Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-01 / 229. szám
BELFÖLD Egy nap, két irány Orbántól CSAVAR Miközben a magyar miniszterelnök itthon támadja az uniós szankciókat, tegnap aláírta a büntetőintézkedések megerősítését sürgető közös brüsszeli nyilatkozatot. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL „Megerősítjük az Oroszország illegális intézkedéseivel szembeni korlátozó intézkedéseinket. Tovább növeljük a nyomást Oroszországra, hogy fejezze be agresszív háborúját.” Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői testülete, az Európai Tanács adott ki tegnap a négy ukrajnai terület illegális orosz annektálását követően. Mivel Orbán Viktor tagja az Európai Tanácsnak, ő is aláírta a szankciók és a nyomásgyakorlás fokozására felszólító deklarációt. Mindeközben idehaza az Oroszország elleni büntetőintézkedések teljes megszüntetését sürgeti, és kilátásba helyezte, hogy az állam- és kormányfők októberi találkozóján ezért fog lobbizni. Emellett azzal vádolja Brüsszelt, hogy hazudott, mert azt ígérte, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak, és jobban fognak fájni Oroszországnak, mint Európának. A szankciók elleni harcot szolgálja a beharangozott nemzeti konzultáció is. Orbán Viktor tegnap az állami rádióban arról beszélt, hogy a válságért továbbra is a szankciós politika a felelős. - Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor kivetették a szankciókat az energiahordozókra - mondta, majd arról beszélt, hogy ezeket a szankciós döntéseket ki lehet javítani. Az EU országai eddig hét szankció nyolcadik. Valamennyit az Európai Bizottság dolgozta ki és a tagállamok hagyták jóvá, méghozzá egyhangúan. Az uniós vezetők - Orbán állításával ellentétben - nem ígérték, hogy a háborúnak, csak azt állították, hogy ezekkel nyomást gyakorolnak az Ukrajnát megtámadó Oroszországra, és a lépések hatásosak, mert súlyos károkat okoznak Moszkvának. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a negyedik csomag márciusi bejelentésekor például ezt mondta: „Dolgozunk azon, hogy fokozzuk a gazdasági nyomást a Kremlre. Az általunk elfogadott három átfogó szankcióhullám, valamint a szankciók hatályának e heti kiterjesztése nagyon keményen sújtotta Oroszország gazdaságát.” Az EU országai eddig hét szankciós csomagot fogadtak el, valamennyit egyhangúan. A korlátozó intézkedések nem pusztán Oroszország gazdasági térdre kényszerítését célozzák, hanem azt is kifejezésre juttatják, hogy az orosz csapatok által elkövetett atrocitások és emberi jogi jogsértések nem maradhatnak megválaszolatlanok. Erre utalt a bizottsági elnök, amikor áprilisban, a bucsai vérengzésről készült megrázó híreket követően javaslatot tett az ötödik szankciós csomagra: „Oroszország kegyetlen és könyörtelen háborút folytat, nemcsak Ukrajna bátor csapatai, hanem a polgári lakosság ellen is. Fontos, hogy ezen a kritikus ponton a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljuk Putyinra és az orosz kormányra. A négy szankciócsomag keményen hatott, és korlátozta a Kreml politikai és gazdasági lehetőségeit. Kézzelfogható eredményeket látunk. Az események fényében azonban nyilvánvaló, hogy tovább kell fokoznunk a nyomást.” Szeptember 28-án, a nyolcadik szankciós csomag előterjesztésekor pedig Von der Leyen ismét azt mondta, hogy a szankcióik keményen sújtják Putyin rendszerét, és megnehezítik számára a háború fenntartását. „Mi pedig fokozzuk erőfeszítéseinket, és haladunk előre”, hangsúlyozta, s ehhez a véleményéhez pénteken csatlakoztak az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is. A magyar kormányfő itthon küzd, de Brüsszelben egyetért Nem úgy, nem akkor, nem annyi REZSI Ismét példát mutatott tömegmanipulációból és alternatív valóságból tegnap Orbán Viktor az állami rádióban. A többi között arról beszélt, hogy az árakat a brüsszeli politikusok szankciókról szóló (amúgy eddig minden esetben saját kézjegyével is ellátott) politikai döntései hajtották fel. Ennek kapcsán Putyinnak a gázszállítások szűkítéséről-leállításáról, Ukrajna fegyveres lerohanásáról, legutóbb pedig a keleti területek Oroszországhoz csatolásáról szóló döntéseit nem említette. A kormányfő úgy állította be, mintha a magyar kormány az oroszokkal szembeni uniós szankciók miatt vezetett volna be egyes termékekre hatósági árat. A valóság ezzel szemben az, hogy az üzemanyagokra tavaly novemberben, egyes élelmiszerekre pedig idén február elején, vagyis Ukrajna megtámadása előtt vezettek be ársapkát. A kormányfő azt is mondta, hogy kabinetje nem támogatta volna az orosz olajszállítások korlátozását. Valójában - miként az a miniszterelnök későbbi szavaiból kitűnt - a magyar kormány hozzájárulása fejében az intézkedés a hazai, a szlovák és a cseh behozatalra nem terjed ki. Szerinte az EU megsértette azt a korábbi ígéretét, hogy az oroszokkal szembeni korlátozások az energetika területére nem terjednek ki. Bár az Európai Bizottság e kérdésben tényleg ingadozik, az orosz földgázbeszerzést az Unió nem korlátozza, és ilyen terv nincs is napirenden. Hovatovább a fűtőanyag európai beszállítását, mondvacsinált okokból, maga Moszkva állítja le. Orbán szavaival szemben, miszerint a kormány a vállalkozások rezsijét is a szívén viseli, a valóság, hogy jelenleg a cégek túlnyomó többsége - a háztartásokon kívüli egyéb fogyasztókkal együtt - piaci, olykor a tavalyi több tízszeresére rúgó rezsiszámlát fizet. Orbán tájékoztatása szerint ha holnaptól nem érkezne gáz az országba, a jelenlegi készletszinttel az ország 4,5-5 hónapig kitartana. Az Eurostat nyilvántartása szerint ugyanakkor tavaly október és idén január között az ország jelenlegi, körülbelül 5 milliárd köbméteres készletszintjénél több, 5,4 milliárd köbméter gáz fogyott. Vagyis a tartalék elvileg sem tartana ki négy hónapnál tovább. Ráadásul a hazai felhasználók a fűtési szezon végéig további mintegy 3,5 milliárd köbmétert égettek el. A kormányfő által hivatkozott barnaszénprogram - a tűzifaár-befagyasztáshoz hasonlatos - részletei máig nem ismertek. MARNITZ ISTVÁN Kivonják a boltokból a Covid-teszteket FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A versenyhivatal ezért - a franciák gyakorlatát követve - azt javasolta a kormánynak, hogy átmenetileg három hónapig tegye lehetővé a gyorstesztek patikán kívüli megvásárlását, így lett hozzáférhető gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező, összesen mintegy 800 drogériában, élelmiszerboltban, benzinkutakon. Az erről szóló kormányrendelet a vészhelyzet megszűnése után még három hónapig adott erre lehetőséget. Ez jár le most. „Bár részletes utókövetés nem történt, de gyors internetes elemzéseink alapján a GVH piacnyitási javaslatának köszönhetően 20-50 százalékig csökkent a gyorstesztek ára” - írta lapunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal sajtóosztálya. Hozzátették: bár eredetileg is meghatározott időtartamra javasolták a szélesebb körben történő árusítást, a GVH „konzultációt kezdeményezett a társhatóságokkal a kérdésről”. Lapunk azonban hiába kereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), az érintettek nem reagáltak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig azzal hárította el érdeklődésünket, hogy a határidő lejártáig nem nyilatkozik. A DM drogériában hetente 3-5 ezer gyorsteszt fogyott - mondta Kanyó Roland, a DM PR- és marketingvezetője. Hozzátette: a teszt fogyását befolyásolja, hogy mennyire vírusveszélyes az adott időszak. A tesztek iránti érdeklődés a nyáron is erős volt, és most - a termék kivezetésekor is - felfutóban van. Az, hogy a GVH által tapasztalt árcsökkenés marad-e akkor is, ha csak a patikák forgalmazzák majd a teszteket, még nem tudni. Lapunknak Torma Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke úgy vélte, miután a tavaszi ellátási nehézségek megszűntek, az árak lejjebb mentek, és kialakult egy stabil, kiszámítható piac, így nem valószínű, hogy jelentősen drágulnak a kizárólagos patikai értékesítéssel a gyorstesztek. Mostanra erősebb az árverseny, és a tavaszinál jóval többen kínálnak ilyen terméket, azaz könnyebb beszerezni, mint az év elején. Bár csaknem százféle gyorsteszt található az OGYÉI adatbázisában, a patikák jellemzően néhányat tartanak, a páciensek ugyanis nem adott márkát keresnek, hanem valamelyik mintavételi módhoz ragaszkodnak, így vagy az orrból, vagy a garatból, vagy köpetből dolgozó eszközt keresik. Megjegyezte: mivel ezek a termékek szabadárasak, így azt mindenki a beszerzési lehetőségeihez és a vásárlóközönsége pénztárcájához igazítja. DANDANNA Csaknem ezerrel szűkül azon helyek száma, ahol a lakosság könnyen hozzáférhet a koronavírus gyors kimutatását segítő eszközökhöz OO X <-O o NÉPSZAVA IO 2022. október 1., szombat 1 -3 Dupla mennyiség, fele ár „Csupán attól, hogy ismét csak gyógyszertárakban és gyógyászatisegédeszköz-boltokban lehet forgalmazni antigén teszteket, nem fog emelkedni ezek ára" - írta lapunk kérdéseire a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. Az antigén tesztekből nagy lett a kínálat, több mint 20 különböző érhető el a patikákban. A termékek árát tekintve is nagy lett a szórás, vannak például 2000 forint alatti tesztek, de elérhetők a több ezer forintba kerülők is. Adataik szerint idén több mint kétszer annyi antigén tesztet vásároltak gyógyszertáraikban az emberek, mint tavaly, míg a tesztek fogyasztói átlagára nagyjából a felére csökkent. Hangsúlyozták azt is: minden olyan terméket, amely betegek gyógyulásához, egészségmegőrzéséhez szükséges, csak gyógyszertárakban kellene forgalmazni. Ugyanis itt juthatnak hozzá a betegek azokhoz a fontos információkhoz, amelyeket csak egészségügyi szakemberektől tudhatnak meg.