Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)
2023-03-20 / 66. szám
41 NÉPSZAVA DC I un In I 2023. március 20., hétfő DLLrULU Eddig nem sok nyoma van az új hatóságnak KORRUPCIÓ Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt - immáron sokadszor feltett - kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon? Az IH elnöke, Biró Ferenc decemberben az ATV Egyenes beszédben - a riporter unszolására - annyit mondott, hogy Farkas Flórián ügyében „meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni”. Az IH azóta sem reagált lapunknak, hogy ténylegesen megkeresték-e a vádhatóságot a „Híd a munka világába” program visszaélései ügyében? Mint arról korábban beszámoltunk, a Farkas Flórián fideszes exképviselő nevéhez fűződő programról korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte, hogy súlyos visszaélések történtek, és felmondták az uniós támogatási szerződést. Az ügyben Hadházy Ákos független képviselő 2015-ben feljelentést tett, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly decemberben „bizonyítottság hiánya miatt” megszüntette a nyomozást az ügyben. A IH-t azután hozta létre a kormánytöbbség, hogy az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországnak szánt uniós források jelentős részét a rendszerszintű korrupció kockázata miatt. Ennek mértékéről sokat elárul, hogy a Transparency International (TI) korrupciós indexe szerint immár Magyarország az EU Négy hónapja működnek, mégsem árulják el, hogy indítottak-e egyáltalán vizsgálati eljárást vagy kezdeményezték-e más szerv eljárását. legkorruptabb országa. A brüsszeli alkudozásokból egyelőre annyit tudni, hogy a magyar kormánynak végül sikerült elérnie, hogy Brüsszel ne követelje ki az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. „Cserébe” született meg az a megoldás, hogy a kabinet hozzon létre egy „független” korrupcióellenes testületet. Az IH története azonban eléggé sajátosan alakult: eleve annak az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak a farvizén jött létre, amelyet 2010-ben pontosan ugyanabból a célból - az EU-s források fosztogatásának a megakadályozására - hozták létre, ám lényegében végigasszisztálta az Unióban párját ritkító méretű itteni visszaéléseket. A korrupcióellenes hatóságról annyit tudni, hogy folyamatosan toborozza a kollégáit, és mint Biró fogalmazott a Bloombergnek: „elitcsapat épül”. Az elnök arról is beszélt: „nem szabad egyenlőségjelet tenni a kormány és a korrupció között”, továbbá szerinte „nem Orbán rendszere a korrupt, hanem az emberek”. BATKA ZOLTÁN , Biró Ferenc, az IH elnöke. Nem rukkoltak elő semmivel LAPSZÉL Akció Szíjj László luxusjachtjánál Extraprofitadó feliratú táblával fotózkodott a Párbeszéd egyik aktivistája Szíjj László 10 milliárd forintos luxusjachtja előtt a horvátországi Rijeka kikötőjében. „Itt a tavasz, lassan kihajóznak a fideszes oligarchák luxusjachtjai” - számolt be közleményében a Párbeszéd. Még 2021 nyarán került Szíjj László milliárdos üzletember máltai offshore cégének tulajdonába a Seagull MRD nevű hajó, amely ugyanott készült, mint a cég másik jachtja, a Lady MRD, amelyen már Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt. Az Átlátszó két éve azt írta, az új hajó mintegy 8 méterrel hosszabb a Lady MRD-nél, és bár az árát nem tudni, egy hasonló típust 2020-ban 30,2 millió euróért (10,5 milliárd forint) adtak el. Az akció azzal ért véget, hogy a jacht biztonsági személyzete elvette a táblát, az aktivistát pedig elzavarták. NÉPSZAVA Virágágyás húszmillióért Mintegy 20 millió forintból készült el Somoskőújfaluban a Nemzeti Összetartozás Emlékműve, ami lényegében egy nagy-magyarországos virágágyást takar - számolt be Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő (képünkön). Az emlékmű része a virágágyáson túl egy kéttenyérnyi réz Nagy-Magyarország-plakett is. Az emlékműre a Lezsák-féle lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet adta a pénzt. Hadházy szerint a műemlékkel szemben, az út túloldalán már van egy régebbi, hasonló tematikájú kis emlékmű is. NÉPSZAVA d> < o Odakint méltatják, itthon vegzálják a civileket FORDULAT A kormány Brüsszelben teljes mellszélességgel kiállt a független társadalmi szervezetek és jogvédők támogatására felszólító határozat mellett, miközben idehaza ezzel ellentétesen cselekszik. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „A Tanács következtetései az EU Alapjogi Chartájának alkalmazásáról: a civil tér szerepe az alapvető jogok védelmében és előmozdításában az EU-ban” című állásfoglalás részletesen taglalja, hogy a nem kormányzati (NGO) szféra mennyire fontos szerepet tölt be az egészséges demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerében. Hangsúlyozza, hogy a civil társadalom szereplőinek megfelelő erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a feladataikat, és egyúttal ajánlásokkal látja el a tagországokat és az Európai Bizottságot. A jelek szerint a kormány helyeslésével találkozott a javaslat, amely szerint a tagállamoknak kedvező környezetet kell teremteniük a civilek és a jogvédők számára, hogy az állam indokolatlan beavatkozása nélkül folytathassák tevékenységüket. Ugyanilyen magyar támogatást élvezhetett az elvárás, amely szerint biztosítani kell a civil szervezetek érdemi részvételét a releváns jogszabályok és egyéb kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában. A Varga Judit által is jóváhagyott szöveg finoman utal az illegális lehallgatások tarthatatlanságára, amikor leszögezi, hogy az érintett szervezetek számára a digitális térben is biztosítani kell a biztonság és a független cselekvés lehetőségét. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz. Miközben a következtetések nevű dokumentum szerint a kormány is elismeri az emberi jogvédőknek és a civil társadalomnak a demokráciában betöltött elengedhetetlen szerepét, vállalja védelmüket és a velük való együttműködést, a valóságban ezzel ellentétesen cselekszik. Meg se akarja hallani a tőle független szereplők hangját, sőt a tanárok vagy az orvosok szervezeteinek kritikáját kifejezetten meg is torolta, a propagandamédiában pedig megbélyegző kampányokat finanszíroz - nyilatkozta Pardavi a Népszavának. A kormány Brüsszelben gond nélkül aláírta a békés gyülekezési és mozgási szabadsághoz való jog fontosságát is hangsúlyozó tanácsi következtetéseket, míg itthon egy 2022-es februári rendelettel lehetetlenné tette a tanárok sztrájkját. Az EU Tanácsban egyetértett azzal, hogy „nem szabad elfogadni olyan szükségtelen vagy önkényes korlátozásokat, amelyek kifejezetten a civil teret célozzák meg kedvezőtlen módon”, Magyarországon ugyanakkor plusz adminisztratív terheket rótt a „közélet befolyásolására képes”, azaz 20 millió forintnál nagyobb éves költségvetéssel rendelkező szervezetekre. Bár az uniós igazságügyi miniszterek társaságában a magyar tárcavezető ígéretet tett rá, hogy a kabinet nem hagyja a kritikus hangok üldözését, és igyekszik kivizsgálni a civil szervezetek elleni fenyegetéseket és támadásokat, a kormánysajtó szüntelen lejárató kampányt folytat a független NGO-kkal szemben, „külföldi érdekek ügynökeinek” beállítva őket. Az uniós állásfoglalásban az Orbán-kormány vállalta, hogy a civil szervezetek és a jogvédők számára biztosítja a pénzügyi források igazságos elosztását, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján. Ezzel szemben a civilek központi állami támogatási eszköze, a Nemzetközi Együttműködési Alap működését az érintettek átláthatatlannak ítélik, s egy 2021-es, a Telexen megjelent cikk szerint a kedvezményezettek aránytalanul nagy számban fideszes politikusok vagy hozzájuk köthető szervezetek. Erről egyébként lapunk is írt. A miniszteri szintű döntéshozó Tanács az elfogadott állásfoglalással erős üzenetet kívánt küldeni a többi uniós intézménynek - mondta a lapunknak nyilatkozó EU-diplomata. Jeladás ez az Európai Bizottságnak is, amely előreláthatóan az év második felében teszi le az asztalra a demokrácia védelmére szolgáló jogszabályi előterjesztéseit, benne a társadalmi szervezetekre vonatkozó közös európai minimumszabályokkal. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) y Civilek tiltakozása március 15-én. Nem kedvező számukra a magyarországi környezet KONTRASZT PARDAVI MÁRTA: Szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz 2 CoZ'<Q<