Népszava, 2022. december (149. évfolyam, 280-305. szám)

2022-12-01 / 280. szám

REFLEKTOR________________________________________________________________________________________________ „Nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” KORMÁNYZAT Jelentős előrelé­pés, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehe­tővé tevő magyar tervet - emelte ki a brüsszeli döntést értékelve Navra­csics Tibor területfejlesztési minisz­ter a tegnapi kormányinfón. Hangoz­tatta: az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a leg­magasabb osztályzatot kapta. Arról kevesebbet beszélt, hogy a helyreál­lítási pénzek kifizetéséhez is további feltételeket szabott a bizottság. Navracsics Tibor értékelésében próbálta elvenni az élét a kemény brüsszeli döntésnek, amely 3000 milliárd forintot fagyasztana be. A miniszter szerint nem jelent újdon­ságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó ja­vaslatát. Értékelése szerint ez rész­ben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépí­tési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még „előttünk vannak”. Reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Eu­rópai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani.­­ Ha az ország tovább halad a programja végrehaj­tásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a Bizottság számára is világos lesz, hogy „nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyog­ni” - fogalmazott. A kormányzat azt reméli, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, to­vábbi 1000 milliárd elől pedig várha­tóan az év második felére elhárulhat­nak az akadályok. Gulyás Gergely, a Miniszterel­nökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság az Európai Parla­ment (EP) nyomása alatt áll, szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságot terjesztenek az országról. Gulyás újra Brüsszelre hárította annak felelősségét, hogy nem emelték meg eddig a tanárok bé­rét. Mint mondta, az állami költség­­vetésből „ilyen nehéz évben” 10 szá­zalékos emelést garantálnak, de azt szeretnék, hogy januártól több mint 20 százalékkal növelhessék a pedagó­gusok bérét. „A Bizottságon múlik” - mondta Gulyás. NÉPSZAVA az oQ : Navracsics Tibor a pénz zárolása helyett a helyreállítási terv elfoga­dására helyezte a hangsúlyt Ellenzéki céltáblán Orbán DK: „Orbán Viktor és a fideszes korrupció több ezer milliárdos kárt okozott Magyarországnak ." Momentum: „Egy felelős kor­mány ekkora pofon után lemon­dana." MSZP: „Orbán Viktorék szégye­ne és felelőssége az, hogy to­vábbra is veszélyben van az uniós támogatások egy része." Párbeszéd: „Orbán politikája minden magyart megkárosít." LMP: „Az uniós támogatások járnak Magyarországnak, ez a büntetés az Orbán-kormány bő tízéves hintapolitikájának teljes kudarca Jobbik: „Orbán a termékeken túl az uniós pénzeket is befagyasz­totta." 2022. decemberi., csütörtök I 3 o­oGazdasági hatás: a piac egyelőre kivár PÉNZÜGY A pénz befagyasztása nem jelent azonnali forrásvesztést, így a döntés nem rengette meg a forintot, de a veszély nem múlt el: a visszatartott 3000 milliárd több, mint amennyit évente oktatásra költünk. PAPP ZSOLT Nem okozott földindulást a forint­piacon az Európai Bizottság (EB) bejelentése a 3000 milliárd forint­nyi uniós forrás felfüggesztéséről, az euró árfolyama egész nap 406 és 410 forint között ingadozott. A hazai deviza a bejelentés előtti per­cekben volt a legerősebb, onnan emelkedett az euró árfolyama 409 forint fölé, de hasonló ingadozáso­kat láthattunk az elmúlt napokban is. Vagyis az EB bejelentése rövid távon semleges hatású volt, hiszen a végleges forrásvesztést egyelőre elkerülte a magyar kormány, igaz belátható időn (bő fél éven) belül egyetlen eurócent sem érkezik sem a helyreállítási terv keretéből, sem a kohéziós alapokból, vagyis pozi­tív hír sem jött. A befektetők mára rendkívül óvatossá váltak a magyar gazda­ságot érintő uniós és kormányzati bejelentésekkel kapcsolatban, így majd csak akkor várható érdemi változás a magyar gazdaság és a fo­rint megítélésében, ha valódi lépé­sek születnek. Vagyis kézzelfogha­tó megállapodásig, de még inkább az első átutalások megérkeztéig nemigen várható érdemi forint­­erősödés. Egyes elemzők szerint, ha ezek a feltételek teljesülnek, úgy 2023-ban újra láthatunk 400 fo­rint alatti euróárfolyamot. A pénzpiac csak az érem egyik oldala, másik a reálgazdaság: jól látható, hogy 2023-ban még a leg­optimistább forgatókönyv szerint sem érkezik érdemi uniós támo­gatás. Ez egyrészt a most átterve­zés alatt lévő 2023-as költségve­tés szempontjából rossz hír, hisz ezekkel a pénzekkel éppen akkor nem számolhat a kormány, ami­kor a magyar gazdaság recesszióba kerülhet. Az uniós források minél gyorsabb lehívása segíthetné a gyors kilábalást is, ami megalapoz­hatná a 2024-2025-ös évek gazda­sági növekedését. Az Európai Bizottság egyelőre 3000 milliárd forint folyósítását függesztette fel, ám ezen a téren nincs forrásvesztés, hisz ez a pénz a 2027-ig tartó uniós költségveté­ A 3000 mil­liárd forint jelenleg az éves nemzeti jövedelem (GDP) öt százaléka. si keres része, a pénzeket viszont 2029-ig kell lehívni, elkölteni, vagyis bőven lesz idő korrekcióra, arról nem is beszélve, hogy addig még országgyűlési választások is lesznek. A 3000 milliárd forint je­lenleg az éves nemzeti jövedelem (GDP) öt százaléka, vagyis igen je­lentős összeg, ami meghaladja az évente oktatásra (2400 milliárd), egészségügyre (2700 milliárd) for­dított költségvetési kiadásokat is, de például nem éri el a nyugdíjki­adásokat, amire jövőre már 4900 milliárd forintot költ az állam. VÉTEL EUR ELADÁS VÉTEL USD A hazai deviza a brüsszeli be­jelentés előtti percekben volt a legerő­sebb, onnan emelkedett az euró árfolya­ma 409 forint fölé Q> '<O inÖO Ha nincs jogállamiság, uniós pénz sincs KÜLFÖLDI VISSZHANG Főleg német nyelvterületen volt nagy visszhangja az Európai Bizottság ja­vaslatának a Magyarországnak szánt pénzek visszatartásáról. Üdvözölte a döntést Annalena Baerbock német külügyminiszter. Mint a környe­zetvédők politikusa rámutatott, „a jogállamiság az európai demokrácia és az egységes piac gerince”. Ezért tette hozzá - „nagyon örülök, hogy az Európai Bizottság teljesítette a jogállamisági mechanizmussal kap­csolatos feladatát.” A német diplomácia vezetőjéhez hasonlóan elismeréssel fogadta a bizottsági döntést Daniel Freund európai parlamenti képviselő, a Zöldek EP-frakciójának tagja, s a magyar kormány nagy bírálója. Mint a Twitteren fogalmazott, az uniós tagállamokban évek óta tartó visszalépés tapasztalható a demok­rácia területén. Most azonban „az Európai Bizottság végre él a legerő­sebb eszközével: az uniós pénzek befagyasztásával. Ez önmagában is történelmi jelentőségű” hangoz­tatta. Hozzátette azonban, hogy ez nem történt volna meg az Európai Parlament nyomásgyakorlása nél­kül. Daniel Freund azt is megje­gyezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan a magyar helyre­állítási tervet, ám az uniós pénzek átutalására csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány teljesíti a „szuper mérföldköveket”. „Az üze­net világos: az uniós pénzeket tény­leges reformokhoz kötik, nem üres ígéretekhez!” - hangoztatta. Konrad Stockmeier német köz­gazdász, a liberális FDP Bundes­­tag­ képviselője is egyértelműen fogalmazott. Mint a Twitteren rá­mutatott, „ha nincs jogállamiság, akkor uniós pénz sincs. Jó, hogy az EU Bizottsága ragaszkodik a szabá­lyok betartásához Magyarország­gal szemben” - emelte ki. Stephan Ozsváth, az ARD televízió volt dél­kelet-európai tudósítója a kemény döntés kapcsán röviden megjegyez­te: Orbán Viktor miniszterelnök „csak ezt a nyelvet érti”. A cseh politológus, politikai elemző, Jirí Pehe a bizottsági dön­téssel kapcsolatban megjegyezte: „Zbynek Stanjura nehéz kihívás előtt áll”. Ezzel arra utalt, hogy a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) politikusának kell döntenie a pénz­ügyminiszterek jövő heti ülésén arról, hogy Csehország nevében támogatja-e a bizottsági előterjesz­tést, vagy Magyarország oldalára áll. A cseh hetilap, a Respekt cikkíró­ja, Tomás Brolík úgy véli, mindezek után Orbán Viktornak a következő hetekben diplomáciai offenzívát kell indítania. „Ha hozzá akar jutni a pénzhez, több uniós tagállam tá­mogatására is szüksége van. Csak Lengyelország voksa többé-kevésbé biztos - főleg azért, mert Varsót is hasonló fegyelmi eljárás fenyegeti. Nem lesz könnyű többet találni” véli a cikkíró, aki szerint Orbán az elmúlt három évben „sokat veszített európai hatalmából és befolyásából” elsősorban azért, mert elvesztette az Európai Néppárt támogatását. „Va­lós az a lehetőség, hogy a tagállamok nem hagyj­ák j­óvá a Magyarországnak szánt pénzt, és nyílt háború tör ki az Unió és a magyar miniszterelnök kö­zött. Ez mindenki számára új helyzet lesz” - írta a szerző. „A közeljövőben az EU-nak rögtönzött (azaz lassabb és költségesebb) jogi megoldásokat kellene keresnie Magyarország vé­tóinak megkerülésére” - tette hozzá. Az AFP hírügynökség ezzel kap­csolatban rámutatott, „kíváncsian várjuk a további fejleményeket, különösen azért, mert Magyaror­szágnak jelentős eszközök állnak rendelkezésére, hogy nyomást gya­koroljon az EU-ra”. RÓNAY TAMÁS <2oOn= m <ÖO Annalena Baerbock német kül­ügyminiszter nagyon örül, hogy az Európai Bizottság teljesítette a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos feladatát

Next