Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)

2023-06-01 / 125. szám

2 I 2023. június 1., csütörtök ___________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Nőhetett a Mol-felár KÖZLEKEDÉS A benzinárstop két évvel ezelőtti bevezetése után másfélszeresére ugorhatott a hazai kutakat ellátó olaj­csoport jövedéki adót is tartalmazó ártöbblete. A tétel a hatósági tarifák tavalyi eltörlésével sem került vissza eredeti szintjére. Forró, mégis alig látszó téma: MARNITZ ISTVÁN Az elmúlt hónapok során parázs szakmai vitákat váltott ki az úgy­mond túl magas hazai benzinár. No nem azért, mert a 2021 novem­berében literenként 480 forinton meghúzott hatósági díjak tavaly december eleji eltörlésekor a ta­rifák rögtön 640-700 forintra ug­rottak. Hanem mert piaci tarifáink térségbeli helyezése - voltaképp versenyképtelenségünk - tavaly fokozatosan a dicstelen élbolyba került. Olyannyira, hogy 2022 de­cemberétől Magyarország és a hét környező állam rangsorában az itteni benzin idén áprilisig, a gáz­olaj pedig februárig a térség legdrá­­gábbjának számított. Igaz, azóta e tekintetben némi javulás mutatko­zik. A Cargopedia legfrissebb adat­bázisa alapján a térségben benzi­nünk most a negyedik, gázolajunk pedig a harmadik legdrágább. A versenyképességromlás okait illetően idén januárban többen - így Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője, illetve Miklós László, az MVM korábbi felügyelő­bizottsági elnöke - is előrukkoltak egy lehetséges megoldással. 2021 novembere után ugyanis hozzá­vetőleg 40 forintról a benzin ese­tében 140, a gázolajnál pedig száz forint körüli szintre ugorhatott a piaci nagykereskedelmi és töltőál­lomás-átlagárak kiskereskedelmi árrésnek nevezett különbsége. (A számítást nehezíti, hogy a hazai piac négyötödét ellátó Mol nagyke­reskedelmi listaára titok, használ­ható piaci kúttarifabecslést pedig az árstopos időszakban csak a Hol­tankolj­ak.net közölt.) Bár az Erste elemzője első, facebookos megnyi­latkozásában még, az okokat kevés­sé boncolgatva, önmagában csak az árrésváltozás tényére hívta fel a figyelmet, később, Miklós Lász­lóval együtt, arra jutottak, hogy az emelés mögött a hazai üzemanyag­cégekre terhelt többletadók állnak. Magyarán a hálózatok a rájuk újon­nan kivetett sarcokat - a kormány­zati fogadkozások ellenére - vevő­ikre hárították. A közlekedőktől beszedett többletpénz így végül az államkasszába kerül. A szomszé­dainkhoz képest kiugró itteni felár mélyrétegeit, Pletser Tamás első, január jegyzetéhez hasonlóan, az MNB két hónapra rá közzétett ta­nulmánya sem fejtette fel. Miközben az elemzések rendre az üzemanyagok kiskereskedelmi árrésére összpontosítottak, egyik sem irányította nagyítóját a Mol nagykereskedelmi árréstöbbleté­nek becsülhető változására. Pedig ez sem túl nagy kihívás: csak le kell vonni a Mol - piaci körökben is­mert - nagykereskedelmi díjából az üzemanyagok irányadó tőzsdé­ken jegyzett, szintén beszerezhe­tő - az árfolyamgyengülés vádját kivédve, forintra átszámolt - tőzs­dei jegyzés árát. Ez az az árréstöbb­let, amit a Mol, a jövedéki adóval együtt, úgymond, a helyi adottsá­gokra tekintettel, a termékek piaci jegyzési szintjeire rászámol. A mutató fontosságát mind­azonáltal mi sem bizonyítja inkább, mint hogy a „túl magas benzinárra” vonatkozó, az évezred első tize­dében például a Magyar Autóklub által jegyzett panaszok nyomán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végül csak e tételt szabályozta. Év­tizedes, perekkel bonyolított vizs­gálódások után, 2014-ben a hatóság végül abban egyezett meg a Mollal, hogy az olajcég nagykereskedelmi gázolajára a jövőben nem térhet ki egy a tőzsdei szinthez viszonyí­tott, méltányolható összegen fe­lüli, plusz-mínusz egyszázalékos sávból. Igaz, a benzin tekintetében a jelek szerint nem látták hasonló korlátozások szükségét. Ráadásul 2019-ben e gázolaj-megállapodás is hatályát vesztette. Lapunk megkeresésére az ügy kapcsán a Molnál annyit közöltek, hogy a megállapodás lejárta ellené­re árazásukban továbbra is tartják magukat a plusz-mínusz egy száza­lékhoz, nagykereskedelmi számítá­sokat pedig nem véleményeznek. A lapunk birtokába került becs­lés ugyanakkor legalábbis kér­désessé teszi, hogy a Mol tavaly miként nem tért el az immár csak önmaga által vállalt, plusz-mínusz egy százalékos árrésemelési sávtól. Míg ugyanis a nagykereskedelmi árréstöbblet 2021 elején literen­ként 120 forintra volt becsülhető - ami közelítette a jövedékiadó­tartalmat -, addig az összeg tavaly nyárra már kétszáz forint közelé­be ért. Bármekkora is lehet a GVH által a tőzsdei szinteken felül még méltányolt többlet, a két éven be­lüli, akár 50 százalékot is megha­ladó eltérés több lehet a vállalt plusz-mínusz egy százaléknál. Fel­merült, hogy a Mol a tavaly kevéssé szem előtt lévő „piaci” üzemanyag­­árak nagykereskedelmi árréseme­lésével igyekezhetett a hatósági áras értékesítés nyilvánvaló vesz­teségeit valamelyest ellensúlyozni. Bár ez szintén sérthette a vállalást, az árréstöbblet - a jövedéki adóval együtt - a hatósági árak tavaly de­cember eleji eltörlése óta is 160-170 forintra tehető, ami még mindig vagy harmadával meghaladja a két évvel korábbi szinteket. A jelenleg 574-555 forinton álló kútárakon belül tehát eme 30-40 forintos té­tel változatlanul kérdőjeles. A téma forróságára jellemzően a helyzetet megkeresésünkre senki sem kívánta névvel véleményezni. Akadt, aki szerint nincs gond. Volt, aki a felárat azzal magyarázta, hogy a hatósági üzemanyagárak tavaly februári, nagykereskedelmi kiter­jesztésével a piacról a Mol verseny­társai levonultak, szabadabbá téve a cég emelési mozgásterét. A ha­tósági árak eltörlése óta pedig sze­rinte a felár azért nem állt vissza .a hazai üzemanyag­­árakban létezik egy kevéssé lát­ványos, több mint száz fo­rintos tétel, amely most körülbelül harmadával haladhatja meg 2021 eleji szintjét. 120 forintra volt becsülhető literenként a nagykereske­delmi árréstöbblet 2021 elején, ez tavaly nyárra 200 forint közelébe ugrott eredeti szintjére, mert a piac még mindig nem rendeződött. Akadt, aki úgy vélte, a Mol állami több­letterheit a nagy- és a kiskereske­delmi árrés között eloszlathatja. (Megjegyzendő, az olaj­csoport ta­valy az ellátás összeomlása köze­pette is messze rekordszintű, ezer­­milliárdot közelítő nyereséget ért el.) A GVH-nál ismételt megkere­sésünkre megerősítették korábbi közlésüket, miszerint folyamato­san vizsgálják a piacot, és ha bármi gond adódna, jelzik. A Magyar Au­tóklub jogi bizottságának elnöke, a 2010-es évek előtti kereseteket is jegyző Kovács Kázmér lapunkat most arról tájékoztatta, hogy nincs tudomása hasonló szándékról. Más, Mol-közeli forrásaink részint a arra hívták fel a figyelmünket, hogy versenyhivatal folyamatosan, érdemben vizsgálja üzemanyagár­képzésüket, amit senki sem vonhat kétségbe. Másrészt arra emlékez­tettek, hogy az év eleje óta a ma­gyar üzemanyagárak az élmezőny­ből visszacsúsztak a 3-4. helyre. A túlzott árréstöbblet vádja ezzel, legalábbis a környező államok egy részéhez képest, megdőlni látszik. Mindezt nem vitatva szakértő­ink arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai üzemanyagárakban létezik egy kevéssé látványos tétel, ami li­terenként most is több tíz forinttal haladja meg a 2021 elején tapasz­talt szintet. De a korábbi évekre jellemző, kedvező térségbeli tarifa­helyezésünket sem szereztük még vissza. A jelek szerint ráadásul a versenyhatóság figyelme a tavaly óta szintén igencsak meglóduló kiskereskedelmi árrésre még ennél is kevésbé terjed ki. Csak az becsülhető, hogy a Mol a tőzsdei nagykereske­dőkhöz képest mennyivel adja drá­gábban az üzemanyagot a kútláncok­­nak A Mol nagykereskedelmi árrése 4 250 200 150 (Forint/liter) Gázolaj Benzin Forrás: Népszava-gyűjtés 100 1.1 ii. hii.hv.lv. I­vi. Ivii.lviil.l ix. I­x. Ixi. Ixn 2021 NÉPSZAVA-grafika Becslés ** Az első két hét átlaga I. I­II. Ilii.hv.lv IVI. Ivii.lviil.l IX. I­x. Ixi. Ixn 2022 ii.lvi.liv.lv. 2023 A finomítói árrés is ugorhatott A nagykereskedelmi árréstöbblet nem keverendő össze a szintén sokat emlegetett finomítói árrés­sel, hanem arra rakódik rá. A fino­mítói árrés lényegében a nyers­olaj beszerzési és az elkészült termékek nagykereskedelmi ára közötti különbség. Tavaly márci­us óta ez a tétel is nagyot ugor­hatott a Molnál. Putyin Ukrajna elleni támadása miatt ugyanis a világ egyre több feldolgozója mondta le orosz olajmegrendelé­seit, amely így az egyéb világpiaci termékeknél - például az európai Brentnél - jóval olcsóbbá vált. Bár Brüsszel tavaly eredendően az összes tagállamra orosz nyers­olajbeszerzési tilalmat tervezett, az Orbán-kormány - vitatható in­doklással - Magyarország (illetve a szintén Mal ellátta Szlovákiára, valamint Csehországra) kivételt harcolt ki. A versenytársainál ol­csóbb nyersolajon így a Mal évi több százmilliárdos extrahasznot ér el. Igaz, a magyar állam ennek 95 százalékát adóként elvonja. A becslést némiképp nehezíti, hogy a Mal, évtizedes hagyományt megtörve, felülvizsgálatra hivat­kozva, finomítói árrése közzété­telét pont annak tavaly év eleji megugrása után függesztette fel. Nagykereskedelmi árrés helyett azért tárgyalunk többletről, mert a tőzsdék szintén már finomított termékek - nagykereskedelmi ár­rést is tartalmazó - tarifáit tükrö­zik. Arról, hogy a Malón belül az orosz nyersolaj beszerzési ára, illetve az ebből készült benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára között miként oszlik meg a fino­mítói és az erre esetleg rászá­molt nagykereskedelmi árrés, nincsenek adatok, így e tárgyban csak az becsülhető, hogy a Mol a tőzsdei nagykereskedőkhöz ké­pest mennyivel adja drágábban az üzemanyagot a kútláncoknak.

Next