Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-01 / 78. szám
REFLEKTOR ASZ: Nem teher, hanem segítség az önkormányzatok ellenőrzése FEGYELEM Hiába van érvényben a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet, az Állami Számvevőszék nem tekint el az adatszolgáltatástól és több tucat dokumentumot kért be. VAS ANDRÁS Több mint két tucat dokumentumot kell feltöltenie az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapjára a településeknek, miután megkezdődött az önkormányzatok integritásának ellenőrzése - értesült a Népszava. Egyebek mellett a szervezeti és működési szabályzatokat, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályzatokat, a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, a számviteli politikáról, számlarendről és pénzkezelési szabályokról szóló dokumentumokat, valamint beszerzésekkel, gazdálkodással kapcsolatos eljárásrendet kell feltölteni a számvevőszék honlapjára. Mindezt ráadásul az értesítést követő öt napon belül. - Ezek mind valóban fontos kérdések és egyértelmű, hogy szükséges az ellenőrzésük, ám nem hiszem, hogy most van itt az ideje - mondta a Népszavának Nemény András, Szombathely polgármestere, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke, akinek több település is jelezte, nem értik, miért a koronavírus-járvány közepén kell ilyesmikkel foglalkozniuk. A veszélyhelyzetben amúgy is jelentős többletteher nehezedik az önkormányzatokra, főleg, hogy a munkatársak többsége otthonról dolgozik, az operatív feladatokat ellátóknak pedig a járvány okozta napi problémákkal kell megküzdeniük. Ezért szerintem minden olyan adatszolgáltatási kötelezettséget, amelyek teljesítése nem létfontosságú a jelen helyzetben, fel kellene függeszteni, s majd a veszélyhelyzet visszavonása után folytatni - fogalmazott. szerint fontos az ellenőrzés, de nem érti, miért a járvány közepén kell ezzel foglalkozniuk az önkormányzatoknak Az ÁSZ szerint viszont éppen a veszélyhelyzet indokolja az adatbekéréssel járó ellenőrzést, mert ilyenkor még nagyobb a jelentősége a megfelelő működésnek. A vizsgálat az elmúlt hetekben kezdődött meg, és minden hazai önkormányzatot érint majd. Kedd délelőtti közleménye szerint a számvevőszék „minden önkormányzatnak biztosítja, hogy elvégzi a hivatalok integritásának, vagyis korrupció „A rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, az ellenőrzés célja pedig nem a hibakeresés, hanem a szabályozottság fenntartása” elleni védettségének értékelését”, s ezáltal „hozzájárul az összes magyarországi önkormányzat belső szabályozottságának, korrupció elleni védettségének erősítéséhez, a társadalmi bizalom fenntartásához”. - Már januárban jeleztük az önkormányzatoknak, hogy márciustól elvégezzük ezt az értékelést - felelte lapunk megkeresésére Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője. - Vagyis a településeket nem érhette váratlanul a mostani megkeresés. A bekért 26 dokumentum mindegyike az önkormányzatok rendelkezésére áll, nem kértünk semmilyen új munkát, tehát nem okozhat többletterhelést a feltöltésük a honlapunkra. Felvetésünkre, miszerint elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet miatt jóval kevesebb dolgozóval működő önkormányzatok nem tudnak majd eleget tenni az előírásoknak, Horváth Bálint úgy reagált: ezek a dokumentumok akár otthonról is elérhetők egy önkormányzat informatikai rendszerében. - Veszélyhelyzetben felbomlanak a normál munkafolyamatok, így különösen nagy a jelentősége a rendnek - ezzel indokolta a szóvivő, miért nem függeszti fel az ÁSZ az adatbekérést. - Vagyis az ellenőrzésünk nem teher a településeknek, hanem éppenséggel segítjük őket az értékeléssel. A rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, az ellenőrzés célja pedig nem a hibakeresés, hanem a szabályozottság fenntartása, ami az önkormányzatok hatékony működésének és a társadalmi bizalomnak az alapja. MAGYARÁZAT Veszélyhelyzetben felbomlanak a normál munkafolyamatok, így különösen nagy a jelentősége a rendnek - ezzel indokolta a szóvivő, hogy miért nem függeszti fel az ÁSZ az adatbekérést ALKALMATLAN IDŐPONT 1 NEMÉNY ANDRÁS Mi lesz az osztályozóvizsgákkal? Mintegy 30 ezerre tehető azoknak a középiskolásoknak a száma, akik előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, ám ehhez előbb osztályozóvizsgát kell teljesíteniük. Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban a következőket írta: az osztályozóvizsgákat az iskolák a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával tudják lebonyolítani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógust érint, a vizsgáztatás nem minősül az iskolaépület oktatási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható" - olvasható az OH weboldalán található tájékoztatóban. NÉPSZAVA 2020. április 1., szerda Bizonytalanságban tartják az érettségizőket ÚJRATERVEZÉS Továbbra sem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet milyen hatással lesz a májusban kezdődő érettségi vizsgákra, meg lehet-e tartani azokat a megszokott módon és időben. Több európai országban azonban már született döntés. Ausztriában és Szlovákiában például a halasztás mellett döntöttek, míg Hollandiában és Angliában elmaradnak az érettségik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a diákok nem tudják idén lezárni tanulmányaikat: az angol iskolákban a tanárok egyéni értékelése alapján kapnak majd osztályzatot. A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, egyelőre nem látják szükségesnek az érettségik elhalasztását. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár viszont már úgy nyilatkozott az Inforádióban: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levezetési megoldások. A kormány több forgatókönyvön is dolgozik. Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig annyit írt: az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a diákokon, a pedagógusokon és a kormányzaton is nagy a nyomás. Mintegy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonytalanság nem tesz jót, de elhamarkodott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredményezhet. Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egyáltalán esély. Még ha pontos időpontot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e - mondta az NPK elnöke. Szerinte bármilyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. Horváth Péter kitért arra is: noha a diákok nagy része az iskolákban elrendelt digitális távoktatás keretében is fel tud készülni, vannak olyan tanulócsoportok, ahol ez nehezebben megoldható. Például a természettudományos tárgyak esetében szükség lenne kísérletezésre, a testnevelés szakosok sem tudnak minden gyakorlatot otthon elvégezni. Az érettségiről szóló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgák általában nagy diákmozgással járnak, az utazás, a tömegközlekedés azonban kockázatos a jelenlegi helyzetben. Egy online kitölthető kérdőívből - amit egy nagymarosi végzős középiskolás, Nagy Márton készített - az is kiderült: sok diák aggódik amiatt, hogy nem tudnak sikeresen felkészülni. A kérdőívet mintegy 6400-an töltötték ki a „Leérettségizünk májusban” Facebook-csoportban, ami a távoktatás elrendelése után jött létre azért, hogy az érettségire készülő diákok segíthessék egymást. A legtöbben attól is tartanak, hogy a járvány ellehetetleníti továbbtanulási terveiket. Mindemellett nem tartják elégségesnek az érettségivel kapcsolatos tájékoztatást, az információhiány is nagy terhet ró rájuk. A kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia, milyen forgatókönyveken gondolkodik - erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Szerinte ez csökkentené a feszültségeket, a végső döntést pedig legkésőbb a vizsgák előtt két héttel közölni kellene. - Most az a legfontosabb, hogy a bizonytalanságot megszüntessük - mondta. Hozzátette: az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül be kellene vonni a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket. JUHÁSZ DÁNIEL INFORMÁCIÓHIÁNY Májusban mintegy 70 ezer végzős középiskolás érettségizne, de egyelőre nem tudni lesz-e erre lehetőségük, és ha igen, miként tehetik le a vizsgákat