Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)

2023-08-01 / 177. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' népszava­­ o 2023. augusztusi, kedd I O /^1­1­1­1 # 1­1 „Dzauauuini­anai lah a tehertől és a lakóktól” NYOMOR Egymilliárd forintért vásárolja fel a Hős utcai önkormányzati lakásokat Kőbánya önkormányzatától az MNV, csakhogy végre megépülhessen az új Terrorelhárítási Központ - tudta meg a Népszava. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL „Rettenetesen szomorú vagyok, hogy az önkormányzat által a kez­detektől nagyon rosszul kezelt te­lepfelszámolási programnak a vége is olyan gyászos lett, mint az eleje” - válaszolta a Népszava kérdésére Stemler Diána ellenzéki önkor­mányzati képviselő, aki szerint ha már az önkormányzat gazdagodik ebből a rosszízű ügyletből, akkor kötelessége lenne a lakhatási vál­ság kezelésére vagy legalább szo­ciális célokra költeni ezt a pénzt. Ettől függetlenül nem lepte meg különösebben, hogy a javaslatát nem támogatták, hiszen a Hős utca terhétől az ott élőkkel együtt a kezdetektől csak szabadulni akart az önkormányzat. Erről beszédes testületi ülésen készült jegyző­könyvek tanúskodnak. Az ellen­zéki képviselő ezzel együtt büszke arra, hogy menet közben legalább annyit sikerült elérni, hogy módo­sítsák a kerületi lakásrendeletet, így a Hős utcai lakástulajdonosok közül jó néhányan határozatlan idejű önkormányzati bérleményre cserélhették el ingatlanukat. Mint mondja: mindenki szeretne túl lenni már ezen az ügyön, de nagyon nem mindegy, hogyan. Meggyőző­dése, hogy ha az önkormányzat a kezdetektől a megoldást keresve, segítően állt volna hozzá a Hős ut­cai szegregátum felszámolásához, akkor gyorsabban, de mindenkép­pen kevesebb sérelemmel juthat­tak volna a végére. A kőbányai önkormányzat - az indoklás szerint - annak érdekében, hogy elősegítse a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komp­lexumának megvalósítását, részben eladja, részben ingyen átadja a Ma­gyar Államnak a Hős utcai szegre­gátum 317 ingatlanából önkormány­zati tulajdonba került 254 lakást. Az állam nevében eljáró Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még februárban kezdeményezett tárgya­lásokat a bérlemények átruházásá­ról, nyárra sikerült megegyezni. 15-20 lakásban még mindig élnek A TEK régóta tervezett beruhá­zásáról még 2020-ban döntött a kormány, csakhogy az abban sze­replő határidő már régen lejárt. Az Orbán-kabinet ezért az idén egy „féltitkos” határozatban erősítette meg erre vonatkozó szándékát. A 2024/2023-as számú kormányha­tározat ugyanis azon szürke zónás kormánydöntések közé tartozik, amelyek ugyan nem titkosak, de nem is kerülnek be a Magyar Köz­lönybe. Ilyen féltitkos határozattal bízta meg az Orbán-kabinet a gaz­daságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjék a Hős utcai krízistömbben lévő ingat­lanok tulajdonjogának megszer­zéséről. Az ügylet minél gyorsabb lezárása érdekében az MNV fizetni is hajlandó volt. A 166 eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több mint 1 mil­liárd forintot fizet most a kőbányai önkormányzatnak, míg az állami tá­mogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant (részletek keretes írá­sunkban) ingyen adja át a kerülete .A két épületben még mindig 15- 20 lakásban laknak tulajdonosaik, zömükben negyvenes éveikben já­rók, de vannak nyugdíjasok és né­hány gyerek is. Rajtuk kívül még 43- 48 tulajdonos van, akikkel egyelőre nem egyeztek meg, de már sikerült elköltözniük. Folyton változó szám­ban, de nagyjából 10-20 lakásban él­nek albérlők, illetve jogcím nélküliek és lakásfoglalók. A hátramaradottak nagyon sanyarú körülmények kö­zött élnek, hiszen a végtelenül le­pusztult épületekre már senki sem költ, hiszen úgyis lebontják. Csak azt nem tudni, mikor” - összegez Molnár Zsuzsanna, a telepen szoci­ális munkát végző Kontúr Egyesület elnöke, aki bízik benne, hogy még a fűtési szezon előtt minden ott lakó sorsa rendeződik, de mint mondja: „iszonyat lassan zajlik az egész”. A Hős utcában ragadtaknak a Kontúrral együttműködve egy ka­ritatív egyesület közreműködésé­vel biztosítanának elég bonyolult úton-módon cserelakásokat. Ezek zömében 25-45 négyzetméteresek és a Hős utcaihoz hasonló színvo­nalúak, esetenként fürdőszoba nél­küliek, felújításra szorulnak. A cse­reként felajánlott ingatlanok zöme a VIII., a XIX. és a XX. kerületben van, de néhányan elfogadtak ki­sebb vidéki házat is a szegregátumi szoba-konyháért cserébe. A kapott cserelakások felújításában a Hős ut­caiak is részt vesznek. Az adásvétellel párhuzamosan az MNV kisajátítási eljárást is in­dított a megmaradt lakások meg­szerzése érdekében. A vételi aján­lat alapját képező ingatlanbecslést a fővárosi kormányhivatalra bíz­ták, ahonnan március közepétől kezdtek el szállingózni a levelek a tulajdonosoknak az ingatlanuk forgalmi értékének megállapítá­sához szükséges helyszíni szemle miatt. Az értékbecslők már minde­nütt jártak, de vételi ajánlatot még senki nem kapott. Kérdés, hogy mennyivel térnek el majd el ezek az MNV kőbányai önkormányzat­nak a 25 négyzetméteres lakásokra kifizetett 6,1-7,3 milliós áraitól. A lakások túlnyomó többsége ugyan­is ebbe a kategóriába tartozik, nagy kivételként akad csak néhány 14, il­letve 30-41 négyzetméteres ingat­lan. Mintha az MNV is arra várna, hogy az egyébként állami támo­gatású civil egyesület megoldja a dolgot, és végül egy lakást sem kell majd kisajátítaniuk. SZALAI ANNA A végtelenül lepusztult épületekre már senki sem költ, hiszen úgyis lebont­ják. Csak azt nem tudni, mikor ÉRTÉKELÉS STEMLER DIÁNA A telepfelszámo­lási programnak a vége is olyan gyászos lett, mint az eleje %OQ '< inOO Egyszer már fizettek A kormány egyszer már 2,1 mil­­liárdot adott a Hős utcai szegre­gátum felszámolására. A 2018- ban aláírt támogatási szerződés szerint a kőbányai önkormányzat 1,111 milliárdot fordíthatott kisajá­tításra, lakásvásárlásra, 225 millió forintot lakásfelújításra, további 96 milliót bérleti jogviszony meg­váltására, a fennmaradó részt értékbecslére, közösköltség-hát­­ralékra, közüzemi számlákra, ügyintézésre, eljárási költségre és követeléskezelésre. A két épület­ben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben. Az önkormányzat végül 88 ingat­lant vásárolt meg akkor, ebből 3 óvóhely. A tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, az ön­­kormányzat átlag 6,3 milliót fize­tett lakásonként. Cserelakásként felajánlott ingatlanvásárlásra és felújításra összesen 1,2 milliárdot költöttek a Belügyminisztérium­nak írt beszámoló szerint. Fideszesek nélküli rendkívüli ülés, újabb felvonás T. HÁZ Nem történt meglepetés, ahogy Gulyás Gergely Miniszterel­nökséget vezető miniszter jelezte, a kormánypártok nem vettek részt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen. Az eseményt a Momentum kezdemé­nyezte, az indok a hosszú ideje ha­logatott svéd NATO-csatlakozás elfogadása volt. Emellett további öt, ellenzéki kezdeményezésű előter­jesztés napirendre vételét kérték. Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a kormánypártok képviselői és a kormány tagjai nem tisztelik meg a Ház működését azzal, hogy megje­lenjenek, pedig fontos kérdéseket vitathattak volna meg. Kiemelte: nyáron is folytatódik az a trend, hogy a kormány „akkumulátorgyar­mattá” akarja tenni az országot, és a legújabb beruházásbejelentésekkel kapcsolatban is az látszik, hogy a la­kosság feje felett hozzák meg a dön­téseket, legutóbb sem a debrece­nieket, sem a nyíregyháziakat nem kérdezték meg. Klebelsbergi fordu­latot sürgetett az oktatásban Bren­ner Koloman (Jobbik), azt szorgal­mazva, hogy a GDP legalább nyolc százalékát fordítsa a költségvetés erre az ágazatra. Mint mondta, a Fi­desz végzetes módon elhanyagolja a magyar felsőoktatást, miközben „a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikája” miatt az egyetemi világ nagyon is rászorul az Erasmus- és a Horizon-programok forrásaira. Hozzátette: a kormányoldal láb­bal tapossa a középkor óta fennálló egyetemi autonómiát, most pedig egyes hírek szerint a tanárképzés „sufnituningjára” készül, hogy így orvosolja a tanárhiányt. A nyugdí­jasok helyzetének javítását szorgal­mazta Komjáthi Imre (MSZP), aki szerint „egyre kegyetlenebb, kiszol­gáltatottabb dolog ma Magyaror­szágon megöregedni”. A politikus hangsúlyozta: a veszélyes munka­körökben dolgozóknak lehetőséget üres kormánypárti padsorok. Meg­szokott látvány ilyenkor kellene adni, hogy ne „roncsként menjenek nyugdíjba”, másrészt azokban a munkakörökben, „ahol a kör elsősorban tudást nemesít”, le­hetővé kellene tenni és ösztönözni a nyugdíj melletti munkavállalást; példaként az orvosokat és a tanáro­kat említette Gelencsér Ferenc (Momentum) szóvá tette, hogy a kormánypár­ti képviselők nem jelentek meg a rendkívüli ülésen. Miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a mun­kahelyükre? - tette fel a kérdést. A biztonságról kellene beszélni, de távolmaradásukkal azt üzenik, nem érdekli őket a háború, a magyarok biztonsága - mondta. Hozzátette: most a legfontosabb feladat a béke megteremtése. Svédország tagsága erősítené a magyar tagságot, szava­tolná a békét - vélekedett. Megje­gyezte: egy éve folyamatosan lesza­vazzák a kormánypártok a döntést. Úgy látta, a kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Moszkva és Ankara előtt rendszeresen térdre rogy. Varju László (DK) azt mondta, Orbán Viktornak és kormányának súlyos bűne, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós és NATO-tag­ország, amelyik ellenzi a szintén EU-tag Svédország csatlakozását. Akár ezen az ülésen is megszavaz­hatták volna a svéd csatlakozást, Orbán Viktor „egyetlen csettintésé­­re” jóváhagyná azt a Fidesz-frakció - jegyezte meg. Orbán Viktor azon­ban nem a magyaroknak, hanem Vlagyimir Putyinnak van lekötelez­ve, a magyar időhúzás az ő érdekeit szolgálja - vélekedett. NÉPSZAVA < < £ o 2oo

Next