Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)

2023-06-17 / 139. szám

2023. június 17. I .áB­­ j 1 Mr­_ ^ ■ íáÍM ^ m.^3 W .vw ^ m­m í­i/ i / • i klimakrizisben * ip A NÉPSZA­k HÉTVÉGI MAGAZIN MELLÉKLETE Nagyapáink idején az a balatoni bor, amit nem adtak el augusztus 20-áig a turistáknak, gyakorlatilag kárba veszett. Megitta a család, elvitték a rokonok, de hasznot nem termelt. Ezért is „rögzült a Kádár-korszak" szőlőtermelői, borászai fejében az a tévhit, hogy csak könnyű, gyümölcsös, fehér, egynyári borokat lehet eladni a térségben. Ehhez képest ma a borvidéken ezeken túl jócskán vannak már hordóban érlelt, magasabb alkoholtartalmú, testes, zamatos fehérek és vörösök, s a nyári szezon jelentősége is valamelyest csökkent, hiszen ősszel és télen is akadnak, akik egy jó bor, egy jó borászat kedvéért elutaznak Somlóra, a Szent György-hegyre, Balatonfüredre, Sümegre vagy Csopakra. Igaz, kevesen. A balatoni bortermelőket eközben egyre jobban fenyegeti a klímaváltozás veszélye. Már 20-25 évvel ezelőtt lépniük kellett volna, hogy megváltoztassák a fajtákat, a művelődési módot, de nagyon kevesen tették ezt meg. FOLYTATÁS A 4. OLDALON 1#«É* K*» m Kultúrtáj e Magyarország telekország A nagyvárosok környékén elterülő telkek látványa általában nem gondolkoztat el minket semmiről. Egyik-másik talán a szegénység övezeteként, vagy éppen üdülő­övezetként rögzül bennünk. Szerencsére a társadalomtudósok tanulmányozzák ezeket a területeket, mert rendkívül komplex jelenségről van szó, amely mögött globális térbeli­ társadalmi és lakhatási folyamatok is húzódnak. Vigvári András szociológus és etnográfus, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a fiatal kritikai/baloldali kutatókat tömörítő Helyzet Műhely tagja egy Budapest környéki zártkertben végzett etnográfiai kutatás eredményei alapján írta meg Zártkert-Magyarország című könyvét, amely a Helyzet Műhely Könyvek sorozat­ban jelent meg a Napvilág Kiadónál. Ebben fontos megállapításokat tesz az átmeneti terek kialakulásáról, a lakhatási problémák, egyenlőtlenségek, urbanizációs folyamatok kezelésében betöltött szerepükről. A kuta­tóval beszélgettünk. 2. OLDAL LU5oCQ­Q_ I— U~iZD Az apró győzelmek hatalma Nincs két egyforma agy, de a neurotipikusok azok, akik egy irányba haladnak az autópályán, míg egy neurodivergens sokáig nem érti, miért fordítva tették fel a felhajtóra - érzékelteti Cseplész Péter, milyen az, ha valaki fejben másképp van huzalozva, mint a többség. Ő megtanulta kezelni a figyelemhiányos hiperaktivitását, szakmát szerzett, családot alapított. Testkezelő terapeutaként dolgozik, három éve kiköltözött az Egyesült Királyságba, most Birminghamben boldogul. Szerinte azért küzdenek egyre többen mozgásszervi panaszokkal, mert a testünket nem ülésre találták ki, és ha nem kezdünk el változatosabban mozogni, ez olyan szintű népbetegséggé válhat, akár a fogszuvasodás. BÁLINT ORSOLYA Csepelen nőttem fel, ott éltem 26 évet, ez megpecsételte a városhoz való viszonyomat. Kicsit a városhoz tartozol, kicsit az agglomerációhoz, valójában egyikhez se - kez­di történetét Cseplész Péter, miután felidézzük a híres „csepeliek szerint a világ” mémet.­­ A körzetes oviba jártam, nem szerettem. Az óvó néni pár mondattal egy életre elintézte a rajzolás iránti lelkesedésemet. A jó pe­dagógus csodákra képes, a rossz pedagógus is, csak inver­zben, tartja a mondás, aminek a testkezelésnél is van jo­gosultsága. A nővérem éltanuló volt, engem a megfelelés vágya soha nem motivált, de ha valami nagyon érdekelt, abba fejjel előre bele tudtam állni. A többit csak túl akar­tam élni. Az általános iskolai élményeimtől Szabó Magda is a homlokát törölgette volna. Ha nagyon diplopálok, azt majd töröld ki, légyszi - szól a fotósunknak, aki meg­nyugtatja, hogy figyel erre is. (A diplópia a szemizmok működési zavara, a szem az egyik irányba nem tud elmoz­dulni lehet idegrendszeri eredetű - a szerk.). FOLYTATÁS A 6. OLDALON Némafilm az ötödik elem Az Egy fiúnak a fele című Mikszáth-novellából rendezett filmet Bolváry Géza 1924-ben. Pár évvel később már hangsávot is kaphatott volna a barnás tónusú celluloid, de egyetlen megmaradt alkotása csak a némafilm eszközeivel élhetett, és élt is maradéktalanul. Széles színészi gesztusok, festett szemek, kimódolt mimika ragadja meg a nézők figyelmét, melyet olykor a beállítás drámai, fekete keretezése szegez a vászonra. A korabeli vetítéseken zongorakíséret támaszthatta meg a művet. A héten négy nagyszerű dzsesszmuzsikus társult alkotóként Bolváryhoz a Budapest Music Center (BMC) koncertsorozatának első előadá­sán, elemi erővel tolva meg a mozgóképeket. BALASSA TAMÁS RIPORTJA AZ 5. OLDALON

Next