Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)
2023-08-26 / 199. szám
\ / NÁT V I NÉPSZAVA I "7 2023. augusztus 26., szombat I / Többet mond ezer szónál GEORGIA Negyedszer vették őrizetbe Trumpot, de először készült róla rabosítási fotó. A fénykép történelmi jelentőségű, a volt elnök viszont a kampányához használja. ROSTOVÁNYI ANDRÁS Mindössze húsz percet töltött Donald Trump a Georgia állambeli Atlantában található hírhedt Fulton megyei börtönben, amelynek borzalmas körülményei rapszövegeket és az intézménnyel szemben indított igazságügyi minisztériumi vizsgálatot is ihlettek. A fél éven belül negyedszer rabosított 77 éves volt amerikai elnökkel ezúttal nem kivételeztek a hatóságok, P01135809-es számú fogvatartottként nyilvántartásba vették, és még rabosítási fotót is készítettek róla. A fél éven belül negyedszer rabosított 77 éves volt amerikai elnökkel ezúttal nem kivételeztek a hatóságok. A 2024-es republikánus elnökjelöltségre esélyesnek látszó Trump és 18 segítője ellen még a múlt héten emeltek vádat a Joe Biden által megnyert 2020-as elnökválasztás georgiai végeredményének megváltoztatására tett kísérlettel összefüggésben. Fani Willis kerületi ügyész tegnapig adott időt arra a vádlottaknak, hogy feladják magukat. A volt elnök ezt csütörtök este fél nyolckor, főműsoridőben tette meg; a New York-i celebből az amerikai jobboldal domináns alakjává avanzsált milliárdos ezzel is biztosította, hogy megint ő legyen a reflektorfényben A Fulton megyei rabosítási fotó alighanem bekerül a történelemkönyvekbe, az Egyesült Államok szégyenteljes időszakának mementójaként. Egyelőre azonban nem biztos, hogy a normákat felrúgó, a békés hatalomátadást megzavaró egykori elnök jogi felelősségre vonását illusztrálja-e majd, vagy pedig a Trump-féle áldozati narratívát. A mártírszerepben tetszelgő milliárdos ugyanis továbbra is a szemünk előtt próbálja átírni a történelmet, erőfeszítéseihez pedig a rabosítási fotót is felhasználja, amelyet állítólagos politikai üldöztetésének a jelképeként terjeszt. A fényképet még a Twitterről X-re átnevezett mikroblogon is közzétette, ahova két és fél évvel a kitiltása után tért vissza. A volt elnök fiókját az általa szított 2021. január 6-i puccskísérletet követően tették elérhetetlenné, de a közösségi oldalt tavaly megvásárló, újabban szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket hirdető Elon Musk már a múlt év novemberében visszaengedte őt a platformra. Trump továbbra is - mindenféle alap nélkül - azt hangoztatja, hogy politikai ellenfelei elcsalták a 2020- as elnökválasztást, és igazságtalan üldöztetésnek van kitéve. Csütörtökön, Georgiából való elutazása előtt is azt ismételte, hogy semmi rosszat nem tett, egyben arra utalt, hogy azért akarják megbüntetni, mert jogi úton megtámadta az eredményeket. Valójában többek között azért indult vele szemben büntetőeljárás, mert könyörgéssel és fenyegetőzéssel próbált rávenni helyi (republikánus) tisztségviselőket, hogy tisztességtelen módon változtassák meg a választás kimenetelét, miután a bíróságon az összes erre vonatkozó keresetet elvesztette. Kampánya és szövetségesei a 2020-as választással összefüggésben országszerte több mint 60 jogi beadvánnyal éltek, de mindet elbukták. Bizonyítékok híján a keresetek zömét komolytalannak minősítették a különböző bírók, köztük olyanok is, akiket Trump nevezett ki a posztra. A makacs tények dacára a republikánusok többnyire ártatlannak tartják a volt elnököt a georgiai demokráciaellenes összeesküvés ügyében. Az AP-NORC friss közvélemény-kutatása szerint országos szinten a párt regisztrált szavazóinak mindössze a 16 százaléka véli úgy, hogy Trump bűnt követett el. További 26 százalékuk erkölcstelennek, de nem illegálisnak ítélte a magatartását, 31 százalék szerint nem tett semmi rosszat, a fennmaradó 27 százalék pedig azon állásponton van, hogy nem tud eleget ahhoz, hogy véleményt alkosson. A felmérésből az is kiderült, hogy a republikánusok 74 százaléka hajlandó lenne Trumpra szavazni a 2024-es elnökválasztásokon. A teljes közvéleményben viszont rossz a négy büntetőeljárással szembenéző volt elnök ázsiója. Az amerikaiak 51 százaléka szerint georgiai machinációival törvényt sértett, sőt a lakosság 53 százaléka teljesen elzárkózik attól, hogy jövőre rá adja a voksát, további 11 százalék pedig nem hiszi, hogy rá fog szavazni. 16 százalék A republikánusok ekkora hányada hiszi csak, hogy Trump bűnt követett el a georgiai ügyben A rabosítási fotót általában szégyellni szokták a rajta szereplő egyének, Trump viszont büszkén terjeszti a sajátját úö :í= 7=3O ZP6J z> <oO Kijev a Krím visszavételére készül PARTRASZÁLLÁS Péntekre virradóra megint drónrajokkal támadták az ukránok a Krím félsziget különböző pontjait, az orosz légvédelem szerint azonban a pilóta nélküli eszközöket sikerült megsemmisíteniük Az újabb akció beleillik abba a sorba, amelyről Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó már az előző éjszakai partraszállás után beszélt: folyamatosan támadni fogják minden lehetséges módon a 2014-ben megszállt területet, értésre adva, hogy az ott tartózkodó oroszoknak ajánlatos távozni onnan, függetlenül attól, hogy katonák vagy Oroszországból betelepített civilek, semmi keresnivalójuk ott. Moszkva mindig így járt el: ha elfoglalt egy területet, nekilátott, hogy áttelepítésekkel megváltoztassa ott az etnikai összetételt. Ez azonban nem befolyásolja az ukrán célokat: az Oroszország különböző részeiből odatelepítettek ugyanolyan megszállók, mint akik a fegyveres alakulatok részeként érkeztek. El kell érni, hogy égjen a talpuk alatt a föld - jelentette ki az elnöki tanácsadó. A fokozódó támadások oda vezethetnek, hogy idővel nem a krími híd lesz az oroszok számára a legnépszerűbb menekülési útvonal. Podoljak szerint a hídra semmi szükség, meg kell semmisíteni, éppúgy, mint a komphajós átkelési lehetőséget. Márpedig az ukrán nyilatkozatok azt valószínűsítik, hogy az akciók szaporodni fognak. - Nincs olyan pontja már a félszigetnek, amelyet ne tudnánk elérni, és nemcsak fegyverekkel, hanem a személyi állomány bevetésével is mondta az ukrán felderítés egyik képviselője az Ukrajinszka Pravdának. A csütörtökre virradóra végrehajtott különleges művelet a katonai hírszerzés és a haditengerészet közös akciója volt. Sokkal többet annál, mint ami a Népszava pénteki számában megjelent, továbbra sem tudni. Andrij Juszov szóvivő külön jelezte is, hogy a hírekkel biztonsági megfontolásokból takarékoskodnak, az ilyesmi háború idején, különösen titkosszolgálati részvétellel végrehajtott akciók esetében természetesnek mondható. Azt azonban megerősítette, hogy nagy emberi és haditechnikai veszteségeket okoztak az ellenségnek, az ukrán személyi állományból pedig senki sem sebesült meg. Nyilvánvalóvá tette továbbá, hogy hosszú távú hadműveletről van szó, intézkedések komplex sorozata zajlik. Egyes részletek persze nyilvánosságra kerülnek. Péntekre kiderült, hogy nem egy Storm Shadow rakétával semmisítették meg a Tarhankut-fok közelében, Olenivka falu szomszédságában az odatelepített orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert, hanem az ukrán haditengerészet saját, Neptun típusú rakétájával. Kirilo Budanov, az ukrán katonai felderítés parancsnoka egy nappal a partraszállás előtt a Szabadság Rádiónak nyilatkozva mintegy felkonferálta a néhány órával későbbi akciót: mint mondta, a Krím visszaszerzésére különféle változatok vannak forgalomban, de harci tevékenység, katonai erő alkalmazása nélkül az nem lehetséges. A félszigeten lakóknak üzenve egyszerre szólt a megszállókhoz, a kollaboránsokhoz és az állandó lakosokhoz, mondván, hogy aki ostobaságot követett el, jobb, ha mielőbb távozik. Aki pedig várja az ukrán katonákat, adjon meg nekik minden segítséget, mindenekelőtt a felderítő alegységeknek, annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen, és minél kisebb véráldozatot követeljen. Az akció fontos része volt, hogy a megszállt félszigeten kitűzték az ukrán zászlót. Ez aznap kétszeresen erős szimbolikus jelentőséggel bírt: szólt az ukrán függetlenség ünnepnapjáról, a megszállóknak pedig jelezte, hogy kié az a föld. Az ukrán ünnepről a maguk módján az oroszok is megemlékeztek. A Krímben tartózkodó megszállók razziáztak a krími tatároknál, a moszkvai rendőrök pedig - mint arról az mski.ru az Osztorozsnóra, Moszkva telegramcsatornájára hivatkozva beszámolt - megakadályoztak egy Ukrajnával rokonszenvező akciót. Egy 64 éves férfi, Alekszandr M. az ukrán nemzeti színekből, kék és sárga virágokból kötött csokrot szeretett volna elhelyezni a Kreml tőszomszédságában, a Sándor-kertben, a fasiszták ellen vívott nyolc évtizeddel ezelőtti honvédő háború hős városaira emlékeztető sztélék egyikénél, a Kijev emlékkőnél. A hatóság gyanúját már a férfi öltözéke fölkeltette: sárga rövidnadrág és kék felső volt rajta. Előállították, és jegyzőkönyvben rögzítették a szabálysértést. Apróságnak gondolná az ember, de az orosz paranoiának már a kék-sárga színpár is alkotóeleme. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a titkosszolgálat és az ukrán haditengerészet elismeréssel fogadott összehangolt akciója után figyelmeztetett, hogy a Krím felszabadítása hosszú küzdelem eredménye lesz. A feladat változatlan: fel kell szabadítani az összes megszállt területet, ideértve a Krím félszigetet és a Donbászt is. Ukrajna semmilyen ígéret, még a NATO-tagság fejében sem fog lemondani saját földjéről. A közeljövőről szólva nem zárta ki, hogy a függetlenség napját jövőre is még háborús körülmények közepette lesznek kénytelenek megünnepelni. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kirilo Budanov, az ukrán katonai felderítés parancsnoka azt üzente a krímieknek, hogy aki ostobaságot követett el, jobb, ha mielőbb távozik. Aki pedig várja az ukrán katonákat, adjon meg a felderítőiknek minden segítséget . A z Q cü Z<zgg <z öO