Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)

2023-04-27 / 97. szám

AJÁNLÓ Vatikáni békepolitika Budapesti útja előtt Ferenc pápa fogadja az ukrán kormányfőt. A Szentszék szerint a magyarorszá­gi látogatás középpontjában is az ukrajnai háború áll majd. A pápa szegényekkel és menekültekkel is találkozik. 2. oldal Lesz, ami változik, hogy semmi se változzon „Kicsit tartok attól, hogy az Euró­pai Bizottság vállon veregeti ma­gát, micsoda óriási segítséget nyújtott a magyar sajtószabad­ságnak, miközben mindenki ha­zudhat tovább boldogan" - mond­ta lapunknak Pólyák Gábor média­kutató a fideszesek által benyúj­tott Btk.-módosításról. 5. oldal Halló! Itt Hszi! Delegáció Kijevbe küldését aján­lotta fel a kínai elnök az ukrán ál­lamfővel folytatott első telefon­­beszélgetése során. A békekötés magyar sürgetését ugyanakkor ál­ságosnak nevezte Budapesten az amerikai nagykövet. 8. oldal Drága, de visszabontják Negyvenezer tonna beton van az atlétikai világbajnokságra épült stadionban. Az egyelőre 246 mil­liárd forintba kerülő építmény messze a legdrágább hazai sport­­létesítmény lesz - újságírók most először nézhettek körül. 14. oldal &NÉPSZAva| 2023. április 27. csütörtök 150. évfolyam, 97. szám Ára: 500 forint Nagyot zuhant a reálbér SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS A KSH próbálta megmagyarázni, de akárhogy nézzük, fél éve folyamatosan veszítenek értékükből a hazai keresetek. VARGA DÓRA Majdnem húszszázalékos reálbér­­csökkenést mért az idén februárra a KSH. A gazdaságfejlesztési tárca a „szankciós inflációban” jelölte meg az okot, holott valójában egy korábbi statisztikai kilengés utó­hatásairól van szó. A tavalyi or­szággyűlési választások előtt egy összegben kifizetett, hathavi illet­ménynek megfelelő, úgynevezett fegyverpénz ugyanis rendkívül ma­gasra lökte a tavaly februári átlag­bért. Az idén viszont nem osztott a kormány ilyen rendkívüli juttatást, így a bruttó átlagkereset csak 0,8 százalékkal nőtt a tavalyi magas összeghez képest. A 25 százalék feletti inflációval párosulva ez 19,6 százalékos reálbércsökkenést ad ki. A KSH az adatok közlésével egy­idejűleg jelezte: a fegyverpénz ha­tását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal lenne magasabb, a reálkereset-csök­kenésből pedig 11,8 százalékpontot magyaráz a tavalyi fegyverpénz. Korábban ugyanakkor a KSH nem tartotta szükségesnek a fegyver­pénz hatásától megszűrt számítás közzétételét. Pedig az egész tavalyi kereseti statisztikára erősen rá­nyomta bélyegét a viszonylag szűk körnek kiosztott hathavi illetmény. Igaz, akkor még pozitív előjellel. A reálbérek viszont - a statisztikai ki­lengéstől eltekintve is - szeptember óta folyamatosan csökkennek, és az elemzők szerint ebben év végéig nem is nagyon lesz változás. A kor­mány a marhahús kötelező leárazá­sával és a csütörtöki nappal induló akciós hét „feltalálásával” igyekszik letörni az inflációt. a indul­ó mod­­em Ou Ha így ves­­­szük, 20, ha úgy, akkor 8 százalék a csökkenés Q<ír­­ z'<­Z ö RÉSZLETEK A 6. OLDALON Budapest büdzséje: vita a jéghegy csúcsáról SZAVAZÁS Erősen politikai tölte­tű viták után elfogadta tegnap a Fő­városi Közgyűlés a „túlélőprogra­mot”, amelyre a fideszes képviselők sem mondtak nemet, inkább tartóz­kodtak.­­ A városvezetés törekszik az együttműködésre a kormánnyal, de elég nehéz, ha a másik oldal célja a város tönkretétele - fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester, aki ismét jogtalannak és arányta­lannak minősítette az 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulást. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pedig úgy fogalmazott, hogy a leg­több pénzt a közösségi közlekedés viszi el, a bevételek 37 százalékát, míg a második legnagyobb tétel, 19 százalék a szolidaritási hozzájáru­lás, vagyis a kormány finanszírozá­sa. Kiderült az is, hogy csaknem 25 százalékkal nőttek a fővárosi szoci­ális intézmények, így az idősottho­nok térítési díjai. ÍRÁSUNK A 4. OLDALON Karácsony Gergely: „...elég nehéz, ha a másik oldal célja a város tönkretéte­le”, Budapest ki­adásai között a második helyen áll a kormány finanszírozása -< ö­o Pikkelnek a pedagógusszervezetekre OKTATÁS Nemcsak a pedagóguso­kat, de az érdekvédelmi szervezete­iket is komoly jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus­­státusztörvényt. Ennek tervezeté­ben ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekinte­nék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglét­száma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Más­különben sem országos, sem fenn­tartói szinten nem lenne kötelező konzultálni, egyeztetni velük, és a szakszervezeti vezetők sem kapná­nak órakedvezményt iskolai mun­kájuk során, így pedig kevesebb idejük jut majd a tanítás mellett az érdekképviseleti munkára. A Pedagógusok Szakszerveze­tének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt nyilatkozta, ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és til­takozáshullámáért, ugyanis egyet­len más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Nem egyértelmű, hogy mennyi a 147 ezer pedagógus 10 százaléka LJ><o < Oin O Megint meghallgatják Brüsszelben Varga Juditot VIZSGÁLAT Az Európai Unió Tanácsának soros svéd elnöksége május végén meghallgatást tervez a magyarországi jogállamiság hely­zetéről az úgynevezett hetes cikke­­lyes eljárás keretében - értesült a Népszava EU-s forrásoktól. A tag­állami kormányoknak még hivata­losan jóvá kell hagyniuk az előter­jesztést, de információink szerint támogatni fogják a javaslatot. Az el­járás 2018 szeptemberében kezdő­dött, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-j­elentést. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON S Tálcán kapja az energiaberuházást a CATL ÁRAMFORRÁS Úgy tűnik, NER-es vállalkozások is mindent a megtesznek, hogy kielégítsék a Debrecenbe tervezett kínai akku­mulátorgyár valamennyi igényét. A Mészáros Lőrinc cégcsoportjához tartozó Opus Titász és Opus Tigáz Zrt. egy a Mészáros Lőrinc felesé­ge által irányított Whitedog Média megbízásából készült közlemény­ben jelentette be, hogy nyolcmil­liárdos beruházásra készül Haj­­dú-Bihar megyében. Jócskán jut a fejlesztésre szánt pénzekből a deb­receni déli iparterületnek is, ahol a kínai akkumulátorgyár építését tervezik. Úgy tudjuk, a gyárnak még mindig nincs építési engedélye, ez azonban nem gátolja, hogy a terü­leten talaj-előkészítést és a jövendő gyárba akár munkaerő-toborzást végezzen a cég Többek között 43 kilométe­res elosztóhá­lózatra és 93 transzformá­torállomásra is szükség lesz CIKKÜNK A 3. OLDALON zO '< öo

Next