Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)
2023-01-02 / 1. szám
2 I __________________________________________________REFLEKTOR Zágráb is megelőzött minket FINIS Január 1-jén befejezte az uniós integrációt Horvátország, Magyarországot is lehagyva, mert déli szomszédunk nemcsak a schengeni, hanem az euróövezethez is csatlakozott. RÓNAY TAMÁS Hatalmas erőfeszítéseket tett a horvát politikai vezetés azért, hogy az országban hivatalos fizetőeszköz legyen a közös európai valuta, és végre a schengeni övezethez tartozzon, fél esztendő híján tíz évvel az ország uniós csatlakozása után. Egyúttal nagy kő esett le a zágrábi vezetés szívéről azzal, hogy decemberben Brüsszel zöld utat adott a horvátok schengeni integrációjának, miután a Romániát és Bulgáriát visszatartó Ausztria az elé nem gördített akadályt, hogy Horvátország tagja legyen az Unió belső határainak átjárhatóságát biztosító övezetnek. A kivételezés okáról több elmélet született. Karl Nehammer elsősorban a belpolitikai érdekeket tartotta szem előtt, amikor nemet mondott Bukarest és Szófia schengeni övezethez való csatlakozásához, mivel az osztrák kancellár kétségbeesett pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) katasztrofális közvélemény-kutatási eredményei miatt, és attól tartott, ha minden további nélkül hozzájárul a schengeni határok kibővítéséhez, tovább esik az ÖVP népszerűsége, és még inkább megerősödik a több felmérésben is vezető szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (ÖVP). Az osztrák közvélemény is erősen bővítésellenes volt, Horvátország schengeni integrációja azonban kivételt képezett, hiszen a horvát tengerpart az osztrák turisták körében is népszerű célpont. Zágráb a hírek szerint nyomást gyakorolt a színfalak mögött Ausztriára, megfenyegette Bécset, ha nemet mond Horvátország schengeni csatlakozására is, akkor megakadályozza az osztrák cégek további befektetéseit az országban. Komoly harc dúlt tehát a háttérben. Mindenesetre Horvátország joggal ünnepelhet, hiszen állampolgárait mostantól nem ellenőrzik a szlovén és a magyar határon. Amint Davor Bozinovic belügyminiszter fogalmazott, polgáraik végre beléphetnek „a világ legnagyobb szabad mozgási zónájába”. „Horvátország bebizonyította, méltán tagja az EU- nak, és képes a schengeni csatlakozás minden feltételét teljesíteni.” A schengeni csatlakozásnak komoly geopolitikai jelentősége is van, hiszen Zágráb szerepe még inkább felértékelődik a többi volt jugoszláv tagköztársasággal szemben, aminek gazdasági előnyei is lesznek. A közös valutával és a határon várakozás nélkül való átkeléssel Horvátország „104 év után visszatér a nyugati civilizációhoz, amelyhez eleve tartozik” - írta eufórikusan az Index.hr internetes portál, amely megjegyezte: Horvátország ezzel „végső búcsút” vett a Balkántól. Meglehetősen göröngyös út vezetett el idáig Zágráb szempontjából. A kilencvenes évek háborúi során az országnak meg kellett harcolnia a függetlenségért, de közben inkább csak távolodott az európai eszmeiségtől a néhai elnök, Franjo Tudjman nacionalista és önkényes országlása alatt. Nehezen is szabadult meg a múlt béklyóitól. A nehézségeket tetézte a 2008-2009-es gazdasági világválság, amely rendkívüli nehézségeket jelentett Zágráb számára is. A nehéz kezdés ellenére azonban majdnem egy évtizeddel az EU-hoz való csatlakozás után Horvátország végre jobban megtalálja helyét a közösségben. Zdenko Lucic zágrábi külügyi államtitkár a Die Pressének elismerte, hogy a kilencvenes évek, A nacionalizmus nem tűnt el, pedig Andrej Plenkovic miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy pártját, a HD- t a centrum felé kormányozza, valamint a 2000-es évek végének negatív hatásai még a 2013-as uniós csatlakozás után is sokáig hatottak az országra. „Ám a széljárás megváltozott: minden, amit Horvátország az uniós integráció érdekében tett, meghozta gyümölcsét” - fejtette ki. Bár a horvát közvélemény komoly áttörést várt az uniós integrációtól, sokan eleinte inkább csalódást éreztek. Az EU többi államában sem sikerült jelentősen javítani az országról kialakult képen. Az EU-ban Horvátországot „az elszalasztott lehetőségek államaként” és „Európa új problémás gyermekeként” emlegették, egyebek mellett a kirobbant korrupciós ügyek miatt. Ráadásul a csatlakozást követő első két évet igencsak megszenvedték a horvátok, mert a GDP csökkenésnek indult. Sőt 2017-re egyenesen drámai lett a helyzet, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében ekkor már Bukarest is megelőzte őket, és Bulgária után a második legszegényebb uniós tagállam lett. Sokat nyomott a latban, hogy Horvátországból százezrek kerestek külföldön munkát, így a lakosság száma jelentősen megcsappant. 2018-ban Kolinda Grabar-Kitarovic elnök úgy foglalt állást, hogy a demográfiai problémák elhanyagolása miatt összeomlás fenyegeti a nyugdíj-, a munka- és az egészségügyi rendszert. A 2021-es népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma az 1991-es függetlenség óta csaknem ötödével, 4,7 millióról 3,87 millióra csökkent. Az emberek „a kenyérkeresés, a korrupció és a klientelizmus miatt” távoznak - kommentált keserűen a Slobodna Dalmacija című lap. „Azért mennek el, mert amit 1991-ben ígértek a politikusok, az valahogy sosem jött el” - hangoztatta a lap. Valójában a háború régi árnyai, de a „sógorkomaság” és a régi beidegződések is nehezítik az előrehaladást. Az elvándorlás máig nem ért véget. Mint a Vecernji List 2022 elején egy a 18-30 év közöttiek körében végzett felmérés alapján írta: a fiatalok mintegy fele fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Azok, akik maradnának, Horvátország szépségét és a hazaszeretetet jelölték meg visszatartó erőként, a kivándorolni szándékozókat pedig a korrupció és az őket zaklató tömeges turizmus zavarja. A politikai életben is számos nehézség maradt. A nacionalizmus nem tűnt el, pedig Andrej Plenkovic miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy pártját, a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) a centrum felé kormányozza. Ám a szélsőjobb retorikáját átvette az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Milanovic jelenlegi elnök, továbbá a centristaként indult párt, a Most, azaz Híd. Mindemellett az is tagadhatatlan, hogy az ultrajobboldali veteránszövetségek szintén állandó politikai tényezőknek számítanak. A 2019-es földrengések és a 2020-2021-es pandémia következményeinek kezelésére nyújtott uniós helyreállítási alap révén azonban jelentősen csökkent az euroszkeptikus pártok mozgástere. Gazdasági szempontból Horvátország, amely GDP-jének mintegy ötödét a turizmus adja, a járvány okozta 2020-as visszaesés után a fellendülés útjára lépett. Olyannyira, hogy 2021-ben 10,2 százalékos gazdasági növekedésével az egyik legjobb eredményt érte el az egész EU-n belül, de még a válságok sújtotta 2022-es esztendőre is 5,9 százalékos bővülést jósolnak neki. A 2,8 százalékos költségvetési hiány és a 70,2 százalékos államadósság mellett Horvátország jobban felkészültnek tűnik az euróövezetre, mint néhány régebbi euróövezeti tag. Lucic külügyminiszter-helyettes meg van győződve arról, hogy Schengen nemcsak a turisták érkezését, hanem az árucserét is megkönnyíti. Az euró bevezetése miatt Horvátország ráadásul érdekesebbé válik a befektetők számára is. Egyúttal azt remélik, hogy elindulnak hazafelé mindazok a honfitársak, akik a jobb megélhetés reményében eddig külföldön próbáltak szerencsét. Von der Leyen bizottsági elnökkel együtt ünnepelték a horvát vezetők vasárnap a jelentős előrelépést 5,9 százalék Az idei évre ekkora GDP- növekedést jósolnak Horvátországnak wI C £ 2 < <uz Q <Öo Ellenőrzés nélkül a magyar határon is Horvátországnak a schengeni övezethez csatlakozásával vasárnaptól a horvát-magyar határátkelőket is ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók - jelentette be Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter a Letenye-Muracsány átkelőn szombat éjjel tartott ünnepségen. Az eseményen nem volt ott magyar hivatali partnere, Szijjártó Péter. Helyette Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes képviselője mondott beszédet. Tartanak is az eurótól, de örülnek is neki INTEGRÁCIÓ Január 1-jétől Horvátország lett az euróövezet 20. tagja, nyolc évvel a legutóbb belépő Litvánia után. Az ország a nyár elején hivatalosan is zöld utat kapott arra, hogy bevezesse a közös európai valutát. A 2016 óta hatalmon lévő Andrej Plenkovic kormányfő politikájának egyik sarokköve volt ez. „Azon vagyunk, hogy a legfejlettebb európai országok körébe kerüljünk” - hangoztatta. Mintegy 640 millió, többnyire helyben készült érmét és 346 millió, más tagállamoktól „kölcsönzött” euróbankjegyet helyeznek forgalomba. A lakosság többsége helyesli a változást, bár sokan tartanak az árak emelkedésétől. „Nem mintha a horvátok most látnák először az eurót” - mondta Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke a Le Figarónak. Valójában nagyon is hozzászoktak a valutákkal való zsonglőrködéshez. Eddigi nemzeti valutájukat, a kunát 1995-ban vezették be a jugoszláv, majd a horvát dinár utódaként. A jugoszláviai gazdasági instabilitás és a polgárháború idején a horvátok a megtakarításaikat német márkára váltották át. Ennek megszűnte után azonban az euró „vette át a hatalmat”. A bankbetétek háromnegyede, az összes hitel fele, de az olyan nagy értékű vásárlások is, mint a lakás- vagy autóvétel, már az európai valutában történtek. A bankszektort olasz és osztrák szereplők uralják. Az összes kereskedelem több mint fele az euróövezettel folyik, és az országba látogató turisták 70 százaléka onnan érkezik. Az egy euróért 7,53450 kunában megállapított átváltási árfolyam már eddig is komoly fejtörést jelentett a helyieknek. A szeptemberben bevezetett kettős ármegjelenítés 2023 végéig marad érvényben. Az amúgy jelentéktelen Szuverenista Párt népszavazást követelt az euró bevezetéséről. Vezetőjük, Mariján Pavlicek figyelmeztette honfitársait, hogy „visszasírják majd a kunát”. Szerinte az ukrajnai háború közepette, amely miatt az infláció 13,5 százalékra nőtt, ez további veszélyt jelent a vásárlóerőre. Más országokban az euróra való átállás során az áremelkedés 0,2 és 0,4 százalék között maradt. A horvát vállalatok etikai chartában kötelezték el magukat arra, hogy nem használják ki az átállást a haszonszerzésre. R.T. A horvátok nagy értékű vásárlásainak zöme eddig is euróban történt .<in<:<< zo . öo