Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)
2023-04-29 / 99. szám
2 I _______________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR „Krisztus igazsága a szelídséget és a kedvességet jelenti” VIZIT A keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni - hangsúlyozta magyarországi látogatása első napján Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint el kellene gondolkodnunk az egység fontosságán, amely azonban nem egyformaságot jelent. CZENE GÁBOR Péntek délelőtt, pár perccel 10 óra előtt Ferenc pápa megérkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Ezzel megkezdődött a katolikus egyházfő háromnapos magyarországi látogatása, amelynek jelmondata: „Krisztus a jövőnk.” A pápa 2021-ben már járt Budapesten, de akkor csak fél napra, kifejezetten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárórendezvényére jött. A mostani látogatás viszont - egyházi szóhasználattal élve: „apostoli látogatás” - kifejezetten Magyarországnak szól. Bármennyire is különbözik a két esemény, azért felfedezhető közöttük kapcsolat. A pápa április 23-án elmondott imádságában úgy fogalmazott, hogy az eucharisztikus kongresszuson való részvétele kiegészítéseként utazik Magyarországra. Hozzátette: „Ez alkalom lesz arra, hogy újra magamhoz öleljek egy számomra oly kedves egyházat és népet.” Budapest felé tartva, amikor a pápa a repülőn beszélni kezdett a vele utazókhoz, elromlott a mikrofon - számolt be a Magyar Kurír. Az egyházfő ezért személyesen, egyenként üdvözölt mindenkit. Ferenc pápa kettős minőségében, a katolikus egyház vezetőjeként és a Vatikán államfőjeként tesz látogatást Magyarországon. A repülőtéren az egyház és a kormány küldöttségének tagjai - közöttük Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - várták a pápát, aki botra támaszkodva, de láthatóan jó kedéllyel fogadta a köszöntéseket. Az egyházfő első útja a budai várba, a köztársági elnök hivatalába vezetett. A várost átszelő konvojban a pápa egyszerű, fehér színű autóban ült. A Sándor-palotánál „katonai tiszteletadás mellett” tartott ünnepélyes fogadáson már Orbán Viktor miniszterelnök és a közjogi méltóságok is részt vettek. A pápa zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnökkel - aki előzőleg a pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak valamint a kormányfővel. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnök tájékoztatása szerint Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység nélkül ma Magyarország nem létezne: Magyarországnak akkor van jövője, ha „a keresztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja”. A Karmelita rendezvénytermében Novák Katalin és Ferenc pápa is beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy vélte, nem véletlen, hogy a pápa éppen most, éppen ide jött. Isten megfelelő időben összehozza és erővel felvértezi azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében - állította. „Szövetségesek vagyunk - mondta később együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit külön-külön és egymással összekapaszkodva, az üldözött keresztény testvéreinket, de a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”. Ferenc pápa egyebek között kifogásolta, hogy a politika nemzetközi szinten a problémák megoldása helyett, úgy tűnik, inkább az indulatokat szítja, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”. Budapestet a hidak városának nevezte. A különböző valóságokat összekötő hidak azonban - tette hozzá - azt is sugallják, hogy el kellene gondolkodnunk az egység fontosságán, amely nem egyformaságot jelent. Európa is a népek közötti hidakra épül, szükséges mindegyikük hozzájárulása, ám anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná. Idézett a magyar alaptörvényből: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, továbbá: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” Az egyházfő olyan Európát szeretne, amely nem válik részeinek a túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről. Ez ugyanis az ideológiai gyarmatosítás útja lenne, amely eltünteti a különbségeket mint az úgynevezett genderkultúra esetében vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, például vívmányként dicsekedve az „értelmetlen abortuszhoz való joggal”. Szent Istvánról szólva a pápa hangsúlyozta, hogy a hit nagy tanítása, a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a kedvességet jelenti. Két, témába vágó „magyar népi jóságot” magyar nyelven mondott el: „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni”. Az állam és az egyház közötti „Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon ” termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez, és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett - figyelmeztetett. A pápa programja késő délután a Szent István-bazilikában folytatódott, ahol püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott. Harangzúgás és a bazilika előtti téren összegyűlt tömeg, majd odabent is tapsvihar köszöntötte az ekkor már kerekesszékben közlekedő, mosolyogva integető egyházfőt. Veres András győri püspök, a katolikus püspöki kar elnöke köszöntőjében arról beszélt, a magyar katolikusok szeretnének ebben a változó világban hitelesen tanúságot tenni arról, hogy „nekünk Krisztus a jövőnk”. Ehhez kapcsolódva a pápa is az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg: értelmezni korunk változásait és átalakulását, megpróbálni a lelkipásztori kihívásokkal a lehető legmegfelelőbb módon szembenézni. Nem szabad szem elől veszíteni a húsvét középpontját, a „feltámadt Krisztust, aki a történelem középpontja, és aki a jövő - folytatta Ferenc pápa. - Ha erről megfeledkezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba, vagy éppen ellenkezőleg, alkalmazkodunk a világiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk elveszíti erejét, és megszűnünk a föld sója lenni” - óvott ettől a két kísértéstől az egyházfő. Magyarországra utalva Ferenc pápa megjegyezte: azt látni, hogy még ebben az országban is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, tanúi vagyunk az elvilágiasodásnak és az azt kísérő jelenségek terjedésének, ami veszélyezteti a család egységét és szépségét, kiteszi a fiatalokat az anyagias és hedonista életideál kockázatának. Valamiféle „harcos hozzáállás” felvétele helyett ez a helyzet lehetőségeket is hordozhat a keresztények számára, mert hitre és bizonyos témák elmélyítésére ösztönöz. Taps szakította félbe a pápát, amikor kijelentette, hogy az ateista üldözés alatt mártírhalált haltak tanúsítják a magyarság sziklaszilárd hitét, és amikor megemlékezett Mindszenty József bíborosról, szállóigeként idézve tőle: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” Az egyházfő időnként eltért az előre megírt beszédtől, egyik ilyen alkalommal a pletykálkodás káros voltára hívta fel a figyelmet. A rendezvény végén Ferenc pápa kézbe vette a bazilikában őrzött Szent Jobbot, távozásakor pedig többször megállt beszélgetni a hívőkkel. Ferenc pápa kézbe vette a bazilikában őrzött Szent Jobbot Ahol a biztonsági intézkedések engedték, hívők, kíváncsiskodók sokasága igyekezett közel kerülni a pápához, vagy próbált legalább egy fotót készíteni OQ>"Z "< ZmOO A katolikus egyházfő zárt ajtók mögött tárgyalt Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is 2\Z Q<Z'< Oo o'< '<yoo o öo