Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)

2023-06-26 / 146. szám

12 I ______________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Fabricius Annáé az idei Kassák-díj Fabricius Anna kiállításterve nyer­te el az idén második alkalommal meghirdetett Kassák kortárs mű­vészeti díjat; a pályaművet a buda­pesti Kassák Múzeum mutatja be önálló kiállítás formájában 2024- ben. A díjnyertes kiállítástervben, amelynek címe Home is Where Work is (Az otthon ott van, ahol munka van), a művész - korábbi alkotásaihoz hasonlóan - a mun­ka témakörével foglalkozik. Ahogy pályázatában írja, „egyre többek számára a munka egyszerre szigo­rú kényszer és a magasabb szintű egyéni vagy családi boldogság aka­dálya. A munka már nem összekap­csol és közösséget formál, hanem izolál és magányossá tesz.” MTI Török László tárlata Salföldön Török László Balázs Béla-díjas fo­tóművész, a salföldi Pajta Galéria alapítója munkáiból nyílt élet­mű-kiállítás pénteken a Veszprém vármegyei Salföldön, a Káli Fecske Galériában. A jellé vált kép című kiállítás középpontjában Török László A család (1972) című képe áll, amellyel 1973-ban World Press Photo Aranyszem díjat nyert. A tárlat megnyitóján Jász Attila költő és Huszárik Kata színésznő közös performance-ában elhangzott: a képhez kapcsolódó sorozat felvé­telei egy adott korszak szellemesen megfogalmazott kritikus lenyo­matai voltak a fotópapíron, ennek ellenére mégsem idővel halványu­ló művek. Ötletszerű megoldásai jól átgondolt képi kizökkentések, amelyek a megértés által válnak esztétikailag teljessé. A 2020-ban elhunyt Török László 1991-ben, miután Düsseldorfban Kodak-dí­­jat kapott, salföldi parasztháza melletti pajtájából fotóművészeti kisgalériát nyitott, amely a magyar művészi, kísérletező fotográfia tör­ténetének fontos színhelye lett. Művésztelepet működtetett, és saját munkái mellett a kísérletező fotográfia alkotóitól válogatott ké­peket, nagy jelentőségű fotográfiai gyűjteményt létrehozva. MT HIRDETÉS APRÓ EGÉSZSÉG GYÓGYMASSZÁZS masszőrhölgytől: 06-70/247-0687. ELTARTÁS MEGBÍZHATÓ, középkorú úr­eltartási, életjáradéki szerződést kötne idős személlyel, gondozással. 06-20/410-8173. FESTMÉNY 50. HÁZASSÁGI évfordulóra Patkó Károly olajfest­ményt vásárolnék: 06-30/400-8387, boldognyugdijasevek@gmail.com JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. RÉGISÉG FIGYELEM! Készpénzért vásárolunk varrógépet régi bundákat, öltönyöket, kitüntetéseket, karórákat, hanglemezeket, pénzérméket, bizsukat, porcelánokat és teljes hagyatékot. Üzlet: 2. kerület, Szilágyi Erzsé­bet fasor 25. Tel.: 06-1/488-7910,06-20/334-9091 -22 D Időutazás Terézvárosban FESZTIVÁL A Múzeumok Éjszakáján idén is szórakozva tanulhatott a közönség - csupán meg kellett találni a megfelelő programokat. P. SZABÓ DÉNES Szent Iván napján ismét megnyíltak a múzeumok kapui: országszerte mintegy 450 intézmény közel 2500 programja közül válogathatott a nagyérdemű, így biztosan minden­ki megtalálta a számára fontos ese­ményt - feltéve, ha jót választott, vagy átnézte a kínálatot. Mi idén Zugló és Terézváros környékén tet­tünk egy kisebb kört. Az első utunk a Városligeti fasorban található Ráth György-villához vezetett, ahol Horváth Hilda művészettörténész mutatta be A mi szecessziónk című kiállítást, annak is a virágmotívu­mait. Kiderült például, hogy a stí­lusirányzatra hatott a keresztény ikonográfia, több munkán feltűnik a liliom mint a szüzesség, ártatlan­ság szimbóluma, mely megtalálha­tó a Máriát, Jézust, Szent Antalt és Szent Imre herceget ábrázoló al­kotásokon is. A krizantém már Ke­letről származik, a növény a japán császári címerben is látható, míg a nárcisz az ókori Hellászt idézi meg: az ifjú Narkisszosz egy folyó tükré­be pillantva beleszeretett magába, aztán eltűnt - másnap nárciszok voltak a helyén. A következő állomásunk a Szép­­művészeti Múzeum volt, ahol a Re­neszánsz Csarnokban épp a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet adott elő, míg a harmadik emele­ten a Művészettörténet dióhéjban című előadás-sorozat kezdődött. Ennek első részében a görög-római világ nem mindennapi szokásairól mesélt Zsámbéki Blanka vallástör­ténész. Például arról, hogy az ókor­ban amulettet használtak emésztési panaszokra, vagy varázsgemmát, hogy bevonzzák a kiszemelt hölgyet vagy férfiút. Az előadó a görögök­ ­­­ lakomáiról is beszélt, és azok főbb eszközeit is bemutatta, mint az am­forákat, amelyeken feltűnik Dionü­­szosz, a bor és a mámor istene, akit általában ivókürttel, szőlőindával és a fején borostyánkoszorúval áb­rázoltak. Utóbbit a borivás során a férfiak is előszeretettel hordták, mert azt hitték, hogy a fej­dísz meg­védi őket a másnaposságtól. Ezután Bosch két fő alkotását elemezte Marina Eszter művészet­­történész, aki az alakoktól hem­zsegő képeket próbálta megfejteni. A Szent Antal megkísérlése tripti­chon kapcsán elmondta, hogy azon a védőszent több ízben is megjelenik, például ahogy a démonok az égbe emelik, vagy amint egy nőalak el akarja csábítani. A földi gyönyörök kertje kapcsán kitért arra, hogy Bosch a hármasképen szereplő ma­darakat valószínűleg megfigyelés után festhette, míg a képen lovagló férfiak nemcsak állatokon ülnek, de a saját bűneiken is, melyeket a négy­lábú lények szimbolizálnak. Az estét végül a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban zár­ták, melynek kerthelyiségében ak­kora tömeg volt, hogy alig lehetett a színpadhoz férkőzni, melyen Holló Viktória épp a kimonó viseleté­ről beszélt, majd egy tradicionális táncot adott elő. Őt követte Farkas Katalin, a Magyar Anime Társaság tagja, aki az animék, vagyis a japán rajzfilmek történetéről és népsze-Az ókori görög la­komákon a borivás so­rán a férfiak előszeretet­tel hordtak borostyán­koszorút, mert azt hitték, meg­védi őket a másnapos­ságtól, Hűségéről beszélt. Utóbbinak szá­mos oka van, például az, hogy az ani­mék nemcsak gyerekekhez szólnak, hanem minden korosztályhoz a legkülönfélébb témákban és műfa­jokban, melyek közt található sci-fi, horror, fantasy, kaland, krimi, illet­ve a fiúknak szóló harcos-szuper­­hősös shonen, és a lányoknak szóló romantikus shojo animék. Az elő­adás kitért arra is, hogy a rajzfilmek eredetéhez vagy ezer évet muszáj „visszautazni” a japán történelem­ben, hiszen a középkori tekercseken is megjelentek már érzékeny vonalú rajzok, míg a XVIII-XIX. század­ban a két nagy mester, Hokuszai és Hirosige fametszetei tekinthetők fontos előképnek, illetve ekkoriban jelentek meg az első mangák, vagy­is a képregények. Az animék egyik legfontosabb alakja pedig Tezuka Oszamu volt, akire Walt Disney filmjei is hatással voltak, ahogy a tudományos-fantasztikus történe­tek - a rendező leghíresebb figurája Astro Boy, egy android fiú, akinek emberi érzései vannak. Az előadás­ban ezután csak úgy sorjáztak a kü­lönféle műfajú és történetű filmek és sorozatok, szóba került napjaink legnagyobb animerendezője, Mi­­jazaki Hajao is, akinek az emberi kapcsolatokról szóló, hol a valóság­ban, hol a fantáziavilágban játszó­dó filmjei világszerte hódítanak. És persze kézzel rajzolják azokat, mert a mester ragaszkodik a minőséghez. A Szépmű­vészetiben Bosch két fő művének alak­jait elemezte Marina Eszter művészettör­ténész A XVIII-XIX. században jelentek meg az első man­­gák, vagyis a képregények Japánban Osamu Tezuka 'MxMS ± Princess Knight 1967-1968 ■iS­ n Black Jack 1973-1983 'J Phoenix 1980 zO '< öo '<2ZzO ÖoZzЯ A PIM főigazgatója cikizni próbálta lapunkat KULTÚRHARC Ez a bilincsben való elvezetés talán nem véletlenül a népszavásoknak jut eszébe - je­lentette ki a Petőfi Irodalmi Múze­um (PIM) főigazgatója a Mandiner pénteki podcast műsorában. De­meter Szilárd azután döbbent rá erre, hogy munkatársunk, Hargitai Miklós az egyik jegyzetében úgy fo­galmazott a Libri felvásárlása kap­csán, hogy „Orbán János Dénesből vagy Demeter Szilárdból akkor sem lesz Esterházy Péter, ha minden könyvesboltból bilincsben viszik el, aki nem őket választja”. Szerinte szimptomatikus, hogy a Népszava számára az a magyar író, aki Ester­házy Péterré akar válni, ez pedig szerinte az alkotói szabadság jelen­tős korlátozását eredményezheti. Az alkotó akkor alkotó, hogyha ön­magaként tud megnyilvánulni, vagy önmagából meríti azt, amit meg akar írni - vélekedett. Bödőcs Tibor - a Libri felvásár­lására adott, ironikus­­ reakciójá­ról szólva arról beszélt, Magyaror­szágnak nagy szüksége lenne arra, hogy valaki elgondolkodtató módon mindenkibe beleáll ideológiavezé­­reltségtől függetlenül. A humorista szerinte a renoméját rombolja le azzal, hogy „elkezdett átmenni agit­­propba. Tehát ilyen harcos, karcos, ellenzéki (...) ráadásul egyre butáb­ban csinálja”. A PIM-főigazgató szerint az, hogy a fideszes káderképzőként működő Mathias Corvinus Col­legium (MCC) megvette a Librit, mindössze egy „piaci tranzakció” volt, a népszavásoknak pedig meg kellene érteniük „a kapitalizmus logikáját”, hogy ha egy cég „piaci­ként” viselkedik, azt nézi, melyik szerző könyveit lehet eladni, me­lyik könyv megy.­­ Valószínűleg nem azoknak a szerzőknek a köny­veit veszik százezerszámra, akik most elhatárolódnak - kockáztat­ta meg ezután, hogy két perccel később önmagának kissé ellent­mondva arról beszéljen, a könyv­kiadók „a nem tudom, hány tízezer példányban eladott” Bödőcs Tibo­ron keresik meg azt a pénzt, ame­lyet a szépírókon elvesztenek. (Ha már a kapitalista logikánál tartunk, gyaníthatóan a néhai Esterházy Péter műveiből is többet adnak el, mint Orbán János Déneséiből vagy a szépírói tevékenységét jelen­leg szüneteltető Demeter Szilárd könyveiből - a szerk.). Egy későbbi gondolatmenetében a PIM főigazgatója azt kezdte el fej­tegetni, hogy 2010-ig az irodalom­ban Závada Pál, Parti Nagy Lajos és Radnóti Sándor esztéta döntötte el, hogy ki mennyit ér, függetlenül a teljesítménytől. Amikor ő „belépett a képbe”, akkor neki nem a jobbol­daliak voltak a leghálásabbak, ha­nem az ellenzéki oldalhoz tartozó második és harmadik vonal képvi­selői, hogy végre levegőhöz jutottak. Majd kijelentette, a Petőfi Zenei Díj­átadón az év énekesnőjeként elismert Tóth Gabit nem azért kell támogatni, mert jobboldali, hanem azért kell támogatni, mert elképesz­tő jó énekesnő, Á. B.­Á. Z. Fellélegezhetünk: Demeter Szilárd nem akar Esterházy Péter lenni z 2öo zO z [UNK]<2

Next