Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)
2023-05-04 / 102. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ népszava o 2023. május 4., csütörtök I «J EU-pénzek: kis lépés, nagy távolság • • _________ __ BRÜSSZEL Elfogadták ugyan az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformot, de a kormány szakmai mulasztásai miatt még ez sem elég a kohéziós források teljes feloldásához. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Magyarország a jelenlegi hétéves költségvetésben 22 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) támogatásra jogosult az Európai Uniótól. De ehhez jelenleg egyáltalán nem fér hozzá, mert a brüsszeli intézmények a korrupcióval és a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos problémák miatt felfüggesztették a pénzügyi kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket. A források felszabadítását több feltétel teljesítéséhez kötik, ezek közül az egyik legfontosabb az igazságügyi reform végrehajtása. Enélkül egyetlen eurócent sem érkezhet Magyarországra ebből a pénzes borítékból. Ha az Európai Bizottság - várhatóan hónapokig tartó értékelés után - megfelelőnek ítéli az Országgyűlés által most elfogadott jogszabályokat és a bíróságok függetlenségét garantáló többi intézkedést, akkor elérhetővé válhat a kohéziós alapokból származó források egy része. Azért csak egy része és nem a teljes összeg, mert a 22 milliárdból 6,3 milliárdot eleve zároltak a rendszerszintű korrupciót tápláló jogállamisági normasértések miatt, egy külön eljárásban pedig további 2,5 milliárdot azért, mert Magyarország szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásokkal, amikor nem tartja tiszteletben az akadémiai szabadságot, valamint a migránsok és a melegek jogait, így a 22 milliárd euróból nagyjából 13 milliárd szabadulna fel, ha Brüsszel nem kötné további, technikai jellegű feltételekhez a pénz folyósítását. Ezek elsősorban szakpolitikai elvárások, amelyek a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódnak, és amelyeket a támogatások felhasználásáról szóló tárgyalásokon a magyar kormány is elfogadott. Ilyen például, hogy rendelkezni kell korszerűsített hulladékgazdálkodási vagy megfelelő szintű közlekedési tervekkel ahhoz, hogy az Unió támogatást adhasson a hulladékgazdálkodásra vagy a közlekedésre. Minden tagállamnak 16 efféle „tematikai” feltételt kell teljesítenie, hogy hozzáférjen kohéziós forrásainak teljes összegéhez. Egy friss bizottsági statisztika szerint Magyarország még 11 megkötés végrehajtásával adós. Ezzel a teljesítménnyel Romániával osztozunk a két utolsó előtti helyen, míg az utolsó helyet Portugália foglalja el, 12 hiányossággal. Uniós átlagban a feltételek egyharmada vár végrehajtásra, ami 84 milliárd euróval rövidíti meg a tagállamokat. Nehéz megbecsülni, hogy a magyar elmaradás pontosan mennyi pénzt blokkol, de egy bizottsági illetékes nemrégiben azt mondta az Európai Parlament regionális politikával foglalkozó bizottságának ülésén, hogy „a finanszírozás jelentős része még az igazságügyi reform végrehajtása után is zárolva maradhat" Magyarország a kohéziós alapokból származó pénz felhasználásáról tavaly decemberben kötött partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal. A részletes pénzköltési terveket 11 operatív program tartalmazza, ezek közül hetet érintenek a tematikus szakpolitikai kikötések. Brüsszel többek között hiányolja a kormány világos stratégiáját a nemzeti és regionális szélessávú hálózat kiépítéséről, az épületek energiahatékonyságának biztosításáról, a romák integrációjának az elősegítéséről, az egészségügyről és a hosszú távú gondozásról, az oktatásról és a szakképzésről. Amíg nem születnek meg a célokhoz kapcsolódó alapos elemzések és koncepciók, addig az EU nem teljesíti a hozzájuk rendelt kifizetéseket. Példa lehet a pedagógusok béremelése, amelyet csak akkor finanszíroznának az uniós büdzséből, ha Magyarország a brüsszeli előírásoknak megfelelően módosítja oktatási, képzési stratégiáját. Mint a parlamenti szakbizottságban elhangzott, nem elég egyszer kipipálni a feladatokat, mert az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi a közösségi források folyósításához kapcsolt tematikus és egyéb feltételek teljesítését, és ha hiányosságot tapasztal, azonnal felfüggeszti a támogatást. Varga Judit miniszter szerint az igazságügyi törvénycsomag elfogadásával elvégezték a munkát, így várják a pénzt. Valójában csak a munka egy részén vannak túl szinkin <ÖO Minden tagállamnak 16 „tematikai” feltételt kell teljesítenie, hogy hozzáférjen kohéziós forrásainak teljes összegéhez. Magyarország még 11 megkötés végrehajtásával adós. Ezzel Romániával a két utolsó előtti helyen áll. Fedőneves igazságügyi csomag T. HÁZ Megszavazta szerdán a T. Ház az Európai Bizottság (EB) által elvárt „igazságügyi reform”-csomagot, amely a kormánypártoktól már megszokott jogalkotási trükk segítségével került a képviselők elé. Az új törvénycsomagot, mely jelentősen bővíti az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit, a bírói tanács örömmel fogadta, mert az általuk kért változtatások zömét tartalmazza - mondta lapunknak Vasvári Csaba. Az OBT szóvivője nem kívánta kommentálni a javaslat elfogadásának körülményeit. A „vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról” fedőnevet viselő, kétharmados támogatást igénylő csomag a múlt héten egyik pillanatról a másikra került be módosító javaslatként a törvényalkotási bizottság előtt lévő, zárószavazásra váró, a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényjavaslatba. Nem véletlenül nevezte közös közleményében három civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság házszabályellenesnek az eljárást, mondván: annak ellenére, hogy az EB elvárja a széles körű egyeztetést a törvényjavaslatokról, a kormány megtalálta a módját, hogy megkerülje a nyilvános vitát. Ismert, januárban az igazságügyi tárca a honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátotta az igazságügyi csomag tervezetét, amelyet számos szervezet, így az OBT is megtárgyalt, és több változtatásra is javaslatot tettek. A tárca eredetileg márciusra ígérte, hogy a csomagot a parlament elé viszi, de ebből nem lett semmi, így aztán sokakat meglepett, amikor a múlt héten, fedőnév alatt, kormánypárti képviselők beadták a januárihoz képest számos ponton módosított javaslatot. A most elfogadott csomag legfontosabb pozitívuma, hogy a törvény hatályba lépésétől, vagyis június 1-től hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák által választott OBT-nek. A 15 tagú bírói tanács önálló jogi személyiséget és saját költségvetést kap. Ahogy arra a három szervezet is felhívta a figyelmet, az OBT ezentúl minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azon döntéseit, amelyeknél az OBT-nek egyetértési joga van. Nagyon fontos változás, hogy a jövőben az OBH és a Kúria elnöki posztjaira csak olyan személyeket választhat a parlament, akiket az OBT - személyes meghallgatás után - alkalmasnak tart. Az új rendelkezések szerint sem az OBH, sem a A T. Ház megszavazta az igazságügyi reformot tegnap Kúria elnöke nem választható újra. (Az új szabályoknak - ötéves bírói jogviszony és kétéves kúriai tapasztalat - a Kúria mai elnöke, Varga Zs. András nem is felelne meg.) Az OBT a jövőben korlátlan iratbetekintési joggal bír majd, így nem fordulhat elő, hogy az OBH elnöke által titkosított - például a Fővárosi Törvényszék elnökének a Schadl Györggyel való találkozását vizsgáló - dokumentumokat a tanács ne ismerhesse meg. A három civil szervezet negatívumként említi, s Vasvári Csaba OBT-szóvivő is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az elfogadott csomag nem zárja ki az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők OBT-taggá választását. Ahogy azt sem, hogy az OBT elnöki posztját a tanács egyetlen delegált - tehát nem bírák által választott - tagja, a Kúria elnöke tölthesse be. Jó hír, hogy közhatalmi szervek (állami hivatalok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (AB) népszavazási ügyekben sem. Megszűnik az a lehetőség is, hogy az AB azon tagjai, akik ezt kérik - mandátumuk lejárta, megszakítása után - rendes bíróként, pályáztatás nélkül a Kúriára „ejtőernyőzhessenek” (Varga Zs. is így került a Kúriára). Azok a mai alkotmánybírák, akiket az államfő már korábban kinevezett rendes bírónak, AB-tagságuk megszűnése után valamely ítélőtáblára kerülhetnek. Az elfogadott csomag elhárítja az akadályokat az elől is, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB), bár egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak. SIMON ZOLTÁN Vasvári Csaba: Az új törvénycsomag jelentősen bővíti az Országos Bírói Tanács jogköreit 7< 3 3 IX<5 3 Hónapokig tarthat a brüsszeli kontroll A magyar Országgyűlés jóváhagyása után az Európai Bizottság értékeli a bizonyos uniós pénzek feltételéül szabott igazságügyi törvénycsomagot, hogy az megfelel-e az elvárásoknak. A brüsszeli testületnek legfeljebb három hónapja van az elbírálásra, de ennél hamarabb is dönthet. Ha kedvező minősítést ad, akkor elvben felszabadulhat az összesen 22 milliárd eurónyi befagyasztott támogatás egy része.