Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)

2022-10-01 / 229. szám

BELFÖLD Egy nap, két irány Orbántól CSAVAR Miközben a magyar miniszterelnök itthon támadja az uniós szankciókat, tegnap aláírta a büntetőintézkedések megerősítését sürgető közös brüsszeli nyilatkozatot. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL „Megerősítjük az Oroszország ille­gális intézkedéseivel szembeni kor­látozó intézkedéseinket. Tovább nö­veljük a nyomást Oroszországra, hogy fejezze be agresszív háború­ját.” Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői testülete, az Európai Tanács adott ki tegnap a négy ukrajnai terület illegá­lis orosz annektálását követően. Mivel Orbán Viktor tagja az Euró­pai Tanácsnak, ő is aláírta a szankci­ók és a nyomásgyakorlás fokozására felszólító deklarációt. Mindeközben idehaza az Oroszország elleni bün­tetőintézkedések teljes megszünte­tését sürgeti, és kilátásba helyezte, hogy az állam- és kormányfők ok­tóberi találkozóján ezért fog lobbiz­ni. Emellett azzal vádolja Brüsszelt, hogy hazudott, mert azt ígérte, hogy a szankciók véget vetnek a háború­nak, és jobban fognak fájni Oroszor­szágnak, mint Európának. A szank­ciók elleni harcot szolgálja a beha­rangozott nemzeti konzultáció is. Orbán Viktor tegnap az állami rá­dióban arról beszélt, hogy a válságért továbbra is a szankciós politika a fe­lelős. - Hazudtak Brüsszelben az eu­rópai embereknek, amikor kivetet­ték a szankciókat az energiahordo­zókra - mondta, majd arról beszélt, hogy ezeket a szankciós döntéseket ki lehet javítani. Az EU országai eddig hét szankci­ó nyolcadik. Valamennyit az Európai Bizottság dolgozta ki és a tagállamok hagyták jóvá, méghozzá egyhangú­an. Az uniós vezetők - Orbán állítá­sával ellentétben - nem ígérték, hogy a háborúnak, csak azt állították, hogy ezekkel nyomást gyakorolnak az Uk­rajnát megtámadó Oroszországra, és a lépések hatásosak, mert súlyos ká­rokat okoznak Moszkvának. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a ne­gyedik csomag márciusi bejelentése­kor például ezt mondta: „Dolgozunk azon, hogy fokozzuk a gazdasági nyo­mást a Kremlre. Az általunk elfoga­dott három átfogó szankcióhullám, valamint a szankciók hatályának e heti kiterjesztése nagyon keményen sújtotta Oroszország gazdaságát.” Az EU országai eddig hét szankciós csomagot fogadtak el, valamennyit egyhangúan. A korlátozó intézkedések nem pusztán Oroszország gazdasági térd­re kényszerítését célozzák, hanem azt is kifejezésre juttatják, hogy az orosz csapatok által elkövetett at­rocitások és emberi jogi jogsértések nem maradhatnak megválaszolat­lanok. Erre utalt a bizottsági elnök, amikor áprilisban, a bucsai véreng­zésről készült megrázó híreket köve­tően javaslatot tett az ötödik szank­ciós csomagra: „Oroszország kegyet­len és könyörtelen háborút folytat, nemcsak Ukrajna bátor csapatai, ha­nem a polgári lakosság ellen is. Fon­tos, hogy ezen a kritikus ponton a le­hető legnagyobb nyomást gyakorol­juk Putyinra és az orosz kormányra. A négy szankciócsomag keményen hatott, és korlátozta a Kreml politi­kai és gazdasági lehetőségeit. Kéz­zelfogható eredményeket látunk. Az események fényében azonban nyilvánvaló, hogy tovább kell fokoz­nunk a nyomást.” Szeptember 28-án, a nyolcadik szankciós csomag előterjesztésekor pedig Von der Leyen ismét azt mond­ta, hogy a szankcióik keményen sújt­ják Putyin rendszerét, és megnehe­zítik számára a háború fenntartását. „Mi pedig fokozzuk erőfeszítésein­ket, és haladunk előre”, hangsúlyoz­ta, s ehhez a véleményéhez pénteken csatlakoztak az állam- és kormány­fők, köztük Orbán Viktor is. A magyar kormányfő itthon küzd, de Brüsszelben egyetért Nem úgy, nem akkor, nem annyi REZSI Ismét példát mutatott tö­megmanipulációból és alternatív valóságból tegnap Orbán Viktor az állami rádióban. A többi között ar­ról beszélt, hogy az árakat a brüs­­­szeli politikusok szankciókról szóló (amúgy eddig minden esetben saját kézjegyével is ellátott) politikai dön­tései hajtották fel. Ennek kapcsán Putyinnak a gázszállítások szűkíté­­séről-leállításáról, Ukrajna fegyve­res lerohanásáról, legutóbb pedig a keleti területek Oroszországhoz csatolásáról szóló döntéseit nem említette. A kormányfő úgy állította be, mintha a magyar kormány az oro­szokkal szembeni uniós szankciók miatt vezetett volna be egyes termé­kekre hatósági árat. A valóság ezzel szemben az, hogy az üzemanya­gokra tavaly novemberben, egyes élelmiszerekre pedig idén február elején, vagyis Ukrajna megtáma­dása előtt vezettek be ársapkát. A kormányfő azt is mondta, hogy kabi­netje nem támogatta volna az orosz olajszállítások korlátozását. Való­jában - miként az a miniszterelnök későbbi szavaiból kitűnt - a ma­gyar kormány hozzájárulása fejé­ben az intézkedés a hazai, a szlovák és a cseh behozatalra nem terjed ki. Szerinte az EU megsértette azt a korábbi ígéretét, hogy az oroszok­kal szembeni korlátozások az ener­getika területére nem terjednek ki. Bár az Európai Bizottság e kér­désben tényleg ingadozik, az orosz földgázbeszerzést az Unió nem kor­látozza, és ilyen terv nincs is napi­renden. Hovatovább a fűtőanyag eu­rópai beszállítását, mondvacsinált okokból, maga Moszkva állítja le. Orbán szavaival szemben, miszerint a kormány a vállalkozások rezsijét is a szívén viseli, a valóság, hogy jelen­leg a cégek túlnyomó többsége - a háztartásokon kívüli egyéb fogyasz­tókkal együtt - piaci, olykor a tavalyi több tízszeresére rúgó rezsiszámlát fizet. Orbán tájékoztatása szerint ha holnaptól nem érkezne gáz az or­szágba, a jelenlegi készletszinttel az ország 4,5-5 hónapig kitartana. Az Eurostat nyilvántartása szerint ugyanakkor tavaly október és idén január között az ország jelenlegi, körülbelül 5 milliárd köbméteres készletszintjénél több, 5,4 milliárd köbméter gáz fogyott. Vagyis a tar­talék elvileg sem tartana ki négy hónapnál tovább. Ráadásul a hazai felhasználók a fűtési szezon végéig további mintegy 3,5 milliárd köbmé­tert égettek el. A kormányfő által hivatkozott barnaszénprogram - a tűzifaár-be­­fagyasztáshoz hasonlatos - részletei máig nem ismertek. MARNITZ ISTVÁN Kivonják a boltokból a Covid-teszteket FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A versenyhivatal ezért - a franciák gyakorlatát követve - azt javasolta a kormánynak, hogy átmenetileg há­rom hónapig tegye lehetővé a gyors­tesztek patikán kívüli megvásárlását, így lett hozzáférhető gyógyszerfor­galmazási engedéllyel rendelkező, összesen mintegy 800 drogériában, élelmiszerboltban, benzinkutakon. Az erről szóló kormányrendelet a vészhelyzet megszűnése után még három hónapig adott erre lehetősé­get. Ez jár le most. „Bár részletes utókövetés nem történt, de gyors internetes elem­zéseink alapján a GVH piacnyitási javaslatának köszönhetően 20-50 százalékig csökkent a gyorstesztek ára” - írta lapunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal saj­tóosztálya. Hozzátették: bár erede­tileg is meghatározott időtartamra javasolták a szélesebb körben tör­ténő árusítást, a GVH „konzultációt kezdeményezett a társhatóságokkal a kérdésről”. Lapunk azonban hiába kereste a Nemzeti Népegészségügyi Közpon­tot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), az érintettek nem rea­gáltak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig azzal hárította el érdeklődé­sünket, hogy a határidő lejártáig nem nyilatkozik. A DM drogériában hetente 3-5 ezer gyorsteszt fogyott - mondta Kanyó Roland, a DM PR- és mar­ketingvezetője. Hozzátette: a teszt fogyását befolyásolja, hogy mennyi­re vírusveszélyes az adott időszak. A tesztek iránti érdeklődés a nyáron is erős volt, és most - a termék kive­zetésekor is - felfutóban van. Az, hogy a GVH által tapasztalt árcsökkenés marad-e akkor is, ha csak a patikák forgalmazzák majd a teszteket, még nem tudni. Lapunk­nak Torma Tamás, a Magyar Gyógy­szerész Kamara alelnöke úgy vélte, miután a tavaszi ellátási nehézségek megszűntek, az árak lejjebb mentek, és kialakult egy stabil, kiszámítható piac, így nem valószínű, hogy jelen­tősen drágulnak a kizárólagos pa­tikai értékesítéssel a gyorstesztek. Mostanra erősebb az árverseny, és a tavaszinál jóval többen kínálnak ilyen terméket, azaz könnyebb be­szerezni, mint az év elején. Bár csaknem százféle gyorsteszt található az OGYÉI adatbázisában, a patikák jellemzően néhányat tarta­nak, a páciensek ugyanis nem adott márkát keresnek, hanem valamelyik mintavételi módhoz ragaszkodnak, így vagy az orrból, vagy a garatból, vagy köpetből dolgozó eszközt ke­resik. Megjegyezte: mivel ezek a termékek szabadárasak, így azt min­denki a beszerzési lehetőségeihez és a vásárlóközönsége pénztárcájához igazítja. DANDANNA Csaknem ezerrel szűkül azon helyek száma, ahol a lakosság könnyen hozzáférhet a koronavírus gyors kimutatását segítő eszközökhöz OO X <-O o NÉPSZAVA IO 2022. október 1., szombat 1 -3 Dupla mennyiség, fele ár „Csupán attól, hogy ismét csak gyógyszertárakban és gyógyá­­szatisegédeszköz-boltokban le­het forgalmazni antigén teszte­ket, nem fog emelkedni ezek ára" - írta lapunk kérdéseire a Háló­zatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. Az antigén tesztek­ből nagy lett a kínálat, több mint 20 különböző érhető el a patikák­ban. A termékek árát tekintve is nagy lett a szórás, vannak például 2000 forint alatti tesztek, de elér­hetők a több ezer forintba kerülők is. Adataik szerint idén több mint kétszer annyi antigén tesztet vá­sároltak gyógyszertáraikban az emberek, mint tavaly, míg a tesz­tek fogyasztói átlagára nagyjából a felére csökkent. Hangsúlyoz­ták azt is: minden olyan terméket, amely betegek gyógyulásához, egészségmegőrzéséhez szüksé­ges, csak gyógyszertárakban kel­lene forgalmazni. Ugyanis itt jut­hatnak hozzá a betegek azokhoz a fontos információkhoz, amelyeket csak egészségügyi szakemberek­től tudhatnak meg.

Next