Népszava, 2020. június (147. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-02 / 127. szám

BELFÖLD Óvodai nyitás tesztelés nélkül AJÁNLÁSOK Csak a fenntartók egy része csináltatott koronavírusra vizsgálatot a gyermekintézmények dolgozóin, pedig sokan az idősgondozásban is részt vettek. GULYÁS ERIKA Önállóan oldották meg az önkor­mányzatok a bölcsődék és óvodák ügyeleti rendjének kialakítását, majd most az újranyitásukat is. A kormány március közepén sza­bad belátásukra bízta, hogy bezár­ják vagy sem az intézményeiket, s ha igen, milyen munkát várnak el az alkalmazottaktól. Központi rendelkezés az ügye­letek megszervezéséről - valójá­ Azt központilag nem rendelték el, hogy az in­tézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munkába han az újranyitás előkészítéséről - csak április 30-tól lépett életbe, az is inkább akadály, mint segítség volt az ötfős maximális csoportlét­szám megkötésével. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer ellenzéki polgármestere - látva a naponta növekvő igényt - már május 14-én levélben kérte Kásler Miklós hu­mánminisztertől, hogy nagyobb csoportokban is fogadhassák az óvodásokat, mert a csoportszobák a beíratott 3694 gyerekből csak 880 elhelyezését tették lehetővé. Egy hete minden vidéki, mától pedig valamennyi fővárosi gyer­mekintézmény is e korlátozás nélkül működik. Központi és he­lyi kiegészítő szabályok vannak a beléptetés rendjére, de például azt nem rendelték el, hogy az in­tézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munká­ba. A Bölcsődei Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezete (BDDSZ) márciusban elsőként fogalmazott meg szakmai ajánlásokat, ame­lyek között a kötelező tesztelés is szerepelt. Néhány napja Budaörsön öt tünetmentes fertőzöttet találtak a gyermekintézményekben dol­gozók körében, ami igazolja az ér­dekvédők óvatosságát. Az újranyitás előtt vidéken és a fővárosban is sok önkormány­zat tesztelt, de nem mindegyik. A BDDSZ elnöke szerint külö­nösen azokon a helyeken kell óvatosnak lenni, ahol a gyermek­­intézmények bezárása után az önkormányzat az idősgondozásba irányította át a dolgozók egy ré­szét. Máshol bevonták őket saját intézményük kisebb felújítási munkáiba, kerítésfestésbe, mázo­lásba, ami biztosan nem nevelői feladat, de több helyen ehhez kö­tötték a dolgozók teljes bérének kifizetését - sorolta a feszültsége­ket Szűcs Viktória. Győrben ugyanakkor még azt is megpróbálták elhitetni velük, hogy csak a pénzük 70 százaléka jár nekik, máshol fizetés nélkü­li szabadságra vagy táppénzre akarták küldeni őket, de az érdek­védőknek a legtöbbször sikerült rendezniük ezeket a konfliktuso­kat, és a munkatársak megkapták a teljes fizetésüket. Az óvodák és a bölcsődék 2020. augusztus 31-ig legfeljebb két hétre zárhatnak be, de a fővárosi kerületek nagy része nem akar élni ezzel a lehetőséggel. KOCKÁZAT Vidéken és a fővárosban is sok önkor­mányzat tesz­telt, de nem mindegyik ÁTIRÁNYÍTÁS SZŰCS VIKTÓRIA: Több helyen kerítésfestést, kisebb felújítási munkákat végez­tettek a gyer­mekintézményi dolgozókkal Somlyódi Csaba szerint az óvodai és bölcsődei dolgozókat nem kényszeríthetik mintaadásra Budavár többször, legutóbb a múlt héten végeztetett koronaví­­rustesztet a bölcsődei, óvodai dolgozókon, a pénteki eredmény szerint mindenki egészséges. A Belvárosban, a Hegyvidéken, va­lamint a II., a III. és a XIII. kerületben is ez a helyzet, bár Óbudán csak a bölcsődei dolgozóknak volt kötelező a részvétel, az óvodai alkalmazottak maguk dönthették el, hogy kérik-e az ellenőrzést. Újbudán épp ezen a héten fejeződik be ennek a körnek az ellen­őrzése. Újpest május elején a szociális és egészségügyi területen dolgozókat tesztelte, csakúgy, mint Terézváros és Józsefváros, a kisgyermeknevelőket és óvónőket nem. A VIII. kerület és Fe­rencváros is döntött a vizsgálat folytatásáról az iskoláskor alatti gyermekekkel foglalkozók körében. Kőbánya alpolgármestere, Somlyódi Csaba elmondta, hogy ők is a szociális területen dol­gozókat és a kerület idősotthonában élőket tesztelték először, fertőzöttet szerencsére nem találtak. A munkára szerződött la­boratóriummal most tárgyalnak a folytatásról, de nem biztos, hogy az összes bölcsődei és óvodai alkalmazott vizsgálatát el tudják végezni, mert a dolgozókat jogilag nem kötelezhetik a mintaadásra - tette hozzá. NÉPSZAVA 2020. június 2., kedd3 Vidéki megoldások Zalaegerszeg egyszer megcsi­náltatta a koronavírustesztet a bölcsődékben és óvodákban, azóta pedig a kötelező reggeli lázmérés mellett minden dolgo­zónak mindennap ki kell töltenie egy nyilatkozatot, hogy ő és a környezetében élők egészsége­sek-e - sorolta az intézkedéseket kérdésünkre Prenner Zsuzsan­na, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője. A kétezer fős Pest megyei Va­sadon az ügyelet alatt és a múlt heti újranyitás előtt is csináltat­tak tesztet, senki nem kapta el a vírust, mégis csak félgőzzel üze­melnek, mert aki teheti, inkább otthon tartja a gyerekét - adott helyzetjelentést Vörös Gáborné bölcsődevezető. Publicus: már nem tartunk a járványtól MEGKÖNNYEBBÜLÉS Túl van a vírussokkon a társadalom - ez derül ki a Publicus Intézet felméré­séből, amit a Népszava megrende­lésére készített. Ennek egyértelmű jele, hogy míg márciusban az em­berek 76 százaléka vette biztosra, hogy intenzív járvánnyal kell majd szembenéznie Magyarországnak, májusban már csak a negyedük gondolta ezt. A j­elek szerint a megkönnyebbü­léssel párhuzamosan egyfajta sért­­hetetlenségi hit is épül. Egyrészt a polgároknak csak 58 százaléka tip­peli azt, hogy Magyarországot eléri a járvány második hulláma - holott a hazai és a nemzetközi szakmai vélemények egyaránt biztosra ve­szik a vírus visszatérését. (A leg­optimistábbak a DK szavazói és a bizonytalanok - előbbiek körében csak 41 százalék számol egy újabb járvánnyal, utóbbiakéban pedig 50 százalék. A legpesszimistábbak a Momentum támogatói 75 százalé­kos aránnyal.) Másrészt „személyes védett­ségük” kérdésében még ennél is sokkal optimistábbak az emberek, hiszen mindössze 25 százalékuk számol azzal, hogy vélhetően meg­fertőződik, így ahogy normalizálódik az élet, úgy változnak a félelemhang­súlyok: immár az emberek érdemi többsége sokkal nagyobb kárnak tartja a gazdasági recessziót (értsd: sok cég elbocsát/tönkremegy, és így emberek százezrei kerülnek rosszabb élethelyzetbe), mint azt, ha sok ember súlyosan megbeteg­szik, esetleg meghal. A változás nem véletlen: az emberek 25 százalékának anyagi helyzetét némiképp rosszul (de nem drámaian) érintené, ha a má­sodik hullám miatt újra különböző korlátozásokat vezetnének be, 20 százalékuk viszont nagyon súlyos helyzetbe kerülne. Az, hogy általá­nosságban a legnagyobb bajban a vállalkozások (jellemzően az egy­személyes és kis cégek) lennének, különösen vidéken, nem meglepő. Az viszont igen, hogy a „pénzprob­léma” miképp változik pártprefe­renciától függően. A Publicus Inté­zet úgy találta, hogy a legkevésbé a Fidesz szavazótáborát viselné meg egy második hullám, a legjobban pedig a Jobbikét, illetve a Momen­tumét. Mindenesetre ahogy húzódik vissza a vírus, úgy élednek újra a korábbi politikai beidegződések, amelyeket felülírt a rászorultság - azaz mindenki hinni akarta, hogy a kormány és az egészségügy meg­menti az ismeretlen kórokozótól. A veszély ideiglenes múltá­val azonban már az emberek 49 százaléka úgy gondolja, hogy a kabinet nincs a helyzet magasla­tán a koronavírus-veszély keze­lésében (ez az arány márciusban még 41 százalék volt). Ráadásul a többség (mintegy 60 százalék) úgy gondolja­­ miként azt a Nép­szava korábban megírta hogy a kabinet a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet arra használta, hogy amit nem si­került eddig különböző ügyekben véghezvinnie, azt most megteszi. Ez pedig bizalmatlanságot szül, aminek legplasztikusabb példá­ja az a hit (az emberek majdnem 60 százaléka így gondolja), hogy a kormány a politikai érdekeinek megfelelően befolyásolja, alakítja a járvánnyal kapcsolatos statiszti­kákat. És nemcsak a „politikában” térnek vissza a régi rutinok, ha­nem az egészségügyben is - ahol az ellátás elégtelen volta ugyan­úgy zavarja az embereket, mint a járvány előtti időkben. Legalább­is amíg márciusban és áprilisban az emberek 95 százaléka vallotta, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betege­kért és a fertőzöttekért, májusban már 71 százalékos volt ez az arány. Ez aligha a gyógyítók kritikája, sokkal inkább a rendszeré, ami­ről viszont - amíg éles volt a ve­szély - mindenki el akarta hinni, hogy meg tudja menteni az életét. NAGY B. GYÖRGY

Next