Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-01 / 78. szám

REFLEKTOR ­ ASZ: Nem teher, hanem segítség az önkormányzatok ellenőrzése FEGYELEM Hiába van érvényben a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet, az Állami Számvevőszék nem tekint el az adatszolgáltatástól és több tucat dokumentumot kért be. VAS ANDRÁS Több mint két tucat dokumentu­mot kell feltöltenie az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) honlapjára a tele­püléseknek, miután megkezdődött az önkormányzatok integritásának ellenőrzése - értesült a Népszava. Egyebek mellett a szervezeti és mű­ködési szabályzatokat, a vagyon­nyilatkozatokkal kapcsolatos sza­bályzatokat, a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljá­rásrendjét, a számviteli politikáról, számlarendről és pénzkezelési sza­bályokról szóló dokumentumokat, valamint beszerzésekkel, gazdál­kodással kapcsolatos eljárásrendet kell feltölteni a számvevőszék hon­lapjára. Mindezt ráadásul az értesí­tést követő öt napon belül. - Ezek mind valóban fontos kér­dések és egyértelmű, hogy szük­séges az ellenőrzésük, ám nem hiszem, hogy most van itt az ideje - mondta a Népszavának Nemény András, Szombathely polgármes­tere, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke, akinek több tele­pülés is jelezte, nem értik, miért a koronavírus-járvány közepén kell ilyesmikkel foglalkozniuk.­­ A ve­szélyhelyzetben amúgy is jelentős többletteher nehezedik az önkor­mányzatokra, főleg, hogy a munka­társak többsége otthonról dolgozik, az operatív feladatokat ellátóknak pedig a járvány okozta napi problé­mákkal kell megküzdeniük. Ezért szerintem minden olyan adatszol­gáltatási kötelezettséget, amelyek teljesítése nem létfontosságú a je­len helyzetben, fel kellene függesz­teni, s majd a veszélyhelyzet vissza­vonása után folytatni - fogalmazott. szerint fontos az ellenőrzés, de nem érti, miért a járvány köze­pén kell ezzel foglalkozniuk az önkormányza­toknak Az ÁSZ szerint viszont éppen a veszélyhelyzet indokolja az adat­bekéréssel járó ellenőrzést, mert ilyenkor még nagyobb a jelentősé­ge a megfelelő működésnek. A vizs­gálat az elmúlt hetekben kezdődött meg, és minden hazai önkormány­zatot érint majd. Kedd délelőtti közleménye szerint a számvevő­­szék „minden önkormányzatnak biztosítja, hogy elvégzi a hivatalok integritásának, vagyis korrupció „A rend­kívüli állapot kiemelt korrupci­ós, illetve szabály­sértési kocká­zatot jelent, az ellenőr­zés célja pedig nem a hiba­keresés, hanem a szabályo­zottság fenntar­tása”­ ­ elleni védettségének értékelését”, s ezáltal „hozzájárul az összes ma­gyarországi önkormányzat belső szabályozottságának, korrupció elleni védettségének erősítéséhez, a társadalmi bizalom fenntartásá­hoz”. - Már januárban jeleztük az önkormányzatoknak, hogy márci­ustól elvégezzük ezt az értékelést - felelte lapunk megkeresésére Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivő­je. - Vagyis a településeket nem érhette váratlanul a mostani meg­keresés. A bekért 26 dokumentum mindegyike az önkormányzatok rendelkezésére áll, nem kértünk semmilyen új munkát, tehát nem okozhat többletterhelést a feltöl­tésük a honlapunkra. Felvetésünkre, miszerint elkép­zelhető, hogy a veszélyhelyzet miatt jóval kevesebb dolgozóval működő önkormányzatok nem tudnak majd eleget tenni az előírásoknak, Hor­váth Bálint úgy reagált: ezek a doku­mentumok akár otthonról is elérhe­tők egy önkormányzat informatikai rendszerében. - Veszélyhelyzetben felbomla­nak a normál munkafolyamatok, így különösen nagy a jelentősége a rendnek - ezzel indokolta a szóvivő, miért nem függeszti fel az ÁSZ az adatbekérést. - Vagyis az ellenőr­zésünk nem teher a településeknek, hanem éppenséggel segítjük őket az értékeléssel. A rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabály­sértési kockázatot jelent, az ellenőr­zés célja pedig nem a hibakeresés, hanem a szabályozottság fenntar­tása, ami az önkormányzatok haté­kony működésének és a társadalmi bizalomnak az alapja. MAGYARÁZAT Veszély­­helyzetben felbomlanak a normál munka­­folyamatok, így különösen nagy a jelentősége a rendnek - ezzel indokolta a szóvivő, hogy miért nem függeszti fel az ÁSZ az adatbe­kérést ALKALMATLAN IDŐPONT 1 NEMÉNY ANDRÁS Mi lesz az osztályozóvizsgákkal? Mintegy 30 ezerre tehető azoknak a középiskolásoknak a száma, akik előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, ám ehhez előbb osztá­lyozóvizsgát kell teljesíteniük. Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban a következőket írta: az osztályozóvizsgákat az iskolák a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával tudják lebonyolítani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megje­lenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. vi­deókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógust érint, a vizsgáztatás nem minősül az iskolaépület okta­tási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható" - olvasható az OH web­oldalán található tájékoztatóban. NÉPSZAVA 2020. április 1., szerda Bizonytalanságban tartják az érettségizőket ÚJRATERVEZÉS Továbbra sem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet mi­lyen hatással lesz a májusban kez­dődő érettségi vizsgákra, meg le­­het-e tartani azokat a megszokott módon és időben. Több európai or­szágban azonban már született dön­tés. Ausztriában és Szlovákiában például a halasztás mellett döntöt­tek, míg Hollandiában és Angliában elmaradnak az érettségik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a diákok nem tudják idén lezárni tanulmányaikat: az angol iskolákban a tanárok egyé­ni értékelése alapján kapnak majd osztályzatot. A múlt csütörtöki kor­­mányinfón Gulyás Gergely Minisz­terelnökséget vezető miniszter azt mondta, egyelőre nem látják szük­ségesnek az érettségik elhalasztá­sát. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár viszont már úgy nyilatkozott az Inforádió­­ban: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levezetési megol­dások. A kormány több forgató­könyvön is dolgozik. Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig annyit írt: az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzet­re és az érintettek érdekeire figye­lemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a di­ákokon, a pedagógusokon és a kor­mányzaton is nagy a nyomás. Mint­egy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonyta­lanság nem tesz jót, de elhamarko­dott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredmé­nyezhet.­­ Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egy­általán esély. Még ha pontos időpon­tot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e - mond­ta az NPK elnöke. Szerinte bármi­lyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksé­relemmel járjon. Horváth Péter kitért arra is: noha a diákok nagy része az iskolákban elrendelt digitális távoktatás ke­retében is fel tud készülni, vannak olyan tanulócsoportok, ahol ez ne­hezebben megoldható. Például a természettudományos tárgyak ese­tében szükség lenne kísérletezésre, a testnevelés szakosok sem tudnak minden gyakorlatot otthon elvégez­ni. Az érettségiről szóló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgák általában nagy diákmozgás­sal járnak, az utazás, a tömegközle­kedés azonban kockázatos a jelenle­gi helyzetben. Egy online kitölthető kérdőív­ből - amit egy nagymarosi végzős középiskolás, Nagy Márton készí­tett - az is kiderült: sok diák aggódik amiatt, hogy nem tudnak sikeresen felkészülni. A kérdőívet mintegy 6400-an töltötték ki a „Leérettsé­gizünk májusban” Facebook-cso­­portban, ami a távoktatás elrende­lése után jött létre azért, hogy az érettségire készülő diákok segít­hessék egymást. A legtöbben attól is tartanak, hogy a járvány ellehetetle­níti továbbtanulási terveiket. Mind­emellett nem tartják elégségesnek az érettségivel kapcsolatos tájékoz­tatást, az információhiány is nagy terhet ró rájuk.­­ A kormánynak nyilvánosság­ra kellene hoznia, milyen forga­tókönyveken gondolkodik - erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szak­­szervezetének alelnöke beszélt la­punknak. Szerinte ez csökkentené a feszültségeket, a végső döntést pedig legkésőbb a vizsgák előtt két héttel közölni kellene. - Most az a legfontosabb, hogy a bizonytalan­ságot megszüntessük - mondta. Hozzátette: az alternatív vizsgaidő­­pontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül be kelle­ne vonni a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket. JUHÁSZ DÁNIEL INFORMÁCIÓHIÁNY Májusban mintegy 70 ezer végzős középiskolás érettségizne, de egye­lőre nem tudni lesz-e erre lehetősé­gük, és ha igen, miként tehetik le a vizsgákat

Next