Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-09 / 159. szám

KULTÚRA Bakelittárlat Bécsben Július 14-én nyílik a bécsi MÁK új tematikus kiállítása, amely a műgyűjtő és galériás Georg Kargl (1955-2018) gyűjteményének bakelitből készült tárgyait mutatja be. A bécsi iparművészeti múzeum először foglalkozik spe­cifikusan egy műanyagfajtával és annak szerepével a design és a tárgykultúra történetében, Georg Kargl kollekciójából válogatva. ÉPÍTÉSZFÓRUM Elke Erb kapta a Büchner-díjat Elke Erb német költőnek ítélte a 2020-as Georg Büchner-díjat a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung. A legfontosabb németorszá­gi irodalmi kitüntetést várhatóan október 31-én adják át Darmstadtban. A 82 éves költő a tizenegyedik női kitüntetett a díj történetében. LITERA Budai Budapestje KÖNYV Budai Sándor újra tá­mad - mondhatnánk, ha a nevezett százados nem a világ legszelídebb rendőre volna. De az, így kényte­lenek vagyunk másként kezdeni: Budai Sándor tovább szemlélődik a világban, és közben elkap egy soro­zatgyilkost is. Hegyi Gyula második krimi­je (Halálgyár a Körtéren) az első (Gyilkosság a templomlépcsőn) szerves folytatása. A szerző ugyan­azzal a lendülettel vezet át minket a kórusok világából a lepukkant, bá­natos, de kőkeményen balos pun­kok szubkultúrájába, ahogy főhőse történetét is tovább meséli. Az egy­kori osztálytársakat gyilkoló isme­retlen sztorija érezhetően ugyan­olyan fontos a szerzőnek, mint az entellektüel nyomozó - őróla épp olyan kedvvel mesél, mint a régebb óta fiatal, sokszínű kompániáról. Érzelmi életéről, kedvteléseiről, liberális gondolkodásáról, család­járól; megismerve őt már azon sem csodálkozunk, hogy munkatársnő­je - vajon a magyar rendőrségen belül mennyire általános módon? - a legkorszerűbb genderideált tes­tesíti meg. A történet kerek, a stílus élveze­tes, az olvasó legfeljebb azt róhatja fel a szerzőnek, hogy néhány eddig megíratlan nagyregényt is belezsú­folt a bűnügyi históriába. Annyi érdekes figura és kényszerűségből szűkszavúan elmesélt történet sorjázik a lapokon, amennyiből megszorult írók fél életműveket szoktak kihozni. Reméljük, He­gyi Gyula ezekkel a könyvekkel sem marad adós. De Budai Sándor újabb kalandja már készen van, és az utánunk jövőknek is közvetíti, milyen volt a mi polgári Budapes­tünk 2020-ban. N. K. J. Hegyi Gyula: Halálgyár a Körtéren Hungarovox Kiadó, 2020, 213 oldal, 2800 forint NÉPSZAVA 2020. július 9., csütörtök 11 Utcaszínházi fesztivál Augusztus 28-án nyit Kapolcson a Bondoró Fesztivál, amely idén hat különböző helyszínen vonultat fel izgalmas utcaszínházi produkció­kat. A névadó Bondoró-hegy a település mellett húzódik, a négynapos rendezvény fő helyszí­ne a kapolcsi Malomsziget, ahol az utcaszínház minden műfaja életre kel. SZÍNHÁZ.ONLINE Járványnapló fotókból r­a­p KIÁLLÍTÁS A pandémia időszakának nyolc hetéről tekinthetők meg harminckilenc fotográfus képei a Capa Központban. P. SZABÓ DÉNES ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kis túlzással történelmi jelentőségű tárlat látogatható a Capa Központ­ban, ahol harminckilenc fotográfus százharminc munkája szerepel a járvány időszakának nyolc hetéről. A kiállítás első blikkre olyan ér­zetet kelt, mintha mindannyiunk kollektív naplója lenne, felidézve az elnéptelenedett utcaképeket, vagy éppen saját otthonunkat. A képek a járvány ideje alatt a virtuális térben is megtekinthetők voltak a központ szakmai blogján nyolc héten át. Az oldal szerkesztőjének, Gáspár Ba­lázsnak - a kiállítás egyik kurátorá­nak - ugyanis hamar feltűnt, hogy szinte az összes jelentős magyar fotográfus karantén témájú képeket tölt fel a saját Instagram-profiljára, így jött az ötlet, hogy a Capa Köz­pont minden héten egy tíz képből álló összeállítást adjon közre, be­mutatva egy-egy szubjektív körké­pet.­­ Amikor azonban vége lett a ka­ranténnak, és visszatértünk a Capa Központba, elképzeltük, hogy az Insta-posztokból lehetne egy kiál­lítás - mondja Gellér Judit, a Nyolc hét másik kurátora, aki szerint fon­tos, hogy a pandémia témájára köz­vetlenül reagáljanak. A kiállítás az amúgy mozaikszerű képsorozatot nyolc hétre bontva mutatja be, így a látogató a falak mellett haladva szinte újraélheti a karantén indu­lásának és fokozatos feloldásának folyamatát, amelyre a tárlat vissza­számlálást idéző (Nyolc hét) címe is utal. Csudás Sándor első képein ugyanis még a Móricz Zsigmond teret fertőtlenítő munkásokat lát­juk, míg Máté Péter képein a kiürült Szabadság, Erzsébet és Petőfi hidat, mely érzékletesen tanúskodik a hir­telen jött veszélyhelyzetről. Több képen viszont az otthoné a fókusz, a sütés-főzésé (Neogrády-Kiss Bar­nabás), egy-egy szobarészleté vagy a családdal együtt pihenő boldog háziállaté (A. Fehér Vera).­­ Az első hetek képein a járvány mint féle­lemkeltő újdonság jelenik meg, az ötödik, hatodik héten már érezhető a feszültség, míg az utolsó részben megjelenik a felszabadultság érze­te - mondja Gellér Judit. Ebből a szempontból külön érdekesek Mó­­nus Márton nyolcadik héten készült képpárjai, melyeknek első fotóján a még üres Római-partot látjuk, míg a másodikon a már megtelt partsza­kaszt. Nyolc hét. Magyar fotográ­fusok a járvány idején Kurátorok: Gellér Judit, Gáspár Balázs Capa Központ - Project Room Nyitva: augusz­tus 16-ig­­ Mindenki megtalálja azokat a képeket, amelyekkel azonosulni tud - mondja Gellér Judit, hiszen más­ként élték meg a karantént azok, akik a kisgyermekükkel voltak ott­hon, mint akik az utcán dolgoztak. Gáspár Balázs szerint az alkotói attitűdök nem változtak. Aki ko­rábban riportokat fényképezett, az most is­­ igaz, ezúttal üres tereket -, aki korábban stúdióban dolgozott, az ezúttal is zárt térben alkotott. És noha vannak visszatérő motí­vumok: gumikesztyűk, maszkok és kordonszalagok, találunk rendha­gyó megoldásokat is. Szalay Krisz­tina fekete-fehér fotóján egy női kéz látható, amelyet betűtészta borít, Göbölyös Luca szelfiképein külön­böző díszítéseket helyez saját arcá­ra. A legbizarrabb Csudás Sándor fotója, amelyen egy megállóban pó­zoló, kapucnis férfi szerepel, akinek arcán egy, a középkori pestisdok­torokat idéző hosszú csőrű, fekete madármaszk látható. A kép remekül foglalja össze a korábbi századok járványaival vont párhuzamot. A fotók kellőképpen felidézik az elmúlt időszakot, az egyetlen hát­rány, hogy nem szólaltatja meg az alkotókat, pedig az még személye­sebbé tenné a kiállítást. Neográ­dy-Kiss Barnabást például inspirál­ta a karantén. - Nagyon örültem, hogy minden lelassult pontosan arra a tempóra, ami számomra ideális - mondta a Népszavának a művész, akinek volt ideje dolgozni a Capa-nagydíjas munkáján. Szöl­­lősi Mátyás felemásan élte meg az időszakot, több munkától elesett, viszont pár hét után kényszert ér­zett, hogy dokumentálja a járvány eseményeit. Volt, akinek azonban nem volt ideje pihenni: Stiller Ákos fotóriporter dokumentált, hajlék­talanszállón vírustesztelést, bor­sodi falvakban segélyszállítást és a határnál feltorlódott kamionsort. Munkája miatt azonban a családjá­val korlátozottan tudott találkozni. - A karantén alatt a kislányommal ritkábban érintkeztem, édesanyá­mat pedig csak egy ablakon keresz­tül láttam, amint átnyújtja nekem a palacsintát - mesélte lapunknak Stiller Ákos, aki úgy látja, a Covid megjelenése határt jelent az életé­ben. A LEGVESZÉLYEZTETETTEBBEK Kovalovszky Dániel képén egy mentős FOTÓK: ERDŐS DÉNES A képeken mindannyiunk karanténhetei 1 KÉPZELŐERŐ Szalay Krisz­tina képén egy női kéz betűtésztával borítva DOKUMENTÁLT OTTHON Neogrády-Kiss Barnabás a sütést-főzést örökítette meg HIRDETÉS

Next