Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-04 / 102. szám
BELFÖLD Fékezett együttműködés NINCS ÖSSZHANG Rendszeresen és több, pontosabb adatot szeretne kapni a kormánytól Ukrajna budapesti nagykövetsége a Magyarországra érkező menekültekről, de hiába kéri ezt. •• HARSÁNYI GYÖRGY A szorosabb együttműködés reményében hivatalos jegyzékben kérték a kormányt, nevezzen ki egy megbízottat, aki folyamatosan tartaná a kapcsolatot Ljubov Nepop nagykövettel a menekültek ügyeinek kezelése, jogaik biztosítása érdekében, de erre a kezdeményezésükre nem érkezett válasz - közölte a Népszava kérdésére Ukrajna budapesti nagykövetsége. Különmegbízott híján a nagykövetség a Külgazdasági és Külügymisztérium (KKM) azon diplomatáival tartja a kapcsolatot, akikkel az ukrán-magyar viszony különböző területein korábban együttműködtek. Ezenkívül bizonyos kérdésekben a nemzetbiztonsági operatív törzs titkárságával, a Belügyminisztérium illetékes szerveivel és a rendőrséggel működnek még együtt - tették hozzá. Lapunk megkérdezte a külügyminisztériumot, hogy a nagykövetség kérése ellenére miért nem neveztek ki az információcsere gyorsítása érdekében egy megbízottat, illetve, tervezik-e ezt, ám a tárca nem reagált megkeresésünkre. Pedig egy kormányzati megbízott sokat segíthetne. Jelenleg ugyanis a nagykövetség még a menekültek számáról sem kap rendszeresen adatokat. - Nagykövetségünk többször kérte, hogy küldjenek rendszeres tájékoztatást, de legutóbb április 12-én a KKM-től kaptunk hivatalos jegyzéket, amely szerint február 24-e óta 537 393 ukrán állampolgár lépett Magyarország területére, 14 399-en kérelmeztek menedékjogi eljárást, s közülük 3779 fő kapta meg a menedékes státuszt - közölte a képviselet a Népszavával. A 12-i közlés szerint a magyar hatóságok addig 9464 érkezőnek biztosítottak szállást, ám azt nem tudják megmondani, hogy nagykövet szerint segítene, ha a kormány kinevezne egy megbízottat, aki folyamatosan tartaná a kapcsolatot a képviseletükkel, hogy hatékonyabban támogathassák a menekülteket közülük hányan ukránok, mert, „adatvédelmi okokból nem tartják nyilván az elhelyezettek állampolgárságát”. Nemcsak az vet fel kérdéseket, hogy a nagykövetség miért nem kap folyamatosan adatokat, hanem az is: a jelek szerint a számok sem stimmelnek. Míg a követséget április 12-én 537 393 menekültről tájékoztatták, addig április 28-án Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő már 646 458 Ukrajnából érkezett emberről számolt be. E szerint a két közlés közötti időszakban mintegy 110 ezerrel nőtt a menekültek száma. Ennek viszont ellentmond az: ugyanebben az időszakban az Országos Rendőr-főkapitányság közel 172 ezer újabb ukrán menekült érkezését regisztrálta, így vagy a nagykövetség nem kapott pontos adatokat, vagy a kormány, illetve a rendőrség számai nem voltak pontosak. „Pedig nekünk fontos lenne, hogy világosan lássuk, hányan és hol tartózkodnak Magyarországon, hányan és milyen irányban utaztak tovább, illetve hány ukrán gyerek kapott itt menedékes státuszt, különösen a határt felnőtt kísérő nélkül átlépők közül” - hangsúlyozta az ukrán nagykövetség a rendszeres adatközlés kérését indokolva. A képviselet többször kért tájékoztatást arról is, mire számíthatnak a magyar államtól a menekültként ide érkező ukránok, a külügyi tárca azonban erre mindeddig nem válaszolt. Az eltérő adatsorokról, az ellentmondásosnak látszó számokról is megkérdeztük a külügyi tárcát, de nem kaptunk választ. A nagykövetségnél konzuli ügyekben jelentkező honfitársaikkal kommunikálva azt látják, hogy az Ukrajnát elhagyni kényszerülőket elsősorban az olyan alapvető kérdések foglalkoztatják, mint a munkavállalás lehetősége, a hosszabb távon megfizethető lakhatás, a gyermekek óvodai és iskolai beiratkozásának lehetőségei, a szakorvosi ellátás és a szükséges gyógyszerek biztosítása. Hogy a menekültek szélesebb körének ezen szükségletei mennyiben teljesülnek, annak nyomon követéséhez megint csak arra lenne szükség, hogy a képviselet elérje ezeket az embereket, s ez alapozhatná meg a megfelelő koordinációt is az illetékes hatóságokkal. A nagykövetség lapunknak megerősítette azt a Partizánnak adott közelmúltbeli nagyköveti interjúban elhangzott kijelentést, miszerint nem lelik a nyomát mintegy félszáz gyermeknek, akik az ukrán szociálpolitikai minisztérium információi szerint szülői felügyelet nélkül beléptek Magyarországra. Tudomásuk szerint 53 „árva, szülői gondozástól megfosztott, nehéz életkörülmények között élő, illetve fogyatékkal élő” gyerekről van szó. Ez ügyben szintén segítséget kértek a magyar hatóságoktól. Érdeklődtünk az iránt, folyik-e bármilyen egyeztetés a kormánnyal a Magyarországon maradó ukrán családok gyermekeinek gondozásáról, óvodai elhelyezéséről, beiskolázásáról. Mint megtudtuk, ezzel kapcsolatos kérdéseire a nagykövetség azt a választ kapta, hogy a menedékes kérelmet benyújtó szülők tanköteles korú gyerekeit magyar óvodákba és iskolákba íratják be. De mivel nem tudják, hol és hányan vannak jelenleg ilyen gyermekek, s lesz-e lehetőségük ukrán nyelven is tanulni, így további információkat kértek. Tudomásuk van ugyanakkor arról, hogy a magyarországi ukrán közösség összefogásának köszönhetően ukrán gyerekek „hétvégi iskolákba” járnak. Azonkívül a kijevi oktatásügyi tárca lehetővé teszi az ukrán tantervek szerinti távoktatásban való részvételt. „Ez újabb ok arra, hogy tudnunk kell, pontosan hol tartózkodnak az állampolgáraink, másként nem tudjuk tájékoztatni őket ezekről a lehetőségekről” - hangsúlyozta írásos válaszában a nagykövetség. KÉRÉS LJUBOV NEPOP Mintha bűvészkednének a számokkal: két kormányzati közlés szerint április 12. és 28. között 110 ezerrel nőtt a menekültek száma, de a rendőrség ugyanebben az időszakban 172 ezer újabb ukrán menekült érkezését regisztrálta Megrázó kampány orosz bűnökről HÁBORÚ Európa 19 országába hirdetett az orosz agresszió miatt figyelemfelhívó akciót még április közepén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, hogy tudatosítsák az emberekben, milyen háborús bűnöket követ el Oroszország Ukrajnában. Most Magyarországra ért a kampány, amelyet Sebastian Krolek, Lengyelország budapesti nagykövete és Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete közösen mutatott be. Mint elmondták, három napig járják majd Budapest utcáit az oroszok rémtetteire emlékeztető óriásplakátokkal felszerelt autók. A visegrádi régió országai közül csak Magyarországon lesz autós-óriásplakátos „Stop Russia Now” kampány - tudtuk meg Sebastian Krolek nagykövettől. A kampány elindult már az európai közösségi médiában, a Facebookon magyarul is láthatók a megrázó fotók. Ahogy ezeken, úgy az autós óriásplakátokon látható képekkel is arra emlékeztetnek: az ukránok pontosan ugyanúgy élték a mindennapjaikat, ahogy mások, de aztán addigi életüket hirtelen tönkretette, elpusztította az orosz sereg. Egy példa a sok közül: a plakát egyik oldalán az látható, ahogy egy berlini kisgyermek alszik a macijával, a mellette lévő másik fotón pedig a porig rombolt borodyankai lakótelep romjai között egy földön heverő, saras plüss látható a felirattal: „Hol a gyereked mackója?” A lengyel kampányakciót többek között Németországba, Ausztriába, Franciaországba hirdették meg, Budapest után Bulgáriába, majd Görögországba mennek a varsói kormány plakátautói. Kérdésünkre, hogy a visegrádi régióban miért csak Magyarországon lesz ilyen kampány, a nagykövet csak annyit közölt: ez a lengyel kormány döntése volt. Itt érdemes felidézni: korábban a kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert kérdeztük arról, vehetnek-e óriásplakáthelyeket a kampányukhoz a lengyelek. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a véleményszabadság nagyon kevés országban olyan széles, mint nálunk. A lengyel nagykövet a családokat, civileket különösen sújtó háborúról szólva további, Oroszországgal szembeni szankciókat sürgetett. Ljubov Nepop ukrán nagykövet előbb lengyelül üdvözölte Sebastian Kucieket, majd magyarul mondott beszédet. Szerinte Ukrajna, Lengyelország és Magyarország is olyan állam, amely nagyon jól ismeri történelméből, mi történik, amikor népeik kiállnak függetlenségük mellett, ám nem kapják meg azt a segítséget, amelyre szükségük van. Ezzel együtt Ljubov Nepop azt mondta, érzik, most nincsenek egyedül, ezért biztos abban, hogy végül győzni fognak. Ljubov Nepop a rendezvény végén köszönetét fejezte ki a lengyel és a magyar népnek, mint fogalmazott, „szolidaritásukat soha sem fogjuk elfelejteni”. BATKA ZOLTÁN A plakátok arra emlékeztetnek, hogy az orosz támadás hogyan zúzta porrá Ukrajna békés mindennapjait NÉPSZAVA 2022. május 4., szerda3 Jogállamisági vita: gázt adnának BRÜSSZEL A tagállamok Európa-ügyi miniszterei május 23-án hallgatják meg az Orbán-kormány illetékes tárcavezetőjét a magyarországi jogállamiság helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Ez lesz a negyedik meghallgatás azóta, hogy a Judith Sargentini által összeállított európai parlamenti (EP) jelentés elfogadásával 2018 szeptemberében megkezdődött a folyamat, amelynek során bizonyítani kell, súlyos veszélyben vannak az országban az uniós értékek. Az eljárás végződhet a szavazati jog megvonásával, de az EU27-ek még mindig csak a problémák megvitatásánál tartanak. Az EP szeretné, ha a tagállami kormányok végre továbblépnének, és határidőhöz kötött ajánlásokat tennének a magyar hatóságoknak. A keddi plenáris vitában a kereszténydemokrata és a balliberális frakciók képviselői sürgették a tárcavezetőkből álló grémiumot, hogy lépjen a gázra, mert szerintük Magyarországon továbbra is súlyos támadások érik a jogállamisági és demokratikus értékeket. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)