Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)
2023-07-01 / 151. szám
pm rrSI n DurvJLU' Módosítóval jön a „lex PDSZ” ÖTLETEK Eket verne a pedagógus-szakszervezetek közé a kabinet egy a végszavazás előtt álló státusztörvényhez benyújtott javaslattal. Egy másik előterjesztés pedig a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart hozná helyzetbe. • • JUHÁSZ DÁNIEL Ha fenntartói vagy munkáltatói szinten egyik pedagógus-szakszervezet sem éri el a tízszázalékos tagsági feltételt, a legnagyobb tagsággal rendelkező érdekképviselettel ennek ellenére is konzultálni kell majd - derült ki az új pedagógus-jogállási törvény (ismertebb nevén státusztörvény) tervezetéhez benyújtott legutóbbi, 75 oldalas módosítócsomagból. Az eredeti tervezet szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, amelyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. (Eddig ilyen, taglétszámra vonatkozó megkötés nem volt.) A fenti módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy enélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett. Ez elég egyértelműen egy „lex PDSZ”, ki akarnak minket szorítani a tárgyalásokból - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Úgy érzi, a kormánynak az is szándéka, hogy egymás ellen fordítsa a két szakszervezetet, amelyek egyébként egy sztrájkbizottságot alkotnak. Szerinte ez az intézkedés nem felel meg az Orbán-kormány uniós vállalásainak, és az Európai Bizottság ajánlásával is ellentétes. Hasonló véleményen van Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke is. Lapunknak azt mondta, a módosítókak a javaslattal szerinte is éket próbálnak verni az érdekképviseletek közé, ezért azt a PSZ elfogadhatatlannak tartja. - Erre a szekérre nem leszünk hajlandók felülni - fogalmazott Gosztonyi Gábor. A PSZ alelnöke szerint a javaslatnak ez a része uniós alapjogot is sért. A módosítócsomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint csak a kormány által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a köznevelésszakmai javaslatokat megvitatni, a szakszervezettel pedig csak a munkaügyi és szociális ügyeket érintő javaslatokat. Gosztonyi Gábor és Nagy Erzsébet szerint ez értelmezhetetlen, a szakmai és a munkaügyi javaslatok ugyanis a legtöbb esetben fedik egymást, nem lehet a kettőt élesen szétválasztani. A PSZ alelnöke arra is rámutatott: az, hogy egy 160 oldalas törvényjavaslathoz 75 oldalnyi módosító javaslatot nyújtanak be, azt jelzi, hogy a törvénytervezet egyáltalán nem volt megfelelően előkészítve. A státusztörvény tervezetéről - amely egyebek mellett megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát; önkéntes jelentkezők híján kötelező átvezénylésre ad lehetőséget más intézményekbe; visszahozza a tanárok elleni fegyelmi eljárásokat, pénzbüntetést; több helyettesítés elrendelésére, a munkaidő megnövelésére ad lehetőséget jövő hét kedden szavaz a parlament. ELUTASÍTÁS GOSZTONYI GÁBOR: Erre a szekérre nem leszünk hajlandók felülni TERV NAGY ERZSÉBET: A kormánynak az is szándéka, hogy egymás ellen fordítsa a két szakszervezetet HOLNAP KI FOG TANÍTANI? Hiába a tiltakozások, a kérdésre továbbra sincs válasz ■< Xöo „Egyenlők, nem egyformák” AVATÁS Budapest az elmúlt 150 évében akkor volt sikeres, amikor a sokféleségére értékként, erőforrásként tekintett, amikor a különbözőséget nem kioltották, hanem kiegészítették egymást - hangsúlyozta Karácsony Gergely főpolgármester a Romano Kher (Cigány Ház) átadóünnepségén. A fővárosi önkormányzat fenntartásában működő, több földszinti teremből és irodából, alagsori részből álló kulturális intézmény - teljes nevén: Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház - a VII. kerületben, a Király és a Hársfa utca sarkán kapott helyett. A pénteki rendezvényen a sok illusztris vendég - közöttük Niedermüller Péter, a házigazda Erzsébetváros vagy például Soproni Tamás, a szomszédos Terézváros polgármestere - mellett külön is köszöntötték a Roma Parlament volt elnökét, Zsigó Jenő szociológust. Zsigó évtizedeken át vezette a nyolcvanas években létrehozott Romano Khert, amely eredetileg a XV. kerületben működött. Zsigó Jenő igazgatóságának időszaka volt a később hányattatott sorsú intézmény aranykora. Ideje végre megértenünk - nyomatékosította Karácsony Gergely - hogy bármely kisebbség jogát védjük, a saját szabadságunkat is védjük. Akkor beszélhetünk szabadságról, amikor mindenki egyenlő bánásmódban részesül, mindenkinek egyenlő az emberi méltósága. A főpolgármester ezt tartja az egyedüli helyes hozzáállásnak. Tamás Gáspár Miklós közelmúltban elhunyt filozófussal egyetértve Karácsony elmondta, egyszerre kell érvényre juttatni két, látszólag nehezen összeegyeztethető dolgot. Az első: a romák a nemzet egyenrangú, nélkülözhetetlen és minden tiszteletet megérdemlő tagjai. A köztük és mások között fennálló különbségek szociális és történeti eredetűek, amelyek nem állandók, így nem is lehetnek semmiféle megkülönböztetésnek sem okai, sem ürügyei. A második: a romákat - mint minden etnikumot - a történelmük, vagy saját (sok helyen ma is kirekesztett) helyzetük külön csoporttá formálja. A romák tehát egyenrangú, azonos megbecsülést élvező tagjai kell legyenek a nemzetnek, ugyanakkor el kell ismerni különálló közösségi létüket, ebből fakadó kollektív jogaikat, amelyekből a saját intézményekhez, képviselethez való jog magától értetődően következik. Végtére is egyenlők vagyunk, nem egyformák - jegyezte meg. Ferenc pápa szavaira is utalva a főpolgármester azt kívánta, hogy a Romano Kher olyan hely legyen, amely egyszerre kikapcsol és összekapcsol, lerombolja a falakat, azok helyett hidakat épít ember és ember között. Karácsony Gergely után Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, majd Rézműves Melinda néprajzkutató, a Romano Kher igazgatója mondott köszöntőt: annak idején ő Zsigó Jenő helyetteseként dolgozott. Rézműves Melinda abban a reményben sorolta a terveit, hogy a Romano Kher európai hírű intézménnyé válik. Beszélt arról is, hogy mindenki a Romano Kher „családjának” tagja lehet, aki betartja a közösség írott és íratlan szabályait. Ezek között az igaz beszédet, a tiszteletet, a szolidaritást és például a közösség szolgálatát említette. CZENE GÁBOR A Romano Kher átadóünnepsége az új, VII. kerületi helyszínen o>o 0 1 o o népszava , 2023. július 1., szombat I O Nemzetiséggé akarnak válni a szkíták KEZDEMÉNYEZÉS A Nemzeti Választási Iroda átadta az íveket, kezdődhet az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy honos népcsoporttá, azaz törvényben elismert nemzetiséggé nyilvánítsák Magyarországon a szkítákat. A valasztas.hu oldalon közölt információk szerint előzőleg a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kezdeményezést, amely egy magánszemélytől ered. Ezt a bizonyos magánszemélyt Pócs Alfréd Lászlónak hívják. A név szélesebb körben sem ismeretlen: Pócs Alfréd orvos, aki a László keresztnév elhagyásával szerepel a nyilvánosságban, önkormányzati képviselő Egerben. A pandémia idején áltudományos nézeteket hirdetett, Gödény György szűk köréhez tartozott. A Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház - mivel rendelési időben sem volt hajlandó maszkot viselni elbocsátotta. A Szkeptikus Társaság 2021-ben többek között neki ítélte oda a mérsékelten hízelgő Laposföld-díjat. Nemzetiségnek azok a népcsoportok minősülnek, amelyek legalább száz éve honosak Magyarországon, saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal, valamint összetartozás-tudattal rendelkeznek. A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak - jelen esetben szkítának - vallja magát. Ez azonban csak az első lépés. Nem jelent automatikus elismerést, ha összejön az elegendő támogató, a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki. Az aláírásgyűjtés csak az első lépés. Ha összejön az elegendő támogató, a döntő szót a MTA állásfoglalása alapján az Országgyűlés mondja majd ki. A szkíták esetében a pozitív döntésre minimális az esély. A szkíta nyelvet beszélő ókori kelet-európai és közép-ázsiai etnikai csoportokról sok elmélet, legenda és téveszme kering (jórészt a szélsőjobboldalon). Annak, hogy a magyar parlament nemzetiségi státuszt adjon az állítólagosan ma is létező szkítáknak, egészen minimális az esélye. Számos kezdeményezés történt már új nemzetiség elismertetésére, de - különböző stádiumban, különböző okok miatt - a kísérletek mindegyike elvérzett. A kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: ez a szám a kilencvenes évek első fele, a törvény elfogadása óta változatlan. CZENE GÁBOR