Népszava, 2020. szeptember (147. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-15 / 216. szám

21 NÉPSZAVA I 2020. szeptember 15., kedd REFLEKTOR Rossz helyre öntik a pénzt LOGIKA Miközben a miniszterelnök is tudja, hogy „beszakadt” a fővárosi turizmus, a kormány a budapestit nem, csak a jól teljesítő vidéki vendéglátást támogatja milliárdokkal. PAPP ZSOLT Miközben január és augusztus között a kormány 122,2 milliárd forintnyi pályázati támogatást osztott szét a turisztikai célelőirányzatból vidéki szállodák és panziók fejlesztésére, addig az igazán nagy bajban lévő budapesti szállodák egy fillér állami támogatást nem kaptak. A kormány kizárta a pályázatokból a nagy bajban lévő budapesti hoteleket, de még az idegenvezetők és az éttermek sem kaptak kormányzati segítséget - vagyis a komplett fővárosi turizmust magára hagyta a kormány. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végi interjúiban éppen arról beszélt, hogy „a kabinet lépéseinek köszönhetően idén minden korábbinál jobban teljesített a belföldi turizmus, a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom azonban beszakadt”. Kérdés, hogy miért a vidéki vendéglátókat támogatja a kormány, ha azok rendben vannak, és miért nem a fővárosiakat, amelyek viszont „beszakadtak”. Erre a kormányfő sem tért ki az állami médiában tett nyilatkozatai során, viszont felvezetett egy ötletet, hogy a főváros büdzséjéből kellene támogatni a turisztikai ágazatot. Mondta ezt úgy, hogy az állami Magyar Turizmus Zrt. több tízmilliárd forintokat oszt szét évente az idegenforgalmi szereplők között. A tavaszi leállások után majd minden fővárosi szálloda bezárt. Ezek közül csak néhány szálloda indult újra, ám a foglaltsági adataik eddig nem haladták meg a 10-20 százalékot - ilyen alacsony töltöttséggel pedig nem lehet nyereségesen üzemelni. Erre érkezett a szeptemberi határzár, amely újra ellehetetlenítette a fővárosi turizmust. Ezzel szemben vidéken a belföldi turizmusnak köszönhetően 60-80 százalékos foglaltsággal üzemeltek a szállodák, különösen a vízpartokon, ezek közül is kiemelkedtek a balatoni szálláshelyek, amelyek gyenge június után július-augusztusban az egyik legjobb szezonjukat zárták mind foglaltságban, mind bevételben. A tóparti árak 20-40 százalékkal is meghaladhatták a tavalyi szintet. Belföldön a Balaton régió volt a legnépszerűbb, és a kis panziók még a tavalyinál is nagyobb forgalmat bonyolítottak. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 75 százalékkal esett vissza országosan - ugyanez Budapesten 88 százalék volt - a KSH adatai szerint. A Népszavának nyilatkozó szállodaipari szakértő szerint helye lehet a turizmusfejlesztésben az önkormányzati, így akár a fővárosi támogatásoknak is, ám a fővárosi szállodaipar jövő májusi újraindításához komoly kormányzati segítség szükséges. Ennek minimumfeltétele a januárig érvényes hitelfizetési moratórium meghosszabbítása addig, míg a budapesti turizmus újra el nem indul és nyereséget nem termel. A nemzetközi turizmus újraindulása lassú folyamat lesz, és függ majd a nemzetközi repülőjáratoktól is, ugyanis Budapestre a külföldi utazók 85 százaléka légi úton érkezik. A fővárosi vendégek jelentős része az üzleti utazókból kerül ki, a másik jelentős részt pedig a brit „bulituristák” adták. Itt jóval lassabb lesz a visszaépülés, hisz a brit gazdaságot az uniós átlagnál jelentősebben sújtotta a gazdasági visszaesés - tette hozzá a szakértő. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a fővárosi turisztikai ágazatban üzleti modellváltás szükséges, hiszen az rövid, de hosszabb távon sem lesz fenntartható, hogy a vendégéjszakák több mint kilencven százaléka a külföldiekhez kötődik. Nagy kérdés, hogy van-e értelme a profilváltásnak, azaz évi több tízezernyi külföldi vendég kiváltható-e belföldi turistákkal. Valószínűleg nincs, hiszen soha nem fogja a belföldi turizmus kiváltani a külföldieket a főváros idegenforgalmában. 2009-ig visszamenőleg a budapesti vendégéjszakák 86-88 százalékát minden évben a külföldi üzleti és rekreációs vendégek fizették. Egy olyan országban, ahol, hála az REKORD Belföldön a Balaton volt a legnépszerűbb célpont, a panzióknak rekordbevételeik voltak, a tóparti árak 20- 40 százalékkal nőttek tavalyhoz képest 122,2 milliárd forintnyi támogatást osztottak szét idén a vidéki szállodák fejlesztésére. A budapesti szállodák egy fillér állami támogatást nem kaptak NEM JÓ A HADITERV 1 ORBÁN VIKTOR A kormányfő közmédiának adott nyilatkozatai alapján nehezen érthető a kormány támogatáspolitikája A kormányfő turisztikai gondolatai riadalmat okoztak a piacon A budapesti szállodák nem a fővárosnak, hanem túlnyomórészt az államnak termelik a pénzt - fogalmazott egy szakmai forrásunk annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a fővárosra terhelné a budapesti turisztikai szektor támogatásának feladatát. A belföldi turizmus 65 százalékát a főváros adja, de nem szabadna és nem is lehet különválasztani a kettőt. Ellenkezőleg, komoly átfedés van a kettő között. Azaz: ha a fővárosi szállodák egy része bezárni kényszerül, az magával rántja a vidéket is. Orbán Viktor „modellváltásról" szóló gondolatai, hogy a fővárosi szálláshelyek belföldi turizmusból próbáljanak megélni, forrásunk szerint legfeljebb a híveknek szól, politikai jelszónak elmegy, ám a piacon inkább riadalmat okoztak ezek a szavak. Emlékeztetett: tavaly a szállodák nagyjából 560 milliárdos bevételének a felét a külföldiek adták. Ha ennek a félnek a 70 százaléka kiesik, azt nem képes a belföldi turizmus pótolni. Arra, hogy Budapesten tömegével legyenek magyar turisták, leginkább akkor kerülhet sor, ha erre törvénnyel kötelezi őket a kormány - élcelődött. BATKA ZOLTÁN autópálya-hálózatnak, másfél-két óra alatt elérhető a határszélekről a főváros, nem fognak évente tíz- és százezrek a fővárosban több éjszakát eltölteni. El lehet erre a célra költeni 150 milliárd forintot imázskampányokra - ám mire egyáltalán ez az ötlet átmenne a fejekben, már túl leszünk a koronaválságon - nyilatkozta a Népszavának egy a neve elhallgatását kérő szállodaipari menedzser. Fájdalmas érvágás IFA Az év elején még nagyon bizakodóak voltak a budapesti önkormányzatok az idegenforgalmiadó-bevétel (áfa) számításakor. A legkedvezőbb helyzetben lévő V. kerület a korábbi évek növekvő tendenciáira alapozva a 2018-as esztendőhöz képest csaknem 180 millió forinttal többet, összesen 2 milliárd forintot tervezett be. Üdülőhelyi támogatás címen az állam ugyanannyit tesz hozzá, így már 4 milliárdra ugrik az összeg. Ez pedig nem kevés pénz az összesen 28 milliárd forintos költségvetéssel bíró belvárosi önkormányzatnál. Aztán jött a világjárvány, amelynek turizmusra mért súlyos csapását tovább mélyítették a kormányzati szankciók is. A szálláshelyek forgalma a KSH adatai szerint idén áprilisban 97 százalékkal, júliusban 42 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Az ágazat tavalyi 557 milliárdos árbevételének így várhatóan csak a töredéke folyik be idén, ami jól jelzi az ifa összegének várható drasztikus csökkenését is. Az ifa alapja ugyanis a szállásdíj 4 százaléka. A kabinet először a március és június közötti időszakra függesztette fel az ifafizetési kötelezettséget, majd ezt az év végéig meghosszabbította. A szálláshelyeknek tehát nem kell beszedniük a vendégtől, de a bevallási kötelezettség megmaradt. Az állam vállalta, hogy a bevallott, de a vendég által meg nem fizetett adóval egyező összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt utólag kérik. Üdülőhelyi támogatást - idegenforgalmi adóforintonként 1 forintos költségvetési hozzájárulást - viszont 2020. április 26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem fizetett. Az első hullám idején gyakorlatilag az összes szálláshely bezárt, s a nyári hónapokban ugyan újra kinyitottak, ám szemben a hazai turizmusra épülő vidéki - elsősorban balatoni - szálláshelyekkel, a külföldi turistákra épülő budapesti vendéglátóhelyek nem tudtak profitálni az átmeneti nyitásból. Most pedig itt a második hullám a határzárral. A Népszava által megkérdezett négy legnagyobb idegenforgalmiadó-bevételt elkönyvelő kerület közül az V. kerület nem adott választ a kieső bevételek nagyságát firtató kérdésünkre. Budavár önkormányzata az előző évi adóbevétel 25 százalékára számít az idén, a következő évit még becsülni sem lehet. Erzsébetváros optimista becslés szerint a várt bevétel felére számít, de az sem elképzelhetetlen, hogy 600-700 millió forinttól esnek el. Terézvárosnak 751 millió forint bevételkiesést jelent ez az idén: a kormányzati megszorítások, illetve a járvány milliárdos kiesést okozott a kerületnek, de a legnagyobb tétel ebből az idegenforgalmi adó. Ez a bevétel ráadásul szabadon felhasználható pénz, bár a kerület többnyire olyan dolgokra költi, amelyek a turizmust serkentik, így például a közbiztonságra, a köztisztaságra, a kulturális szolgáltatásokra. SZALAI ANNA FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ FŐVÁROS A járvány turizmusra mért súlyos csapását tovább mélyítették a kormányzati szankciók is Osztott pénz Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például az V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Az adót a helyi önkormányzatok szedik be, a helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, ám van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett a parlamentben, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. Mivel egyre több kerület tér át a saját behajtásra, a főváros már csak 6 önkormányzattal osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt.