Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-02 / 152. szám

2 NÉPSZAVA 2022. július 2., szombat REFLEKTOR Lopakodó illiberalizmus VESZÉLY Az utóbbi tíz évben soha nem látott mértékben épül le világszerte a demokrácia és a jogállam. Magyarország éllovas, de szomszédainknál is egyre ijesztőbb jelek mutatkoznak. GÁL MÁRIA Míg a gazdasági-pénzügyi válság­gal, majd a menekültválsággal és a koronavírus-járvány okozta ne­hézségekkel megbirkózott az Euró­pai Unió, a demokrácia válságaival szemben tehetetlennek látszik. Hi­ába aktiválták az uniós „atombom­bát”, a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország el­len, sem a budapesti, sem a varsói kormányzat nem lett ettől demok­ratikusabb, mindkét országban kri­tikus szintre süllyedt a jogállami­ság. A Freedom House éves demok­ráciajelentései szerint hazánk már három éve a hibrid rezsim kategó­riába, a demokráciák és autokráci­ák közötti szürke zónába csúszott vissza, de máshol is a romlás jelei mutatkoznak. Sem a román politikai elit, sem a lakosság, sem a főso­­dorú média nem tiltakozik. Hogy miként történhet ekko­ra visszalépés egy uniós ország­ban, mint Magyarországon? Talán mert az Orbán-kormányok kezdet­ben még „lopakodó üzemmódban” építették ki az illiberális rezsimet. A kezdeti, de legveszélyesebb lépé­sek - az alkotmány kiherélése, a mé­dia- és a választási törvények módo­sítása, az Alkotmánybíróság és más, a jogállam működéséhez alapvető fontosságú kontrollszervezetek füg­getlenségének a megszüntetése stb. - idején még alig volt tiltakozás és felzúdulás, ami lehetővé tette, hogy a rezsim kétharmados többséggel megszavazott törvényekkel legiti­málja a korrupciót és az alapvető szabadságjogok sérelmét. Az Orbán-modell vonzónak bi­zonyult a térségben. Kacérkodott az illiberalizmussal a szlovák Ro­bert Fico és az őt követő Igor Ma­­tovic, a szlovén Janez Jansa és a bolgár Bojko Boriszov is. A helyzet kevésbé volt súlyos, mindhárom or­szágban szabad választáson lehe­tett megbuktatni az illiberalizmus­sal kacérkodó kormányokat. Most újabb térségbeli országban zajlik aggasztó folyamat. Románia épp ledolgozni látszott korábbi de­mokráciadeficitjét, mindenekelőtt az Európa-szerte modellértékű­nek tekintett korrupcióellenes fel­lépéssel, és igen közel került ah­hoz, hogy az Európai Bizottság (EB) megszüntesse a 2007-es uniós csat­lakozás óta az országra vonatkozó együttműködési és ellenőrzési me­chanizmust (MCV). Vera Jourová, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a napokban járt Bu­karestben ez ügyben, és bár aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy „egyes romániai intézmények az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezésére tettek kísérletet”, az utóbbi időben elfogadott, az európai uniós alapér­tékekre fittyet hányó törvények mi­att nem emelt szót. Márpedig több ilyen kétes értékű jogszabály született. Amint arról a Népszava is beszámolt, nemrég a G4media független román portál hozta nyilvánosságra azt a nemzet­­biztonsági törvényjavaslatot, amely a Ceausescu-korszak hírhedt tit­kosszolgálata, a Securitate szelle­miségét idézi. A tervezet ellen sem a román politikai elit, sem a lakos­ság, de meglepő módon a mainst­ream média sem tiltakozik, csupán 45 civil szervezet jelezte annak ve­szélyességét. Az sem váltott ki mé­diavisszhangot, hogy Klaus Johan­nis államfő sajtótájékoztatón gya­korlatilag megfenyegette a leleplező portált és a kiszivárogtatókat. De nem ez az egyetlen kifogásol­ható jogszabály, csak az utóbbi he­tekben több ilyen törvényt fogad­tak el. Például: szexuális felvilágo­sítás helyett egészségügyi nevelés lesz az iskolákban, de csak 8. osz­tálytól és csakis szülői beleegyezés­sel. Az Orbán-kormány családvé­delminek nevezett homofób törvé­nyének mintájára készül a román „gyermekvédelmi” törvény. E hét szerdán a képviselőház olyan mó­dosításokkal fogadta el a közérdekű bejelentők védelméről szóló uniós irányelvet átültető törvényt, hogy az visszalépést jelent a védelem je­lenlegi szintjéhez képest. A román korrupcióellenes főügyészből euró­pai főügyésszé előlépett Laura Cod­­ruta Kövesi azonnal megkongatta a vészharangot, de egyelőre vissz­­hangtalanul. Kövesi jelezte: fontol­gatja, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben, és akár jogállami­sági eljárás megindítását is javasol­ná az EB-nek, és feltételekhez köt­né az uniós pénzek folyósítását is. 2017-ben százezrek tüntettek Romániában az igazságügyi törvé­nyek módosítása miatt, és meghát­rálásra kényszerítették az akkori kormányt. A jogállamiságot mód­szeresen, de sokkal rafináltabban nyirbáló szociáldemokrata-libe­­rális-RMDSZ-es nagykoalíciónak már nem kell az utca nyomásától tartania. És egyelőre az Unióétól sem. Az utcai tiltakozások 2017-ben meghátrálásra kényszerítet­ték az igazság­ügyi reformra készülő akkori kormányt, a mostani kabi­net azonban rafináltabban nyirbálja a jogállamiságot LAURA CODRUTA KÖVESI Az európai főügyész azonnal megkongatta a vészharangot a román demokrá­ciát veszélyeztető törvények miatt FOTÓ: AFP/DANIEL MIHAILESCU Román recept: militarizált demokrácia MODELL Mi történt Romániában alig öt év alatt? Hová tűnt a román ci­vil társadalom nemrég még irigyel­ve csodált aktivitása? Miért tűnt el a kérdéskör a sajtóból? A románok már elfelejtették a Ceausescu-korszakot és a Securitatét? - erről kérdeztük Dan Tapalagát, a G4media újságíró­­j­át. A portált az Asociatia Group4 Me­dia Freedom & Democracy nonprofit működteti, amelynek meghirdetett célja a román demokratikus rendszer javítása és modernizálása. Tapalaga szerint összetett a ma­gyarázat. A két évig tartó világj­árvány elszigeteltségére és félelemeire jött közvetlenül a háború, a növekvő árak és a holnap bizonytalansága. „Erre a kedvező háttérre alapozva a titkos­­szolgálatok több hatalmat követeltek maguknak. A G4media hozta nyilvá­nosságra ezeket a törvényterveze­teket, és bizonyította, hogy a szolgá­latok szövegezték meg. A társadal­mi reakciók hiánya az említett okok mentén némileg megmagyarázható. Továbbra is léteznek nagyon jó mun­kát végző civil szervezetek, amelyek figyelmeztetnek a hatalom kisiklása­ira. A nagy probléma az, hogy a mun­kájukat nem látják és nem hallják az emberek, mert a sajtó nagy része tel­jesen figyelmen kívül hagyja őket. A helyi mogulokhoz tartozó nagy hír­csatornák vagy más sajtóoldalak ig­­norálták a témát, ahogyan sok más, a kormány vagy Johannis elnök szá­mára kellemetlen felfedezést is, mert a bukaresti sajtó nagy része túlságo­san függővé vált a kormánypártok pénzétől” - fogalmazott az újságíró. Állítása szerint az állami támoga­tásként kapott pénzből a kormány­zó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) a vá­lasztási kampányokon kívüli szerző­déseket kötött a nagy médiumokkal, hogy megvásárolja hallgatásukat. „Az adófizetők pénzéből havonta több millió eurót pumpálnak a sajtóba, hogy ne mondják el az igazságot. A ro­mánoknak a saját pénzükön hazud­nak. A sajtó és a hatalom kölcsönö­sen előnyös együttéléséről és együtt­működéséről van szó. A demokrácia házőrzőjét, a sajtót meghívták a ha­talom asztalához, amely rendszere­sen csontokat dobál neki, hogy ne ugasson. A médiatulajdonosok né­melyikének félelme is szerepet ját­szik. Vannak közöttük olyanok, akik­nek a múltban büntetőjogi problémá­ik voltak, sőt akiket börtönbüntetésre is ítéltek, ők félnek a titkosszolgálatok növekvő hatalmától” - mondta a jog­­államiságot veszélyeztető jelenségek­re rendszeresen reagáló újságíró. Orbán Viktor receptjét másol­ják Romániában? Valós veszélyt je­lent az illiberalizmus Románia szá­mára? - kérdeztük a román kollégát. „Nem tudom, hogy ez egy Orbán Vik­tortól importált modell-e vagy min­den autoriter tendenciákkal rendel­kező rezsim elkerülhetetlenül ezt az utat járja be. Erdogant Orbán inspi­rálta vagy Orbán tanult Erdogantól, Trump mindkettőjüktől, vagy az illi­beralizmus is a vérében volt? A gyű­löletnek a társadalom hamis ellensé­gei (pl. LMBT-kisebbség, menekül­tek, Soros, egyéb hamis célpontok) felé irányítása nem a legegyszerűbb módja a széles tömegek szimpátiájá­nak elnyerésére vagy a figyelem elte­relésére a belpolitikai problémákról? Romániában nincs a hatalom részé­ről felvállalt LMBT-ellenes, migrá­cióellenes politikai diskurzus, de né­hány nemrég elfogadott intézkedés nem nevezhető liberálisnak. Amíg a szexuális nevelés gyakorlatilag ki van iktatva az iskolákból, és egészségügyi nevelésnek nevezik, miközben Eu­rópában Romániában van a legtöbb kiskorú anya, addig nem mondható el, hogy az ország bármit tett volna a közgondolkodás modernizálásáért. Romániában a PSD -PNL-nagyko­­alíció nagy többséggel uralja a parla­mentet, de nem hiszem, hogy ebben az országban lenne egy Orbán Vik­tor vagy egy olyan artikulált illiberá­lis ideológia, mint a Fidesznek. Ciuca miniszterelnök és Johannis elnök el­mosódott politikai figurák, nincs vi­lágos ideológiájuk. Ehelyett »milita­rizált demokráciánk« van, egy olyan Románia, ahol az egyenruha csinál karriert, és a szolgálatok egyre inkább jelen vannak a társadalomban.” A bukaresti tekintélyelvűség na­gyon különbözik Orbán illiberaliz­­musától - szögezte le Dan Tapalaga. „Itt például senki sem harcol Brüs­­­szel ellen. A mi politikusaink két­­színűbbek: azt mondják az európa­iaknak, amit hallani akarnak, de azt tesznek, amit akarnak. Bukarestben a demokráciát más, alattomosabb ve­szélyek fenyegetik, amelyeket nehéz leleplezni.” Állítása szerint a hatal­mon lévők reakciói, a kormány dön­tései, a sajtóhoz és az igazságszolgál­tatáshoz való viszonyuk, amelyet az árnyékhatalom segítségével irányíta­nak, mind-mind egyfajta „asztal alat­ti” tekintélyelvűség irányába mutat­nak, amelyet a Dragnea-korszak után senki sem tartott volna lehetséges­nek Romániában. Úgy vélte: a PSD egykori vezetője, Liviu Dragnea, akit 2017-ben börtönbüntetésre ítéltek, amit időközben le is ült, stílusában és politikai diskurzusában sokkal köze­lebb állt Orbánhoz. „Azt hiszem, egy időben Orbán még Fidesz-tanács­­adókat is küldött Bukarestbe, hogy megtanítsák Dragneát, hogyan kell illiberális politikát csinálni. De most Románia másik korszakba lépett - a militarizált demokrácia és a teljes el­lenőrzés kísértését éljük. Az ország kezd egyre inkább egy nagy katonai egységre hasonlítani, amely felett nagy csend honol. Azonban, ellentét­ben Magyarországgal, ahol a Fidesz monolitként működik, Romániában PSD -PNL-RMDSZ-nagykoalíció van, és a 2024-es választások köze­ledtével ez egyre rosszabbul műkö­dik. Ezért úgy vélem, hogy a romániai tekintélyelvűség pusztán konjunktu­rális jellegű, ez a koalíció szét fog esni a két nagy párt, a PSD és a PNL közöt­ti elkerülhetetlen háború következ­tében” - összegzett Dan Tapalaga. Johannis és a román vezetés nem harcol Brüsszellel, hanem azt mond­ja az EU-nak, amit az hallani akar Dan Tapalaga több román újságnál is megfordult, volt Freedom House­­ösztöndíjas és a BBC munkatársa is

Next