Népszava, 2020. szeptember (147. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-01 / 204. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2020. szeptember 1., kedd3 Rendelettel a tanárhiány ellen • TANÉVKEZDÉS Ahelyett, hogy vonzóbbá tennék a pedagóguspályát, a kormány jogszabály-módosítással könnyítette meg az üres álláshelyek betöltését. JUHÁSZ DÁNIEL Lényegében egy nappal a szeptemberi iskolakezdés előtt, vasárnap éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy sor rendeletmódosítás, amelyekkel a pedagógusok foglalkoztatásának szabályain változtatott a kormány. A módosítások nagy része megkönnyíti a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltését, és alternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni. Évek óta problémát jelent például a nyelvtanárok hiánya, ezt most úgy orvosolnák, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán, így gimnáziumokban is alkalmazhatnak főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel vagy idegen nyelv és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusokat. A külföldi, anyanyelvi tanárok felvételét azzal könnyítették meg, hogy külföldi okleveleiket már nem kell Magyarországon elismertetniük. Sokáig gond volt az is, hogy sok fiatal tanár azért nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. A kormányrendelet most egyértelművé tette, nyelvvizsga nélkül is taníthatnak, ha egyébként minden más diplomafeltételt teljesítettek (viszont vállalniuk kell, hogy az első minősítő vizsgáig megszerzik a nyelvvizsgát). Az óvoda- és iskolapszichológusok alkalmazásán is könnyítenek: ha megfelelő végzettségű személlyel ez a munkakör nem tölthető be, akkor az intézmények ötéves határozott időre felvehetnek olyan jelentkezőket is, akiknek „pusztán” pszichológus végzettségük van, de vállalniuk kell, hogy öt éven belül megszerzik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus képzettséget is. A gyógypedagógus-hiányt pedig úgy enyhítenék, hogy ebben a munkakörben taníthat az is, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel rendelkezik, de oklevelének megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig szerzett legalább hét év tapasztalatot a gyógypedagógiában is. Hasonlóképp egyszerűsítettek azon is, kiket lehet óvodapedagógusként alkalmazni. Mostantól - újból óvónő lehet az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik (vagyis nincs szüksége felsőfokú óvodapedagógiai végzettségre), de csak akkor, ha oklevelének megszerzése és 1996. szeptember 1. között legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna magyarázta el. Felidézte, Magyarországon 1959-ben kezdődött a felsőfokú óvóképzés, ami 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált, így 1996-tól csak felsőfokú oklevéllel lehetett óvodapedagógusként dolgozni. A rendeletmódosítás ezen változtat: mostantól a korábbi, középfokú végzettségével is lehet valaki óvónő, ha van szakmai tapasztalata az 1996 előtti időkből. Az óvodai nevelés terén ezzel visszamegyünk mintegy harminc évet - fogalmazott Bakonyi Anna. Aggályosnak tartja a kormányrendelet azon módosítását is, amely szerint ha az óvoda reggel nyolc óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten „nevelési jellegű” foglalkozást szervez, a gyerekek felügyeletét a „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”. Bakonyi Anna szerint viszont az óvoda „egész nap nevelési intézmény, egyetlen percig sem fordulhat elő, hogy nem fejlesztő tevékenységet folytat a pedagógus”. Ugyanakkor az óvónőhiány miatt előfordulhat, hogy az óvodapedagógus feladatait is a dajkák, óvodai asszisztensek látják el, a rendeletmódosítással ezt a „szabálytalanságot” legalizálja a kormány. TRÜKKÖZÉS A tanévkezdés előtt megjelent módosítások nagy része megkönnyíti - a szakmai szervezetek becslése szerint - több ezerre tehető betöltetlen tanári álláshely feltöltését, és alternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni Sokan támogatnák a késleltetett iskolakezdést FELMÉRÉS A budapestiek többsége támogatja azt a javaslatot, hogy a középiskolások számára ne reggel nyolc órakor, hanem később, fél kilenckor, esetleg kilenc órakor kezdődjön az oktatás - derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A fővárosiak 65 százaléka egyetért azzal, hogy a későbbi iskolakezdés nyomán a reggeli csúcs elhúzódna, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen. A budapesti városvezetés júniusban vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amivel a diákok elkerülhetnék a reggeli csúcsforgalmat. A Budapesti Közlekedési Központ szerint így akár 20 százalékkal is csökkenteni lehetne a reggeli utasszámot a járműveken. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter azonban úgy vélekedett, több érvet lát a javaslat ellen, mint mellette. A Publicus Intézet kutatása ugyanakkor rávilágított arra is, a fővárosban élő kormánypárti szavazók többsége, 59 százaléka is inkább egyetért a késleltetett iskolakezdéssel. Az ellenzéki szavazók körében 80 százalék a javaslatot támogatók aránya. De nem csak a közlekedés nyugtalanítja az érintetteket: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly kockázatot jelent a regisztrált fertőzöttek emelkedő száma, a diákok és tanárok tesztelésének, hőmérős vizsgálatának hiánya. Sok iskolában megfelelő létszámú takarítószemélyzet sincs, akik el tudnák végezni a szakszerű fertőtlenítést. „Világosan látszik, hogy a most rendelkezésre álló személyzettel a járványügyi protokoll ajánlásait, a napközbeni többszöri fertőtlenítést, az étkezések biztonságos lebonyolítását nem lehet megvalósítani” - írták. Lapunk érdeklődött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál, hogy a vegyszerek mellett mindenhol biztosított-e a szükséges takarítószemélyzet, valamint hogy a tanárokat és más dolgozókat utasíthatnak-e a tankerületek takarításra, fertőtlenítésre, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. „Ha Pistike szétrúgja a padot” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Mindig az adott helyzet dönti el, hogyan járunk el. Ha például Pistike egyest kapott, és dühében szétrúgja a padot, akkor csak felszólítjuk a cselekmény abbahagyására - mondta Sándor, aki egyébként profinak és sokrétűnek érzi a tanfolyamot, ahol az óraadók a rendőrségtől és a Klebelsberg Központtól érkeztek. Elbeszélése alapján az iskolaőrjelöltek polgárjogot, büntetőjogot, taktikai felkészítést, pszichológiai és pedagógiai alapismereteket tanultak. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: arra oktatják őket, a konfliktusokat megelőzni kell. „A fő cél, hogy udvarias, de határozott fellépéssel előzzük meg a nagyobb bajt, testi kényszert csak akkor alkalmazunk, ha már elkerülhetetlen.” Sándor abban bízik, hogy a rendőrivel szinte teljesen megegyező egyenruha látványa visszatartó hatással bír majd. Ezzel együtt felkészültek a legrosszabbra: a szituációs gyakorlatokon élesben próbálták el, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot vagy éppen a szülőket. Tudjuk, hogy a tevékenységünk a nyilvánosság előtt zajlik majd, itt csak a felkészült emberek maradhatnak meg. Nem véletlen, hogy a jelentkezők több mint kétharmada kapásból kiesett - mondta a férfi. Az iskolaőr tanári kérés nélkül ugyan nem mehet be rendet tenni egy órára, de ha szembesül az összetört bútorral, a vécében beütött tükörrel, akkor kötelessége hatósági eljárást indítani. Ennek jogi tényállása pedig rongálás vagy éppen a bűncselekménynek minősülő garázdaság. Ha ilyen esettel találkozik, az őr elsőként a helyi kapitányság tevékenységirányítási központját hívja fel, és csak utána tájékoztatja a történtekről az iskolaigazgatót. Az ügy ekkor a rendőrségi koordinátorhoz, tőle pedig valamelyik rendőrségi ügyosztályhoz kerül. Ha az iskola nem akar rendőrségi eljárássá duzzasztani egy helyi csetepatét, az igazgató szintén a koordinátorhoz fordulhat, hogy megbeszéljék a lehetőségeket - mondta Sándor, hogy mit tehet az intézmény egy folyamatban lévő intézkedés esetében. Ha egy tanár túl durvának ítéli meg az őr diákokkal szembeni fellépését, legfeljebb panaszt tehet feljebbvalóinál, de nem avatkozhat közbe - hiszen úgy ellene is eljárás indulna „közfeladatot ellátó személy munkájának akadályozása miatt”. y KONCZ TAMÁS FELLÉPÉS Az iskolaőr-tanfolyamon elpróbálták azt is, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot Súlyos kockázatok Tüneti kezelés a rosszabb fajtából - így vélekednek a Népszava által megkeresett pedagógus érdekvédelmi szervezetek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint elfogadhatatlan az iskolában a gumibottal felszerelt iskolaőr fenyegető jelenléte. „Súlyos esetben a pedagógus, az iskolaigazgató ki tudja hívni a rendőrséget, legyen ez elegendő" - írta kérdésünkre a PDSZ. Azt pedig elképesztőnek tartják, hogy az iskolaőr - mint Sándor mesélte - egy szimpla rongálás miatt is rendőrségi jelentést tesz majd anélkül, hogy erről kikérné az iskolaigazgató véleményét. A Pedagógusok Szakszervezete szerint komoly kockázatot hordoz, hogy a 12-14 éves kiskorúakkal szemben is lehet vegyi eszközt, botot, bilincset használni. Mindkét szakszervezet figyelmeztetett arra, hogy a fiatalkorú és gyermekkorú diákokkal szembeni eljárások az érintett tanuló későbbi előremenetelére, életére is rossz hatással lehetnek. A PDSZ szerint egy iskolai konfliktus hatósági útra terelése a legrosszabb megoldás: a verekedő diákok már priusszal, egy eljárás gyanúsítottjaként térhetnek vissza az osztályba. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy többek között megkérdezzük, augusztus végéig hány őr tett sikeres vizsgát, de kérdéseinket azzal hárították, hogy szerdán sajtótájékoztatón számolnak majd be a részletekről.