Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)

2023-03-20 / 66. szám

41 NÉPSZAVA DC I un I­n I 2023. március 20., hétfő DLLrULU Eddig nem sok nyoma van az új hatóságnak KORRUPCIÓ Bár november kö­zepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hó­napja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes In­tegritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt - immáron sokadszor feltett - kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügy­ben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati el­járást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon? Az IH elnöke, Biró Fe­renc decemberben az ATV Egyenes beszédben - a riporter unszolására - annyit mondott, hogy Farkas Fló­rián ügyében „meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni”. Az IH azóta sem reagált lapunk­nak, hogy ténylegesen megkeres­ték-e a vádhatóságot a „Híd a mun­ka világába” program visszaélései ügyében? Mint arról korábban beszámoltunk, a Farkas Flórián fi­deszes exképviselő nevéhez fűződő programról korábban még az Em­beri Erőforrások Minisztériuma is elismerte, hogy súlyos visszaélések történtek, és felmondták az uniós támogatási szerződést. Az ügyben Hadházy Ákos független képvise­lő 2015-ben feljelentést tett, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly decemberben „bizonyított­ság hiánya miatt” megszüntette a nyomozást az ügyben. A IH-t azután hozta létre a kor­mánytöbbség, hogy az Európai Unió befagyasztotta a Magyarországnak szánt uniós források jelentős részét a rendszerszintű korrupció kocká­zata miatt. Ennek mértékéről sokat elárul, hogy a Transparency Inter­national (TI) korrupciós indexe szerint immár Magyarország az EU Négy hónapja működnek, mégsem árulják el, hogy indí­tottak-e egyáltalán vizsgálati eljárást vagy kezdeményez­­ték-e más szerv eljárását. legkorruptabb országa. A brüssze­li alkudozásokból egyelőre annyit tudni, hogy a magyar kormánynak végül sikerült elérnie, hogy Brüsszel ne követelje ki az Európai Ügyész­séghez való csatlakozást. „Cserébe” született meg az a megoldás, hogy a kabinet hozzon létre egy „függet­len” korrupcióellenes testületet. Az IH története azonban eléggé sajáto­san alakult: eleve annak az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazga­tóságnak a farvizén jött létre, ame­lyet 2010-ben pontosan ugyanabból a célból - az EU-s források fosztoga­tásának a megakadályozására - hoz­ták létre, ám lényegében végigas­­­szisztálta az Unióban párját ritkító méretű itteni visszaéléseket. A korrupcióellenes hatóságról annyit tudni, hogy folyamatosan toborozza a kollégáit, és mint Biró fogalmazott a Bloombergnek: „elit­csapat épül”. Az elnök arról is be­szélt: „nem szabad egyenlőségjelet tenni a kormány és a korrupció kö­zött”, továbbá szerinte „nem Orbán rendszere a korrupt, hanem az em­berek”. BATKA ZOLTÁN , Biró Ferenc, az IH elnöke. Nem rukkoltak elő semmivel LAPSZÉL Akció Szíjj László luxusjachtjánál Extraprofitadó feliratú táblával fotózkodott a Párbeszéd egyik aktivistája Szíjj László 10 milli­árd forintos luxusjachtja előtt a horvátországi Rijeka kikötő­jében. „Itt a tavasz, lassan ki­hajóznak a fideszes oligarchák luxusjachtjai” - számolt be köz­leményében a Párbeszéd. Még 2021 nyarán került Szíjj László milliárdos üzletember máltai offshore cégének tulajdonába a Seagull MRD nevű hajó, amely ugyanott készült, mint a cég má­sik jachtja, a Lady MRD, ame­lyen már Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt. Az Átlátszó két éve azt írta, az új hajó mintegy 8 méter­rel hosszabb a Lady MRD-nél, és bár az árát nem tudni, egy ha­sonló típust 2020-ban 30,2 mil­lió euróért (10,5 milliárd forint) adtak el. Az akció azzal ért véget, hogy a jacht biztonsági személy­zete elvette a táblát, az aktivistát pedig elzavarták. NÉPSZAVA Virágágyás húszmillióért Mintegy 20 millió forintból készült el Somoskőújfaluban a Nemzeti Összetartozás Em­lékműve, ami lényegében egy nagy-magyarországos virág­ágyást takar - számolt be Face­­book-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képvi­selő (képünkön). Az emlékmű része a virágágyáson túl egy két­­tenyérnyi réz Nagy-Magyaror­­szág-plakett is. Az emlékműre a Lezsák-féle lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet adta a pénzt. Hadházy szerint a műemlékkel szemben, az út túloldalán már van egy régebbi, hasonló temati­kájú kis emlékmű is. N­ÉPSZAVA d> < o Odakint méltatják, itthon vegzálják a civileket FORDULAT A kormány Brüsszelben teljes mellszélességgel kiállt a független társadalmi szervezetek és jogvédők támogatására felszólító határozat mellett, miközben idehaza ezzel ellentétesen cselekszik. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „A Tanács következtetései az EU Alapjogi Chartájának alkalmazá­sáról: a civil tér szerepe az alapvető jogok védelmében és előmozdítá­sában az EU-ban” című állásfogla­lás részletesen taglalja, hogy a nem kormányzati (NGO) szféra men­­nyire fontos szerepet tölt be az egészséges demokráciákra j­ellemző fékek és ellensúlyok rendszerében. Hangsúlyozza, hogy a civil társada­lom szereplőinek megfelelő erőfor­rásokra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a felada­taikat, és egyúttal ajánlásokkal látja el a tagországokat és az Európai Bi­zottságot. A jelek szerint a kormány helyes­lésével találkozott a javaslat, amely szerint a tagállamoknak kedvező környezetet kell teremteniük a ci­vilek és a jogvédők számára, hogy az állam indokolatlan beavatkozása nélkül folytathassák tevékenységü­ket. Ugyanilyen magyar támogatást élvezhetett az elvárás, amely sze­rint biztosítani kell a civil szerve­zetek érdemi részvételét a releváns jogszabályok és egyéb kezdemé­nyezések kidolgozásában és vég­rehajtásában. A Varga Judit által is jóváhagyott szöveg finoman utal az illegális lehallgatások tarthatat­lanságára, amikor leszögezi, hogy az érintett szervezetek számára a digitális térben is biztosítani kell a biztonság és a független cselekvés lehetőségét. Pardavi Márta, a Magyar Hel­sinki Bizottság társelnöke szerint szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz. Miközben a következtetések nevű dokumentum szerint a kormány is elismeri az emberi jogvédőknek és a civil társadalomnak a demokráciá­ban betöltött elengedhetetlen sze­repét, vállalja védelmüket és a velük való együttműködést, a valóságban ezzel ellentétesen cselekszik. Meg se akarja hallani a tőle független sze­replők hangját, sőt a tanárok vagy az orvosok szervezeteinek kritikáját kifejezetten meg is torolta, a propa­gandamédiában pedig megbélyegző kampányokat finanszíroz - nyilat­kozta Pardavi a Népszavának. A kormány Brüsszelben gond nélkül aláírta a békés gyülekezési és mozgási szabadsághoz való jog fontosságát is hangsúlyozó tanácsi következtetéseket, míg itthon egy 2022-es februári rendelettel lehe­tetlenné tette a tanárok sztrájkját. Az EU Tanácsban egyetértett azzal, hogy „nem szabad elfogadni olyan szükségtelen vagy önkényes kor­látozásokat, amelyek kifejezetten a civil teret célozzák meg kedve­zőtlen módon”, Magyarországon ugyanakkor plusz adminisztratív terheket rótt a „közélet befolyásolá­sára képes”, azaz 20 millió forintnál nagyobb éves költségvetéssel ren­delkező szervezetekre. Bár az uniós igazságügyi miniszterek társaságá­ban a magyar tárcavezető ígéretet tett rá, hogy a kabinet nem hagyja a kritikus hangok üldözését, és igyek­szik kivizsgálni a civil szervezetek elleni fenyegetéseket és támadáso­kat, a kormánysajtó szüntelen lejá­rató kampányt folytat a független NGO-kkal szemben, „külföldi érde­kek ügynökeinek” beállítva őket. Az uniós állásfoglalásban az Or­­bán-kormány vállalta, hogy a civil szervezetek és a jogvédők számá­ra biztosítja a pénzügyi források igazságos elosztását, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kri­tériumok alapján. Ezzel szemben a civilek központi állami támogatási eszköze, a Nemzetközi Együttmű­ködési Alap működését az érin­tettek átláthatatlannak ítélik, s egy 2021-es, a Telexen megjelent cikk szerint a kedvezményezettek aránytalanul nagy számban fideszes politikusok vagy hozzájuk köthető szervezetek. Erről egyébként la­punk is írt. A miniszteri szintű döntéshozó Tanács az elfogadott állásfoglalással erős üzenetet kívánt küldeni a többi uniós intézménynek - mondta a la­punknak nyilatkozó EU-diplomata. Jeladás ez az Európai Bizottságnak is, amely előreláthatóan az év má­sodik felében teszi le az asztalra a demokrácia védelmére szolgáló jogszabályi előterjesztéseit, benne a társadalmi szervezetekre vonat­kozó közös európai minimumsza­bályokkal. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)­ ­­y Civilek tiltakozása március 15-én. Nem kedvező számukra a magyarorszá­gi környezet KONTRASZT PARDAVI MÁRTA: Szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakor­latban tesz 2 CoZ'<Q<

Next