Népszava, 2022. december (149. évfolyam, 280-305. szám)
2022-12-01 / 280. szám
REFLEKTOR________________________________________________________________________________________________ „Nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” KORMÁNYZAT Jelentős előrelépés, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet - emelte ki a brüsszeli döntést értékelve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a tegnapi kormányinfón. Hangoztatta: az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta. Arról kevesebbet beszélt, hogy a helyreállítási pénzek kifizetéséhez is további feltételeket szabott a bizottság. Navracsics Tibor értékelésében próbálta elvenni az élét a kemény brüsszeli döntésnek, amely 3000 milliárd forintot fagyasztana be. A miniszter szerint nem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó javaslatát. Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még „előttünk vannak”. Reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani. Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a Bizottság számára is világos lesz, hogy „nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” - fogalmazott. A kormányzat azt reméli, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, további 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év második felére elhárulhatnak az akadályok. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll, szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságot terjesztenek az országról. Gulyás újra Brüsszelre hárította annak felelősségét, hogy nem emelték meg eddig a tanárok bérét. Mint mondta, az állami költségvetésből „ilyen nehéz évben” 10 százalékos emelést garantálnak, de azt szeretnék, hogy januártól több mint 20 százalékkal növelhessék a pedagógusok bérét. „A Bizottságon múlik” - mondta Gulyás. NÉPSZAVA az oQ : Navracsics Tibor a pénz zárolása helyett a helyreállítási terv elfogadására helyezte a hangsúlyt Ellenzéki céltáblán Orbán DK: „Orbán Viktor és a fideszes korrupció több ezer milliárdos kárt okozott Magyarországnak ." Momentum: „Egy felelős kormány ekkora pofon után lemondana." MSZP: „Orbán Viktorék szégyene és felelőssége az, hogy továbbra is veszélyben van az uniós támogatások egy része." Párbeszéd: „Orbán politikája minden magyart megkárosít." LMP: „Az uniós támogatások járnak Magyarországnak, ez a büntetés az Orbán-kormány bő tízéves hintapolitikájának teljes kudarca Jobbik: „Orbán a termékeken túl az uniós pénzeket is befagyasztotta." 2022. decemberi., csütörtök I 3 ooGazdasági hatás: a piac egyelőre kivár PÉNZÜGY A pénz befagyasztása nem jelent azonnali forrásvesztést, így a döntés nem rengette meg a forintot, de a veszély nem múlt el: a visszatartott 3000 milliárd több, mint amennyit évente oktatásra költünk. PAPP ZSOLT Nem okozott földindulást a forintpiacon az Európai Bizottság (EB) bejelentése a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás felfüggesztéséről, az euró árfolyama egész nap 406 és 410 forint között ingadozott. A hazai deviza a bejelentés előtti percekben volt a legerősebb, onnan emelkedett az euró árfolyama 409 forint fölé, de hasonló ingadozásokat láthattunk az elmúlt napokban is. Vagyis az EB bejelentése rövid távon semleges hatású volt, hiszen a végleges forrásvesztést egyelőre elkerülte a magyar kormány, igaz belátható időn (bő fél éven) belül egyetlen eurócent sem érkezik sem a helyreállítási terv keretéből, sem a kohéziós alapokból, vagyis pozitív hír sem jött. A befektetők mára rendkívül óvatossá váltak a magyar gazdaságot érintő uniós és kormányzati bejelentésekkel kapcsolatban, így majd csak akkor várható érdemi változás a magyar gazdaság és a forint megítélésében, ha valódi lépések születnek. Vagyis kézzelfogható megállapodásig, de még inkább az első átutalások megérkeztéig nemigen várható érdemi forinterősödés. Egyes elemzők szerint, ha ezek a feltételek teljesülnek, úgy 2023-ban újra láthatunk 400 forint alatti euróárfolyamot. A pénzpiac csak az érem egyik oldala, másik a reálgazdaság: jól látható, hogy 2023-ban még a legoptimistább forgatókönyv szerint sem érkezik érdemi uniós támogatás. Ez egyrészt a most áttervezés alatt lévő 2023-as költségvetés szempontjából rossz hír, hisz ezekkel a pénzekkel éppen akkor nem számolhat a kormány, amikor a magyar gazdaság recesszióba kerülhet. Az uniós források minél gyorsabb lehívása segíthetné a gyors kilábalást is, ami megalapozhatná a 2024-2025-ös évek gazdasági növekedését. Az Európai Bizottság egyelőre 3000 milliárd forint folyósítását függesztette fel, ám ezen a téren nincs forrásvesztés, hisz ez a pénz a 2027-ig tartó uniós költségveté A 3000 milliárd forint jelenleg az éves nemzeti jövedelem (GDP) öt százaléka. si keres része, a pénzeket viszont 2029-ig kell lehívni, elkölteni, vagyis bőven lesz idő korrekcióra, arról nem is beszélve, hogy addig még országgyűlési választások is lesznek. A 3000 milliárd forint jelenleg az éves nemzeti jövedelem (GDP) öt százaléka, vagyis igen jelentős összeg, ami meghaladja az évente oktatásra (2400 milliárd), egészségügyre (2700 milliárd) fordított költségvetési kiadásokat is, de például nem éri el a nyugdíjkiadásokat, amire jövőre már 4900 milliárd forintot költ az állam. VÉTEL EUR ELADÁS VÉTEL USD A hazai deviza a brüsszeli bejelentés előtti percekben volt a legerősebb, onnan emelkedett az euró árfolyama 409 forint fölé Q> '<O inÖO Ha nincs jogállamiság, uniós pénz sincs KÜLFÖLDI VISSZHANG Főleg német nyelvterületen volt nagy visszhangja az Európai Bizottság javaslatának a Magyarországnak szánt pénzek visszatartásáról. Üdvözölte a döntést Annalena Baerbock német külügyminiszter. Mint a környezetvédők politikusa rámutatott, „a jogállamiság az európai demokrácia és az egységes piac gerince”. Ezért tette hozzá - „nagyon örülök, hogy az Európai Bizottság teljesítette a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos feladatát.” A német diplomácia vezetőjéhez hasonlóan elismeréssel fogadta a bizottsági döntést Daniel Freund európai parlamenti képviselő, a Zöldek EP-frakciójának tagja, s a magyar kormány nagy bírálója. Mint a Twitteren fogalmazott, az uniós tagállamokban évek óta tartó visszalépés tapasztalható a demokrácia területén. Most azonban „az Európai Bizottság végre él a legerősebb eszközével: az uniós pénzek befagyasztásával. Ez önmagában is történelmi jelentőségű” hangoztatta. Hozzátette azonban, hogy ez nem történt volna meg az Európai Parlament nyomásgyakorlása nélkül. Daniel Freund azt is megjegyezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan a magyar helyreállítási tervet, ám az uniós pénzek átutalására csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány teljesíti a „szuper mérföldköveket”. „Az üzenet világos: az uniós pénzeket tényleges reformokhoz kötik, nem üres ígéretekhez!” - hangoztatta. Konrad Stockmeier német közgazdász, a liberális FDP Bundestag képviselője is egyértelműen fogalmazott. Mint a Twitteren rámutatott, „ha nincs jogállamiság, akkor uniós pénz sincs. Jó, hogy az EU Bizottsága ragaszkodik a szabályok betartásához Magyarországgal szemben” - emelte ki. Stephan Ozsváth, az ARD televízió volt délkelet-európai tudósítója a kemény döntés kapcsán röviden megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnök „csak ezt a nyelvet érti”. A cseh politológus, politikai elemző, Jirí Pehe a bizottsági döntéssel kapcsolatban megjegyezte: „Zbynek Stanjura nehéz kihívás előtt áll”. Ezzel arra utalt, hogy a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) politikusának kell döntenie a pénzügyminiszterek jövő heti ülésén arról, hogy Csehország nevében támogatja-e a bizottsági előterjesztést, vagy Magyarország oldalára áll. A cseh hetilap, a Respekt cikkírója, Tomás Brolík úgy véli, mindezek után Orbán Viktornak a következő hetekben diplomáciai offenzívát kell indítania. „Ha hozzá akar jutni a pénzhez, több uniós tagállam támogatására is szüksége van. Csak Lengyelország voksa többé-kevésbé biztos - főleg azért, mert Varsót is hasonló fegyelmi eljárás fenyegeti. Nem lesz könnyű többet találni” véli a cikkíró, aki szerint Orbán az elmúlt három évben „sokat veszített európai hatalmából és befolyásából” elsősorban azért, mert elvesztette az Európai Néppárt támogatását. „Valós az a lehetőség, hogy a tagállamok nem hagyják jóvá a Magyarországnak szánt pénzt, és nyílt háború tör ki az Unió és a magyar miniszterelnök között. Ez mindenki számára új helyzet lesz” - írta a szerző. „A közeljövőben az EU-nak rögtönzött (azaz lassabb és költségesebb) jogi megoldásokat kellene keresnie Magyarország vétóinak megkerülésére” - tette hozzá. Az AFP hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutatott, „kíváncsian várjuk a további fejleményeket, különösen azért, mert Magyarországnak jelentős eszközök állnak rendelkezésére, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra”. RÓNAY TAMÁS <2oOn= m <ÖO Annalena Baerbock német külügyminiszter nagyon örül, hogy az Európai Bizottság teljesítette a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos feladatát