Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2020. július 1., szerda3 / Újraindulás hegymenetben Sokkal könnyebb leállítani az ellátórendszert, mint ismét felpörgetni - ezt most az orvoshiánnyal küzdő szolgáltatók és az időpontra váró betegek is megtapasztalhatj­­ák. DANDAN­A Míg a szolgáltatók szakemberhián­­nyal küszködnek, a páciensek arra panaszkodnak, hogy a vizsgálati időpontot kérő telefonjaikat rendre nem fogadják az intézmények, így továbbra sem jutnak el a szükséges vizsgálatokra, kezelésekre. Lapunk olvasója, a borsodi me­gyeszékhelytől 50 kilométerre élő férfi lassan két hete próbál időpon­tot szerezni krónikus vesebetegség­gel bajlódó feleségének, mindhiába. Azt állítja, naponta több tucatszor tárcsázza a megyei kórház számát, egyszer ugyan beszélt a telefon­­központossal, de még ő sem tudott segíteni abban, hogy az időpontot adó urológián felvegyék a telefont. Odautaznia sincs értelme, mert szi­gorúan csak telefonos bejelentke­zéssel lehet vizsgálatra jelentkezni. A közösségi portálokon számtalan hasonló panasz olvasható, és lassan külön piaca lesz az egyes szakorvo­sok közvetlen elérését segítő mobil­számok cseréjének. A jelenségre némi magyarázattal szolgált a Magyar Egészség-gazda­­ságtani Társaság hétfő esti, a jár­vány tapasztalatait összegző kon­ferenciájának egyik előadója, Nagy András Csaba, a Zuglói Szakrendelő Intézetek igazgató főorvosa. Ő arról beszélt, hogy a 65 év felettieket óvó utasítások miatt már a járvány ele­jén „elvesztette” orvosainak csak­nem felét, a szakdolgozóinak pedig mintegy harmadát. Az újraindítás­sal sem lett jobb a helyzet, mert az orvosok harmada nem jött vissza, és a járvány hetei alatt felhalmozó­dott ellátási restancia ledolgozására is hosszú hónapokra van szükség. A betegek fogadását nemcsak a szak­­emberhiány, hanem a finanszírozá­si szabályok is nehezítik. Ugyanis öt percnél kevesebb idő nem juthat egyetlen páciensre sem, különben nem fizeti ki a biztosító az ellátást. A Nemzeti Egészségügyi Alapke­zelő (NEAK) gyorsmérlege szerint az egészségügyi intézményekben, ha lassan is, de visszaáll a régi rend. Összességében június végére a havi ellátott esetszám már elérte a ta­valyi 80 százalékát. Ezen belül az egyes ellátási formák között jelen­tős különbségek tapasztalhatók. A rendezvényen Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója azt mondta, hogy adataik szerint a leállás két és fél hónapja alatt az akut ellátások túl­nyomó részét megkapták az arra rá­szorulók, míg a tervezhetőekből 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények. Az utóbbiból követ­kezik, hogy az ellátóknak mennyi elmaradt beavatkozás pótlásával kell számolniuk. Kiss Zsolt szerint míg a szív- és keringési rendszer­rel összefüggő műtétek száma alig csökkent, addig például a szürke­hályog-, a gerinc-, a térd- és csípő­­ízületi operációk szinte leálltak. A szabályok szerint ha egy betegnek 60 napnál hosszabb ideig kell vára­koznia bármely ellátásra, akkor az intézménynek arra a beavatkozásra egy új várólistát kell nyitnia. Ezt ad­dig kell vezetnie, míg a várakozási idő 60 nap alá esik. A járványidő­szak lefújásakor az intézmények 98 ilyen új várólistát nyitottak meg főként hasi sebészeti beavat­kozásokra, pajzsmirigy-, urológiai fül-orr-gégészeti operációkra vá­róknak. A NEAK főigazgatója azt reméli, hogy ezek a listák hamaro­san ki is ürülhetnek. A járvány idő­szaka alatt elmaradt beavatkozások pótlására a pénz rendelkezésre áll. Például a szürkehályog-műtétek június elején a szokásosnál sokkal nagyobb számban indultak meg. DRÁMAI VISSZAESÉS KISS ZSOLT, a NEAK főigaz­gatója: a leállás alatt a tervezhe­tő ellátásokból 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények KRITIKUS TERÜLETEK A járványidőszak lefújásakor az egészségügyi intézmények 98 új várólistát nyitottak meg A Budai Egészségközpontba hetente mint­­egy egyszerűsített Covid-kockázat-felmérő egy 7000 hívás érkezik olyan betegektől, kérdőívet is végigbeszélnek a páciensekkel, akik a járvány miatt elmaradt vizsgálatokat az elmaradt kezelések, műtétek pótlása ér­pótoltatnák. Ebből csak hétfőre 1600-1700 dekében az intézet heti 4500 telefonhívást hívás jut. Az intézet mintegy két tucat ope- maga is kezdeményez. Varga Péter Pál, a Bu­rátora ezen hívások 70-85 százalékát tudják hai Egészségközpont alapító igazgató fő el­fogadni. Egyszerűen nem futja többre a mun­­kása a rendezvényen egyebek mellett arról küidő 12 órája alatt. Itt a telefonvonal végén is beszélt, hogy a járvány okozta két és fél ülőknek nemcsak a betegfogadás időpont- hónapos kényszerszünet miatt náluk duplá­ját kell a betegekkel egyeztetniük, hanem jóra nőtt az intézeti várólista. D. A. Elutasítja a gátépítést a főváros és a kerület is HAJÓGYÁRI-SZIGET Orbán Viktor és NER-lovagjai ismét tur­bófokozatba kapcsoltak, ezúttal az Óbudai-sziget került a célke­resztjükbe - jelentette ki Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, Óbuda-Békásmegyer országgyűlé­si képviselője a Népszavában meg­jelent cikk nyomán összehívott sajtótájékoztatóján. Ahogy arról tegnap a Népszava beszámolt, a kormány nagysza­bású gátépítésbe kezdene a Hajó­gyári- és Óbudaiként is nevezett szigeten egy kajak-kenu sport­akadémia kedvéért. A beruházás miatt várhatóan csaknem 3 hektár erdőt kellene kivágni, de a gátak és zsilipek rendszere az árvízszintet is megemelné. A politikus szerint már tavaly bizonyossá vált, hogy a kormány­nak és a hozzá kötődő gazdasági érdekköröknek terveik vannak a szigettel, hiszen minden indok­lás nélkül kivette a világörökségi státuszra javasolt helyszínek kö­zül a Hajógyári-szigetet alig egy hónappal azelőtt, hogy UNESCO világörökségi védettség alá he­lyezhette volna azt. Aligha volt véletlen a kapkodás: ha a terület világörökségi védelmet kapott vol­na, akkor sokkal nehezebb lenne ott beruházni. Szabó Tímea szerint nemcsak egyetlen sportlétesítmény felhú­zásáról van szó, hanem további in­gatlanfejlesztésekről, köztük akár lakóparkokkal. A képviselő szerint „ma Magyarországon NER-körön kívüli gazdasági szereplő nem va­lósíthat meg egy ekkora beruhá­zást”. Majd rámutatott: a Hajógyá­ri-sziget feletti felügyeleti jogot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorolja. A cég részvé­nyesi jogaival pedig Rogán Antal miniszter rendelkezik. A ■­­ letet Részben az MTÜ fölözi le a du­nai hajóforgalom hasznát is. A cég ugyanis többségi tulajdonosa a Mahart Passnave Zrt.-nek. (A ki­sebbségi tulajdonosa az a Viking Cruises, amelynek egyik szálloda­hajója tavaly nyáron összeütkö­zött a Hableány nevű sétahajó­val.) A Passnave akkor vált szinte egyeduralkodóvá a fővárosi kikö­tőüzemeltetésben, amikor a még fideszes I. kerületi önkormányzat nem hosszabbította meg a Magyar Kikötő Zrt. budai kikötőinek köz­terület-használati szerződését. A Magyar Kikötő Zrt. tulajdonosi HÁTSÓ SZÁNDÉK köre a Hajógyári-szigeten mű­ködtet kikötőt Wiking Yacht Club néven. A kikötő operatív igazga­tója Pajk-Tóth Ágnes, aki egyúttal a Marina Operator Szolgáltató Kft. egyik ügyvezetője is. A cég 2018-ban határozatlan idejű hasz­nosítási jogot kapott a sziget déli csücskén, az Óbuda felé eső szar­von elhelyezkedő két ingatlanra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A Népszava kérdésére Pajk-Tóth Ágnes azt válaszolta, hogy ők a szigeten immáron 20 éve üzemel­tetnek hajókikötőt, a gátépítésről semmit se tudnak, így azt sem, hogy ez milyen hatással lehet a vállalkozásukra. Azt mindeneset­re tisztázta, hogy nekik ingatlan­­fejlesztési terveik nincsenek. Szabó Tímea és Kiss László (DK) óbudai polgármester közös sajtótájékoztatójukon hangsú­lyozták: mindent elkövetnek, hogy a szigetre semmi ne épülhessen, hiszen ez óriási forgalmat gene­rálna, és megfosztaná a budapes­tieket a szigettől, ahová nagyon sokan járnak ki játszóterezni, futni, kutyát sétáltatni, biciklizni. Kiss László méltatlannak tartotta, hogy a nagyszabású tervekről ed­dig meg sem kérdezték a kerületet. A polgármester mindenkit tiltako­zásra szólított fel a gátépítés ellen, amely végérvényesen megváltoz­tatná a sziget képét. A Városliget, a Római-part és a ferencvárosi kiserdő után újabb fővárosi zöldterületet kell meg­védenünk az átgondolatlan pusz­títástól - írta a közösségi portálon Karácsony Gergely főpolgármes­ter, kijelentve, hogy a főváros nem járul hozzá egy olyan beruházás­hoz, amely 1000 fa kivágásával, a zöldfelület megcsonkolásával jár­hat. Mint írta: „a Hajógyári-szige­ten a közpark fővárosi tulajdon, de rendelkezik területtel a III. kerületi önkormányzat is. Bármi­lyen beruházás csakis az érintet­tek bevonásával történhet.” SZALAI ANNA 1^^ Kiss László mél­ta­tatlannak tartja,­­*g­­hogy a tervekről » eddig meg sem ‘V P kérdezték a kert­­ A gátépítés az ellenzék szerint ingat­lanfejlesztésnek nyithatna utat Szabó Tímea: A NER lovagjai turbófokozatba kapcsoltak, most ez a sziget került a célkeresztjükbe Gulyás nem aggódik Ha a terület árvízvédelméhez fákat kell kivágni, akkor azt meg lehet tenni - mindössze ennyit reagált Gulyás Gergely Minisz­terelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón, miután a Hajógyári-szigetre tervezett építkezésről kérdezték.

Next