Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-04 / 102. szám

BELFÖLD Fékezett együttműködés NINCS ÖSSZHANG Rendszeresen és több, pontosabb adatot szeretne kapni a kormánytól Ukrajna budapesti nagykövetsége a Magyarországra érkező menekültekről, de hiába kéri ezt. •• HARSÁNYI GYÖRGY A szorosabb együttműködés re­ményében hivatalos jegyzékben kérték a kormányt, nevezzen ki egy megbízottat, aki folyamato­san tartaná a kapcsolatot Ljubov Nepop nagykövettel a menekültek ügyeinek kezelése, jogaik biztosí­tása érdekében, de erre a kezde­ményezésükre nem érkezett válasz - közölte a Népszava kérdésére Ukrajna budapesti nagykövetsége. Különmegbízott híján a nagykö­vetség a Külgazdasági és Külügy­­misztérium (KKM) azon diploma­táival tartja a kapcsolatot, akikkel az ukrán-magyar viszony külön­böző területein korábban együtt­működtek. Ezenkívül bizonyos kérdésekben a nemzetbiztonsági operatív törzs titkárságával, a Bel­ügyminisztérium illetékes szerve­ivel és a rendőrséggel működnek még együtt - tették hozzá. Lapunk megkérdezte a külügy­minisztériumot, hogy a nagykö­vetség kérése ellenére miért nem neveztek ki az információcsere gyorsítása érdekében egy megbí­zottat, illetve, tervezik-e ezt, ám a tárca nem reagált megkeresé­sünkre. Pedig egy kormányzati meg­bízott sokat segíthetne. Jelenleg ugyanis a nagykövetség még a me­nekültek számáról sem kap rend­szeresen adatokat. - Nagykövetségünk többször kérte, hogy küldjenek rendszeres tájékoztatást, de legutóbb ápri­lis 12-én a KKM-től kaptunk hi­vatalos jegyzéket, amely szerint február 24-e óta 537 393 ukrán állampolgár lépett Magyarország területére, 14 399-en kérelmeztek menedékjogi eljárást, s közülük 3779 fő kapta meg a menedékes státuszt - közölte a képviselet a Népszavával. A 12-i közlés szerint a magyar hatóságok addig 9464 ér­kezőnek biztosítottak szállást, ám azt nem tudják megmondani, hogy nagykövet szerint segítene, ha a kormány kinevezne egy megbízottat, aki folyamatosan tartaná a kap­csolatot a képvi­seletükkel, hogy hatékonyabban támogathassák a menekülteket közülük hányan ukránok, mert, „adatvédelmi okokból nem tartják nyilván az elhelyezettek állampol­gárságát”. Nemcsak az vet fel kérdéseket, hogy a nagykövetség miért nem kap folyamatosan adatokat, ha­nem az is: a jelek szerint a számok sem stimmelnek. Míg a követséget április 12-én 537 393 menekültről tájékoztatták, addig április 28-án Szentkirályi Alexandra kormány­­szóvivő már 646 458 Ukrajnából érkezett emberről számolt be. E szerint a két közlés közötti idő­szakban mintegy 110 ezerrel nőtt a menekültek száma. Ennek viszont ellentmond az: ugyanebben az idő­szakban az Országos Rendőr-fő­kapitányság közel 172 ezer újabb ukrán menekült érkezését regiszt­rálta, így vagy a nagykövetség nem kapott pontos adatokat, vagy a kor­mány, illetve a rendőrség számai nem voltak pontosak. „Pedig nekünk fontos lenne, hogy világosan lássuk, hányan és hol tartózkodnak Magyarországon, hányan és milyen irányban utaztak tovább, illetve hány ukrán gyerek kapott itt menedékes státuszt, kü­lönösen a határt felnőtt kísérő nél­kül átlépők közül” - hangsúlyozta az ukrán nagykövetség a rendsze­res adatközlés kérését indokolva. A képviselet többször kért tájékoz­tatást arról is, mire számíthatnak a magyar államtól a menekültként ide érkező ukránok, a külügyi tárca azonban erre mindeddig nem vála­szolt. Az eltérő adatsorokról, az el­lentmondásosnak látszó számok­ról is megkérdeztük a külügyi tár­cát, de nem kaptunk választ. A nagykövetségnél konzuli ügyekben jelentkező honfitársaik­kal kommunikálva azt látják, hogy az Ukrajnát elhagyni kényszerü­lőket elsősorban az olyan alapvető kérdések foglalkoztatják, mint a munkavállalás lehetősége, a hos­­­szabb távon megfizethető lakha­tás, a gyermekek óvodai és iskolai beiratkozásának lehetőségei, a szakorvosi ellátás és a szükséges gyógyszerek biztosítása. Hogy a menekültek szélesebb körének ezen szükségletei mennyiben tel­jesülnek, annak nyomon követé­séhez megint csak arra lenne szük­ség, hogy a képviselet elérje ezeket az embereket, s ez alapozhatná meg a megfelelő koordinációt is az illetékes hatóságokkal. A nagykövetség lapunknak meg­erősítette azt a Partizánnak adott közelmúltbeli nagyköveti interjú­ban elhangzott kijelentést, misze­rint nem lelik a nyomát mintegy félszáz gyermeknek, akik az ukrán szociálpolitikai minisztérium in­formációi szerint szülői felügyelet nélkül beléptek Magyarországra. Tudomásuk szerint 53 „árva, szü­lői gondozástól megfosztott, nehéz életkörülmények között élő, illetve fogyatékkal élő” gyerekről van szó. Ez ügyben szintén segítséget kér­tek a magyar hatóságoktól. Érdeklődtünk az iránt, folyik-e bármilyen egyeztetés a kormán­­nyal a Magyarországon maradó ukrán családok gyermekeinek gondozásáról, óvodai elhelyezé­séről, beiskolázásáról. Mint meg­tudtuk, ezzel kapcsolatos kérdé­seire a nagykövetség azt a választ kapta, hogy a menedékes kérelmet benyújtó szülők tanköteles korú gyerekeit magyar óvodákba és is­kolákba íratják be. De mivel nem tudják, hol és hányan vannak je­lenleg ilyen gyermekek, s lesz-e lehetőségük ukrán nyelven is ta­nulni, így további információkat kértek. Tudomásuk van ugyanak­kor arról, hogy a magyarországi ukrán közösség összefogásának köszönhetően ukrán gyerekek „hétvégi iskolákba” járnak. Azon­kívül a kijevi oktatásügyi tárca lehetővé teszi az ukrán tantervek szerinti távoktatásban való rész­vételt. „Ez újabb ok arra, hogy tudnunk kell, pontosan hol tar­tózkodnak az állampolgáraink, másként nem tudjuk tájékoztatni őket ezekről a lehetőségekről” - hangsúlyozta írásos válaszában a nagykövetség. KÉRÉS LJUBOV NEPOP Mintha bű­vészkednének a számokkal: két kormány­zati közlés szerint április 12. és 28. között 110 ezerrel nőtt a menekültek száma, de a rendőrség ugyanebben az időszakban 172 ezer újabb ukrán mene­kült érkezését regisztrálta Megrázó kampány orosz bűnökről HÁBORÚ Európa 19 országába hirdetett az orosz agresszió miatt figyelemfelhívó akciót még április közepén Mateusz Morawiecki len­gyel kormányfő, hogy tudatosítsák az emberekben, milyen háborús bűnöket követ el Oroszország Uk­rajnában. Most Magyarországra ért a kampány, amelyet Sebastian Krolek, Lengyelország budapesti nagykövete és Ljubov Nepop, Uk­rajna budapesti nagykövete közö­sen mutatott be. Mint elmondták, három napig járják majd Budapest utcáit az oroszok rémtetteire emlé­keztető óriásplakátokkal felszerelt autók.­­ A visegrádi régió országai közül csak Magyarországon lesz autós-óriásplakátos „Stop Russia Now” kampány - tudtuk meg Se­bastian Krolek nagykövettől. A kampány elindult már az eu­rópai közösségi médiában, a Face­­bookon magyarul is láthatók a megrázó fotók. Ahogy ezeken, úgy az autós óriásplakátokon látható képekkel is arra emlékeztetnek: az ukránok pontosan ugyanúgy élték a mindennapjaikat, ahogy mások, de aztán addigi életüket hirtelen tönkretette, elpusztította az orosz sereg. Egy példa a sok közül: a pla­kát egyik oldalán az látható, ahogy egy berlini kisgyermek alszik a macijával, a mellette lévő másik fotón pedig a porig rombolt boro­­dyankai lakótelep romjai között egy földön heverő, saras plüss lát­ható a felirattal: „Hol a gyereked mackója?” A lengyel kampányakciót többek között Németországba, Ausztriába, Franciaországba hirdették meg, Budapest után Bulgáriába, majd Görögországba mennek a varsói kormány plakátautói. Kérdésünk­re, hogy a visegrádi régióban miért csak Magyarországon lesz ilyen kampány, a nagykövet csak annyit közölt: ez a lengyel kormány dön­tése volt. Itt érdemes felidézni: korábban a kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető mi­nisztert kérdeztük arról, vehet­nek-e óriásplakáthelyeket a kam­pányukhoz a lengyelek. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a véle­ményszabadság nagyon kevés or­szágban olyan széles, mint nálunk. A lengyel nagykövet a csalá­dokat, civileket különösen sújtó háborúról szólva további, Orosz­országgal szembeni szankciókat sürgetett. Ljubov Nepop ukrán nagykövet előbb lengyelül üdvö­zölte Sebastian Kucieket, majd ma­gyarul mondott beszédet. Szerinte Ukrajna, Lengyelország és Magyar­­ország is olyan állam, amely na­gyon jól ismeri történelméből, mi történik, amikor népeik kiállnak függetlenségük mellett, ám nem kapják meg azt a segítséget, amely­re szükségük van. Ezzel együtt Lju­bov Nepop azt mondta, érzik, most nincsenek egyedül, ezért biztos abban, hogy végül győzni fognak. Ljubov Nepop a rendezvény végén köszönetét fejezte ki a lengyel és a magyar népnek, mint fogalmazott, „szolidaritásukat soha sem fogjuk elfelejteni”. BATKA ZOLTÁN A plakátok arra emlékeztetnek, hogy az orosz támadás hogyan zúzta porrá Ukrajna békés minden­napjait NÉPSZAVA 2022. május 4., szerda3 Jogállamisági vita: gázt adnának BRÜSSZEL A tagállamok Euró­­pa-ügyi miniszterei május 23-án hallgatják meg az Orbán-kormány illetékes tárcavezetőjét a magyar­országi jogállamiság helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Ez lesz a negyedik meghallgatás azóta, hogy a Judith Sargentini ál­tal összeállított európai parlamen­ti (EP) jelentés elfogadásával 2018 szeptemberében megkezdődött a folyamat, amelynek során bizonyí­tani kell, súlyos veszélyben van­nak az országban az uniós értékek. Az eljárás végződhet a szavazati jog megvonásával, de az EU27-ek még mindig csak a problémák megvita­tásánál tartanak. Az EP szeretné, ha a tagállami kormányok végre továbblépnének, és határidőhöz kötött ajánlásokat tennének a magyar hatóságoknak. A keddi plenáris vitában a keresz­ténydemokrata és a balliberális frakciók képviselői sürgették a tárcavezetőkből álló grémiumot, hogy lépjen a gázra, mert szerintük Magyarországon továbbra is súlyos támadások érik a jogállamisági és demokratikus értékeket. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)

Next