Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)

2023-04-24 / 94. szám

Evakuálnak a nyugatiak Szudánból MENEKÍTÉS Az amerikai hadse­reg vasárnap Biden elnök parancsá­ra helikopterekkel evakuálta Szudán fővárosából az amerikai nagykövet­ség tisztviselőit a kilencedik napja tartó összecsapások elől, melyeket rivális katonai vezetők vívnak Afri­ka harmadik legnagyobb országá­ban. Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia szintén elszállították Kartúmból állampolgáraikat és dip­lomatáikat. Szijjártó Péter külügy­miniszter szombaton a Facebookon közölte, hogy a magyar diplomáciai segítségnek hála Egyiptom felé vet­te az irányt 14 magyar és 48 külföldi, akik búvárkiránduláson vettek részt a közben polgárháborúba süllyedt Szudán partjainál. Egy későbbi be­jegyzése szerint 15-re nőtt a külügyi tárcánál bejelentkezett, Szudánban lévő magyarok száma, akiknek ki­menekítésén dolgoznak. N­É­PSZAVA 8 A tíz napja tartó szudáni össze­csapásoknak már több mint 500 halálos áldozata van . <Ö O 1 NÉPSZAVA­­ / N­­­A­I 2023. április 24., hétfő V I LAAO LAPSZÉL Borell a Tajvani-szoros európai ellenőrzéséről Európai haditengerészeti erők­nek kellene járőrözniük a vitatott Tajvani-szorosban, „hogy megmu­tassák Európa elkötelezettségét a hajózás szabadsága mellett ezen az abszolút fontos területen” - java­solta az EU külügyi vezetője. Josep Borrell a Journal Du Dimanche című francia lapnak írt cikkében azzal indokolta javaslatát, hogy Tajvan „gazdasági, kereskedelmi és technológiai szempontból egyaránt fontos számunkra”. NÉPSZAVA Szerb választási bojkott Észak-Koszovóban Az észak-koszovói szerbek tegnap bojkottálták a helyi választásokat, tiltakozásul amiatt, hogy nem tel­jesültek a nagyobb autonómiára vonatkozó követeléseik. A térség legfőbb politikai pártja, a Szerb Lis­ta felhívására tartott bojkott újabb jele annak, hogy nem működik a Koszovó és Szerbia között múlt hónapban aláírt megállapodás. Erőszakos cselekményektől tartva nem iskolákban, hanem alkalmilag telepített konténerekben lehetett voksolni. NÉPSZAVA .oo <5 Ukrán átkelés Herszonnál ELŐŐRS Az ukrán hadsereg állásokat létesített a Dnyipro folyó keleti oldalán, Herszon város közelében, ami akár a régóta várt offenzíva előkészítésének része is lehet. // // HARSÁNYI GYÖRGY A Dnyipro keleti partján létesült ukrán állásokról az amerikai Hábo­rús Tanulmányok Intézete (ISW) számolt be a hét végén, orosz kato­nai bloggerek közlésére hivatkozva, hozzátéve, hogy a területre való beszivárgás az első lépése lehet an­nak, hogy megpróbálják kiszorítani az oroszokat azokból az állásokból, amelyekből folyamatosan lövik Herszon megye székhelyét. Az ál­landó támadások miatt a lakosok nem tudnak visszatérni a normális élethez, fél évvel azután, hogy az ukrán csapatok felszabadították a várost az orosz megszállás alól. A folyón való átkelés egyben az első óvatos lépéseket jelentheti a régóta várt ukrán offenzíva megindítása felé - teszi hozzá az ISW. Szombati keltezésű jelentésében az agytröszt azt írta: ez az első alka­lom, hogy helymeghatározás szem­pontjából megbízható képeket és egybehangzó orosz jelentéseket ta­láltak a keleti parton észlelt ukrán jelenlétről. Az orosz katonai blog­gerek szerint az ukrán erők hetek óta jelen vannak a folyó bal partján, stabil utánpótlási vonalakat építet­tek ki állásaikhoz, és „rendszeresen hajtanak végre bevetéseket a tér­ségben”. Az észlelt ukrán állások a lebombázott Antonivszkij híd kö­zelében, szigetek és mellékfolyók mocsaras területen voltak, Oleski és Dacsi települések közelében, amelyek továbbra is orosz kézen vannak. Az egyik orosz katonai blogger által április 22-én közzétett felvé­telek azt mutatják, hogy az ukrán katonák előrenyomultak az E97-es autópályán lévő Oleski település északi pereméig, valamint Da­­csitól nyugatra. A felvétel az ISW szerint azt is jelzi, hogy az orosz erők nem biztos, hogy ellenőrzik a Kinka és a Csajka folyókban lévő szigeteket. Natalja Humenyuk, a déli régió ukrán katonai szóvivője nem kívánta kommentálni a szó­ban forgó jelentéseket. Herszon megye elcsatolt részének orosz kormányzója, Vlagyimir Szaldó a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, a Dnyipro bal partjára átkelt ukrán csapatokról szóló hí­rek nem igazak, az orosz katonák teljes mértékben ellenőrzik a régió bal parti részét. Andrij Melnyik ukrán külügy­miniszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy bár az ország hálás a nyugati szövetségesektől kapott ed­digi segítségért, „ez nem elég”. „Uk­rajnának tízszer többre van szüksé­ge ahhoz, hogy még ebben az évben véget vessen az orosz agressziónak” Az orosz katonai bloggerek szerint az ukrán erők hetek óta jelen vannak a folyó bal partján, és „rendszere­sen hajtanak végre be­vetéseket a térségben”, írta Melnyik a Twitteren. „Ezért felszólítjuk partnereinket, hogy lép­jenek át minden mesterséges vörös vonalat, és fordítsák a GDP-jük egy százalékát (az Ukrajnának szánt) fegyverszállításaikra.” Oroszország szombaton beje­lentette több mint 20 német diplo­mata kiutasítását, válaszként arra, hogy a berlini orosz nagykövetség munkatársainak „tömegesen” kel­lett távozniuk Németországból. Moszkva a kapcsolatok lerombo­lásával vádolta Berlint. A német külügyminisztérium csak annyit közölt, hogy „a szövetségi kormány és az orosz fél az elmúlt hetekben kapcsolatban állt külföldi képvi­seleteik személyzeti ügyeivel kap­csolatban”, s a szombati fejlemény ennek a folyamatnak a része. Az észlelt ukrán állások a lebombázott Antonivszkij híd közelében, szigetek és mellékfolyók mocsaras területén vannak Tudósítók fordultak Lavrovhoz PETÍCIÓ Nem kevesebb mint 301 újságíró írta alá azt a Szergej Lav­­rovnak címzett nyílt levelet, amely­ben Evan Gershkovich amerikai újságíró szabadon bocsátását szor­galmazták. Az orosz külügyminisz­tert megszólító újságírók a világ legjelentősebb hírügynökségeinek, lapjainak, portáljainak, televíziói­nak és rádióinak a munkatársai, akik mind dolgoztak Oroszország­ban külföldi tudósítóként. Köztük van Horváth Gábor, lapunk főszer­kesztő-helyettese is, aki 1993-1997 között a Népszabadság moszkvai tudósítója volt. Az aláírók szerint Gershkovich letartóztatása megdöbbentő, mint ahogy az ellene felhozott kémkedési vád is az. Leszögezik: nincs kétsé­gük afelől, hogy Gershkovich mun­kájának egyetlen célja és szándéka az volt, hogy tájékoztassa olvasóit a jelenlegi oroszországi valóságról. Az információk felkutatása pedig, még akkor is, ha ez politikai érdekeket sért, nem teszi Evant bűnözővé vagy kémmé, hanem új­ságíróvá. Az új­ság­­írás ugyanis nem bűncselekmény. Gershkovich letartóztatása nyugtalanító és veszélyes jelzést küld arról, hogy Oroszország sem­mibe veszi a független médiát, és közömbösséget mutat egy fiatal, tehetséges és őszinte újságíró sorsa iránt - áll a ma közzétett levélben. Az aláírók felszólítják az orosz ha­tóságokat, hogy ejtsék a vádakat, és azonnal engedjék szabadon Evan Gershkovichot. Amint arról a Népszava is be­számolt, a The Wall Street Journal tudósítóját március 29-én tartóz­tatták le Jekatyerinburgban kém­kedés vádjával, azóta börtönben tartják. Kedden egy moszkvai bí­róság­­ ugyanaz, amely hétfőn Vla­­gyimir­ Kara Murza orosz ellenzé­kit 25 év börtönbüntetésre ítélte állítólagos hazaárulásért - elutasí­totta Gershkovich fellebbezését az előzetes letartóztatását elrendelő határozat ellen, így a 31 éves újság­írónak legalább május 29-ig egy volt KGB-börtönben kell maradnia, nem védekezhet szabadlábon, óva­dék ellenében sem. Hétfőn több mint negyven or­szág, élen az Egyesült Államokkal, közös ENSZ-nyilatkozatban köve­telte Gershkovich szabadon bocsá­tását, és elítélték Oroszországot a média megfélemlítése miatt. GÁL MÁRIA Evan Gershkovichot, a Wall Street Journal tudósítóját március 29-én tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés vádjával .Cz<z<czc C HIRDFTI­­ MOL'S [ÉLÜNK?] EDDIG MINDEN RENDBEN A NÉPSZA­VA ZÖLDKRITIKUS PODCASTJE AKTUÁLIS TÉMÁNK: Mikor fogjuk végre meginni a saját szennyvizünket? VENDÉG: Kenyeres István vegyészmérnök, biotechnológus, „városbelgyógyász" 1 K­J IK­­­M ■ i Fm >o £ z <öo

Next