Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-01 / 126. szám
2 NÉPSZAVA 2022. június 1., szerda REFLEKTOR Felvizezték az olajembargót EU Már a héten életbe léphet az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomag, az olaj esetében Magyarország időt nyert. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Győzelmi jelentéssel tért haza a másfél napos brüsszeli csúcsról Orbán Viktor, aki Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy „Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480”. A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy ismét sikerült „megvédenie a magyar családokat”, mivel a találkozó résztvevői ugyan megállapodtak az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagról, és benne az olajembargó bevezetéséről, ez utóbbiból azonban Magyarország kimarad. Az állam- és kormányfők - elsősorban a magyar kormány nyomására - úgy döntöttek, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagot átmenetileg kivonják az év végén életbe lépő uniós szintű büntetőintézkedés hatálya alól. A huszonhetek döntése értelmében Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának egyelőre nem kell végrehajtania az embargót, a vezeték által érintett két másik tagállam - Németország és Lengyelország - pedig már korábban jelezte, hogy hat hónapon belül leválik az orosz energiahordozóról. Ezzel a döntéssel az Európába érkező orosz nyersolaj 10 százaléka kerül ki a behozatali tilalom alól. Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás után újságírók előtt védelmébe vette a kompromisszumot, mondván: a mentességek korlátozottak és minimális hatást gyakorolnak a szankciókra. Több vezető politikus, köztük Mark Rutte holland kormányfő megértéssel szólt arról, hogy a három közép-európai ország erősen függ az orosz kőolaj-behozataltól, amit méltányolni kell. Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöldpárti frakcióvezetője közleményében másként vélekedett, szerinte „a magyar miniszterelnök sikeres zsarolásának” köszönhető, hogy az EU nem tud teljes körű tilalmat bevezetni. A másfél napos csúcs résztvevői megerősítették, hogy a tengeren érkező nyersolajat hat hónapon belül, a finomított termékeket pedig az év végéig kivezetik a piacról. A tető alá hozott egyezség nem tartalmazza, hogy a magyarok, a csehek és a szlovákok meddig élvezhetik a kivételezett állapotot, pusztán azt rögzíti, hogy a vezetők a lehető leghamarabb visszatérnek ennek pontosítására. Az Orbán-kormány hosszabb ideje követelte, hogy a vezetékes nyersolajat vonják ki az általános olajembargó hatálya alól, majd a csúcs előtti napokban újabb kéréssel állt elő. Felvetette, hogy Magyarország kapjon garanciákat energiaellátásának biztosítására akkor is, ha a Barátság kőolajvezetéken váratlanul zavar támadna, és megszakadna a szállítás. A csúcs résztvevői ebbe is belementek, és a találkozó zárónyilatkozatába foglalták, hogy az Európai Unió ez esetben vészhelyzeti intézkedéseket vezet be az ellátás garantálásának érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a segítség az Adria-kőolajvezetéken érkezne Magyarországra, amelynek a kapacitását viszonylag gyorsan ki lehet bővíteni, együtt a finomítók átállításával a nem orosz nyersolaj feldolgozására. Mivel a részleges olajstop torzíthatja a versenyt az Unió egységes piacán, a csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bevezetése után biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket. Az oroszországi cseve-A Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagot átmenetileg kivonják az uniós büntetőintézkedések alól, ez az érkező orosz olaj 10 százalékát érinti. zetékekhez csatlakozó finomítók termékei - az olcsóbb orosz olaj miatt - jelenleg árelőnyt élveznek a többiekkel szemben, ami aggályokat kelt a tagállamok többségében. A behozatali tilalomról született politikai egyetértést a huszonhetek brüsszeli képviselői öntik majd jogi formába, előreláthatólag a hét közepén. A megállapodásnak valószínűleg része lesz a vezetéken érkező olaj reexportjának, és a feldolgozott kőolajtermékek újbóli eladásának a tilalma, éppen a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Az előbbire a magyar kormány szintén mentességet szeretett volna kiharcolni, és követelése még előjöhet a csomagot véglegesítő brüsszeli tárgyalásokon. A Financial Times című brit üzleti lap egy magas rangú európai bizottsági tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy ha Orbán Viktor nem lesz hajlandó határidőt szabni az olajembargóhoz való magyar csatlakozásra, akkor Brüsszel vámokkal sújthatja az orosz kőolajimportot. Ezáltal a keletről érkező energiahordozó kevésbé lenne versenyképes, és Moszkva arra kényszerülne, hogy árengedményt adjon, vagy Magyarországnak kellene többet fizetnie érte. Az orosz olaj megvámolásáról a tagállamok többsége dönthet, nem kell hozzá konszenzus. A tanácskozás után Emmanuel Macron francia elnök védelmébe vette a kompromisszumot, mondván, a mentességek minimális hatást gyakorolnak a szankciókra Kilencmilliárdos támogatás A brüsszeli csúcs résztvevői megegyeztek, hogy még idén kilencmilliárd euró értékű rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának, sürgős likviditási problémáinak megoldására. Keddi tárgyalásaikon szóba kerültek a magas energiaárak, és megbízták az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az áremelkedés megfékezésének a lehetőségeit, beleértve az importárplafonok ideiglenes bevezetésének a lehetőségét. Akár nyolcvanezer milliárdos zöldköltség ENERGIA Miközben a kormány továbbra is kiáll a zöld átmenet mellett, az eredendően erre szánt támogatások egy részét a jövőben az orosz olajembargó miatti átállásra fordíthatják. Erről is beszélt Steiner Attila, az (új nevén) Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy szakmai konferencián. A McKinsey & Company nevű tanácsadó cég egy, a korábbiaknál is hatalmasabb, 150-200 milliárd eurós - azaz 60-80 ezer milliárd forintos - beruházási becslést tett közzé friss tanulmányában, amely szerint 2050-re ekkora összegből megvalósítható Magyarország klímasemlegessége. Ez azért figyelemre méltó, mert míg Orbán Viktor tavalyelőtt még 50 ezer milliárd forintot említett, addig a tavaly megjelent Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 14-25 ezer milliárd forintra tette ugyanezt az összeget. A tanulmány megjelentetése kapcsán tegnap az Uniomedia által szervezett kerekasztal-beszélgetésen kérdésünkre Steiner Attila a becslések ilyen mértékű hullámzását azzal magyarázta, hogy még nem ismertek pontosan az elkövetkező harminc év megoldásai, és sok a bizonytalanság. Békés Márton, a McKinsey & Company associate partnere hozzáfűzte: ez cégük saját módszertan szerinti becslése. Ennek az összegnek a nagy részét ma már ráadásul jórészt a piaci szereplők, üzleti alapon fektetik be. Nagy a szórás az átállással kapcsolatban a különböző becslésekben. Endersz Frigyes, az E.ON-csoport stratégiai igazgatója megerősítette: az elmúlt néhány év alatt a megújulóenergia-beruházások teljes mértékben versenyképessé váltak a hagyományosokkal. Pókos Gergely, az OTP Bank zöldprogram-igazgatóságának vezetője pedig hozzáfűzte: a befektetők már sorban állnak a zöldberuházási hitelekért. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a naperőművek a Nemzeti Energiastratégiában tervezett ívnél sokkal gyorsabban terjednek, így nem zárta ki, hogy a napelemek jelenleg 3 ezer megawattot (MW) kitevő hazai összteljesítménye 2030- ra az eredetileg tervezett 6 ezer MW helyett 12 ezer MW-ot érjen el. Már ma 5 ezer MW-nyi beruházás áll előkészítés alatt. Arra az újságírói kérdésre, hogy a hálózati üzemeltetők mikor adnak ki új csatlakozási engedélyt a naperőművek számára, az államtitkár annyit mondott, hogy a hálózat fejlesztése is szükséges az újabb megújulók biztonságos rendszerbe állításához. Ennek kapcsán ugyanakkor bejelentette, hogy hamarosan több milliárd forint keretű áramtárolási pályázatot írnak ki. Emlékeztetett a nemrég lezárult, 201 milliárdos keretösszegű családi házas napelem-telepítési pályázatra is, melynek során 40 ezer háztartás nyert a beruházásra százszázalékos, vissza nem térítendő támogatást. Ez annak tükrében figyelemre méltó, hogy jelenleg 100 ezer családi házon üzemel napelem. A tanulmány szerint a jelentés számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, a nettó nulla kibocsátás elérése. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia-, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások erőteljes csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen kedvező hatással lesz. Vagyis a dekarbonizáció, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentésének költségigéző gazdasági hatások miatt jó megtérülése. Az összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elérhető-e az évszázad közepére a kitűzött klímacél. A legkomolyabb kibocsátáscsökkentési lehetőségeket az ipar (37 százalék), a közlekedés (25 százalék), az épületállomány energetikai korszerűsítése (17 százalék), valamint a villamosenergia-termelés (13 százalék) terén azonosították a tanulmány szerzői. MARNITZ ISTVÁN A naperőművek a tervezettnél sokkal gyorsabban terjednek