Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)
2023-04-24 / 94. szám
Evakuálnak a nyugatiak Szudánból MENEKÍTÉS Az amerikai hadsereg vasárnap Biden elnök parancsára helikopterekkel evakuálta Szudán fővárosából az amerikai nagykövetség tisztviselőit a kilencedik napja tartó összecsapások elől, melyeket rivális katonai vezetők vívnak Afrika harmadik legnagyobb országában. Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia szintén elszállították Kartúmból állampolgáraikat és diplomatáikat. Szijjártó Péter külügyminiszter szombaton a Facebookon közölte, hogy a magyar diplomáciai segítségnek hála Egyiptom felé vette az irányt 14 magyar és 48 külföldi, akik búvárkiránduláson vettek részt a közben polgárháborúba süllyedt Szudán partjainál. Egy későbbi bejegyzése szerint 15-re nőtt a külügyi tárcánál bejelentkezett, Szudánban lévő magyarok száma, akiknek kimenekítésén dolgoznak. NÉPSZAVA 8 A tíz napja tartó szudáni összecsapásoknak már több mint 500 halálos áldozata van . <Ö O 1 NÉPSZAVA / NAI 2023. április 24., hétfő V I LAAO LAPSZÉL Borell a Tajvani-szoros európai ellenőrzéséről Európai haditengerészeti erőknek kellene járőrözniük a vitatott Tajvani-szorosban, „hogy megmutassák Európa elkötelezettségét a hajózás szabadsága mellett ezen az abszolút fontos területen” - javasolta az EU külügyi vezetője. Josep Borrell a Journal Du Dimanche című francia lapnak írt cikkében azzal indokolta javaslatát, hogy Tajvan „gazdasági, kereskedelmi és technológiai szempontból egyaránt fontos számunkra”. NÉPSZAVA Szerb választási bojkott Észak-Koszovóban Az észak-koszovói szerbek tegnap bojkottálták a helyi választásokat, tiltakozásul amiatt, hogy nem teljesültek a nagyobb autonómiára vonatkozó követeléseik. A térség legfőbb politikai pártja, a Szerb Lista felhívására tartott bojkott újabb jele annak, hogy nem működik a Koszovó és Szerbia között múlt hónapban aláírt megállapodás. Erőszakos cselekményektől tartva nem iskolákban, hanem alkalmilag telepített konténerekben lehetett voksolni. NÉPSZAVA .oo <5 Ukrán átkelés Herszonnál ELŐŐRS Az ukrán hadsereg állásokat létesített a Dnyipro folyó keleti oldalán, Herszon város közelében, ami akár a régóta várt offenzíva előkészítésének része is lehet. // // HARSÁNYI GYÖRGY A Dnyipro keleti partján létesült ukrán állásokról az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) számolt be a hét végén, orosz katonai bloggerek közlésére hivatkozva, hozzátéve, hogy a területre való beszivárgás az első lépése lehet annak, hogy megpróbálják kiszorítani az oroszokat azokból az állásokból, amelyekből folyamatosan lövik Herszon megye székhelyét. Az állandó támadások miatt a lakosok nem tudnak visszatérni a normális élethez, fél évvel azután, hogy az ukrán csapatok felszabadították a várost az orosz megszállás alól. A folyón való átkelés egyben az első óvatos lépéseket jelentheti a régóta várt ukrán offenzíva megindítása felé - teszi hozzá az ISW. Szombati keltezésű jelentésében az agytröszt azt írta: ez az első alkalom, hogy helymeghatározás szempontjából megbízható képeket és egybehangzó orosz jelentéseket találtak a keleti parton észlelt ukrán jelenlétről. Az orosz katonai bloggerek szerint az ukrán erők hetek óta jelen vannak a folyó bal partján, stabil utánpótlási vonalakat építettek ki állásaikhoz, és „rendszeresen hajtanak végre bevetéseket a térségben”. Az észlelt ukrán állások a lebombázott Antonivszkij híd közelében, szigetek és mellékfolyók mocsaras területen voltak, Oleski és Dacsi települések közelében, amelyek továbbra is orosz kézen vannak. Az egyik orosz katonai blogger által április 22-én közzétett felvételek azt mutatják, hogy az ukrán katonák előrenyomultak az E97-es autópályán lévő Oleski település északi pereméig, valamint Dacsitól nyugatra. A felvétel az ISW szerint azt is jelzi, hogy az orosz erők nem biztos, hogy ellenőrzik a Kinka és a Csajka folyókban lévő szigeteket. Natalja Humenyuk, a déli régió ukrán katonai szóvivője nem kívánta kommentálni a szóban forgó jelentéseket. Herszon megye elcsatolt részének orosz kormányzója, Vlagyimir Szaldó a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, a Dnyipro bal partjára átkelt ukrán csapatokról szóló hírek nem igazak, az orosz katonák teljes mértékben ellenőrzik a régió bal parti részét. Andrij Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy bár az ország hálás a nyugati szövetségesektől kapott eddigi segítségért, „ez nem elég”. „Ukrajnának tízszer többre van szüksége ahhoz, hogy még ebben az évben véget vessen az orosz agressziónak” Az orosz katonai bloggerek szerint az ukrán erők hetek óta jelen vannak a folyó bal partján, és „rendszeresen hajtanak végre bevetéseket a térségben”, írta Melnyik a Twitteren. „Ezért felszólítjuk partnereinket, hogy lépjenek át minden mesterséges vörös vonalat, és fordítsák a GDP-jük egy százalékát (az Ukrajnának szánt) fegyverszállításaikra.” Oroszország szombaton bejelentette több mint 20 német diplomata kiutasítását, válaszként arra, hogy a berlini orosz nagykövetség munkatársainak „tömegesen” kellett távozniuk Németországból. Moszkva a kapcsolatok lerombolásával vádolta Berlint. A német külügyminisztérium csak annyit közölt, hogy „a szövetségi kormány és az orosz fél az elmúlt hetekben kapcsolatban állt külföldi képviseleteik személyzeti ügyeivel kapcsolatban”, s a szombati fejlemény ennek a folyamatnak a része. Az észlelt ukrán állások a lebombázott Antonivszkij híd közelében, szigetek és mellékfolyók mocsaras területén vannak Tudósítók fordultak Lavrovhoz PETÍCIÓ Nem kevesebb mint 301 újságíró írta alá azt a Szergej Lavrovnak címzett nyílt levelet, amelyben Evan Gershkovich amerikai újságíró szabadon bocsátását szorgalmazták. Az orosz külügyminisztert megszólító újságírók a világ legjelentősebb hírügynökségeinek, lapjainak, portáljainak, televízióinak és rádióinak a munkatársai, akik mind dolgoztak Oroszországban külföldi tudósítóként. Köztük van Horváth Gábor, lapunk főszerkesztő-helyettese is, aki 1993-1997 között a Népszabadság moszkvai tudósítója volt. Az aláírók szerint Gershkovich letartóztatása megdöbbentő, mint ahogy az ellene felhozott kémkedési vád is az. Leszögezik: nincs kétségük afelől, hogy Gershkovich munkájának egyetlen célja és szándéka az volt, hogy tájékoztassa olvasóit a jelenlegi oroszországi valóságról. Az információk felkutatása pedig, még akkor is, ha ez politikai érdekeket sért, nem teszi Evant bűnözővé vagy kémmé, hanem újságíróvá. Az újságírás ugyanis nem bűncselekmény. Gershkovich letartóztatása nyugtalanító és veszélyes jelzést küld arról, hogy Oroszország semmibe veszi a független médiát, és közömbösséget mutat egy fiatal, tehetséges és őszinte újságíró sorsa iránt - áll a ma közzétett levélben. Az aláírók felszólítják az orosz hatóságokat, hogy ejtsék a vádakat, és azonnal engedjék szabadon Evan Gershkovichot. Amint arról a Népszava is beszámolt, a The Wall Street Journal tudósítóját március 29-én tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés vádjával, azóta börtönben tartják. Kedden egy moszkvai bíróság ugyanaz, amely hétfőn Vlagyimir Kara Murza orosz ellenzékit 25 év börtönbüntetésre ítélte állítólagos hazaárulásért - elutasította Gershkovich fellebbezését az előzetes letartóztatását elrendelő határozat ellen, így a 31 éves újságírónak legalább május 29-ig egy volt KGB-börtönben kell maradnia, nem védekezhet szabadlábon, óvadék ellenében sem. Hétfőn több mint negyven ország, élen az Egyesült Államokkal, közös ENSZ-nyilatkozatban követelte Gershkovich szabadon bocsátását, és elítélték Oroszországot a média megfélemlítése miatt. GÁL MÁRIA Evan Gershkovichot, a Wall Street Journal tudósítóját március 29-én tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés vádjával .Cz<z<czc C HIRDFTI MOL'S [ÉLÜNK?] EDDIG MINDEN RENDBEN A NÉPSZAVA ZÖLDKRITIKUS PODCASTJE AKTUÁLIS TÉMÁNK: Mikor fogjuk végre meginni a saját szennyvizünket? VENDÉG: Kenyeres István vegyészmérnök, biotechnológus, „városbelgyógyász" 1 KJ IKM ■ i Fm >o £ z <öo