Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)

2023-03-29 / 74. szám

I MTP P III MN I LIxJU NÉPSZAVA I r 2023. március 29., szerda I D „Csak azok háborúpártiak, akik a háborút kirobbantották” BIZTONSÁG Az ukrajnai konfliktus lezárásának módja hosszú időre meghatározza Európa jövőjét. A tartós béke feltétele az oroszok kiszorítása és felelősségre vonása, illetve Ukrajna euroatlanti integrációja - erről beszélt lapunknak Raul Toomas budapesti észt nagykövet , ROSTOVÁNYI ANDRÁS Milyen megfontolások határozták meg Észtország jelenlegi álláspontját az Uk­rajna elleni orosz háborúban? Észtország történelme rendkívül hasonlít Ukrajnáéra, hiszen mind­ketten több mint 50 évig szenved­tünk az orosz megszállástól. Népünk emlékszik arra, mit jelent, ha egy ag­resszív szomszéd megszállja, és tisz­tában van azzal, hogy a béke önma­gában nem mindig jelent szabad­ságot is. Ukrajna győzelme azért is fontos, hogy véget vessünk az orosz hódító háborúk végtelen körforgásá­nak. Hogy miként zárul le az ukraj­nai háború, az hosszú időre megha­tározza Európa békéjét. Az Ukrajna elleni orosz agresszió megmutatta, hogy Ukrajna nem lehet semleges, és hogy az úgynevezett „szürkezónák” Európában a konfliktusok és az ins­tabilitás forrásai. Ukrajnának az Eu­rópai Unióban van a helye, a háború után pedig a NATO -ban. Úgy tűnik, egyesek két kategóriába akarják osztani a politikai vezetőket az ukrán háborúval kapcsolatban: há­ború- és békepártiakra. Észtország me­lyikbe tartozik? Észtország Ukrajna-párti. Támo­gatjuk a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az annak betar­tására és védelmére vállalt kötele­zettségeket. Elszámoltatáspártiak is vagyunk, és egy pillanatig sem tá­mogatjuk, hogy más országok meg­szállják szomszédaikat, és ártatlan embereket gyilkoljanak. A béke Uk­rajnában csak az Ukrajna által meg­határozott feltételek mellett jöhet el, és csak akkor, ha Ukraj­na ezt kívánj­a. Ön szerint van értelme ennek a háború- és békepárti a felosztásnak? Mint korábban már említettem, Észtország Ukrajna-párti. A hábo­rúpárti vagy békepárti dichotómiá­­ban valójában csak azok háborúpár­tiak, akik a háborút kirobbantották. Észtország támogatja a béketárgya­lásokat, de csak akkor, ha azok Uk­rajna feltételei szerint zajlanak, füg­getlenségük és területi határaik tel­jes tiszteletben tartásával. Lakosságarányosan Észtország a leg­nagyobb támogató az Ukrajnának nyúj­tott katonai segély tekintetében. Miért ad az észt kormány annyi fegyverzetet Ukrajnának, mintha a saját biztonságuk múlna rajta? Országunk és a régió biztonsága, fenntarthatósága Ukrajna jövőjétől függ. Ezért minden lehetséges mó­don segítjük Ukrajnát. Ráadásul egy szuverén állam elleni agresszió Eu­rópa szívében egész Európa bizton­ságát és az általunk nagyra tartott értékeket fenyegeti. Ukrajna szuve­renitása és területi integritása irán­ti támogatásunk megingathatatlan, és továbbra is átfogó segítséget nyúj­tunk Ukrajnának, amíg az meg nem nyeri a háborút. Eddig mintegy 400 millió euró, azaz a GDP több mint 1 százaléká­nak megfelelő katonai támogatást nyújtottunk Ukrajnának. Az eddi­gi adományaink között szerepeltek a Javelin páncéltörő rakétarend­ RAUL TOOMAS 2022 augusztu­sától Észtország budapesti nagy­követe. Az 1983- ban született karrierdiploma­tának azonban nem volt idegen Magyarország, korábban kétszer is dolgozott Budapesten: 2008- 2009- ben, majd egy rövidebb prágai kitérő után újra, 2009- 2011 között a magyar­­országi észt nagykövetség politikai és uniós ügyeinek felelőse volt. Szolgált már a prágai, a ljubljanai, kisinyovi észt külképviseleten, de Észtország Európai Unió melletti állandó képviseletén is. A tallinni külügy­minisztériumban a Nyugat-Bal­kánért, Kelet- Európáért és Közép-Ázsiáért felelős, valamint a politikai főosz­tály munkatársa is volt. szerhez való rakéták, tarackok, pán­céltörő aknák, páncéltörő gránátve­tők, mozsárágyúk, járművek, kom­munikációs berendezések, orvosi felszerelések, egyéni védőfelszere­lések (sisakok stb.) és szárazélelmi­­szer-csomagok. Nemcsak Ukrajna katonai és vé­delmi rendszerének megerősítése, hanem a humanitárius segítség és a fejlesztési erőfeszítések támogatá­sa is fontos számunkra. Németországgal együttműköd­ve Észtország két tábori kórházat és orvosi felszereléseket adományozott Ukrajnának közel 15 millió euró ér­tékben. Most egy harmadik tábori kórházat is adományoztunk Hollan­diával és Norvégiával együttműköd­ve, akik 7,8 millió euróval támogat­ták a projektet. Észtország legújabb segélycso­magja félautomata puskákat, mes­terlövészpuskákat, céltávcsöveket, távcsöveket, lőszereket, egyéni és speciális felszereléseket, járőrhajó­kat és hőkamerákat tartalmaz. Ezen­kívül orvosi felszereléseket is ado­mányozunk. A katonai segély teljes értéke most 494 300 euró. A felsze­relések adományozásával a saját erő­ink kiképzése és háborús képességei nem szenvednek csorbát. Észtország összesen több mint 23,1 millió euró értékű humanitári­us segítséget és 6 millió euró értékű fejlesztési együttműködési és újjá­építési támogatást nyújtott Ukraj­nának. Humanitárius segítségnyúj­tásunk a háború által leginkább súj­tott területekre, a menekültekre és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre, valamint a nemzetközi szervezetekre irányul. Észtország aktívan részt vesz Uk­rajna újjáépítésében, különös tekin­tettel Zsitomir régióra (északnyu­gat-ukrajnai térség, az ukrajnai len­gyel kisebbség központja - a szerk.). A hangsúlyt az infrastruktúrára és a középületekre, valamint a nők és gyermekek rehabilitációjára he­lyezzük. Jelenleg egy óvoda építésén dolgozunk. Egy híd újjáépítésére is kötelezettséget vállaltunk. Az újjáépítési erőfeszítéseknek kéz a kézben kell járniuk azokkal a reformokkal, amelyeket Ukrajná­nak az Európai Unióhoz való csat­lakozáshoz kell végrehajtania. Észt­ország ezért csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, amelyek támogat­ják Ukrajnát abban, hogy folytas­sa reformprogramját, és teljesítse az uniós ütemterv kritériumait, el­sősorban a korrupció és a pénzmo­sás elleni küzdelem területén. Ké­szek vagyunk hozzájárulni az ukrán tisztviselők képzéséhez is. Nyugaton egyesek „Ukrajna-fáradtság­­ról" beszélnek, arról, hogy az emberek egyre kevésbé hajlanak arra, hogy tá­mogassák az ukránok szabadsághar­cát. Tapasztalható-e a jelenség Észt­országban, és ha igen, tesz-e valamit a kormány az ellensúlyozására? Emlékszünk a saját történel­münkre, hogy milyenek ezek az at­rocitások, és hogy hova vezethetnek. Ezért mi mint nemzet addig vagyunk hajlandók támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Nincs még egy olyan fáradt ország, mint Ukraj­na. Még ha a fáradtság növekszik is Európában, nem szabad elfelejte­nünk, hogy Ukrajna nemcsak a saját függetlenségéért és szuverenitásáért küzd, hanem a miénkért is. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győzne, akkor azt a tanulságot von­hatná le ő és más önkényuralmi re­­zsimek is, hogy erőszakkal is elér­hetik céljaikat. Ez veszélyesebbé tenné a világot, minket pedig sebez­hetőbbé. Tehát a saját biztonsági ér­dekünk, hogy támogassuk Ukrajnát. Lenyűgöző, ahogyan az európai köz­vélemény reagált erre a háborúra. Ezt a lendületet azonban nem sza­bad elveszítenünk Ukrajna győzel­me előtt. Tartós béke Európában csak ak­kor lehetséges, ha a háborús agres­­­szort végre kiszorítjuk, ha Oroszor­szágot felelősségre vonjuk bűneiért, és ha az európai biztonságban ész­revehető szürkezónák a múlté lesz­nek. Azzal, hogy minden támogatást megadunk Ukrajnának, fokozzuk a szankciókat és nemzetközi szinten elszigeteljük Oroszországot, olyan mértékben kell megnövelnünk az agresszió költségeit Oroszország Az egyetlen biztonsági garancia, ami számít, az a NATO­-tagság, állítja Észtország budapesti nagykövete­ számára, hogy kénytelen legyen be­fejezni ezt a háborút. Nem engedhetjük, hogy háborús fáradtság uralkodjon el rajtunk, ami­kor közös értékeink és Ukrajna álla­miságának kérdése a tét. Úgy gon­doljuk, hogy az észtek jól megértik ennek a háborúnak a súlyosságát és lehetséges következményeit. Álla­munknak azok segítségére kell siet­nie, akiknek segítségre van szüksé­gük, különösen válság idején. Ezt megtettük a jelenlegi kormánnyal, és szükség esetén a jövőben is így fo­gunk tenni. Lát-e esélyt az észt kormány arra, hogy a NATO közvetlenül részt vegyen a há­borúban? A NATO Ukrajna mellett áll, amíg szükséges. Úgy gondoljuk, hogy a NATO-tagállamok továbbra is pél­dátlan támogatást nyújtanak, hogy segítsenek Ukrajnának fenntarta­ni az önvédelemhez való jogát, és hogy segítsenek fenntartani a sza­bályokon alapuló nemzetközi ren­det. A NATO-szövetségesek egysé­gesen támogatják Ukrajnát, és büsz­kék arra, hogy a világ minden tájáról érkező partnerekkel együtt nemzet­közi szolidaritást tanúsítanak Ukraj­na iránt. Egyértelmű, hogy Ukrajna hábo­rú utáni integrációja az euroatlan­ti struktúrákba hozzájárulna az eu­rópai béke és stabilitás eléréséhez. Véleményünk szerint nincs értelme „biztonsági garanciákról” beszélni - az egyetlen biztonsági garancia, ami számít, az a NATO -tagság. Mindent egybevéve a NATO kol­lektív védelmi szervezet, és a dönté­sek konszenzus alapján születnek. Mindeddig nem volt szó arról, hogy a NATO-tagállamok csapatokat kül­­denének Ukrajnába. Milyen békemegállapodást képzel el Észtország? Mit tekintenek a tűzszü­net és a béketárgyalások minimálisan szükséges feltételeinek? Észtország békevíziója tükrö­zi Ukrajna elképzeléseit. Ők fogják megfogalmazni a követeléseiket, mi pedig megpróbáljuk őket minden le­hetséges módon támogatni. Támo­gatjuk a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt 10 pontos béke­tervet. A béketárgyalások minimális feltétele Oroszország kivonulása Uk­rajna területéről, valamint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségé­nek tiszteletben tartása. A béke fel­tételeinek megteremtéséhez Orosz­ország ukrajnai agressziójának nem­zetközi jogi vizsgálatára is szükség van. Mivel a Nemzetközi Büntető­­bíróságnak erre nincs mandátuma, az Ukrajnában elkövetett agresszió bűntettére külön törvényszéket kell létrehozni, amely lehetővé tenné, hogy az orosz vezetést, beleértve Pu­­tyint is, bíróság elé állítsák Hogyan képzeli el tíz év múlva Ukrajna és Oroszország helyét Európában egy ideális forgatókönyv szerint? Úgy gondolom, hogy a jövőről spekulálni elég nehéz ezekben a ki­hívásokkal teli időkben. Bármilyen jóslat erősen utópisztikus lenne. Előbb nézzük meg, mit hoznak a kö­vetkező évek. Raul Toomas szerint Ukraj­na háború utá­ni integrációja az euroatlan­ti struktúrák­ba hozzájárul­na az európai béke és stabili­tás eléréséhez

Next