Népszava, 2020. június (147. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-02 / 127. szám
BELFÖLD Óvodai nyitás tesztelés nélkül AJÁNLÁSOK Csak a fenntartók egy része csináltatott koronavírusra vizsgálatot a gyermekintézmények dolgozóin, pedig sokan az idősgondozásban is részt vettek. GULYÁS ERIKA Önállóan oldották meg az önkormányzatok a bölcsődék és óvodák ügyeleti rendjének kialakítását, majd most az újranyitásukat is. A kormány március közepén szabad belátásukra bízta, hogy bezárják vagy sem az intézményeiket, s ha igen, milyen munkát várnak el az alkalmazottaktól. Központi rendelkezés az ügyeletek megszervezéséről - valójá Azt központilag nem rendelték el, hogy az intézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munkába han az újranyitás előkészítéséről - csak április 30-tól lépett életbe, az is inkább akadály, mint segítség volt az ötfős maximális csoportlétszám megkötésével. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer ellenzéki polgármestere - látva a naponta növekvő igényt - már május 14-én levélben kérte Kásler Miklós humánminisztertől, hogy nagyobb csoportokban is fogadhassák az óvodásokat, mert a csoportszobák a beíratott 3694 gyerekből csak 880 elhelyezését tették lehetővé. Egy hete minden vidéki, mától pedig valamennyi fővárosi gyermekintézmény is e korlátozás nélkül működik. Központi és helyi kiegészítő szabályok vannak a beléptetés rendjére, de például azt nem rendelték el, hogy az intézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munkába. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) márciusban elsőként fogalmazott meg szakmai ajánlásokat, amelyek között a kötelező tesztelés is szerepelt. Néhány napja Budaörsön öt tünetmentes fertőzöttet találtak a gyermekintézményekben dolgozók körében, ami igazolja az érdekvédők óvatosságát. Az újranyitás előtt vidéken és a fővárosban is sok önkormányzat tesztelt, de nem mindegyik. A BDDSZ elnöke szerint különösen azokon a helyeken kell óvatosnak lenni, ahol a gyermekintézmények bezárása után az önkormányzat az idősgondozásba irányította át a dolgozók egy részét. Máshol bevonták őket saját intézményük kisebb felújítási munkáiba, kerítésfestésbe, mázolásba, ami biztosan nem nevelői feladat, de több helyen ehhez kötötték a dolgozók teljes bérének kifizetését - sorolta a feszültségeket Szűcs Viktória. Győrben ugyanakkor még azt is megpróbálták elhitetni velük, hogy csak a pénzük 70 százaléka jár nekik, máshol fizetés nélküli szabadságra vagy táppénzre akarták küldeni őket, de az érdekvédőknek a legtöbbször sikerült rendezniük ezeket a konfliktusokat, és a munkatársak megkapták a teljes fizetésüket. Az óvodák és a bölcsődék 2020. augusztus 31-ig legfeljebb két hétre zárhatnak be, de a fővárosi kerületek nagy része nem akar élni ezzel a lehetőséggel. KOCKÁZAT Vidéken és a fővárosban is sok önkormányzat tesztelt, de nem mindegyik ÁTIRÁNYÍTÁS SZŰCS VIKTÓRIA: Több helyen kerítésfestést, kisebb felújítási munkákat végeztettek a gyermekintézményi dolgozókkal Somlyódi Csaba szerint az óvodai és bölcsődei dolgozókat nem kényszeríthetik mintaadásra Budavár többször, legutóbb a múlt héten végeztetett koronavírustesztet a bölcsődei, óvodai dolgozókon, a pénteki eredmény szerint mindenki egészséges. A Belvárosban, a Hegyvidéken, valamint a II., a III. és a XIII. kerületben is ez a helyzet, bár Óbudán csak a bölcsődei dolgozóknak volt kötelező a részvétel, az óvodai alkalmazottak maguk dönthették el, hogy kérik-e az ellenőrzést. Újbudán épp ezen a héten fejeződik be ennek a körnek az ellenőrzése. Újpest május elején a szociális és egészségügyi területen dolgozókat tesztelte, csakúgy, mint Terézváros és Józsefváros, a kisgyermeknevelőket és óvónőket nem. A VIII. kerület és Ferencváros is döntött a vizsgálat folytatásáról az iskoláskor alatti gyermekekkel foglalkozók körében. Kőbánya alpolgármestere, Somlyódi Csaba elmondta, hogy ők is a szociális területen dolgozókat és a kerület idősotthonában élőket tesztelték először, fertőzöttet szerencsére nem találtak. A munkára szerződött laboratóriummal most tárgyalnak a folytatásról, de nem biztos, hogy az összes bölcsődei és óvodai alkalmazott vizsgálatát el tudják végezni, mert a dolgozókat jogilag nem kötelezhetik a mintaadásra - tette hozzá. NÉPSZAVA 2020. június 2., kedd3 Vidéki megoldások Zalaegerszeg egyszer megcsináltatta a koronavírustesztet a bölcsődékben és óvodákban, azóta pedig a kötelező reggeli lázmérés mellett minden dolgozónak mindennap ki kell töltenie egy nyilatkozatot, hogy ő és a környezetében élők egészségesek-e - sorolta az intézkedéseket kérdésünkre Prenner Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője. A kétezer fős Pest megyei Vasadon az ügyelet alatt és a múlt heti újranyitás előtt is csináltattak tesztet, senki nem kapta el a vírust, mégis csak félgőzzel üzemelnek, mert aki teheti, inkább otthon tartja a gyerekét - adott helyzetjelentést Vörös Gáborné bölcsődevezető. Publicus: már nem tartunk a járványtól MEGKÖNNYEBBÜLÉS Túl van a vírussokkon a társadalom - ez derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megrendelésére készített. Ennek egyértelmű jele, hogy míg márciusban az emberek 76 százaléka vette biztosra, hogy intenzív járvánnyal kell majd szembenéznie Magyarországnak, májusban már csak a negyedük gondolta ezt. A jelek szerint a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül. Egyrészt a polgároknak csak 58 százaléka tippeli azt, hogy Magyarországot eléri a járvány második hulláma - holott a hazai és a nemzetközi szakmai vélemények egyaránt biztosra veszik a vírus visszatérését. (A legoptimistábbak a DK szavazói és a bizonytalanok - előbbiek körében csak 41 százalék számol egy újabb járvánnyal, utóbbiakéban pedig 50 százalék. A legpesszimistábbak a Momentum támogatói 75 százalékos aránnyal.) Másrészt „személyes védettségük” kérdésében még ennél is sokkal optimistábbak az emberek, hiszen mindössze 25 százalékuk számol azzal, hogy vélhetően megfertőződik, így ahogy normalizálódik az élet, úgy változnak a félelemhangsúlyok: immár az emberek érdemi többsége sokkal nagyobb kárnak tartja a gazdasági recessziót (értsd: sok cég elbocsát/tönkremegy, és így emberek százezrei kerülnek rosszabb élethelyzetbe), mint azt, ha sok ember súlyosan megbetegszik, esetleg meghal. A változás nem véletlen: az emberek 25 százalékának anyagi helyzetét némiképp rosszul (de nem drámaian) érintené, ha a második hullám miatt újra különböző korlátozásokat vezetnének be, 20 százalékuk viszont nagyon súlyos helyzetbe kerülne. Az, hogy általánosságban a legnagyobb bajban a vállalkozások (jellemzően az egyszemélyes és kis cégek) lennének, különösen vidéken, nem meglepő. Az viszont igen, hogy a „pénzprobléma” miképp változik pártpreferenciától függően. A Publicus Intézet úgy találta, hogy a legkevésbé a Fidesz szavazótáborát viselné meg egy második hullám, a legjobban pedig a Jobbikét, illetve a Momentumét. Mindenesetre ahogy húzódik vissza a vírus, úgy élednek újra a korábbi politikai beidegződések, amelyeket felülírt a rászorultság - azaz mindenki hinni akarta, hogy a kormány és az egészségügy megmenti az ismeretlen kórokozótól. A veszély ideiglenes múltával azonban már az emberek 49 százaléka úgy gondolja, hogy a kabinet nincs a helyzet magaslatán a koronavírus-veszély kezelésében (ez az arány márciusban még 41 százalék volt). Ráadásul a többség (mintegy 60 százalék) úgy gondolja miként azt a Népszava korábban megírta hogy a kabinet a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet arra használta, hogy amit nem sikerült eddig különböző ügyekben véghezvinnie, azt most megteszi. Ez pedig bizalmatlanságot szül, aminek legplasztikusabb példája az a hit (az emberek majdnem 60 százaléka így gondolja), hogy a kormány a politikai érdekeinek megfelelően befolyásolja, alakítja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat. És nemcsak a „politikában” térnek vissza a régi rutinok, hanem az egészségügyben is - ahol az ellátás elégtelen volta ugyanúgy zavarja az embereket, mint a járvány előtti időkben. Legalábbis amíg márciusban és áprilisban az emberek 95 százaléka vallotta, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért, májusban már 71 százalékos volt ez az arány. Ez aligha a gyógyítók kritikája, sokkal inkább a rendszeré, amiről viszont - amíg éles volt a veszély - mindenki el akarta hinni, hogy meg tudja menteni az életét. NAGY B. GYÖRGY