Népszava, 2020. szeptember (147. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-01 / 204. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2020. szeptember 1., kedd3 Rendelettel a tanárhiány ellen­ ­ • TANÉVKEZDÉS Ahelyett, hogy vonzóbbá tennék a pedagóguspályát, a kormány jogszabály-módosítással könnyítette meg az üres álláshelyek betöltését. JUHÁSZ DÁNIEL Lényegében egy nappal a szeptem­beri iskolakezdés előtt, vasárnap éjjel jelent meg a Magyar Közlöny­ben egy sor rendeletmódosítás, amelyekkel a pedagógusok foglal­koztatásának szabályain változta­tott a kormány. A módosítások nagy része megkönnyíti a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltését, és al­ternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni. Évek óta problémát jelent pél­dául a nyelvtanárok hiánya, ezt most úgy orvosolnák, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán, így gimnáziumokban is alkalmaz­hatnak főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel vagy idegen nyelv és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusokat. A kül­földi, anyanyelvi tanárok felvételét azzal könnyítették meg, hogy kül­földi okleveleiket már nem kell Ma­gyarországon elismertetniük. Sokáig gond volt az is, hogy sok fiatal tanár azért nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. A kormányrendelet most egyértel­művé tette, nyelvvizsga nélkül is taníthatnak, ha egyébként minden más diplomafeltételt teljesítettek (viszont vállalniuk kell, hogy az első minősítő vizsgáig megszerzik a nyelvvizsgát). Az óvoda- és iskolapszichológu­sok alkalmazásán is könnyítenek: ha megfelelő végzettségű személ­­­lyel ez a munkakör nem tölthető be, akkor az intézmények ötéves ha­tározott időre felvehetnek olyan jelentkezőket is, akiknek „pusztán” pszichológus végzettségük van, de vállalniuk kell, hogy öt éven belül megszerzik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus képzettséget is. A gyógypedagógus-hiányt pedig úgy enyhítenék, hogy ebben a mun­kakörben taníthat az is, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel rendelke­zik, de oklevelének megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig szer­zett legalább hét év tapasztalatot a gyógypedagógiában is. Hasonlóképp egyszerűsítettek azon is, kiket lehet óvodapedagó­gusként alkalmazni. Mostantól - újból­­ óvónő lehet az is, aki óvó­női szakközépiskolában szerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik (vagyis nincs szüksége felsőfokú óvodapedagógiai végzett­ségre), de csak akkor, ha oklevelé­nek megszerzése és 1996. szeptem­ber 1. között legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a Magyar Pedagógiai Társaság Kis­gyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna ma­gyarázta el. Felidézte, Magyarorszá­gon 1959-ben kezdődött a felsőfokú óvóképzés, ami 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált, így 1996-tól csak felsőfokú oklevéllel lehetett óvodapedagógusként dolgozni. A rendeletmódosítás ezen változtat: mostantól a korábbi, középfokú végzettségével is lehet valaki óvónő, ha van szakmai tapasztalata az 1996 előtti időkből.­­ Az óvodai nevelés terén ezzel visszamegyünk mintegy harminc évet - fogalmazott Bakonyi Anna. Aggályosnak tartja a kormányren­delet azon módosítását is, amely szerint ha az óvoda reggel nyolc óra előtt vagy a délutáni időszak­ban nem fejlesztő, iskola-előkészí­tő vagy más, kifejezetten „nevelési jellegű” foglalkozást szervez, a gye­rekek felügyeletét a „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munka­körben foglalkoztatott személy is elláthatja”. Bakonyi Anna szerint viszont az óvoda „egész nap neve­lési intézmény, egyetlen percig sem fordulhat elő, hogy nem fejlesztő tevékenységet folytat a pedagógus”. Ugyanakkor az óvónőhiány miatt előfordulhat, hogy az óvodapedagó­gus feladatait is a dajkák, óvodai as­­­szisztensek látják el, a rendeletmó­dosítással ezt a „szabálytalanságot” legalizálja a kormány. TRÜKKÖZÉS A tanévkezdés előtt megjelent módosítások nagy része megkönnyíti - a szakmai szervezetek becslése szerint - több ezerre tehető betöltetlen tanári álláshely feltöltését, és alternatív meg­oldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni Sokan támogatnák a késleltetett iskolakezdést FELMÉRÉS A budapestiek több­sége támogatja azt a javaslatot, hogy a középiskolások számára ne reggel nyolc órakor, hanem később, fél ki­lenckor, esetleg kilenc órakor kez­dődj­ön az oktatás - derült ki a Publi­­cus Intézet Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A fővárosiak 65 százaléka egyetért azzal, hogy a későbbi iskolakezdés nyomán a reggeli csúcs elhúzódna, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen. A budapesti városvezetés június­ban vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amivel a diákok elke­rülhetnék a reggeli csúcsforgalmat. A Budapesti Közlekedési Központ sze­rint így akár 20 százalékkal is csök­kenteni lehetne a reggeli utasszámot a járműveken. A Miniszterelnöksé­get vezető Gulyás Gergely miniszter azonban úgy vélekedett, több érvet lát a javaslat ellen, mint mellette. A Publicus Intézet kutatása ugyanakkor rávilágított arra is, a fővárosban élő kormánypárti szava­zók többsége, 59 százaléka is inkább egyetért a késleltetett iskolakezdés­sel. Az ellenzéki szavazók körében 80 százalék a javaslatot támogatók aránya. De nem csak a közlekedés nyug­talanítja az érintetteket: a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszerveze­te szerint komoly kockázatot jelent a regisztrált fertőzöttek emelkedő száma, a diákok és tanárok tesz­telésének, hőmérős vizsgálatának hiánya. Sok iskolában megfelelő létszámú takarítószemélyzet sincs, akik el tudnák végezni a szakszerű fertőtlenítést. „Világosan látszik, hogy a most rendelkezésre álló sze­mélyzettel a járványügyi protokoll ajánlásait, a napközbeni többszöri fertőtlenítést, az étkezések bizton­ságos lebonyolítását nem lehet meg­valósítani” - írták. Lapunk érdeklődött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Köz­pontnál, hogy a vegyszerek mellett mindenhol biztosított-e a szüksé­ges takarítószemélyzet, valamint hogy a tanárokat és más dolgozókat utasíthatnak-e a tankerületek taka­rításra, fertőtlenítésre, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. „Ha Pistike szétrúgja a padot” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Mindig az adott helyzet dönti el, hogyan járunk el. Ha például Pistike egyest kapott, és dühében szétrúg­ja a padot, akkor csak felszólítjuk a cselekmény abbahagyására - mond­ta Sándor, aki egyébként profinak és sokrétűnek érzi a tanfolyamot, ahol az óraadók a rendőrségtől és a Kle­belsberg Központtól érkeztek. Elbeszélése alapján az iskolaőr­­jelöltek polgárjogot, büntetőjogot, taktikai felkészítést, pszichológiai és pedagógiai alapismereteket ta­nultak. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: arra oktatják őket, a konfliktusokat megelőzni kell. „A fő cél, hogy udvarias, de határozott fel­lépéssel előzzük meg a nagyobb bajt, testi kényszert csak akkor alkalma­zunk, ha már elkerülhetetlen.” Sán­dor abban bízik, hogy a rendőrivel szinte teljesen megegyező egyen­ruha látványa visszatartó hatással bír majd. Ezzel együtt felkészültek a legrosszabbra: a szituációs gya­korlatokon élesben próbálták el, ho­gyan kell megfékezni az erőszakos diákot vagy éppen a szülőket.­­ Tud­juk, hogy a tevékenységünk a nyil­vánosság előtt zajlik majd, itt csak a felkészült emberek maradhatnak meg. Nem véletlen, hogy a jelentke­zők több mint kétharmada kapásból kiesett - mondta a férfi. Az iskolaőr tanári kérés nélkül ugyan nem mehet be rendet tenni egy órára, de ha szembesül az ös­­­szetört bútorral, a vécében beütött tükörrel, akkor kötelessége hatósági eljárást indítani. Ennek jogi tényál­lása pedig rongálás vagy éppen a bűncselekménynek minősülő ga­rázdaság. Ha ilyen esettel találkozik, az őr elsőként a helyi kapitányság tevékenységirányítási központját hívja fel, és csak utána tájékoztatja a történtekről az iskolaigazgatót. Az ügy ekkor a rendőrségi koordiná­torhoz, tőle pedig valamelyik rend­őrségi ügyosztályhoz kerül. Ha az is­kola nem akar rendőrségi eljárássá duzzasztani egy helyi csetepatét, az igazgató szintén a koordinátorhoz fordulhat, hogy megbeszéljék a le­hetőségeket - mondta Sándor, hogy mit tehet az intézmény egy folya­matban lévő intézkedés esetében. Ha egy tanár túl durvának ítéli meg az őr diákokkal szembeni fellépését, legfeljebb panaszt tehet feljebbva­lóinál, de nem avatkozhat közbe - hiszen úgy ellene is eljárás indulna­­ „közfeladatot ellátó személy mun­­­­kájának akadályozása miatt”. y KONCZ TAMÁS FELLÉPÉS Az iskolaőr-tanfolyamon elpróbálták azt is, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot Súlyos kockázatok Tüneti kezelés a rosszabb fajtából - így vélekednek a Népszava által megkeresett pedagógus érdekvé­delmi szervezetek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint elfogadhatatlan az is­kolában a gumibottal felszerelt iskolaőr fenyegető je­lenléte. „Súlyos esetben a pedagógus, az iskolaigaz­gató ki tudja hívni a rendőrséget, legyen ez elegendő" - írta kérdésünkre a PDSZ. Azt pedig elképesztőnek tartják, hogy az iskolaőr - mint Sándor mesélte - egy szimpla rongálás miatt is rendőrségi jelentést tesz majd anélkül, hogy erről kikérné az iskolaigazgató véleményét. A Pedagógusok Szakszervezete szerint komoly kockázatot hordoz, hogy a 12-14 éves kisko­rúakkal szemben is lehet vegyi eszközt, botot, bilin­cset használni. Mindkét szakszervezet figyelmeztetett arra, hogy a fiatalkorú és gyermekkorú diákokkal szembeni eljárá­sok az érintett tanuló későbbi előremenetelére, életére is rossz hatással lehetnek. A PDSZ szerint egy iskolai konfliktus hatósági útra terelése a legrosszabb megol­dás: a verekedő diákok már priusszal, egy eljárás gyanú­sítottjaként térhetnek vissza az osztályba. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy többek között megkérdezzük, augusztus végéig hány őr tett sikeres vizsgát, de kérdéseinket azzal hárították, hogy szerdán sajtótájékoztatón számolnak majd be a részletekről.

Next