Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)

2023-01-02 / 1. szám

2 I __________________________________________________REFLEKTOR Zágráb is megelőzött minket FINIS Január 1-jén befejezte az uniós integrációt Horvátország, Magyarországot is lehagyva, mert déli szomszédunk nemcsak a schengeni, hanem az euróövezethez is csatlakozott. RÓNAY TAMÁS Hatalmas erőfeszítéseket tett a hor­­vát politikai vezetés azért, hogy az országban hivatalos fizetőeszköz le­gyen a közös európai valuta, és vég­re a schengeni övezethez tartozzon, fél esztendő híján tíz évvel az ország uniós csatlakozása után. Egyúttal nagy kő esett le a zágrábi vezetés szívéről azzal, hogy decemberben Brüsszel zöld utat adott a horvátok schengeni integrációjának, miután a Romániát és Bulgáriát visszatartó Ausztria az elé nem gördített aka­dályt, hogy Horvátország tagja le­gyen az Unió belső határainak átjár­hatóságát biztosító övezetnek. A kivételezés okáról több elmélet született. Karl Nehammer elsősor­ban a belpolitikai érdekeket tartotta szem előtt, amikor nemet mondott Bukarest és Szófia schengeni öve­zethez való csatlakozásához, mivel az osztrák kancellár kétségbeesett pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) katasztrofális közvélemény-kutatá­si eredményei miatt, és attól tartott, ha minden további nélkül hozzájárul a schengeni határok kibővítéséhez, tovább esik az ÖVP népszerűsége, és még inkább megerősödik a több fel­mérésben is vezető szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (ÖVP). Az osztrák közvélemény is erősen bőví­tésellenes volt, Horvátország schen­geni integrációja azonban kivételt képezett, hiszen a horvát tengerpart az osztrák turisták körében is nép­szerű célpont. Zágráb a hírek szerint nyomást gyakorolt a színfalak mö­gött Ausztriára, megfenyegette Bé­cset, ha nemet mond Horvátország schengeni csatlakozására is, akkor megakadályozza az osztrák cégek további befektetéseit az országban. Komoly harc dúlt tehát a háttérben. Mindenesetre Horvátország jog­gal ünnepelhet, hiszen állampol­gárait mostantól nem ellenőrzik a szlovén és a magyar határon. Amint Davor Bozinovic belügyminiszter fogalmazott, polgáraik végre belép­hetnek „a világ legnagyobb szabad mozgási zónájába”. „Horvátország bebizonyította, méltán tagja az EU- nak, és képes a schengeni csatlako­zás minden feltételét teljesíteni.” A schengeni csatlakozásnak ko­moly geopolitikai jelentősége is van, hiszen Zágráb szerepe még inkább felértékelődik a többi volt jugoszláv tagköztársasággal szemben, aminek gazdasági előnyei is lesznek. A közös valutával és a határon vá­rakozás nélkül való átkeléssel Hor­vátország „104 év után visszatér a nyugati civilizációhoz, amelyhez ele­ve tartozik” - írta eufórikusan az In­­dex.hr internetes portál, amely meg­jegyezte: Horvátország ezzel „végső búcsút” vett a Balkántól. Meglehetősen göröngyös út veze­tett el idáig Zágráb szempontjából. A kilencvenes évek háborúi során az országnak meg kellett harcolnia a függetlenségért, de közben inkább csak távolodott az európai eszmei­ségtől a néhai elnök, Franjo Tudj­­man nacionalista és önkényes or­­száglása alatt. Nehezen is szabadult meg a múlt béklyóitól. A nehézsége­ket tetézte a 2008-2009-es gazdasá­gi világválság, amely rendkívüli ne­hézségeket jelentett Zágráb számára is. A nehéz kezdés ellenére azonban majdnem egy évtizeddel az EU-hoz való csatlakozás után Horvátország végre jobban megtalálja helyét a közösségben. Zdenko Lucic zágrábi külügyi államtitkár a Die Pressének elismerte, hogy a kilencvenes évek, A naciona­lizmus nem tűnt el, pedig Andrej Plen­­kovic minisz­terelnöknek elévülhetet­len érdemei vannak abban, hogy pártját, a HD- t a centrum felé kormányozza, valamint a 2000-es évek végének negatív hatásai még a 2013-as uniós csatlakozás után is sokáig hatottak az országra. „Ám a széljárás megvál­tozott: minden, amit Horvátország az uniós integráció érdekében tett, meghozta gyümölcsét” - fejtette ki. Bár a horvát közvélemény komoly áttörést várt az uniós integráció­tól, sokan eleinte inkább csalódást éreztek. Az EU többi államában sem sikerült jelentősen javítani az or­szágról kialakult képen. Az EU-ban Horvátországot „az elszalasztott le­hetőségek államaként” és „Európa új problémás gyermekeként” emle­gették, egyebek mellett a kirobbant korrupciós ügyek miatt. Ráadásul a csatlakozást követő első két évet igencsak megszenvedték a horvátok, mert a GDP csökkenésnek indult. Sőt 2017-re egyenesen drámai lett a helyzet, az egy főre jutó bruttó nem­zeti termék tekintetében ekkor már Bukarest is megelőzte őket, és Bul­gária után a második legszegényebb uniós tagállam lett. Sokat nyomott a latban, hogy Horvátországból százezrek keres­tek külföldön munkát, így a lakos­ság száma jelentősen megcsappant. 2018-ban Kolinda Grabar-Kitarovic elnök úgy foglalt állást, hogy a demo­gráfiai problémák elhanyagolása mi­att összeomlás fenyegeti a nyugdíj-, a munka- és az egészségügyi rend­szert. A 2021-es népszámlálás sze­rint a lakosság lélekszáma az 1991-es függetlenség óta csaknem ötödével, 4,7 millióról 3,87 millióra csökkent. Az emberek „a kenyérkeresés, a korrupció és a klientelizmus miatt” távoznak - kommentált keserűen a Slobodna Dalmacija című lap. „Azért mennek el, mert amit 1991-ben ígér­tek a politikusok, az valahogy sosem jött el” - hangoztatta a lap. Valójában a háború régi árnyai, de a „sógorko­­maság” és a régi beidegződések is nehezítik az előrehaladást. Az elvándorlás máig nem ért vé­get. Mint a Vecernji List 2022 elején egy a 18-30 év közöttiek körében végzett felmérés alapján írta: a fia­talok mintegy fele fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Azok, akik maradnának, Horvátország szépsé­gét és a hazaszeretetet jelölték meg visszatartó erőként, a kivándorolni szándékozókat pedig a korrupció és az őket zaklató tömeges turizmus zavarja. A politikai életben is számos ne­hézség maradt. A nacionalizmus nem tűnt el, pedig Andrej Plenkovic miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy pártját, a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) a centrum felé kormányozza. Ám a szélsőjobb retorikáját átvette az egykori szociáldemokrata minisz­terelnök, Zoran Milanovic jelenlegi elnök, továbbá a centristaként in­dult párt, a Most, azaz Híd. Minde­mellett az is tagadhatatlan, hogy az ultraj­obboldali veteránszövetségek szintén állandó politikai tényezők­nek számítanak. A 2019-es földren­gések és a 2020-2021-es pandémia következményeinek kezelésére nyújtott uniós helyreállítási alap ré­vén azonban jelentősen csökkent az euroszkeptikus pártok mozgástere. Gazdasági szempontból Horvát­ország, amely GDP-jének mintegy ötödét a turizmus adja, a járvány okozta 2020-as visszaesés után a fellendülés útjára lépett. Olyannyi­ra, hogy 2021-ben 10,2 százalékos gazdasági növekedésével az egyik legjobb eredményt érte el az egész EU-n belül, de még a válságok sújtot­ta 2022-es esztendőre is 5,9 százalé­kos bővülést jósolnak neki. A 2,8 szá­zalékos költségvetési hiány és a 70,2 százalékos államadósság mellett Horvátország jobban felkészültnek tűnik az euróövezetre, mint néhány régebbi euróövezeti tag. Lucic külügyminiszter-helyettes meg van győződve arról, hogy Schen­gen nemcsak a turisták érkezését, hanem az árucserét is megkönnyíti. Az euró bevezetése miatt Horvát­ország ráadásul érdekesebbé válik a befektetők számára is. Egyúttal azt remélik, hogy elindulnak hazafelé mindazok a honfitársak, akik a jobb megélhetés reményében eddig kül­földön próbáltak szerencsét. Von der Leyen bizottsági el­nökkel együtt ünnepelték a horvát veze­tők vasárnap a jelentős előrelépést 5,9 százalék Az idei évre ekkora GDP- növekedést jósolnak Horvátországnak wI C £ 2 < <uz Q <Öo Ellenőrzés nélkül a magyar határon is Horvátországnak a schengeni övezethez csatlakozá­sával vasárnaptól a horvát-magyar határátkelőket is ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók - jelentet­te be Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter a Letenye-Muracsány átkelőn szombat éjjel tartott ünnepségen. Az eseményen nem volt ott ma­gyar hivatali partnere, Szijjártó Péter. Helyette Cseres­nyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes képvi­selője mondott beszédet. Tartanak is az eurótól, de örülnek is neki INTEGRÁCIÓ Január 1-jétől Hor­vátország lett az euróövezet 20. tagja, nyolc évvel a legutóbb belépő Litvánia után. Az ország a nyár ele­jén hivatalosan is zöld utat kapott arra, hogy bevezesse a közös európai valutát. A 2016 óta hatalmon lévő Andrej Plenkovic kormányfő poli­tikájának egyik sarokköve volt ez. „Azon vagyunk, hogy a legfejlettebb európai országok körébe kerüljünk” - hangoztatta. Mintegy 640 millió, többnyire helyben készült érmét és 346 millió, más tagállamoktól „kölcsönzött” eu­­róbankj­egyet helyeznek forgalomba. A lakosság többsége helyesli a vál­tozást, bár sokan tartanak az árak emelkedésétől. „Nem mintha a hor­vátok most látnák először az eurót” - mondta Boris Vujcic, a Horvát Nem­zeti Bank elnöke a Le Figarónak. Valójában nagyon is hozzászoktak a valutákkal való zsonglőrködéshez. Eddigi nemzeti valutájukat, a kunát 1995-ban vezették be a jugoszláv, majd a horvát dinár utódaként. A jugoszláviai gazdasági insta­bilitás és a polgárháború idején a horvátok a megtakarításaikat né­met márkára váltották át. Ennek megszűnte után azonban az euró „vette át a hatalmat”. A bankbetétek háromnegyede, az összes hitel fele, de az olyan nagy értékű vásárlások is, mint a lakás- vagy autóvétel, már az európai valutában történtek. A bankszektort olasz és osztrák sze­replők uralják. Az összes kereskede­lem több mint fele az euróövezettel folyik, és az országba látogató turis­ták 70 százaléka onnan érkezik. Az egy euróért 7,53450 kunában megál­lapított átváltási árfolyam már eddig is komoly fejtörést jelentett a helyi­eknek. A szeptemberben bevezetett kettős ármegjelenítés 2023 végéig marad érvényben. Az amúgy jelentéktelen Szuvere­­nista Párt népszavazást követelt az euró bevezetéséről. Vezetőjük, Ma­riján Pavlicek figyelmeztette honfi­társait, hogy „visszasírják majd a kunát”. Szerinte az ukrajnai háború közepette, amely miatt az infláció 13,5 százalékra nőtt, ez további ve­szélyt jelent a vásárlóerőre. Más országokban az euróra való átállás során az áremelkedés 0,2 és 0,4 százalék között maradt. A horvát vállalatok etikai chartában kötelez­ték el magukat arra, hogy nem hasz­nálják ki az átállást a haszonszer­zésre. R.T. A horvátok nagy értékű vásárlásai­nak zöme eddig is euróban történt .<in<:<< zo . öo

Next