Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-09 / 159. szám
KULTÚRA Bakelittárlat Bécsben Július 14-én nyílik a bécsi MÁK új tematikus kiállítása, amely a műgyűjtő és galériás Georg Kargl (1955-2018) gyűjteményének bakelitből készült tárgyait mutatja be. A bécsi iparművészeti múzeum először foglalkozik specifikusan egy műanyagfajtával és annak szerepével a design és a tárgykultúra történetében, Georg Kargl kollekciójából válogatva. ÉPÍTÉSZFÓRUM Elke Erb kapta a Büchner-díjat Elke Erb német költőnek ítélte a 2020-as Georg Büchner-díjat a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung. A legfontosabb németországi irodalmi kitüntetést várhatóan október 31-én adják át Darmstadtban. A 82 éves költő a tizenegyedik női kitüntetett a díj történetében. LITERA Budai Budapestje KÖNYV Budai Sándor újra támad - mondhatnánk, ha a nevezett százados nem a világ legszelídebb rendőre volna. De az, így kénytelenek vagyunk másként kezdeni: Budai Sándor tovább szemlélődik a világban, és közben elkap egy sorozatgyilkost is. Hegyi Gyula második krimije (Halálgyár a Körtéren) az első (Gyilkosság a templomlépcsőn) szerves folytatása. A szerző ugyanazzal a lendülettel vezet át minket a kórusok világából a lepukkant, bánatos, de kőkeményen balos punkok szubkultúrájába, ahogy főhőse történetét is tovább meséli. Az egykori osztálytársakat gyilkoló ismeretlen sztorija érezhetően ugyanolyan fontos a szerzőnek, mint az entellektüel nyomozó - őróla épp olyan kedvvel mesél, mint a régebb óta fiatal, sokszínű kompániáról. Érzelmi életéről, kedvteléseiről, liberális gondolkodásáról, családjáról; megismerve őt már azon sem csodálkozunk, hogy munkatársnője - vajon a magyar rendőrségen belül mennyire általános módon? - a legkorszerűbb genderideált testesíti meg. A történet kerek, a stílus élvezetes, az olvasó legfeljebb azt róhatja fel a szerzőnek, hogy néhány eddig megíratlan nagyregényt is belezsúfolt a bűnügyi históriába. Annyi érdekes figura és kényszerűségből szűkszavúan elmesélt történet sorjázik a lapokon, amennyiből megszorult írók fél életműveket szoktak kihozni. Reméljük, Hegyi Gyula ezekkel a könyvekkel sem marad adós. De Budai Sándor újabb kalandja már készen van, és az utánunk jövőknek is közvetíti, milyen volt a mi polgári Budapestünk 2020-ban. N. K. J. Hegyi Gyula: Halálgyár a Körtéren Hungarovox Kiadó, 2020, 213 oldal, 2800 forint NÉPSZAVA 2020. július 9., csütörtök 11 Utcaszínházi fesztivál Augusztus 28-án nyit Kapolcson a Bondoró Fesztivál, amely idén hat különböző helyszínen vonultat fel izgalmas utcaszínházi produkciókat. A névadó Bondoró-hegy a település mellett húzódik, a négynapos rendezvény fő helyszíne a kapolcsi Malomsziget, ahol az utcaszínház minden műfaja életre kel. SZÍNHÁZ.ONLINE Járványnapló fotókból rap KIÁLLÍTÁS A pandémia időszakának nyolc hetéről tekinthetők meg harminckilenc fotográfus képei a Capa Központban. P. SZABÓ DÉNES ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kis túlzással történelmi jelentőségű tárlat látogatható a Capa Központban, ahol harminckilenc fotográfus százharminc munkája szerepel a járvány időszakának nyolc hetéről. A kiállítás első blikkre olyan érzetet kelt, mintha mindannyiunk kollektív naplója lenne, felidézve az elnéptelenedett utcaképeket, vagy éppen saját otthonunkat. A képek a járvány ideje alatt a virtuális térben is megtekinthetők voltak a központ szakmai blogján nyolc héten át. Az oldal szerkesztőjének, Gáspár Balázsnak - a kiállítás egyik kurátorának - ugyanis hamar feltűnt, hogy szinte az összes jelentős magyar fotográfus karantén témájú képeket tölt fel a saját Instagram-profiljára, így jött az ötlet, hogy a Capa Központ minden héten egy tíz képből álló összeállítást adjon közre, bemutatva egy-egy szubjektív körképet. Amikor azonban vége lett a karanténnak, és visszatértünk a Capa Központba, elképzeltük, hogy az Insta-posztokból lehetne egy kiállítás - mondja Gellér Judit, a Nyolc hét másik kurátora, aki szerint fontos, hogy a pandémia témájára közvetlenül reagáljanak. A kiállítás az amúgy mozaikszerű képsorozatot nyolc hétre bontva mutatja be, így a látogató a falak mellett haladva szinte újraélheti a karantén indulásának és fokozatos feloldásának folyamatát, amelyre a tárlat visszaszámlálást idéző (Nyolc hét) címe is utal. Csudás Sándor első képein ugyanis még a Móricz Zsigmond teret fertőtlenítő munkásokat látjuk, míg Máté Péter képein a kiürült Szabadság, Erzsébet és Petőfi hidat, mely érzékletesen tanúskodik a hirtelen jött veszélyhelyzetről. Több képen viszont az otthoné a fókusz, a sütés-főzésé (Neogrády-Kiss Barnabás), egy-egy szobarészleté vagy a családdal együtt pihenő boldog háziállaté (A. Fehér Vera). Az első hetek képein a járvány mint félelemkeltő újdonság jelenik meg, az ötödik, hatodik héten már érezhető a feszültség, míg az utolsó részben megjelenik a felszabadultság érzete - mondja Gellér Judit. Ebből a szempontból külön érdekesek Mónus Márton nyolcadik héten készült képpárjai, melyeknek első fotóján a még üres Római-partot látjuk, míg a másodikon a már megtelt partszakaszt. Nyolc hét. Magyar fotográfusok a járvány idején Kurátorok: Gellér Judit, Gáspár Balázs Capa Központ - Project Room Nyitva: augusztus 16-ig Mindenki megtalálja azokat a képeket, amelyekkel azonosulni tud - mondja Gellér Judit, hiszen másként élték meg a karantént azok, akik a kisgyermekükkel voltak otthon, mint akik az utcán dolgoztak. Gáspár Balázs szerint az alkotói attitűdök nem változtak. Aki korábban riportokat fényképezett, az most is igaz, ezúttal üres tereket -, aki korábban stúdióban dolgozott, az ezúttal is zárt térben alkotott. És noha vannak visszatérő motívumok: gumikesztyűk, maszkok és kordonszalagok, találunk rendhagyó megoldásokat is. Szalay Krisztina fekete-fehér fotóján egy női kéz látható, amelyet betűtészta borít, Göbölyös Luca szelfiképein különböző díszítéseket helyez saját arcára. A legbizarrabb Csudás Sándor fotója, amelyen egy megállóban pózoló, kapucnis férfi szerepel, akinek arcán egy, a középkori pestisdoktorokat idéző hosszú csőrű, fekete madármaszk látható. A kép remekül foglalja össze a korábbi századok járványaival vont párhuzamot. A fotók kellőképpen felidézik az elmúlt időszakot, az egyetlen hátrány, hogy nem szólaltatja meg az alkotókat, pedig az még személyesebbé tenné a kiállítást. Neogrády-Kiss Barnabást például inspirálta a karantén. - Nagyon örültem, hogy minden lelassult pontosan arra a tempóra, ami számomra ideális - mondta a Népszavának a művész, akinek volt ideje dolgozni a Capa-nagydíjas munkáján. Szöllősi Mátyás felemásan élte meg az időszakot, több munkától elesett, viszont pár hét után kényszert érzett, hogy dokumentálja a járvány eseményeit. Volt, akinek azonban nem volt ideje pihenni: Stiller Ákos fotóriporter dokumentált, hajléktalanszállón vírustesztelést, borsodi falvakban segélyszállítást és a határnál feltorlódott kamionsort. Munkája miatt azonban a családjával korlátozottan tudott találkozni. - A karantén alatt a kislányommal ritkábban érintkeztem, édesanyámat pedig csak egy ablakon keresztül láttam, amint átnyújtja nekem a palacsintát - mesélte lapunknak Stiller Ákos, aki úgy látja, a Covid megjelenése határt jelent az életében. A LEGVESZÉLYEZTETETTEBBEK Kovalovszky Dániel képén egy mentős FOTÓK: ERDŐS DÉNES A képeken mindannyiunk karanténhetei 1 KÉPZELŐERŐ Szalay Krisztina képén egy női kéz betűtésztával borítva DOKUMENTÁLT OTTHON Neogrády-Kiss Barnabás a sütést-főzést örökítette meg HIRDETÉS