Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)
2023-08-18 / 192. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ / Államalapítás, területstoppolás • • AUGUSZTUS 20. Összesen 75 helyszínt foglalt le ingyen az állam a Szent István-napi ünnepséghez. Budapestnek semmibe sincs beleszólása, miközben - mint megtudtuk - csak az Andrássy út használatáért 62 milliót számlázhatnának. SZALAI ANNA Ingyen és kénye-kedve szerint válogathat a fővárosi helyszínek között az állam az augusztus 20-ai ünnepségre. Ráadásul Tarlós István korábbi fideszes főpolgármestersége idején legalább azt meg kellett várnia, hogy a városvezetés rábólintson az engedélykérelemre, de most már erre sincs szükség. Elég 60 nappal előtte bejelentenie az igényét. A területfoglalási étvágy pedig évről évre nő. 2022- ben augusztus 15. és 25. közötti ingyenes használatot biztosított a kormány Budapest köztereire a méltó ünnepléshez. Csakhogy jött a vihar-előrejelzés, és a tűzijátékot eltolták egy héttel. A kormány erre szeptember 1-jéig meghosszabbította az ingyenes használatot. Az ez évre vonatkozó kormányrendelet már eleve egy hónapra - augusztus 1. és szeptember 1. között - biztosít ingyenességet a szervező Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) Nonprofit Zrt.-nek. Ráadásul jóval az eredeti törvényi rendelkezésben szereplő világörökségi helyszíneken túl egyéb közterületekre is. Az NRÜ június 2-i, a Fővárosi Önkormányzatnak írt leveléhez csatolt mellékletben összesen 75 utat, teret, parkolót, rakpartot, hidat, sétányt és parkot sorol fel, amelyek szükségesek az államalapítás méltó megünnepléséhez, valamint az időben részben azzal egybeeső atlétikai világbajnokság lebonyolításához. Az ügynökségi listában teljes területeket adtak meg, de jelezték: esetenként kisebb részeket átengednek kisvállalkozásoknak, amennyiben az nem zavarja a kiemelt eseményeket. A város jelentős területét lefedő közterületeket a lista szerint változó időszakra foglalják le gyakorlatilag egész augusztusra. A legtovább az Andrássy útnak a Dózsa György úttól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedő szakaszára tartanak igényt; ezt a kormányrendelet kínálta időszaknál is hosszabb tartamra, egészen szeptember 4-ig foglalták le. De a többi terület foglalása is legalább egy hétre szól. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adott köztereket valóban le is zárják ennyi időre, de éppenséggel megtehetnék.) Mindezért egyetlen fillért sem fizetnek a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak, holott a jelenleg is folyószámlahitelből működő Budapestnek igen jól jönne ez a pénz. Az önkormányzat díjtáblázata szerint csupán az Andrássy út használatáért 62,6 milliót számlázhatna Budapest. S hol van még a többi 74 közterület?! Az idei programsorozat leglátványosabb eleme minden bizonnyal a 34 ezer pirotechnikai effektet felvonultató tűzijáték, fényjáték, lézershow lesz. Nem lesz viszont a két évvel ezelőttihez hasonlatos, ezüstturult vonszoló testfestett férfiakat, hatalmas háromkerekű gyerekbiciklire épített csodaszarvast láttató és diszkógömb ihlette arany óriás Szent Istvánt gurító felvonulás az Andrássy úton. Az erős kritikai visszhangot kiváltó show-t rendező TulipánTündér Kft. tavaly augusztus 19-ére is tervezett egy gigantikus produkciót Hold-Fény- Mesék címmel, amely a magyar mondavilág szimbólumaira épített volna: a csodaszarvas és Holdfény lovag kalandjait több mint 200 artista, tűzzsonglőr, bábos, gólyalábas, táncos, levegőakrobata keltette volna életre, de a rossz idő miatt lefújták, és a tűzijátékkal ellentétben nem tartották meg később sem. Az idén is megkérdeztük a céget, hogy készülnek-e valamivel az ünnepre, de nem kaptunk választ. A programok között mindenesetre felbukkan a Varázsliget a Városligetben, hasonló elnevezéssel pedig a Tulipán Tündér szervezett korábban ugyanott gyermekprogramot. Az egyes programokhoz szerződtetett alvállalkozókról a szervező Lounge Event Kft.-t is megkérdeztük, de csupán a programokról szóló tájékoztatójukat küldték el. Ami viszont biztos: lesz divatfesztivál, operettkavalkád, táncgála, koncertek, az elmaradhatatlan légi parádé, tisztavatás és Szent Jobb-körmenet, városok sétánya és atlétikai világbajnokság, merthogy ez is besorolódott a Szent István-nap rendezvényei közé. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár korábban azt mondta az RTL-nek, hogy a költségek az elmúlt két év szintjén lesznek. Az állami Antenna Hungária Zrt. szervezte 2021- es rendezvénysorozatra összesen 11,78 milliárd forintot költöttek. Tavaly a hivatalos tájékoztatás szerint 10,3 milliárdba került a mulatság az országnak. Az idei költségekkel és egyéb részletekre vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük a mostani ünnepség szervezéséért felelős ügynökséget, de nem kaptunk választ. CSODÁT! Az idén az Andrássy úton nem gurítanak Szent Istvánt, de lezárások, korlátozások bőven lesznek 2\Z Q<Z'< Öo Aki mindennel jól jár Az állami cég honlapján fellelhető szerződések között mindenesetre két kontraktus is akad, amelynek a Szent István-napi programsorozat a tárgya. Egy korábban kötött 50 milliárdos keretmegállapodás terhére lebonyolított egyedi eljárással választották ki a partnereket. Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs feladatok ellátására 10,1 milliárd forintért (további 3 milliárdos opciós tétellel) szerződött az NRÜ, míg a tűzijáték lebonyolítására 1,4 milliárdot fizetnek. Mindkét esetben a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. a szerződéses partner. Mindkettő Balásy Gyula cégcsoportjába tartozik. (Garancsi István 2020-ban nagylelkűen átengedte a hang- és fénytechnikával foglalkozó cégét, a Visualt NER-társának.) A kormány tájékoztatási felelőséhez, Rogán Antalhoz erősen kötődő Balásy vállalkozásai gyakorlatilag uralják a teljes állami, sőt egyre inkább az egész NER-kommunikációt. Az NRÜ összes hatályos szerződése Balásy cégeivel köttetett, Ferenc pápa látogatásának 4,8 milliárdos megbízásától több más sport- és egyéb állami rendezvényen át az atlétikai világbajnokság kommunikációjára és rendezvényszervezésére költött 38,3 milliárdig. népszava , 2023. augusztus 18., péntek I «J Remélik a jogvédők, hogy Soros alapítványa meggondolja magát STRATÉGIÁK Ahogyan az a nyilvánosan hozzáférhető kimutatásából kiderül, a Magyar Helsinki Bizottság tavalyi költségvetésének a 12 százalékát tette ki a Nyitott Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations OSF) kapott támogatás. Pardavi Márta, az emberi jogi szervezet társelnöke kérdésünkre elmondta, hogy ez az arány a korábbi években sem haladta meg a 23 százalékot. Látszólag nem jelentene pótolhatatlan veszteséget, ha kiesne az OSF-től kapott összeg. Pardavi Márta szerint azonban nagyon is jelentős tételről van szó. Való igaz - magyarázta -, hogy az Európai Unió többféle forrást is biztosít emberi jogi, demokráciapárti civil tevékenységre, de a támogatások kizárólag projektalapúak. Ezek jellegzetessége, hogy a pályázó szervezetnek évekre előre pontosan meg kell terveznie, mire fordítja az elnyert összeget. Az állandóan változó magyarországi körülmények között ez komoly nehézséget okoz, gyakran teljesíthetetlen az elvárás. Az OSF-től elnyerhető támogatás jóval rugalmasabban alkalmazkodik a tényleges körülményekhez, a civil szervezetek igényeihez. Az EU a 27 tagállammal szemben ugyanolyan feltételeket támaszt, az OSF viszont egy-egy régióra vagy adott országra szabott szempontrendszerrel dolgozik. Az OSF-től kapott működési támogatás nem pusztán irodabérlésre, rezsifizetésre és dologi kiadásokra használható fel, hanem lehetővé teszi, hogy a civil szervezet gyorsan és hatékonyan lépjen fel - például ügyvédi költséget fizessen - jogsértések esetén, előre nem tervezhető, váratlanul jött ügyekben. Pardavi Márta úgy véli, ez a Magyar Helsinki Bizottság működésében (is) kulcsfontosságú. A Szabad Európa nemrég arról írt, hogy „szinte teljesen” kivonul az Európai Unióból a Soros György által létrehozott OSF, melynek vezetését az alapító nemrég átadta egyik fiának, Alexander Sorosnak. A lépés indoklása szerint az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, tehát éppen azokra a területekre, ahol az OSF is aktív. A szervezet egyik - lapunknak név nélkül nyilatkozó - szóvivője ellenben azt állította, hogy az alapítvány nem vonul ki Európából. A legrosszabb forgatókönyv szerint a jövőben egyáltalán nem jutnának támogatáshoz az OSF-től a szabadságjogok, a társadalmi sokszínűség ügyével, a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek. Egyelőre azonban korántsem biztos, hogy így lesz. Pardavi Márta megjegyezte: az eddig támogatásban részesült civil szervezetek még mindig nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, pontosan mi várható. A nyilvánosságra került információk alapján csak annyit lehet tudni, hogy az OSF az átszervezés és új stratégia megalkotásának a folyamatában van, döntés erről 2024-ben várható. Emberi jogi szempontból Magyarország egészen kivételes (kivételesen rossz) hely az EU-ban állapította meg Pardavi Márta, és nem lehet számítani arra, hogy az elmúlt években tapasztalt romló trend megfordul. Éppen ezért idehaza nem csökkenteni, hanem sokkal inkább növelni kellene az emberi jogokért és a demokráciáért küzdő civil szervezetek támogatását. Bár az OSF egy magánalapítvány, Pardavi Márta szerint az lenne a célszerű és felelősségteljes eljárás, ha az új stratégia véglegesítése előtt az alapítvány döntéshozói meghallgatnák az érintett szervezetek véleményét is. CZENE GÁBOR Pardavi Márta Nálunk nem kevesebb, hanem több pénzt kellene költeni az emberi jogok védelmére Azonos álláspont Lapunk is hírt adott arról a vitáról, amit Gulyás Mártonnak, a Partizán műsorvezetőjének és Kőszeg Ferencnek, az SZDSZ alapító tagjának, a Magyar Helsinki Bizottság volt elnökének a beszélgetése váltott ki. Az interjú után a Magyar Helsinki Bizottság elhatárolódott Kőszegtől a pedofília témájában tett kijelentései miatt. Kőszeg erre reagálva megvált a szervezet alapító elnöki címétől. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság másik társelnöke az esetről kiadott közleményen túl nem akarta kommentálni a történteket. Pardavi Mártát is megkérdeztük az ügyről: azonos állásponton van elnöktársával, szintén nem nyilatkozik,