Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)

2023-04-29 / 99. szám

2 I _______________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR „Krisztus igazsága a szelídséget és a kedvességet jelenti” VIZIT A keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni - hangsúlyozta magyarországi látogatása első napján Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint el kellene gondolkodnunk az egység fontosságán, amely azonban nem egyformaságot jelent. CZENE GÁBOR Péntek délelőtt, pár perccel 10 óra előtt Ferenc pápa megérkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülő­térre. Ezzel megkezdődött a kato­likus egyházfő háromnapos ma­gyarországi látogatása, amelynek jelmondata: „Krisztus a jövőnk.” A pápa 2021-ben már járt Bu­dapesten, de akkor csak fél napra, kifejezetten a Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszus zárórendez­vényére jött. A mostani látogatás viszont - egyházi szóhasználattal élve: „apostoli látogatás” - kifeje­zetten Magyarországnak szól. Bár­mennyire is különbözik a két ese­mény, azért felfedezhető közöttük kapcsolat. A pápa április 23-án elmondott imádságában úgy fo­galmazott, hogy az eucharisztikus kongresszuson való részvétele ki­egészítéseként utazik Magyaror­szágra. Hozzátette: „Ez alkalom lesz arra, hogy újra magamhoz öleljek egy számomra oly kedves egyházat és népet.” Budapest felé tartva, amikor a pápa a repülőn beszélni kezdett a vele utazókhoz, elromlott a mikro­fon - számolt be a Magyar Kurír. Az egyházfő ezért személyesen, egyen­ként üdvözölt mindenkit. Ferenc pápa kettős minőségé­ben, a katolikus egyház vezetője­ként és a Vatikán államfőj­eként tesz látogatást Magyarországon. A repülőtéren az egyház és a kormány küldöttségének tagjai - közöttük Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - várták a pápát, aki botra támaszkodva, de láthatóan jó kedéllyel fogadta a kö­szöntéseket. Az egyházfő első útja a budai vár­ba, a köztársági elnök hivatalába ve­zetett. A várost átszelő konvojban a pápa egyszerű, fehér színű autóban ült. A Sándor-palotánál „katonai tiszteletadás mellett” tartott ünne­pélyes fogadáson már Orbán Viktor miniszterelnök és a közjogi méltó­ságok is részt vettek. A pápa zárt aj­tók mögött megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnök­kel - aki előzőleg a pápa látogatá­sára hivatkozva adott kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak valamint a kormányfővel. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtó­főnök tájékoztatása szerint Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység nélkül ma Ma­gyarország nem létezne: Magyaror­szágnak akkor van jövője, ha „a ke­resztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja”. A Karmelita rendezvénytermé­ben Novák Katalin és Ferenc pápa is beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy vélte, nem véletlen, hogy a pápa éppen most, éppen ide jött. Isten megfelelő időben összehoz­za és erővel felvértezi azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében - állította. „Szövet­ségesek vagyunk - mondta később együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit külön-külön és egy­mással összekapaszkodva, az üldö­zött keresztény testvéreinket, de a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”. Ferenc pápa egyebek között kifo­gásolta, hogy a politika nemzetközi szinten a problémák megoldása he­lyett, úgy tűnik, inkább az indula­tokat szítja, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”. Buda­pestet a hidak városának nevezte. A különböző valóságokat összekötő hidak azonban - tette hozzá - azt is sugallják, hogy el kellene gondol­kodnunk az egység fontosságán, amely nem egyformaságot jelent. Európa is a népek közötti hidakra épül, szükséges mindegyikük hoz­zájárulása, ám anélkül, hogy ez bár­melyikük egyediségét csorbítaná. Idézett a magyar alaptörvényből: „Valljuk, hogy az egyéni szabad­ság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, továbbá: „His­­­szük, hogy nemzeti kultúránk gaz­dag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” Az egyházfő olyan Európát sze­retne, amely nem válik részeinek a túszává és az önmagára hivatko­zó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szup­­ranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről. Ez ugyanis az ideológiai gyarmatosítás útja lenne, amely el­tünteti a különbségeket­­ mint az úgynevezett genderkultúra eseté­ben vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, például vívmányként dicse­kedve az „értelmetlen abortuszhoz való joggal”. Szent Istvánról szólva a pápa hangsúlyozta, hogy a hit nagy taní­tása, a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanú­ságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a kedvességet jelen­ti. Két, témába vágó „magyar népi jóságot” magyar nyelven mondott el: „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni”. Az állam és az egyház közötti „Az állam és az egy­ház közötti termékeny együttmű­ködés gyü­mölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon ” termékeny együttműködés gyü­mölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez, és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett - figyelmeztetett. A pápa programja késő délután a Szent István-bazilikában folyta­tódott, ahol püspökökkel, papok­kal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott. Ha­rangzúgás és a bazilika előtti téren összegyűlt tömeg, majd odabent is tapsvihar köszöntötte az ekkor már kerekesszékben közlekedő, moso­lyogva integető egyházfőt. Veres András győri püspök, a katolikus püspöki kar elnöke kö­szöntőjében arról beszélt, a magyar katolikusok szeretnének ebben a változó világban hitelesen tanúsá­got tenni arról, hogy „nekünk Krisz­tus a jövőnk”. Ehhez kapcsolódva a pápa is az egyik legfontosabb fel­adatként jelölte meg: értelmezni korunk változásait és átalakulását, megpróbálni a lelkipásztori kihívá­sokkal a lehető legmegfelelőbb mó­don szembenézni. Nem szabad szem elől veszíteni a húsvét középpontját, a „feltámadt Krisztust, aki a történelem kö­zéppontja, és aki a jövő - folytatta Ferenc pápa. - Ha erről megfeled­kezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédj­ük magunkat a világ­tól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba, vagy éppen el­lenkezőleg, alkalmazkodunk a vi­lágiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk el­veszíti erejét, és megszűnünk a föld sója lenni” - óvott ettől a két kísér­téstől az egyházfő. Magyarországra utalva Ferenc pápa megjegyezte: azt látni, hogy még ebben az országban is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, tanúi vagyunk az elvilágiaso­­dásnak és az azt kísérő jelenségek terjedésének, ami veszélyezteti a család egységét és szépségét, kiteszi a fiatalokat az anyagias és hedonis­ta életideál kockázatának. Valami­féle „harcos hozzáállás” felvétele helyett ez a helyzet lehetőségeket is hordozhat a keresztények számára, mert hitre és bizonyos témák el­mélyítésére ösztönöz. Taps szakította félbe a pápát, amikor kijelentette, hogy az ateista üldözés alatt mártírhalált haltak ta­núsítják a magyarság sziklaszilárd hitét, és amikor megemlékezett Mindszenty József bíborosról, szál­lóigeként idézve tőle: „Ha van egy­millió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” Az egyházfő időnként eltért az előre megírt beszédtől, egyik ilyen alkalommal a pletykálkodás káros voltára hívta fel a figyelmet. A ren­dezvény végén Ferenc pápa kézbe vette a bazilikában őrzött Szent Jobbot, távozásakor pedig többször megállt beszélgetni a hívőkkel. Ferenc pápa kézbe vette a bazilikában őrzött Szent Jobbot Ahol a biztonsági intézkedések engedték, hívők, kíván­csiskodók sokasága igyekezett közel kerülni a pápához, vagy próbált legalább egy fotót készíteni OQ>"Z "< Z­mOO A katolikus egyházfő zárt ajtók mögött tárgyalt Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterel­nökkel is 2\Z Q<Z'< Oo o'< '<yoo o öo

Next