Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-20 / 167. szám
BELFÖLD Nem viccelt a Fidesz MEGCSINÁLTÁK Antall József értelmetlennek látta, amit Orbán Viktor most megvalósított: jönnek a vármegyék és a főispánok. Eldőlt az is, egy napon két választás lesz. CZENE GÁBOR Bizonyossá vált, hogy a Fidesz nem megkésett áprilisi tréfának szánta: kétharmados parlamenti fölényükkel élve a kormánypárt képviselői megszavazták, hogy a megyéket nevezzék át vármegyékké. Ehhez a gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt kellett módosítani, immáron tizenegyedszer. A kormánymegbízottakat pedig főispánokká keresztelik át, erről egy törvénycsomag részeként született döntés. - Az önkormányzatiság kiépítése, a helyi demokrácia alapintézményeinek létrehozása a rendszerváltoztatás utolsó nagy lépése volt. Már akkor is felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a vármegye és a főispán elnevezést - idézte fel lapunknak Kajdi József, aki az első szabadon választott parlament idején Antall József miniszterelnök kormányhivatalának vezetője volt. - Antall József történészként ellenezte a javaslatokat - folytatta Kajdi József. Az MDF-es miniszterelnök azzal érvelt, hogy a vármegyék határai egészen máshol húzódtak, mint a mai megyehatárok, és a vármegyék funkciója is egészen más volt, mint a megyéké. Annak pedig Antall József semmi értelmét nem látta volna, hogy csupán névleg visszaállítsanak valamit, aminek nincs tartalmi jelentése. Ugyanilyen megfontolásból utasította a főispáni tisztség újbóli bevezetését is, így aztán mindkét javaslat lekerült a napirendről. Kérdés, hogy a kétharmados jobboldal döntései - túl az elvi fenntartásokon - milyen gyakorlati problémákkal és mekkora kiadással járnak majd. Kajdi József erre a kérdésünkre nem tudott válaszolni. A jelenleg rendelkezésünkre álló hiányos információk birtokában Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke sem vállalkozott arra, hogy érdemben nyilatkozzon. Annyi azonban feltételezhető, hogy a vármegyék átnevezésének nem elhanyagolható anyagi vetülete lesz. Erre utal az a kitétel, hogy - bár a jogszabály elméletileg január elsejével élesedik - a megyék elnevezései mindaddig használhatók, például a táblákon, amíg az áttérés A gránitszilárdságú Alaptörvényhez újra hozzányúltak, immáron tizenegyedszer. Épp ennyi éve létezik, „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”. A Publicus Intézet lapunkban publikált felmérése szerint az átnevezéseket még a fideszes szavazók nagy része is ellenzi. Ebben a témában a kormány sem egységes. Lázár János építési és beruházási miniszter a közösségi oldalán jelezte: „Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet.” (Előbbi javaslatot Lázár nem támogatta, az Alaptörvény módosítását viszont kötelességének tartotta megszavazni.) - A kormány folytatja a Horthy-korszak restaurálására törekvő, múltba révedő sérelmi politikát, és arra a fajta nosztalgiázásra épít, amely az égvilágon nem vezet sehova - Karsai László történész korábban így minősítette lapunknak, hogy a Fidesz vissza akarja állítani a vármegyéket és a főispánokat. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa megjegyezte: nehéz megállapítani, hogy mennyiben a figyelemelterelés a cél. Könnyen lehet - mondta a negyedik kétharmad után a kormány elegendő felhatalmazást érez ahhoz, hogy szimbolikusan visszatérjen a feudális hagyományokhoz. Annak viszont nem csak szimbolikus jelentősége van, hogy az Országgyűlés - szintén az Alaptörvény módosításával - arról is döntött: ugyanazon a napon rendezik majd az uniós és az önkormányzati választást. - Az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel - jelentette Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke a Népszava keddi számában. Majtényi szerint kizárt, hogy a takarékosságra való hivatkozás a valódi indok, a tényleges cél politikai: az, hogy a Fidesz-KDNP minél jobb eredményt érjen el ezen a két választáson és minél nehezebb helyzetbe hozza az ellenzéket. A Vissza a múltba. Feltételezhető, hogy a vármegyék átnevezésének nem elhanyagolható anyagi vetülete lesz. Erre utal a törvényben egy kitétel is Egyetlen női főispán lesz, a titulusa ismeretlen SZABAD NÉP A tizenkilenc kormánymegbízott közül tizennyolc férfi, mindössze egyetlen nő akad közöttük, Sifter Rózsa, a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője. Megkérdeztük őt is és a Miniszterelnökség sajtóosztályát is, vajon esetében mi a pontos megszólítás, hiszen felvetődhet akár a főispán asszony vagy a főispánné, netán a főispánná kifejezés is. Választ nem kaptunk, elképzelhető, hogy ennek részleteit is csak a törvény elfogadás után dolgozzák ki, ahogyan mostanság szokás. Egy olvasónktól megkaptuk viszont a Szabad Nép egyik 1949-es januári cikkét, amelyből kiderült: ekkor nevezték ki Jász-Nagykun-Szolnok vármegye utolsó főispánját, aki történetesen - miként azt a főcímben külön jelzik - egy dolgozó parasztasszony volt. „...A Törvényhatósági Bizottság vasárnap díszközgyűlésen iktatta be Juhász Imrénét, a megye új főispánját, a Földmunkásmozgalom régi harcosát. A díszközgyűlésen megjelent Dobi István miniszterelnök, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Kádár János belügyminiszter és mások. Kulcsár Jenő alispán üdvözölte a megjelenteket, és bejelentette, hogy a köztársaság elnöke Juhász Imrénét nevezte ki a vármegye főispánjává. Az új főispán székfoglaló beszédében ígéretet tett arra, hogy új tisztségébe (sic!) még fokozottabban fog dolgozni a munkásosztályért, a dolgozó parasztságért és az egész népért, mint eddig tette. - Én parasztasszony vagyok - mondotta -, még nem vagyok elég jártas a paragrafusok és akták világában, de hű vagyok a munkásosztályhoz, a dolgozó parasztsághoz. A múlt rendszer minden baját saját bőrömön éreztem és tapasztaltam. Tudom, mi a jó a dolgozóknak, hogyan kell őket szolgálunk. Minden erőmmel azon leszek, hogy az új Függetlenségi Front pártjaival szorosan együttműködve elősegítsem a szocializmus építését és a dolgozók felemelkedésének ügyét” - idézték a lapban a beiktatóbeszédet. A gyerekkorában libapásztorként, cselédként, majd később segédmunkásként is dolgozó Juhászné a Magyar Kommunista Pártban agitációs munkával foglalkozott, egy ideig a Szolnok megyei pártiskolát is vezette. „Főispánsága” nem volt hosszú életű, 1949. január 23- tól 1950. január 29-ig tartott, s bár tisztában volt vele, hogy nem ért a közigazgatáshoz, elvállalta a pozíciót, mondván: „a párt utasítása számomra parancs”. DOBOS JUDIT NÉPSZAVA 2022. július 20., szerda3 Csúcsra jár a törvénygyár Azok, akiket közösen fotóznak le Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel, mostantól kérhetik, hogy a felvételeken tegyék felismerhetetlenné őket. A parlament azt is megszavazta, hogy több budapesti közterületet (így a Vörösmarty teret) elvegyenek a fővárostól, államosítsanak és a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat kezelésébe adjanak. (Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, „az önkormányzati autonómia semmibevétele miatt" az Alkotmánybírósághoz fordulnak.) Az Országgyűlés arra a kormánypárti határozatra is rábólintott, amely a közvetlenül választott Európai Parlament feloszlatását szeretné elérni. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását is megszavazták, így még könnyebb lesz a politikusoknak rejtegetni vagyonelemeiket. Mozdonyvezetők pluszpénz nélkül FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tegnapi egyeztetésen ugyanis egyértelművé vált, hogy a MÁV-csoport és a MÁV- Start vezetése is csak a vállalatcsoport mind az 56 ezer dolgozójának kialkudott, az év végi hűségpénzből előre kifizetett 300 ezer forintos vasutasnapi pénzt hajlandó megadni, de az e fölött járó, külön kialkudott összeget annak ellenére nem, hogy a megállapodás külön is rögzítette: minden egyéb kifizetés a többi munkavállalóval azonos módon illeti meg a mozdonyvezetőket. Barsi Balázs, a MOSZ elnöke kérdésünkre, hogy mit jelent a visszatérés a kiinduló állapotra, azt felelte: ismét összehívják a szakszervezet küldöttközgyűlését, amelynek jogában áll eldönteni, újból meghirdetik-e a sztrájkot vagy sem. A lépést egyébként - ahogy azt korábban megírtuk - mind a Fővárosi Törvényszék, mind pedig a Kúria jogszerűnek ismerte el. A nagyjából 2500 MÁV-Start-os mozdony- és motorvonat-vezető 80 százalékát tömörítő szakszervezet február 2-án megtartott küldöttközgyűlése hozott döntést arról, hogy sztrájkot hirdetnek, mert tavaly nem volt béremelés az 56 ezer dolgozót alkalmazó MÁV-csoportnál, az elszabadult infláció miatt így szerintük minden vasutasnak csökkent a reálkeresete. A moz csak a rendvédelmisek kapnak pénzt, minden más kérést elutasított a kormány. honyvezetőket képviselő szakszervezet számítása szerint valamennyi mozdony- és motorvonat-vezetőnek bruttó 545 ezer forint járna az éves keresetveszteség kompenzálására. A MÁV vezetése az átlagosan bruttó havi 700 ezer forintot meghaladó mozdonyvezetői fizetésekre hivatkozva hosszú ideig nem akart fizetni egy fillért sem, ám a munkaerőhiány később a megegyezés felé terelte az akkori elnök-vezérigazgatót. Ezt az egyezséget rúgja fel most Pafféri Zoltán, aki a Volánbusz vezetői pozíciójából lépett feljebb június közepén, amikor kinevezték a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatójának. A kormány az utóbbi hetekben egyetlen béremeléssel vagy pluszpénzkifizetéssel járó munkavállalói kérést nem teljesített, kivéve a rendvédelmi szervek munkatársainak ígért emelést. GULYÁS ERIKA