Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-14 / 112. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2020. május 14., csütörtök Nyolc-tíz múzeum­ ­ f év kell a közlekedési megnyitásához BERUHÁZÁS Egy hónapon belül aláírhatják a tervezői szerződést, de az építésről már a következő kormánynak kell döntenie. SZALAI ANNA Öt éven belül aligha nyit meg az új közlekedési múzeum - mondta a Népszavának az intézmény veze­tését 2016 óta ellátó Vitézy Dávid. Szerinte egy ilyen méretű projekt átfutása, különösen egy rengeteg kockázatot rejtő, szennyezett ipari területen, eleve 8-10 év. A kiviteli tervek 2022 végére készülhetnek el, ami alapján a Beruházási Ügy­nökség kiírhatja a kivitelezői ten­dert, így a projekt megvalósításá­ról, az ehhez szükséges támogatás biztosításáról már a 2022-es par­lamenti választások után felálló új kormánynak kell döntenie. Ezután kezdődhet az évekig tartó építke­zés.­­ Megéri a várakozás. Az új mú­zeum nem csupán a múltról szól. Nemcsak egy gyűjtemény bemuta­tását szolgálja, sokkal inkább egy társadalmi üzenetet közvetít. Azt mutatja be, hogy vált a közlekedés a különféle eszközök fejlődésén, a gazdasági és társadalmi változáso­kon keresztül - jelen formájában - egyszerre nélkülözhetetlenné, illetve a klímaváltozás fényében fenntarthatatlanná. A látogatók a múlt izgalmas bemutatása mellett a közlekedés jövőj­ébe is betekintést kapnak - ígéri Vitézy Dávid. Mint emlékezhetünk a régi Közlekedési Múzeumot a Város­ligetben 2015-ben zárták be azzal az ígérettel, hogy három év alatt újjászületik. Ennek jegyében 2017- re teljesen elbontották a régi ek­lektikus épületet. Vitézy Dávid az eredeti kormányzati elképzelésnek megfelelően elkészíttette az új mú­zeumi koncepciót, de kiderült, hogy a szűkös telken csak nagy kompro­misszumok árán és igen nagy költ­séggel építhető fel a nagy méretű műtárgyakból álló gyűjtemény be­mutatására alkalmas kiállítótér. A kormány Vitézyék javaslatát el­fogadva 2017 végén úgy döntött, hogy az új múzeumot a Kőbányai út menti elhagyatott ipartelepen építi fel, ahol addigra az Opera is meg­kezdte az Eiffel-csarnok átalakítá­sát próbateremmé.­­ Ez a múzeum és Budapest szempontjából is jó döntés volt, hiszen a múzeum megkaphatja a megfelelő méretű kiállítótereket, ráadásul egy volt vasútcsarnoknál kevés autentikusabb helyszín le­het egy közlekedési múzeum szá­mára, a város pedig egy újjászüle­tett rozsdaövezettel gazdagodhat - mutat rá a múzeumigazgató, aki kiemeli a terület kiváló közösségi közlekedési kapcsolatait, hiszen sétatávolságban van több busz- és villamosmegálló, továbbá a tervek szerint egy új vasúti megállót is ki­alakítanak. Az új megálló nem csu­pán a múzeum látogatóit szolgálja ki, hanem új átszállási lehetőséget kínál a vonalon ingázóknak is. A vonal korszerűsítésére egy héten belül szerződést köt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Egy hónapon belül aláírhatják a múze­um tervezői szerződését is. Vitézy Dávid nem tagadja, hogy kissé el­nyúlt a részletekről és az árról szóló egyeztetés a győztes építészirodá­val, de a végére jelentősen sikerült alkudni az árból, amelyre végül 5,7 milliárdot biztosít a kormány. Az amerikai sztárépítészeket­­ a vá­rosligeti Zene Háza tervezésébe is bedolgozó­­ Noll Tamás építész csa­pata segíti, biztosítva a magyar va­lósághoz és jogszabályi keretekhez való illeszkedést. Vitézy azonban nem tart attól, hogy a menet közben szükségessé váló „észszerűsítések” következményeként az új múzeum­­épület legfeljebb nyomokban emlé­keztet majd a győztes tervre. A világ egyik legjobb építészirodájaként jegyzett, a felhagyott iparvasútból parkká varázsolt High Line tervezői aligha mennének ebbe bele. A járvány miatt több beruházást is befagyasztott a kormány, de a pro­­jekt zöld utat kapott, bár a támoga­tás első részletét a múzeum csak jö­vőre kapja meg. Közben a színfalak mögött megszületett az egyezség a kerületek és a főváros között a terü­letre vonatkozó szabályozási terv­ről is. A korábban bontásra ítélt, egy évtizede üresen álló vasúti csarnok megmentését és az új szabályozást nagy fegyverténynek tartja Vitézy. A projekt nemzetgazdasági szem­pontból kiemelt beruházássá nyil­vánítása kiváltotta a sokszereplős önkormányzati egyeztetés sok évig húzódó mizériáját. LÁTVÁNYTERV LÁTVÁNYTERV A múzeum fő kiállítótereit az Északi Jár­műjavító egyik csarnokának bővítésével alakítják ki közel 50 ezer négyzetméte­ren. A projektet nemzetgazda­sági szempont­ból kiemelt beruházássá nyilvánították A TEMEZES VITÉZY DÁVID szerint a kiviteli tervek 2022 végére készül­hetnek el A Törekvés Művelődési Központot is bekebelezi a múzeum A kőbányai Mocorgó óvoda után a Törekvés Művelődési Közpon­tot is bekebelezi az új közlekedési múzeum - derül ki egy múlt heti kormányrendeletből. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvání­totta a Magyar Műszaki és Köz­lekedési Múzeum építését, illetve a Törekvés Művelődési Központ felújítását. Az új kiállítóhely ka­puja ugyanis nem a Kőbányai útról nyílna a Dízelcsarnok előtti tér szűkössége miatt, hanem az 1-es villamos megállója felőli új reprezentatív köztérről. Ide lóg ki az épületegyüttes leglátvá­nyosabb részeként megvalósuló üveghasáb is, benne (legalábbis a látványtervek tanúsága szerint) több vasúti járművel, közte egy mozdonnyal. A tavaly lezárt nemzetközi tervpályázatot megnyerő ame­rikai Diller Scofidio + Renfro épí­tésziroda a Dízelcsarnokot egy új épülettel egészítette ki, amely egy szinte lebegő tető alatt új múze­umi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre a Törek­vés és a Közlekedési Múzeum épülete között fákkal, szökőkút­­tal, amely azután körbefonja a múzeumépületet. A Kőbányai úti oldalon zöld sávban végződik - in­nen egy védett zöld út vezet át a Népligetbe -, míg az északi olda­lon múzeumi parkká terebélyese­dik. Ehhez a látványos belépőhöz azonban szükség van az óvoda és a művelődési ház parkolójának területére is. Az óvodát két évvel ezelőtt vette meg az állam a kőbá­nyai önkormányzattól. A Törekvés Művelődési Ház épülete eleve állami tulajdonban volt. Még két évig működhetnek jelen formá­jukban, azután megkezdődik az óvoda bontása és a művelődési ház átépítése. Utóbbi részben a múzeum fogadóépületeként mű­ködik tovább, részben a helyi ci­vil szerveződéseket is befogadó oktató- és konferenciatermeket alakítanak ki benne. Most jó eséllyel lehet alkudni a lakásokra KÍNÁLAT Az ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül a koronaví­­rus-járvány: a lakásokat hosszabb ideig tart eladni, a vevők egyre in­kább az olcsóbb lakásokat keresik, az eredeti árakból pedig tavalyhoz képest többet lehet lealkudni - de­rül ki az ingatlanközvetítő cégek elemzéseiből. Országosan vizsgálva a tulajdonosok továbbra is a febru­ári négyzetméterárakon kínálják a lakásokat, ami Balogh László, az in­­gatlan.com vezető gazdasági szak­értője szerint azt jelzi: az eladók még kivárnak, és nincsenek lépés­­kényszerben. A fővárosban viszont kezdenek lejjebb menni az árakkal. A budapesti kínálatban egyre na­gyobb arányt képviselnek ugyanis a fővárosi viszonylatban olcsóbbnak számító, 30 millió forint alatti la­kások. Ezen lakóingatlanok aránya tavaly májusban még csak 18 száza­lékot tett ki, most viszont már a tel­jes kínálat csaknem negyedét adják. Az ingatlan.com több mint 400 ezer hirdetést vizsgáló elemzése szerint a megyeszékhelyeken még nem lát­szik hasonló átrendeződés. A vásár­lók azonban már nem szeretnének annyit költeni egy lakásra vagy ház­ra, mint korábban, így beindulhat az eladók harca a vevőkért - véli Balogh László. A 30 millió forintnál olcsóbban kínált lakások iránti ér­deklődések aránya már most is 57 százalékra emelkedett a februári 54 százalékról. Ezzel párhuzamosan - vélhetően a karanténhatásnak kö­szönhetően­­ fokozódott a nagyobb lakások iránti kereslet. A Duna House-nál is érzékelték ezt a „pandémiás hatást”. Pest me­gyében például a 80-120 négyzet­­méter közötti otthonok tették ki az adásvételek majdnem felét, és a 160 négyzetméternél nagyobb eladott ingatlanok aránya is 10 százalék­­pontot emelkedett tavaly áprilishoz képest. Az ingatlanközvetítő háló­zat számaiból ugyanakkor az is lát­szik, hogy az idén áprilisban jóval kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az év korábbi hónapjaiban, vagy ta­valy. Az idén áprilisban alig 6 ezer lakást adtak el, míg tavaly április­ban még több mint 14 ezret, de még az idén februárban is 13 ezer fölött járt az adásvételek száma. A vevők érdeklődése is élénkült: a mélypont április első két hetében volt, azóta a kereslet hétről hétre emelkedik. Ha a járványhelyzet nem súlyosbo­dik, akkor a Duna House szerint az adásvételek száma is növekedni fog. A jelenlegi bizonytalanabb piaci környezetben azonban tovább tart eladni egy lakást: a paneleknél erre három, a téglaépítésűeknél pedig négy hónapot is rá kell szánni. A vevők számára jó hír, hogy töb­bet le lehet alkudni az eredeti árból, mint tavaly ilyenkor. Budapest bel­városában például egy téglalakás eredeti árából tavaly ilyenkor még 3 százalékot lehetett lefaragni, ma már akár 9-et is. Tavaly Pesten egy panellakás eredeti árát maximum 2 százalékkal lehetett lejjebb vinni, az idén tavasszal már 6 százalék is lehet az engedmény. Országszerte is 6-8 százalékos áralkuval számol­hatnak a vevők. A Duna House hálózatában ér­tékesített ingatlanok ára ráadásul az előző negyedévhez képest - a fővárosi téglalakások kivételével - mindenhol csökkent: ingatlantí­pustól és elhelyezkedéstől függően 1-10 százalékkal. Tavalyhoz képest ugyanakkor keleten nőttek, nyuga­ton csökkentek az eladási árak, így egy átlagos panellakásért az ország keleti felében most 15,7, a nyugati felében 15,5 millió forintot fizettek a vevők, egy használt téglalakásért pedig keleten 18,9, nyugaton 15,2 millió forintot adtak. A fővárosban is látszódnak már a változás jelei, a pesti panelek négy­zetméterára tavalyhoz képest 9, az előző negyedévhez képest 4 száza­lékot csökkent. Egy átlagos panel ára így Pesten most 25, Budán 29,8 millió forint, a téglalakásokért pe­dig Pesten 32,8, Budán 67,8 millió forintot fizettek a vevők. VARGA DÓRA Balogh László: A budapesti kíná­lat negyedét már a 30 millió forint alatti lakások adják

Next