Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-03 / 1. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. január 3., hétfő Szembejött a fideszes valóság •• ORÖ A kormánypárt nagy erőket mozgatott meg, amikor látta, hogy a cigány közéletben nem a kedve szerint alakulnak az események. CZENE GÁBOR Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) novemberi közgyűlésének szervezői kínosan ügyeltek rá, hogy a választás, amikor eldől a nemzetiségi lista vezetőjének kiléte, minden tekintetben jogszerű, szabályos és utólag is támadhatatlan legyen. A választás idejére zárt ülést rendeltek el. A közgyűlésnek helyet adó teremben a hivatal munkatársain kívül csak a szavazásra jogosultak, az ORÖ tagjai maradhattak. A teremből nyíló oldalsó szobában alakították ki a szavazóhelyiséget, benne a függönnyel elválasztott fülkével. A roma képviselők egyenként mehettek be, szavazatuk leadása után az üléstermet is el kellett hagyniuk. Farkas Félix, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom jelöltje vereséget szenvedett, vele szemben Agócs János, az ORÖ elnöke győzött. Ekkor még bizonyosnak látszott, hogy Agócs János lesz a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője. A szavazatszámláló és választási bizottságnak történetesen a Lungo Drom egyik képviselője, Szilárdi László volt az elnöke. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint Szilárdi közölte, hogy az általa vezetett bizottság „semmiféle szabálytalanságot nem tapasztalt”. Bár a Lungo Drom a helyszínen mindent rendben lévőnek talált, később meggondolta magát, és megkérdőjelezte a választás tisztaságát. Feltételezhetjük: Farkas Félix győzelme esetén ez a kifogás véletlenül se merülhetett volna fel. Mivel azonban Farkas Félix veszített, Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője a Fővárosi Törvényszékhez fordult jogorvoslatért. Nem járt sikerrel. A törvényszék az összes pontban elutasította a kérelmet, helybenhagyta az ORÖ közgyűlésén hozott döntéseket. A kormánypárti roma szervezet ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A Lungo Drom ezúttal már nyitott ajtókra talált. Az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek minősítette a választást, megsemmisítette annak eredményét. Az alkotmánybírák faramuci érveléssel álltak elő. Súlyosan jogsértőnek minősítették, hogy az ORÖ ugyanazon a közgyűlésen döntött a választás szabályairól, amelyiken magát a választást megtartotta. Az Ab azzal érvelt, a „romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak” is elegendő felkészülési időt kellett volna biztosítani ahhoz, hogy kialakítsák álláspontjukat. A bökkenő csupán az, hogy ilyen jogszabályi kötelezettsége nincs az ORÖ-nek. Az AB annak megvilágítására sem vette a fáradságot, hogy a titkos választásra vonatkozó szabályok elfogadása miért befolyásolta volna érdemben a választás eredményét. A Fővárosi Törvényszék szerint semmi nem utal arra, hogy sérült a jogbiztonság, az AB ellenben úgy ítélte meg, hogy nagyon is sérült. Az AB-határozatnak ugyanakkor van olyan megállapítása is, amivel nehéz lenne vitatkozni: a nemzetiségi listáról való döntésnek „országos - végső soron akár az Országgyűlés összetételére is kiható jelentősége lehet”. Alighanem ez a kulcs. Lélekszáma alapján a cigányságnak reális esélye van rá, hogy a kedvezményes mandátum lehetőségével élve a nemzetiségi listáról teljes jogú képviselőt juttasson a parlamentbe. Azok, akik nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára. Két cikluson keresztül a Lungo Drom nem akart mandátumot szerezni (a Fidesz úgy látta jónak, ha inkább a romák listás szavazatait igyekszik begyűjteni), Farkas Félix szószóló volt az Országgyűlésben. Agócs János azonban kijelentette, hogy megcélozza a parlamenti képviselőséget. Ennek érdekében pedig - mint azt megválasztásakor a Népszavának elmondta - szeretné elérni, hogy 60 ezer roma iratkozzon fel a kisebbségi névjegyzékbe. Ami azt jelentené, 60 ezerrel kevesebben szavazhatnának pártlistára. A jelek szerint a Fidesznek ez nem érdeke. Agócs János kérdésünkre más aspektusból értékelte az alkotmánybírósági határozatot: „Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben.” László Róbert, a Political Capital szakértője lapunknak nyilatkozva arra a következtetésre jutott: a Fidesz - 2014-től és 2018-tól eltérőn - most már „mindent elkövet annak érdekében, hogy a roma kedvezményes mandátumot is besöpörje”. Az ORÖ -ben a Lungo Drom idő„Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben.” Közben többséget szerzett, Farkas Félix favorittá lépett elő. Tény és való, a Fidesz nagy erőket mozgatott meg, amikor úgy látta, hogy az ORÖ-ben nem a tetszése szerint alakulnak az események. A Belügyminisztérium 527 millió forintos támogatást követel vissza, amit még az előző ciklusban, 2016-ban kapott az országos önkormányzat. (Agócs János, aki abban az időben nem is volt a testület tagja, vitatja a követelés jogosságát.) Nemrég a Lungo Drom rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, a fővárosi kormányhivatal példátlan gyorsasággal kinyilvánította, szívesen otthont ad a rendezvénynek. Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője lapunknak elismerte, hogy szervezetének ORÖ-s képviselői találkoztak Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal, az egyik téma a „jövő évi választások előkészítése” volt. Nehéz másra gondolni: a belügy vagy a fővárosi kormányhivatal mellett a roma választás eredményét megsemmisítő AB is a Fidesz által működésbe hozott hatalmi gépezet részeként járt el. Az ORÖ-ben a közelmúltban nem a Fidesznek kedveztek az erőviszonyok, a közgyűlések rendre feszült légkörben zajlottak Ader a bábukról, Orbán a paradicsomról, Márki-Zay a kormánypárti félelmekről KÖSZÖNTŐK „Kívánom, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés” - mondta utolsó újévi államfői köszöntőjében Áder János. Idézett a közelmúltban elhunyt világhírű magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály egyik írásából: „Az életünket élhetjük sakkbábuként, külső erők által irányítva, vagy kezünkbe is vehetjük a gyeplőt. (...) Láthatjuk magunkat folyton áldozatként, de mennyivel más megelégedéssel elmerülni a munkában.” Az MTI beszámolója szerint Áder arról is beszélt, hogy az előttünk járó nemzedékek többször átéltek háborús időszakokat, amikor életük nem a maga természetes rendje szerint alakult. Példaként azt említette, hogy Márai Sándor naplójában leírta, milyen különös élmény volt számára Budapest ostroma idején lapozgatni egy 1945-ös naptárt. A második világháború legsúlyosabb hónapjaiban mindenki elszokott attól, hogy terveket szövögessen, távlatokban gondolkodjon. „Ma valahogy így vagyunk a világjárvánnyal, annak is immáron a második esztendejével” - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy 2021 sok mindenben hasonlított 2020-hoz, a járvány hullámainak megfelelően jobb és rosszabb időszakok váltották egymást. Az államfő szerint a járvány két esztendeje között az volt az óriási különbség, hogy 2021-ben már rendelkezésre álltak a védekezéshez szükséges eszközök. „Az oltások lehetővé tették, hogy életeket mentsünk”, és kevesebb korlátozással tudjuk átvészelni a járványt - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy Karikó Katalin az új generációs koronavírus-vakcinához szükséges technológia kidolgozója. Áder a beszédében arra kérte a nézőket, hogy gondoljanak azokra, akik naponta ezerszám adták be az oltásokat, fogták a haldoklók kezét, működtették a szociális intézményeket, védték határainkat, földet műveltek, szolgáltatást nyújtottak. Áder a járvány közel 40 ezer hazai áldozatáról nem tett említést. Szokatlan módon búcsúzott 2021-től hivatalos miniszterelnöki Facebook-oldalán Orbán Viktor, egy olyan videóval, amelyben mulatós zenébe csomagolták a kormánypropagandát. „Piros volt a paradicsom nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra” - hangzik a nóta. Itt érdemes felidézni: a szlogen nem a kormány sajátja, a brit Munkáspárt programjában 2005- ben szerepelt a „Nagy-Britannia előremegy, nem hátra” fordulat. NÉPSZAVA Áder János államfői pályafutásának végéhez közeledve ismerte fel: kezünkbe is vehetjük a gyeplőt „Testvérként tudtuk egymást elfogadni” ELLENZÉK A járványról szólt először év végi visszatekintő beszédében, újévi köszöntőjében Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szombaton, aki úgy vélte, a pandémia a világon a magyarokat viselte meg a legjobban, lakosságarányosan hosszú időn át nálunk volt a legtöbb áldozat. Márki-Zay az egészségügy állapota mellett a gazdaság súlyos helyzete miatt is hosszan bírálta a kormányt, amelynek gyűlöletkampányát is elfogadhatatlannak tartotta. Kitért a Pegasusbotrányra: „saját tisztességes polgáraik ellen használták” a másutt terroristák megfigyelésére szolgáló kémszoftvert. Nem hagyta szó nélkül, hogy a Pegasus használatát az az államtitkár engedte tisztességes állampolgárok ellen bevetni, aki sokmilliós kenőpénzt fogadott el. A kormány bírálata után dicsérte az ellenzéket, az összefogást, azt, hogy „testvérként tudtuk egymást elfogadni”. Szerinte sokat elárul a jelenlegi helyzetről az: a hatalom nem nézi tétlenül az ellenzék összefogását. „Az ellenzék erejét mutatja az a hatalmas küzdelem, amit a Fidesz most folytat” - jelentette ki, hozzátéve, szerinte bizakodhatnak az ellenzékiek, mert a kormánypárt félelmét jelzi az a példátlan méretű osztogatás, amit elkezdett a kabinet. Az esélyekről konkrétabban is szólt: szerinte az ellenzék 106 körzetből legalább 59-et meg tud nyerni. Szerinte 2018-ban is legyőzte volna a Fideszt az ellenzék, ha összefog, mára ezt megtették, miközben a kormánypártnak mitől lenne több szavazója, mint akkor? „A Covid miatt is megtizedelt idős korú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre” - fogalmazott a politikus, e kijelentését utóbb többen is bírálták. Beszédét azzal zárta: „Ezeréves történetünk legkorruptabb kormányától” szabadítják meg az országot. NÉPSZAVA