Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)
2023-06-26 / 146. szám
12 I ______________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Fabricius Annáé az idei Kassák-díj Fabricius Anna kiállításterve nyerte el az idén második alkalommal meghirdetett Kassák kortárs művészeti díjat; a pályaművet a budapesti Kassák Múzeum mutatja be önálló kiállítás formájában 2024- ben. A díjnyertes kiállítástervben, amelynek címe Home is Where Work is (Az otthon ott van, ahol munka van), a művész - korábbi alkotásaihoz hasonlóan - a munka témakörével foglalkozik. Ahogy pályázatában írja, „egyre többek számára a munka egyszerre szigorú kényszer és a magasabb szintű egyéni vagy családi boldogság akadálya. A munka már nem összekapcsol és közösséget formál, hanem izolál és magányossá tesz.” MTI Török László tárlata Salföldön Török László Balázs Béla-díjas fotóművész, a salföldi Pajta Galéria alapítója munkáiból nyílt életmű-kiállítás pénteken a Veszprém vármegyei Salföldön, a Káli Fecske Galériában. A jellé vált kép című kiállítás középpontjában Török László A család (1972) című képe áll, amellyel 1973-ban World Press Photo Aranyszem díjat nyert. A tárlat megnyitóján Jász Attila költő és Huszárik Kata színésznő közös performance-ában elhangzott: a képhez kapcsolódó sorozat felvételei egy adott korszak szellemesen megfogalmazott kritikus lenyomatai voltak a fotópapíron, ennek ellenére mégsem idővel halványuló művek. Ötletszerű megoldásai jól átgondolt képi kizökkentések, amelyek a megértés által válnak esztétikailag teljessé. A 2020-ban elhunyt Török László 1991-ben, miután Düsseldorfban Kodak-díjat kapott, salföldi parasztháza melletti pajtájából fotóművészeti kisgalériát nyitott, amely a magyar művészi, kísérletező fotográfia történetének fontos színhelye lett. Művésztelepet működtetett, és saját munkái mellett a kísérletező fotográfia alkotóitól válogatott képeket, nagy jelentőségű fotográfiai gyűjteményt létrehozva. MT HIRDETÉS APRÓ EGÉSZSÉG GYÓGYMASSZÁZS masszőrhölgytől: 06-70/247-0687. ELTARTÁS MEGBÍZHATÓ, középkorú úreltartási, életjáradéki szerződést kötne idős személlyel, gondozással. 06-20/410-8173. FESTMÉNY 50. HÁZASSÁGI évfordulóra Patkó Károly olajfestményt vásárolnék: 06-30/400-8387, boldognyugdijasevek@gmail.com JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. RÉGISÉG FIGYELEM! Készpénzért vásárolunk varrógépet régi bundákat, öltönyöket, kitüntetéseket, karórákat, hanglemezeket, pénzérméket, bizsukat, porcelánokat és teljes hagyatékot. Üzlet: 2. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 25. Tel.: 06-1/488-7910,06-20/334-9091 -22 D Időutazás Terézvárosban FESZTIVÁL A Múzeumok Éjszakáján idén is szórakozva tanulhatott a közönség - csupán meg kellett találni a megfelelő programokat. P. SZABÓ DÉNES Szent Iván napján ismét megnyíltak a múzeumok kapui: országszerte mintegy 450 intézmény közel 2500 programja közül válogathatott a nagyérdemű, így biztosan mindenki megtalálta a számára fontos eseményt - feltéve, ha jót választott, vagy átnézte a kínálatot. Mi idén Zugló és Terézváros környékén tettünk egy kisebb kört. Az első utunk a Városligeti fasorban található Ráth György-villához vezetett, ahol Horváth Hilda művészettörténész mutatta be A mi szecessziónk című kiállítást, annak is a virágmotívumait. Kiderült például, hogy a stílusirányzatra hatott a keresztény ikonográfia, több munkán feltűnik a liliom mint a szüzesség, ártatlanság szimbóluma, mely megtalálható a Máriát, Jézust, Szent Antalt és Szent Imre herceget ábrázoló alkotásokon is. A krizantém már Keletről származik, a növény a japán császári címerben is látható, míg a nárcisz az ókori Hellászt idézi meg: az ifjú Narkisszosz egy folyó tükrébe pillantva beleszeretett magába, aztán eltűnt - másnap nárciszok voltak a helyén. A következő állomásunk a Szépművészeti Múzeum volt, ahol a Reneszánsz Csarnokban épp a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet adott elő, míg a harmadik emeleten a Művészettörténet dióhéjban című előadás-sorozat kezdődött. Ennek első részében a görög-római világ nem mindennapi szokásairól mesélt Zsámbéki Blanka vallástörténész. Például arról, hogy az ókorban amulettet használtak emésztési panaszokra, vagy varázsgemmát, hogy bevonzzák a kiszemelt hölgyet vagy férfiút. Az előadó a görögök lakomáiról is beszélt, és azok főbb eszközeit is bemutatta, mint az amforákat, amelyeken feltűnik Dionüszosz, a bor és a mámor istene, akit általában ivókürttel, szőlőindával és a fején borostyánkoszorúval ábrázoltak. Utóbbit a borivás során a férfiak is előszeretettel hordták, mert azt hitték, hogy a fejdísz megvédi őket a másnaposságtól. Ezután Bosch két fő alkotását elemezte Marina Eszter művészettörténész, aki az alakoktól hemzsegő képeket próbálta megfejteni. A Szent Antal megkísérlése triptichon kapcsán elmondta, hogy azon a védőszent több ízben is megjelenik, például ahogy a démonok az égbe emelik, vagy amint egy nőalak el akarja csábítani. A földi gyönyörök kertje kapcsán kitért arra, hogy Bosch a hármasképen szereplő madarakat valószínűleg megfigyelés után festhette, míg a képen lovagló férfiak nemcsak állatokon ülnek, de a saját bűneiken is, melyeket a négylábú lények szimbolizálnak. Az estét végül a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban zárták, melynek kerthelyiségében akkora tömeg volt, hogy alig lehetett a színpadhoz férkőzni, melyen Holló Viktória épp a kimonó viseletéről beszélt, majd egy tradicionális táncot adott elő. Őt követte Farkas Katalin, a Magyar Anime Társaság tagja, aki az animék, vagyis a japán rajzfilmek történetéről és népsze-Az ókori görög lakomákon a borivás során a férfiak előszeretettel hordtak borostyánkoszorút, mert azt hitték, megvédi őket a másnaposságtól, Hűségéről beszélt. Utóbbinak számos oka van, például az, hogy az animék nemcsak gyerekekhez szólnak, hanem minden korosztályhoz a legkülönfélébb témákban és műfajokban, melyek közt található sci-fi, horror, fantasy, kaland, krimi, illetve a fiúknak szóló harcos-szuperhősös shonen, és a lányoknak szóló romantikus shojo animék. Az előadás kitért arra is, hogy a rajzfilmek eredetéhez vagy ezer évet muszáj „visszautazni” a japán történelemben, hiszen a középkori tekercseken is megjelentek már érzékeny vonalú rajzok, míg a XVIII-XIX. században a két nagy mester, Hokuszai és Hirosige fametszetei tekinthetők fontos előképnek, illetve ekkoriban jelentek meg az első mangák, vagyis a képregények. Az animék egyik legfontosabb alakja pedig Tezuka Oszamu volt, akire Walt Disney filmjei is hatással voltak, ahogy a tudományos-fantasztikus történetek - a rendező leghíresebb figurája Astro Boy, egy android fiú, akinek emberi érzései vannak. Az előadásban ezután csak úgy sorjáztak a különféle műfajú és történetű filmek és sorozatok, szóba került napjaink legnagyobb animerendezője, Mijazaki Hajao is, akinek az emberi kapcsolatokról szóló, hol a valóságban, hol a fantáziavilágban játszódó filmjei világszerte hódítanak. És persze kézzel rajzolják azokat, mert a mester ragaszkodik a minőséghez. A Szépművészetiben Bosch két fő művének alakjait elemezte Marina Eszter művészettörténész A XVIII-XIX. században jelentek meg az első mangák, vagyis a képregények Japánban Osamu Tezuka 'MxMS ± Princess Knight 1967-1968 ■iS n Black Jack 1973-1983 'J Phoenix 1980 zO '< öo '<2ZzO ÖoZzЯ A PIM főigazgatója cikizni próbálta lapunkat KULTÚRHARC Ez a bilincsben való elvezetés talán nem véletlenül a népszavásoknak jut eszébe - jelentette ki a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója a Mandiner pénteki podcast műsorában. Demeter Szilárd azután döbbent rá erre, hogy munkatársunk, Hargitai Miklós az egyik jegyzetében úgy fogalmazott a Libri felvásárlása kapcsán, hogy „Orbán János Dénesből vagy Demeter Szilárdból akkor sem lesz Esterházy Péter, ha minden könyvesboltból bilincsben viszik el, aki nem őket választja”. Szerinte szimptomatikus, hogy a Népszava számára az a magyar író, aki Esterházy Péterré akar válni, ez pedig szerinte az alkotói szabadság jelentős korlátozását eredményezheti. Az alkotó akkor alkotó, hogyha önmagaként tud megnyilvánulni, vagy önmagából meríti azt, amit meg akar írni - vélekedett. Bödőcs Tibor - a Libri felvásárlására adott, ironikus reakciójáról szólva arról beszélt, Magyarországnak nagy szüksége lenne arra, hogy valaki elgondolkodtató módon mindenkibe beleáll ideológiavezéreltségtől függetlenül. A humorista szerinte a renoméját rombolja le azzal, hogy „elkezdett átmenni agitpropba. Tehát ilyen harcos, karcos, ellenzéki (...) ráadásul egyre butábban csinálja”. A PIM-főigazgató szerint az, hogy a fideszes káderképzőként működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) megvette a Librit, mindössze egy „piaci tranzakció” volt, a népszavásoknak pedig meg kellene érteniük „a kapitalizmus logikáját”, hogy ha egy cég „piaciként” viselkedik, azt nézi, melyik szerző könyveit lehet eladni, melyik könyv megy. Valószínűleg nem azoknak a szerzőknek a könyveit veszik százezerszámra, akik most elhatárolódnak - kockáztatta meg ezután, hogy két perccel később önmagának kissé ellentmondva arról beszéljen, a könyvkiadók „a nem tudom, hány tízezer példányban eladott” Bödőcs Tiboron keresik meg azt a pénzt, amelyet a szépírókon elvesztenek. (Ha már a kapitalista logikánál tartunk, gyaníthatóan a néhai Esterházy Péter műveiből is többet adnak el, mint Orbán János Déneséiből vagy a szépírói tevékenységét jelenleg szüneteltető Demeter Szilárd könyveiből - a szerk.). Egy későbbi gondolatmenetében a PIM főigazgatója azt kezdte el fejtegetni, hogy 2010-ig az irodalomban Závada Pál, Parti Nagy Lajos és Radnóti Sándor esztéta döntötte el, hogy ki mennyit ér, függetlenül a teljesítménytől. Amikor ő „belépett a képbe”, akkor neki nem a jobboldaliak voltak a leghálásabbak, hanem az ellenzéki oldalhoz tartozó második és harmadik vonal képviselői, hogy végre levegőhöz jutottak. Majd kijelentette, a Petőfi Zenei Díjátadón az év énekesnőjeként elismert Tóth Gabit nem azért kell támogatni, mert jobboldali, hanem azért kell támogatni, mert elképesztő jó énekesnő, Á. B.Á. Z. Fellélegezhetünk: Demeter Szilárd nem akar Esterházy Péter lenni z 2öo zO z [UNK]<2