Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)
2023-06-24 / 145. szám
LINÉPSZAVA «/HUF $/HUF CHF/HUF O I 2023. június 24., szombat_________________________370,37 T +0,22% 340,86 T +1,14% 379,24 T +0,82%______________________________J LAPSZÉL Emelik a diákhitel kamatát A szabad felhasználású hallgatói hitel kamata a második fél évtől 3 százalékkal, 7,99 százalékra emelkedik egy csütörtök este megjelent kormányrendelet szerint. A változás drasztikus, különösen annak fényében, hogy tavaly nyárig még 1,99 százalék volt a diákhitel kamata. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium magyarázata szerint a hallgatók a kamattámogatás fenntartása miatt csak enyhe növeléssel találkoznak, ami előnyös számukra, ugyanis „a jelenlegi kamatkörnyezetben a hatályos szabályok szerint a diákhitel kamatjának 14 százalékra kellene emelkednie”. NÉPSZAVA Csökkent a munkanélküliség Májusban 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az előző havi 3,9 százalékról - közölte a KSH. 14 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 5 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így március-május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,704 millió fő volt. 2023 májusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 228 600 álláskereső szerepelt, ami 5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Májusban összesen 27,7 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal nőtt. 2023 májusában a munkaadók összesen 24,9 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 93,7 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 70,5 ezer maradt betöltetlen az előző havi 68,8 ezer után. Horváth András, az MBH Bank elemzője szerint az őszi hónapokra 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliség. NÉPSZAVA A jövő most <5= Q< 3 RÉSZVÉNYEK BUX 50 407,86 Mól 3 018 Ft MTelekom 406 Ft OTP 12 025 Ft Richter 8 455 Ft i i +0,49% +0,73% +0,12% +0,12% +0,77% Nehéz lesz lakást venni • • MEGSZORÍTÁS Az elmaradó bevételek, a nagy kamatterhek miatt is szűkíthette a kormány a támogatottak körét. Egy új hitelprogram jöhet. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán arról döntött, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a városokban élők számára a családok otthonteremtési kedvezményét (csok). Vagyis ha egy család 5 ezer fősnél nagyobb településen szeretne ingatlant vásárolni jövőre, már nem kaphat hozzá gyerekszámtól és lakástípustól függően többmilliós, vissza nem térítendő csoktámogatást, és nem igényelhet kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, támogatott csokhitelt sem. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ben bevezetett „alaposok” lényegében megszűnik jövőre, hiszen a megmaradó falusi csokot csak a külön jogszabályban kijelölt 2631 kistelepülésen lehet fölvenni. A változás tehát a városlakókon túl azokat is érinti majd, akik gazdagabb, a listán nem szereplő településen élnek. A szabad felhasználású, de szintén zömmel otthonteremtésre fordított, kamatmentes babaváró hitel összegét 10 millió forintról ugyan 11 millió forintra emelik, ám ez mind az infláció mértékétől, mind a lakásárak növekedésétől elmaradó növelés. Ráadásul eközben jelentősen leszűkítik a jogosultak körét: jövő januártól már csak a 30 év alatti házas nők lesznek rá jogosultak. Az eddig szintén kedvezményezett, 30-40 év közötti férjezett nők kiesnek a jogosultak köréből: ők a 2024- es átmeneti évben, és csak akkor kaphatnak babaváró hitelt, ha igazolják, hogy már várandósak. Ez jelentős szűkítés, hiszen az MNB korábbi, online felmérése szerint a babaváró hitelt felvevők harmada kerül ki csupán a 30 év alatti korosztályból. Egy másik jegybanki felmérés szerint pedig a babavárót az igénylők 61 százaléka még gyerek nélkül veszi fel. Vagyis a programból jövőre az igénylők kétharmadának a 61 százalékát kizárják. A kormány azzal indokolja a döntést, hogy szeretné, ha fiatalabb korban szülnének a nők, a „városi csők” helyére pedig ígér egy új támogatást, amiről azonban eddig semmilyen részletet nem közölt. A döntés mögött ugyanakkor természetesen gazdasági számítások is vannak - hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés. hu pénzügyi szakértője. Az állami kiadások drasztikusan növekedtek az elmúlt év során, a csokhitel és a babaváró finanszírozása egyre drágábbá vált. Ingyen nem adnak hitelt a bankok, így a támogatott hiteleknek két thm-je (teljes hiteldíj mutató) van: az egyiket az ügyfél fizeti, a másik a tényleges hitelköltség - magyarázta érdeklődésünkre a szakértő. Az államnak ki kell tehát pótolnia a kamatkülönbözetet, ami a mostani magas kamatkörnyezetben egyre nagyobb terhet jelent. Az arra jogosult családok évi 3 százalékos kamaton férhetnek hozzá a csokhitelekhez, de annak tényleges kamatlába az 5 éves átlagos állampapírhozam 130 százalékán felül 3 százalék. A támogatott hitelek átlagos kamatlába ez év januárjában 17,94 százalék volt, azaz a kamattámogatás mértéke - amit az állam fizet - a 15 százalékot közelítette. A babaváró hitel az első öt évben kamatmentes az ügyfél számára (ha addig megszületik a beígért gyermek, a futamidő végéig az is marad, a harmadik gyereknél pedig a teljes összeget el is engedik), az állam által fizetendő rész ugyanakkor az átlagos állampapírhozam 130 százalékán felül 1 százalék. Ez jelenleg 12,79 százalék. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a kormány egy 6 százalékos kamatozású, támogatott lakáshitelprogramban gondolkozik - ilyenre már volt példa a csokprogram 2015-ös bevezetése előtt. Egy ilyen kamatszint mellett már újra fel tudna lendülni a lakáspiac, ugyanakkor kevesebb állami kiadást jelentene. Ráadásul igazságosabb is volna a jelenlegi helyzetnél, hiszen a 10 százalék körüli piaci és a 0 vagy 3 százalékos támogatott hitelek között már hatalmas a különbség, és óriási terhet jelent a költségvetésnek is. Gergely Péter úgy véli: a lakástámogatási rend- Lakástámogatási kiadások a büdzsében. milliárd forint szer nagyobb átalakítása jön, hiszen ha csak a támogatott hitel kamatát akarnák megemelni, akkor egyszerűen átírnának egy számot a jogszabályban. Ez mindenkinek egyszerűbb lenne, hiszen a csok egy már jól bejáratott, ismert rendszer, mind a családok, mind a banki ügyintézők számára. A mostani bejelentéssel azonban számos, a csokhoz kötődő támogatási elem is borul. A többmilliós tételt jelentő, akár 4 százalékos vagyonszerzési illetéket például csok támogatásból történő lakásvásárláskor nem kell megfizetni. Hogy ennek a sorsa mi lesz, arról azonban nem esett szó említ egy példát a szakértő, hogy szerinte miért kell majd az egész rendszerhez hozzányúlni. Bár a lakásvásárlást tervezők számára az volna a szerencsés, ha tisztán látnák, mik a lehetőségeik az idén, s mik lesznek jövőre. Gergely Péter nem csodálkozna, ha az új támogatási rendszert csak az év végén jelentené be a kormány. Addigra ugyanis csökkenhet az infláció, s azzal együtt a kamatok és az állampapírhozamok is. Vagyis a kormánynak is több tere lenne a támogatásokra. Gergely Péter hozzátette: mindenki szeretné, ha lenne valamilyen lakástámogatási program, ezért lobbiznak a bankok is, és a minisztériumokban is számtalan terv van. A végén azonban mindig oda lyukadnak ki, hogy nincs miből megvalósítani ezeket. Ezért kellett a „szent tehenekhez”, a csokhoz és a babaváróhoz is hozzányúlni. Sokkal több pénzt nyilvánvalóan jövőre sem fognak erre szánni, viszont a legókat most úgy igyekeznek összerakni, hogy abból a lehető legtöbb jöjjön ki. VARGA DÓRA Mindenki oszt, szoroz, de a tervezett változtatás nem ismert, azaz a lakásvásárlókat magára hagyta a kormány ÉV VÉGÉN GERGELY PÉTER A lakástámogatási rendszer nagyobb átalakítása jön, hiszen ha csak a támogatott hitel kamatát akarnák megemelni, akkor egyszerűen átírnának egy számot a jogszabályban 181 milliárd forintra, az idei felére csökken jövőre az otthonteremtési támogatás a költségvetésben 2021 376 7H7XXX7 2024 181 ZÚZD 2026 2027 160 156 £ QOa; ■< inÖ Megfeleződnek a lakástámogatások Egy virtigli megszorítás, kiadáscsökkentés látható a jövő évi költségvetés számaiból a lakástámogatások területén is. Az idén még 382 milliárd forintot költ a kormány a lakástámogatásokra, jövőre viszont erre a területre 181 milliárd forint jut, ami kevesebb mint a fele az idei és kevesebb mint harmada a tavalyi kiadásoknak. A kormány hibás gazdaságpolitikai döntései miatt (uniós támogatások elbukása, magas szintű infláció, magas kamatok, nagy államháztartási hiány) a költségvetés lehetetlen helyzetbe került. 2024-ben nagyon kevés területen van mód a kiadások növelésére, ennek esnek áldozatul a lakástámogatások is. Ráadásul a 2025-27 évekre előretekintő tervadatokból sem látszik előrelépés, sőt további folyamatos kiadáscsökkenés várható. A költségvetés indoklási részében egy szó sem esik arról, mi az oka, célja, iránya az átalakításoknak. Egyetlen féligazságot tartalmaz a törvényjavaslat ezzel kapcsolatban: „A csok támogatási rendszere területileg fókuszáltabbá válik, és a korábbinál erőteljesebben támogatja a kistelepülésen élő vagy odaköltöző, gyermeket nevelő, illetve gyermeket vállaló családok otthonteremtését" - vagyis a pár héttel ezelőtti anyag már számolt a városi csőd megszüntetésével, de ezt így még nem merték leírni. P. ZS. rAznAr*r r\3r\'J