Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-02 / 100. szám
BELFÖLD / Új parlament, régi viták RAJT Ma tartja alakuló ülését az Országgyűlés, az eskütételen és az érdemi munkában nem mindenki vesz részt, és komoly nézeteltérések rajzolódtak ki a tisztségek elosztásánál. ÁRPÁSI BENCE Képviselői eskü, tisztségviselők megválasztása, bizottságok létrehozása - a többi között ezeket a kötelező köröket teszi meg alakuló ülésén az Országgyűlés. Hogy az ünnepélyes pillanatokat ne zavarják az újságírók, arról Kövér László jó előre gondoskodott: az ülésvezetői pulpitus feletti páholyban kizárólag a fotósok lehetnek jelen, a riporterek a sajtóteremből, vagy az úgynevezett Kék társalgóból követhetik nyomon az eseményeket - tévén, így a médiamunkásoknak még kevesebb esélyük lesz a politikusok közelébe férkőzni, mivel kizárólag a zárt láncú hálózaton keresztül figyelhetik az eseményt, éppen úgy, ahogy bármely érdeklődő állampolgár a Parlament falain kívül. A Momentum korábban azt állította, nem lesz díszellenzék, ez mostanra a „nem veszünk fel diszpozíciókat” kijelentésre enyhült mondja Ceglédi Zoltán. Vagyis ezúttal sem lehet hallani majd az ülésteremben elhangzó, hivatalos felszólaláson kívüli mondatokat. Utóbbi már csak azért is érdekes lehet, mivel a DK frakciója várhatóan - szokásához híven - ismét kiegészíti esküjét. Egy képviselő biztosan hiányozni fog az ülésteremből: Hadházy Ákos, akivel már azelőtt szakított a Momentum, hogy a politikus egyáltalán helyet foglalhatott volna az új frakcióban. Ez azt is jelenti, hogy ő lesz az egyetlen olyan független képviselő, aki a ciklus elejétől kezdve így dolgozik majd a törvényhozásban. Ha egyáltalán bemegy, mivel az utóbbi hetekben Hadházy Ákos folyamatosan azt hangoztatta, hogy a fideszes kétharmad miatt ennek nincs sok értelme. Eleinte valódinak tűnt a vita az ellenzéki oldalon a beülésről vagy be nem ülésről, de aztán Hadházy szép lassan magára maradt. Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes társelnök visszautasította, hogy kollaboráns lenne, a VIII. kerület megválasztott képviselője. Jámbor András pedig azt írta Facebook-oldalára, hogy vannak tragédiák az országban - ilyen a családon belüli erőszak, a megélhetési problémák, vagy éppen a kilakoltatások -, „de az, hogy egy képviselő mikor tesz esküt, nem tragédia, hanem az elit fontoskodása.” A Momentum végül azt a verziót választotta, hogy bár az esküt leteszik, de az ülés további részén nem vesznek részt. Hadházy Ákos viszont ezt a döntést nevezte tragikusan rossznak. Ő maga egyébként a téren fog úgynevezett köztéri fogadóórát tartani. A Momentumnál azt közölték lapunkkal, hogy kitartanak azon álláspont mellett, miszerint semmilyen, Fidesz által osztott diszpozíciót (parlamenti alelnöki, jegyzői, bizottsági elnöki és alelnöki posztok) nem vállalnak, ugyanis a valódi ellenzéki munka keretei nem biztosítottak. „Munkánk legjavát a parlamenten kívül, változást akaró közösségek építésével fogjuk tölteni” - írták. A Momentum most hozta meg első felnőtt döntését, próbálják magukat függetleníteni a rájuk tukmált apafigurától, Hadházy Ákostól és az ellenzéki közvélemény harciasabb, de felelősséget nem vállaló részétől - ezt már Ceglédi Zoltán politikai elemző mondta a Népszavának. A szakember egyúttal kritizálta a párt kommunikációját is, ugyanis korábbiban azt állították, nem lesznek díszes ellenzők, ám ez mostanra a „nem veszünk fel diszpozíciókat” kijelentésre enyhült. Úgy látja, a pártnak fel kell nőnie, és akkor teszi a legjobban, ha mindenféle külső, importált „tekintélyszemélyek” helyett maga kezd el politikát csinálni és döntéseket hozni. Ahogy arról beszámoltunk, a bizottsági helyek kérdésében nem sikerült dűlőre jutnia egymással a pártoknak. A hatpárti összefogás önmagában meg tudta volna oldani a dilemmát, de a Mi Hazánk Mozgalom bekerülésével bonyolultabb lett a képlet. A szélsőjobboldali párt rögvest bejelentkezett a nemzetbiztonsági bizottság élére, illetve a vállalkozásfejlesztési testületet is vinné. Nem tudni, teljesül-e óhajuk, a döntés Kövér Lászlóé lesz. A törvény ugyanis a házelnököt jogosítja fel a javaslattételre, ha a pártoknak nem sikerült megállapodniuk. A Fidesz korábban egyharmad-kétharmad arányban tett javaslatot a posztok betöltésére. Ismét sajtómentes lesz az ülés, ezúttal sem lehet majd hallani a hivatalos felszólaláson kívüli mondatokat Köszöntő és fanfárok Az alakuló ülés a Himnusszal indul, ezt követően Áder János leköszönő államfő mondja el köszöntőjét, majd a korelnök veszi át az ülés vezetését. A napirend elfogadása után meghallgatják a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, utána felharsannak a fanfárok, bevonulnak a történelmi zászlók, a képviselők pedig leteszik esküjüket, így hivatalosan ekkor alakul meg az új Országgyűlés. Ezután ismét Áder János lép a színre, aki javaslatot tesz a miniszterelnök megválasztására. Később bejelentik a frakciók megalakulását, majd megválasztják a házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket, a háznagyot, majd a bizottságokat is. Egyúttal megszűnik a régi kormány megbízatása, az új kabinet megalakulásáig pedig ügyvezetőként látja el feladatait a mostani kabinet. NÉPSZAVA 2022. május 2., hétfő Ismét próbatétel előtt az egészségügy LÉPNEK Van hajlandóság az ápolók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből - derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felméréséből. Az ebben résztvevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát. Miközben továbbra sem elegendő a fizetés a megélhetésre, a kórházakban egyre kevesebb emberre egyre több beteg és feladat jut. Az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott. Ennél frissebb KSH-adat ugyan nincs, de azt más forrásból tudjuk: a helyzet az elmúlt két évben csak rosszabb lett. Ugyanis a szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor további 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 szakember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt. A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhiány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitással működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az operáló teamben, sem az azután szükséges intenzív ápoláshoz. Júniusban pedig újabb megpróbáltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma. Hogy mennyien távoznak majd, azt egyelőre nem tudni. A betegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott, így míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség kétszeres volt, ez 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt. Ez tovább növelte az elégedetlenséget a szakdolgozók körében. Ám az, hogy ez mennyire riasztotta el őket a pályától, nem derülhetett ki, mert a járványra hivatkozva másfél éve felmondási tilalom alatt állnak. Még a nyugdíj mellett dolgozókat sem engedték távozni. Bár a kormány sikerként tekint a szakdolgozói béremelésre, az érintettek nagy többsége továbbra is elégedetlen a keresetével - derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből. Lapunknak a szervezet elnöke, Soós Adrianna elmondta: a januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintettek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Kiderült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével. A szakszervezet elnöke szerint ennek okai sokfélék. A munkaadók általában a bértáblában lévő aktuális összegeket emelték átlagosan 21 százalékkal, de sokak mégsem vittek haza ennyivel többet, mivel az érintettek 63 százalékának a béremeléssel egy időben csökkentették a korábbi pótlékok összegét. Mindez annak ellenére történt, hogy jogszabály szerint a bértáblák változása miatti emeléssel nem lehet elvenni a korábbi, munkáltatói döntésen alapuló kereseti elemeket. Mindössze a válaszolók 17 százaléka érzékeli a 21 százalékos béremeléssel azonos emelést, a többségnek nem érte el a 20 százalékot sem, és minden harmadik szakdolgozónak 10 százalékkal sem nőtt a fizetése. DANÓ ANNA A várólistákat duzzasztó okok között van a szakdolgozóhiány is Nem vonzó a pálya Azoknak, akik még a betegágyak mellett dolgoznak, egyre több a feladatuk, mind több a túlórájuk, emellett kiégtek, kimerültek, sokuknak elege van - mondta lapunknak Soós Adrianna. A szakszervezeti vezető emlékezettet arra is, hogy várhatóan sokan választják majd a nyugdíjazást, miközben nem látni a helyükbe lépő fiatalokat sem. „Nemrég jártam egy szakképző iskolában - meséli Soós Adrianna - ahol csak minden tizedik gyerek mondta, ha végez, az egészségügyben szeretne dolgozni."