például injekciós tűre, varrófonalakra, infúziókra, kötözőszerekre, orvosságokra -, azok el sem juthattak a szállítókig. Fiatal, 35 év körüli férfit hoztak be botulizmussal. A kezeléséhez szükséges egyik gyógyszer Magyarországon éppen hiánycikk volt - avatta be lapunkat a kórházak „fedezetlen költéseinek rejtelmeibe” egy gazdasági igazgató. - A kezelőorvos arról győzködött, hogy beszerezhetjük éppen, de csak a készítmény ideszállítása kétmillió forint. A havi keretünket már rég elköltöttük. Ha nem hozzuk be a készítményt, a férfi meghal. A tét: börtönbe vihetnek, vagy halálra ítélek egy fiatal embert. Aláírtam ezt is, ahogy a többit, amit elém tesznek. Minden ilyen, túlköltésről szóló papírhoz, amiből számos van még az asztalomon, megvan a magam magyarázata. Arra a kérdésre, hogy mikor vihetik börtönbe, szinte azonnal rávágta: „Amikor akarnak. Erre minden törvényes fölhatalmazásuk megvan. De ez úgy is bekövetkezhet, ha valaki följelent, mert nem kapta meg a szükséges kezelést, és emiatt súlyos egészségkárosodása lett, vagy a rokona meghalt. A mostani helyzetben csak az olcsón és gyorsan orvosolható bajokkal érkezők nem okoznak az intézménynek súlyos gazdálkodási a krízist, minden egyéb, kicsit bonyolultabb eset tuti ráfizetés.” A „fedezetlen költésekről” a főigazgatóknak minden egyes esetben tájékoztatniuk kell a kórházfenntartót is, ám hogy mi történik ezekkel a jelentésekkel, senki nem tudta megmondani. Megkérdeztük ezt az ÁEEK-tól, meg azt is, hogy havonta hány ilyen levelet kapnak az egészségügyi intézményektől, de az állami szervezetnek több mint egy hét sem volt elég arra, hogy válaszoljon. Egy megyei kórház nagyságú intézménynek évente körülbelül 20 milliárd forint bevétele van az államtól. Az összeg 70-80 százalékát kérte, a maradékot úgynevezett dologi költségekre költi. Az utóbbiba azonban már nemcsak a közműszámlák, a gyógyszerek, az infúziók, a lepedők, a szerelékek, a műtétekhez szükséges eszközök tartoznak, hanem a szerződéses szolgáltatások is. Az intézmények a rendszer mind nagyobb emberhiánya miatt gyakran cégektől vásárolnak a műtétek„Nincs olyan osztálya az intézménynek, amely ne siránkozna, hogy kevés a lepedő, a párnaciha” hez vagy egyéb orvosi ellátásokhoz szakembereket. Ez pedig tovább szűkíti a napi gyógyításhoz szükséges eszközökre költhető pénzt. Az említett megyei nagyságú kórház a 20 milliárdos bevételéből évente 40-80 ezer fekvő- és egymillió járóbeteg kezelését végzi. Az, hogy pontosan mennyi és milyen súlyos eset jön, csak év végén derül ki, így az ellátás költségei előre szinte tervezhetetlenek. Kalkulációink szerint a citált intézményben egy átlagos kórházi betegre 267 ezer forintot költenek, míg a járóbetegekre 4000 forint jut. Az összegek azonban csak szigorúan az átlagos, könnyű és szövődménymentes esetekre - például vakbélműtétekre, vérnyomás-beállításra - elegendők, mert például egy balesetben összetört ember talpra állításának költsége, akár tízmilliós is lehet. A lapunk által górcső alá vett intézményben csak az évi mosatási költség 150-160 millió forint. Hiányzó textíliára egy fillérjük sincs, de ha meg kéne venniük, ami elrongyolódott, hasonló összegbe kerülne. „Nincs olyan osztálya az intézménynek, amely ne siránkozna, hogy kevés a lepedő, a párnaciha” - állította az egyik főigazgató. Itt évente gyógyszerre egymilliárdot, varrófonalra, protézisekre, műtőben használatos eszközökre, injekciós tűkre kétmilliárdot is elköltenek. További százmilliós összeg megy laborra. A lapunknak név nélkül nyilatkozó főigazgatók szerint a pénz útja erősen kontrollált: beszerezni csak közbeszerzéssel lehet, bárki is írja ki a pályázatot, azt ellenőrzi az ÁEEK és a Miniszterelnöki Hivatal is. A forrásszűkét tetézték az áfaváltozások és a forint gyengülése is. DANDANNA ROMLÓ KÖRÜLMÉNYEK Már a tárca és a számvevőszék is rosszallással beszél a kórházigazgatók teljesítményéről, jobbára lehetetlen feladat megoldását várják tőlük Az államkincstár január végi adatai szerint a kórházak pén a pénzügy- és a humánminiszter közös utasítására adósságai egy hónap alatt 8 milliárddal nőttek, összesen az intézmények egy meghatározott lista alapján utalhat 76,2 milliárdra. Egymilliárd forintnál is többel 14 kórháznak kisebb hitelezőiknek 19 milliárdot. A nagy adósokkal tartozik, de kettőnek már a 3 milliárdot is meghaladja zajló egyezkedés e hét elején lezárulhat. A kormányzat az adóssága. A Honvédkórház az abszolút csúcstartó a 20 százalékot kért a számlák végösszegéből elengedni, csaknem 7 milliárdos kifizetetlen számláival. A januári cserébe „barátságot" ígértek a közbeszerzéseknél az ineladósodást némileg mérsékelhette, hogy február köze formális tárgyalásokon a beszállítóknak.