Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)
2023-06-23 / 144. szám
\ / NAIVI LAO NÉPSZAVA I ~7 2023. június 23., péntek I / Megkérdőjelezik Benedek örökségét PEDOFILIA Traunsteinben egy felperes összesen 350 ezer eurót követel a katolikus egyháztól, mert egy pap zaklatta őt. Nem kizárt, hogy a tavaly elhunyt egyházfő örököseinek is fizetniük kell. RÓNAY TAMÁS Igen fontos eljárás kezdődött a napokban a felső-bajorországi Traunstein tartományi bíróságon. Bizonyos tekintetben úttörő perről van szó, legalábbis abban az értelemben, hogyan kezeljék a német bíróságok az egyházi személyiségek által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket. A felperes a 39 éves Andreas Perr, aki azt állítja, a kilencvenes évek közepén szexuálisan zaklatta őt egy pap Garching an der Alzban. Perr polgári peres eljárásban 300 000 eurós fájdalomdíjat s kártérítést követel a feltételezett elkövetőtől, Peter H.-tól, illetve a müncheni és freisingi érsekségtől. Az áldozat ügyvédje szerint a bántalmazás miatt „tért le” védence „a helyes útról”, s a súlyos megrázkódtatás egész életén végigkísérte; rosszul teljesített például az iskolában, illetve alkohol- és drogproblémákkal küzdött. Ami azonban különösen sajátos, hogy a vádlottak között feltűnik a néhai egyházfő, a múlt év végén elhunyt XVI. Benedek neve is. Perr 50 ezer eurónyi kártérítést követel örököseitől. Joseph Ratzinger 1980-ban München és Freising érsekeként szolgált. Az általa irányított egyházmegye úgy döntött, hogy a bűncselekményt elkövetett papot nem megbüntetik, hanem áthelyezik az esseni egyházmegyéből Bajorországba, tehát egyfajta menekülési útvonalat biztosítottak számára. (Ratzinger érseki szolgálata után a Vatikánba került, II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusának tette meg. Márciusban a lengyel TVN csatorna egyik műsora, valamint egy holland szerző könyve is azt állította, hogy a lengyel származású egyházfő krakkói érsekként tudott arról, kik követtek el szexuális bűncselekményeket egyházmegyéjében, de áthelyeztette őket. Ezen állítások komoly felháborodást keltettek Lengyelországban, de egyúttal lelkiismeretvizsgálat is indult. Bajorországban aztán a szóban forgó pap terápián vett részt, de nem sokkal később ismét engedélyezték, hogy lelkipásztori munkát végezzen. H. 1987 óta volt plébános Garchingban; egy évvel korábban az ebersbergi kerületi bíróság elítélte kiskorú fiúk bántalmazása miatt. Egyelőre csak az egyházmegye és H. ellen folyik majd eljárás. Joseph Ratzingerrel szemben egy másik per indulna, már ha egyáltalán sor kerül rá. Ennek oka, hogy a néhai egyházfő lehetséges örökösei még nem döntöttek arról, elfogadják-e egyáltalán a hagyatékot. Attól tartanak ugyanis, hogy az általuk esetlegesen fizetendő kártérítés összege meghaladná az örökség értékét. Német sajtóértesülések szerint XVI. Benedeknek elvileg hat örököse van. Ha azonban egyikük sem fogadná el az örökséget, akkor nem is indulna eljárás Ratzinger ellen, hiszen nem lenne olyan személy, aki kifizethetné a kártérítést. XVI. Benedek eleinte tagadta, hogy foglalkozott volna H. ügyével, de egy évvel a halála előtt elismerte, hogy 1980 januárjában részt vett egy a témát érintő ülésen. Ott azonban nem arról döntöttek, hogy H. visszatérhet-e a lelkipásztori szolgálatba, hanem csak arról, hogy a terápia idejére át kell-e helyezni. A Bayerischer Rundfunk rádió szerint 1986-ban Joseph Ratzinger a Hittani Kongregáció prefektusaként állítólag aláírt egy levelet, amelyben engedélyezte, hogy H. a misén bor helyett szőlőlét használhasson. A pap közlések szerint alkoholos befolyásoltság alatt követte el a szexuális visszaélést. Ratzinger a levéllel hozzájárult ahhoz, hogy H. továbbra is lelkipásztorként ténykedhessen - állítja Perr ügyvédje. Peter H.-t 2010-ben felfüggesztették a szolgálatból, mert állítólag nem tartotta be azokat a feltételeket, amelyeket az egyház vele szemben támasztott. Ma a nyugat-németországi Ruhr-vidéken él, távol Bajorországtól. A későbbi pápa tudott a pap korábbi életéről - jelentette ki Elisabeth Nitzinger-Spann bírónő. Egyértelmű volt, hogy a felperes jogosult kártérítésre, csak az összeg nagysága volt még nyitott. Amennyiben Perr valóban hat számjegyű összeget kap, annak messzemenő következményei lehetnek az egyházra nézve. Köln tartományi bírósága a múlt héten kötelezte az ottani érsekséget arra, hogy fizessen 300 ezer eurót egy érintettnek. Eddig a német egyházmegyék által hasonló esetekben teljesített kifizetések átlagosan 22 000 eurót tettek ki. Ha a traunsteini bírák a kölni kollégáikhoz hasonlóan döntenek, más bíróságok is követhetik ezt a példát. A német egyházmegyék által a jövőben a visszaélések áldozatainak fizetendő jóvátételi összegek így ugrásszerűen megnőnének. z<oozz> 300 ezer eurós kártérítést követel Perr XVI. Benedek korábban azt állította, nem foglalkozott a bántalmazó ügyével. Nem látni tisztán az említett ügyben, de az is kétségtelen tény, hogy a pápák közül XVI. Benedek lépett fel először a papi pedofília ellen Több szolidaritást várnak a szegényebb államok KLÍMAVÁLTOZÁS Kétnapos párizsi pénzügyi csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön a francia fővárosban, 50 állam- és kormányfő részvételével. A résztvevők új utakat keresnek az éghajlati válság, a szegénység és a szegényebb országok túlzott eladósodottsága elleni küzdelemben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank reformjáról is szó esik, de a déli országok zöldfordulatát szolgáló több magánbefektetésről is tárgyalnak. A fejlődő országok nagyobb szolidaritást várnak el a fejlettektől az éghajlati válság elleni küzdelemben. A klímaváltozás által a leginkább sújtott államok - amelyek egyben a legszegényebbek és a leginkább eladósodottak közé tartoznak - becsapva érzik magukat, mert már számos ígéretet kaptak a gazdagabbaktól a nagyobb pénzügyi hozzájárulásra, ezekből a programokból azonban vajmi kevés valósult meg. Most azonban konkrét döntéseket remélnek. „A szegénység elleni küzdelem, a gazdaságunk szén-dioxid-mentessé tétele és a biológiai sokféleség megőrzése szorosan összefügg” - fogalmazott a csúcstalálkozó házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök. Az esemény társszervezője a karibi térségben található szigetállam, Barbados és kormányfője, Mia Mottley. Utóbbi csütörtöki beszédében megpróbált támogatást szerezni az úgynevezett bridgetowni kezdeményezéshez. Ez az ambiciózus reformcsomag azt irányozza elő, hogy a szegény országok olcsóbban vehessenek fel hitelt a zöldberuházások megvalósításához. Még Barbados szupersztárja, Rihanna is felszólította Janet Yellent, az amerikai jegybank elnökét, hogy „tegyen bátor kötelezettségvállalásokat a finanszírozás és az adósságreformok érdekében”. A bridgetowni kezdeményezés mögött Mottley pénzügyi tanácsadója, Avinash Persaud áll. Az egykori londoni bankár 2007-ben költözött vissza Barbadosra. Persaud a fejlődő országok egyik legnagyobb problémájának a tőkeköltséget látja. Ezekben az államokban az egyes projektekhez köthető hitelfelvétel kétszer-háromszor drágább, mint a gazdag országokban. Ez pedig jelentősen visszafogja az éghajlattal kapcsolatos beruházásokat. Az ENSZ klímapolitikai-finanszírozási szakértői csoportja nemrégiben arról számolt be, hogy egy napenergia-projekt éves megtérülési rátájának Argentínában 53 százaléknak kell lenni ahhoz, hogy befektetésre alkalmasnak ítéljék - Indiában ez az arány 17 százalék, Németországban pedig csak 7 százalék. „Ez az oka annak, hogy a globális délen alig találunk példát klímaberuházásokra” - fejtette ki egy ízben Persaud. A negatív hatás különösen Afrikában érzékelhető, ahol a hitelfelvételi költségek 68 milliárd euróval haladják meg a gazdasági szempontból észszerűnek tartott költségeket; ez több mint kétszerese a kontinensnek nyújtott támogatás teljes összegének, mint arra az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa nemrégiben rámutatott. Ennek kezelésére Persaud egy 100 milliárd dolláros (33 640 milliárd forintos) valutaváltási garancia létrehozását javasolja, amelyet az IMF és más multilaterális fejlesztési bankok támogatnának. Ez szerinte csökkentené a devizakockázat költségeit a fejlődő országokban történő befektetések során, mérsékelve a hitelfelvételi költségeket. A párizsi konferencián összesen mintegy száz ország képviselteti magát. Több afrikai és dél-amerikai ország állam- és kormányfője is részt vesz a tanácskozáson, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök. Számos civil szervezetet szintén meghívtak a tanácskozássorozatra, és elutazott a francia fővárosba Greta Thunberg ismert svéd klímaaktivista is. A nagy várakozások ellenére konkrét eredmények nem várhatók. Franciaország azt reméli, hogy a résztvevők megállapodnak egy további lépéseket tartalmazó útitervben. Előrelépés elképzelhető a hajózásra kivetett szén-dioxid-adóról szóló tárgyalásokon. A fejlett országok már 2009-ben célul tűzték ki, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárt mozgósítanak a fejlődő országok éghajlatvédelmére. A 2015-ös párizsi klímakonferencián úgy döntöttek, hogy ezt 2025-ig ígérik, s ezt követően magasabb célt tűznek ki. Ezek az ígéretek azonban egyelőre nem teljesültek. Lisa Panhuber, a Greenpeace szóvivője világszerte az olaj- és gázipari cégek nagyobb adóztatására szólított fel. „A fosszilis energiahordozók kitermelésére és exportjára kivetett adónak és a többletnyereség adójának legalább évi 200 milliárd dollárt (mintegy 180 milliárd eurót) kellene bevonnia” - emelte ki. R. T. Mia Mottley barbadosi kormányfő és Emmanuel Macron szervezte a párizsi klímacsúcsot , ma már OZZ EJCo