Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)

2023-05-04 / 102. szám

nr I­un I­n­D­l_ l_ r­l_ YJ népszava­­ o 2023. május 4., csütörtök I «J EU-pénzek: kis lépés, nagy távolság • • _________ __ BRÜSSZEL Elfogadták ugyan az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformot, de a kormány szakmai mulasztásai miatt még ez sem elég a kohéziós források teljes feloldásához. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Magyarország a jelenlegi hétéves költségvetésben 22 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) támo­gatásra jogosult az Európai Unió­tól. De ehhez jelenleg egyáltalán nem fér hozzá, mert a brüsszeli intézmények a korrupcióval és a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos problémák miatt fel­függesztették a pénzügyi köte­lezettségvállalásokat és kifizeté­seket. A források felszabadítását több feltétel teljesítéséhez kötik, ezek közül az egyik legfontosabb az igazságügyi reform végrehajtá­sa. Enélkül egyetlen eurócent sem érkezhet Magyarországra ebből a pénzes borítékból. Ha az Európai Bizottság - várhatóan hónapokig tartó értékelés után - megfele­lőnek ítéli az Országgyűlés által most elfogadott jogszabályokat és a bíróságok függetlenségét garan­táló többi intézkedést, akkor elér­hetővé válhat a kohéziós alapokból származó források egy része. Azért csak egy része és nem a teljes összeg, mert a 22 milliárd­­ból 6,3 milliárdot eleve zároltak a rendszerszintű korrupciót táp­láló jogállamisági normasértések miatt, egy külön eljárásban pedig további 2,5 milliárdot azért, mert Magyarország szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásokkal, amikor nem tartja tiszteletben az akadémiai szabad­ságot, valamint a migránsok és a melegek jogait, így a 22 milliárd euróból nagy­jából 13 milliárd szabadulna fel, ha Brüsszel nem kötné további, technikai jellegű feltételekhez a pénz folyósítását. Ezek elsősorban szakpolitikai elvárások, amelyek a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódnak, és amelyeket a tá­mogatások felhasználásáról szóló tárgyalásokon a magyar kormány is elfogadott. Ilyen például, hogy rendelkezni kell korszerűsített hulladékgazdálkodási vagy megfe­lelő szintű közlekedési tervekkel ahhoz, hogy az Unió támogatást adhasson a hulladékgazdálkodásra vagy a közlekedésre. Minden tagállamnak 16 efféle „tematikai” feltételt kell teljesí­tenie, hogy hozzáférjen kohéziós forrásainak teljes összegéhez. Egy friss bizottsági statisztika szerint Magyarország még 11 megkötés végrehajtásával adós. Ezzel a telje­sítménnyel Romániával osztozunk a két utolsó előtti helyen, míg az utolsó helyet Portugália foglalja el, 12 hiányossággal. Uniós átlagban a feltételek egyharmada vár végre­hajtásra, ami 84 milliárd euróval rövidíti meg a tagállamokat. Nehéz megbecsülni, hogy a ma­gyar elmaradás pontosan mennyi pénzt blokkol, de egy bizottsági illetékes nemrégiben azt mondta az Európai Parlament regionális politikával foglalkozó bizottságá­nak ülésén, hogy „a finanszírozás jelentős része még az igazságügyi reform végrehajtása után is zárol­va maradhat­" Magyarország a kohéziós ala­pokból származó pénz felhasz­nálásáról tavaly decemberben kötött partnerségi megállapo­dást az Európai Bizottsággal. A részletes pénzköltési terveket 11 operatív program tartalmazza, ezek közül hetet érintenek a te­matikus szakpolitikai kikötések. Brüsszel többek között hiányolja a kormány világos stratégiáját a nemzeti és regionális szélessávú hálózat kiépítéséről, az épületek energiahatékonyságának biztosí­tásáról, a romák integrációjának az elősegítéséről, az egészségügy­ről és a hosszú távú gondozásról, az oktatásról és a szakképzésről. Amíg nem születnek meg a célok­hoz kapcsolódó alapos elemzések és koncepciók, addig az EU nem teljesíti a hozzájuk rendelt kifize­téseket. Példa lehet a pedagógusok béremelése, amelyet csak akkor finanszíroznának az uniós büdzsé­ből, ha Magyarország a brüsszeli előírásoknak megfelelően módo­sítja oktatási, képzési stratégiáját. Mint a parlamenti szakbizott­ságban elhangzott, nem elég egy­szer kipipálni a feladatokat, mert az Európai Bizottság folyamato­san ellenőrzi a közösségi források folyósításához kapcsolt tematikus és egyéb feltételek teljesítését, és ha hiányosságot tapasztal, azonnal felfüggeszti a támogatást. Varga Judit mi­niszter szerint az igazság­ügyi tör­vénycsomag elfogadásával elvégezték a munkát, így várják a pénzt. Valójában csak a munka egy részén vannak túl s­­­zinkin <ÖO Minden tag­államnak 16 „tematikai” feltételt kell teljesítenie, hogy hozzá­férjen kohé­ziós forrá­sainak teljes összegéhez. Magyaror­szág még 11 megkötés végrehajtá­sával adós. Ezzel Romá­niával a két utolsó előtti helyen áll. Fedőneves igazságügyi csomag T. HÁZ Megszavazta szerdán a T. Ház az Európai Bizottság (EB) által elvárt „igazságügyi reform”-cso­­magot, amely a kormánypártoktól már megszokott jogalkotási trükk segítségével került a képviselők elé. Az új törvénycsomagot, mely jelentősen bővíti az Országos Bí­rói Tanács (OBT) jogköreit, a bírói tanács örömmel fogadta, mert az általuk kért változtatások zömét tartalmazza - mondta lapunknak Vasvári Csaba. Az OBT szóvivője nem kívánta kommentálni a javas­lat elfogadásának körülményeit. A „vagyonnyilatkozatokkal kap­csolatos szabályok módosításáról” fedőnevet viselő, kétharmados tá­mogatást igénylő csomag a múlt héten egyik pillanatról a másikra került be módosító javaslatként a törvényalkotási bizottság előtt lévő, zárószavazásra váró, a vagyon­nyilatkozatokról szóló törvényja­vaslatba. Nem véletlenül nevezte közös közleményében három civil szervezet, az Amnesty Internatio­nal Magyarország, az Eötvös Ká­roly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság házszabályellenesnek az eljárást, mondván: annak ellené­re, hogy az EB elvárja a széles körű egyeztetést a törvényjavaslatokról, a kormány megtalálta a módját, hogy megkerülje a nyilvános vitát. Ismert, januárban az igazságügyi tárca a honlapján társadalmi egyez­tetésre bocsátotta az igazságügyi csomag tervezetét, amelyet szá­mos szervezet, így az OBT is meg­tárgyalt, és több változtatásra is javaslatot tettek. A tárca eredetileg márciusra ígérte, hogy a csomagot a parlament elé viszi, de ebből nem lett semmi, így aztán sokakat meg­lepett, amikor a múlt héten, fedő­név alatt, kormánypárti képviselők beadták a januárihoz képest szá­mos ponton módosított javaslatot. A most elfogadott csomag leg­fontosabb pozitívuma, hogy a tör­vény hatályba lépésétől, vagyis június 1-től hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák által választott OBT-nek. A 15 tagú bírói tanács önálló jogi szemé­lyiséget és saját költségvetést kap. Ahogy arra a három szervezet is felhívta a figyelmet, az OBT ezentúl minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz in­dokolnia azon döntéseit, amelyek­nél az OBT-nek egyetértési joga van. Nagyon fontos változás, hogy a jövőben az OBH és a Kúria elnöki posztjaira csak olyan személyeket választhat a parlament, akiket az OBT - személyes meghallgatás után - alkalmasnak tart. Az új rendelke­zések szerint sem az OBH, sem a A T. Ház megszavazta az igazság­ügyi reformot tegnap Kúria elnöke nem választható újra. (Az új szabályoknak - ötéves bírói jogviszony és kétéves kúriai tapasz­talat - a Kúria mai elnöke, Varga Zs. András nem is felelne meg.) Az OBT a jövőben korlátlan iratbetekintési joggal bír majd, így nem fordulhat elő, hogy az OBH elnöke által titko­sított - például a Fővárosi Törvény­szék elnökének a Schadl Györggyel való találkozását vizsgáló - doku­mentumokat a tanács ne ismerhes­se meg. A három civil szervezet ne­gatívumként említi, s Vasvári Csaba OBT-szóvivő is sajnálkozását fejez­te ki amiatt, hogy az elfogadott cso­mag nem zárja ki az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bíró­sági vezetők OBT-taggá választását. Ahogy azt sem, hogy az OBT elnöki posztját a tanács egyetlen delegált - tehát nem bírák által választott - tagja, a Kúria elnöke tölthesse be. Jó hír, hogy közhatalmi szer­vek (állami hivatalok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság­hoz (AB)­­ népszavazási ügyekben sem. Megszűnik az a lehetőség is, hogy az AB azon tagjai, akik ezt kérik - mandátumuk lejárta, meg­szakítása után - rendes bíróként, pályáztatás nélkül a Kúriára „ej­tőernyőzhessenek” (Varga Zs. is így került a Kúriára). Azok a mai alkotmánybírák, akiket az államfő már korábban kinevezett rendes bírónak, AB-tagságuk megszűné­se után valamely ítélőtáblára ke­rülhetnek. Az elfogadott csomag elhárítja az akadályokat az elől is, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelem­mel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB), bár egy koráb­bi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kér­dést az EUB-nak. SIMON ZOLTÁN Vasvári Csaba: Az új törvénycsomag jelentősen bővíti az Országos Bírói Tanács jogköreit 7< 3 3 IX<5 3 Hónapokig tarthat a brüsszeli kontroll A magyar Országgyűlés jóváhagyása után az Európai Bizottság értékeli a bizonyos uniós pénzek feltételéül szabott igazságügyi törvénycsomagot, hogy az megfelel-e az elvárásoknak. A brüsszeli testületnek legfeljebb három hónapja van az elbírálásra, de ennél hamarabb is dönthet. Ha ked­vező minősítést ad, akkor elvben felszabadulhat az összesen 22 milliárd eurónyi befagyasztott támogatás egy része.

Next