Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)

2023-08-26 / 199. szám

\ / N­­­ÁT V I NÉPSZAVA I "7 2023. augusztus 26., szombat I / Többet mond ezer szónál GEORGIA Negyedszer vették őrizetbe Trumpot, de először készült róla rabosítási fotó. A fénykép történelmi j­elentőségű, a volt elnök viszont a kampányához használj­a. ROSTOVÁNYI ANDRÁS Mindössze húsz percet töltött Do­nald Trump a Georgia állambeli Atlantában található hírhedt Fulton megyei börtönben, amelynek bor­zalmas körülményei rapszövegeket és az intézménnyel szemben indí­tott igazságügyi minisztériumi vizs­gálatot is ihlettek. A fél éven belül negyedszer rabosított 77 éves volt amerikai elnökkel ezúttal nem kivé­teleztek a hatóságok, P01135809-es számú fogvatartottként nyilvántar­tásba vették, és még rabosítási fotót is készítettek róla. A fél éven belül negyedszer rabosított 77 éves volt ame­rikai elnökkel ezúttal nem kivételeztek a hatóságok. A 2024-es republikánus elnökje­löltségre esélyesnek látszó Trump és 18 segítője ellen még a múlt hé­ten emeltek vádat a Joe Biden által megnyert 2020-as elnökválasztás georgiai végeredményének meg­változtatására tett kísérlettel ös­­­szefüggésben. Fani Willis kerüle­ti ügyész tegnapig adott időt arra a vádlottaknak, hogy feladják magu­kat. A volt elnök ezt csütörtök este fél nyolckor, főműsoridőben tette meg; a New York-i celebből az ame­rikai jobboldal domináns alakjává avanzsált milliárdos ezzel is biztosí­totta, hogy megint ő legyen a reflek­torfényben A Fulton megyei rabosítási fotó alighanem bekerül a történelem­­könyvekbe, az Egyesült Államok szégyenteljes időszakának memen­­tójaként. Egyelőre azonban nem biztos, hogy a normákat felrúgó, a békés hatalomátadást megzavaró egykori elnök jogi felelősségre vo­nását illusztrálja-e majd, vagy pedig a Trump-féle áldozati narratívát. A mártírszerepben tetszelgő milliár­dos ugyanis továbbra is a szemünk előtt próbálja átírni a történelmet, erőfeszítéseihez pedig a rabosítási fotót is felhasználja, amelyet állító­lagos politikai üldöztetésének a jel­képeként terjeszt. A fényképet még a Twitterről X-re átnevezett mikroblogon is köz­zétette, ahova két és fél évvel a ki­tiltása után tért vissza. A volt elnök fiókját az általa szított 2021. január 6-i puccskísérletet követően tették elérhetetlenné, de a közösségi oldalt tavaly megvásárló, újabban szélső­­jobboldali összeesküvés-elmélete­ket hirdető Elon Musk már a múlt év novemberében visszaengedte őt a platformra. Trump továbbra is - mindenféle alap nélkül - azt hangoztatja, hogy politikai ellenfelei elcsalták a 2020- as elnökválasztást, és igazságtalan üldöztetésnek van kitéve. Csütörtö­kön, Georgiából való elutazása előtt is azt ismételte, hogy semmi rosszat nem tett, egyben arra utalt, hogy azért akarják megbüntetni, mert jogi úton megtámadta az eredmé­nyeket. Valójában többek között azért in­dult vele szemben büntetőeljárás, mert könyörgéssel és fenyegetőzés­sel próbált rávenni helyi (republiká­nus) tisztségviselőket, hogy tisztes­ségtelen módon változtassák meg a választás kimenetelét, miután a bí­róságon az összes erre vonatkozó keresetet elvesztette. Kampánya és szövetségesei a 2020-as választással összefüggésben országszerte több mint 60 jogi beadvánnyal éltek, de mindet elbukták. Bizonyítékok hí­ján a keresetek zömét komolytalan­nak minősítették a különböző bírók, köztük olyanok is, akiket Trump ne­vezett ki a posztra. A makacs tények dacára a re­publikánusok többnyire ártatlan­nak tartják a volt elnököt a georgiai demokráciaellenes összeesküvés ügyében. Az AP-NORC friss köz­vélemény-kutatása szerint orszá­gos szinten a párt regisztrált sza­vazóinak mindössze a 16 százaléka véli úgy, hogy Trump bűnt követett el. További 26 százalékuk erkölcs­telennek, de nem illegálisnak ítélte a magatartását, 31 százalék szerint nem tett semmi rosszat, a fennma­radó 27 százalék pedig azon állás­ponton van, hogy nem tud eleget ahhoz, hogy véleményt alkosson. A felmérésből az is kiderült, hogy a re­publikánusok 74 százaléka hajlandó lenne Trumpra szavazni a 2024-es elnökválasztásokon. A teljes közvéleményben vi­szont rossz a négy büntetőeljárás­sal szembenéző volt elnök ázsiója. Az amerikaiak 51 százaléka szerint georgiai machinációival törvényt sértett, sőt a lakosság 53 százaléka teljesen elzárkózik attól, hogy jövő­re rá adja a voksát, további 11 száza­lék pedig nem hiszi, hogy rá fog sza­vazni. 16 százalék A republikánusok ekkora hányada hiszi csak, hogy Trump bűnt követett el a georgiai ügyben A rabosítási fotót általá­ban szégyellni szokták a rajta szereplő egyé­nek, Trump viszont büsz­kén terjeszti a sajátját­ ­ ú­ö :í= 7=3O ZP6J z> <oO Kijev a Krím visszavételére készül PARTRASZÁLLÁS Péntekre virradóra megint drónraj­okkal tá­madták az ukránok a Krím félsziget különböző pontjait, az orosz légvé­delem szerint azonban a pilóta nél­küli eszközöket sikerült megsemmi­­síteniü­k Az újabb akció beleillik abba a sorba, amelyről Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó már az előző éjszakai partraszállás után beszélt: folyamatosan támadni fogják min­den lehetséges módon a 2014-ben megszállt területet, értésre adva, hogy az ott tartózkodó oroszoknak ajánlatos távozni onnan, függetle­nül attól, hogy katonák vagy Orosz­országból betelepített civilek, sem­mi keresnivalójuk ott.­­ Moszkva mindig így járt el: ha elfoglalt egy te­rületet, nekilátott, hogy áttelepíté­sekkel megváltoztassa ott az etnikai összetételt. Ez azonban nem befo­lyásolja az ukrán célokat: az Orosz­ország különböző részeiből odate­lepítettek ugyanolyan megszállók, mint akik a fegyveres alakulatok ré­szeként érkeztek. El kell érni, hogy égjen a talpuk alatt a föld - jelentet­te ki az elnöki tanácsadó. A fokozódó támadások oda vezet­hetnek, hogy idővel nem a krími híd lesz az oroszok számára a legnép­szerűbb menekülési útvonal. Po­doljak szerint a hídra semmi szük­ség, meg kell semmisíteni, éppúgy, mint a komphajós átkelési lehetősé­get. Márpedig az ukrán nyilatkoza­tok azt valószínűsítik, hogy az akci­ók szaporodni fognak. - Nincs olyan pontja már a fél­szigetnek, amelyet ne tudnánk elér­ni, és nemcsak fegyverekkel, hanem a személyi állomány bevetésével is mondta az ukrán felderítés egyik képviselője az Ukrajinszka Pravdá­nak. A csütörtökre virradóra végre­hajtott különleges művelet a kato­nai hírszerzés és a haditengerészet közös akciója volt. Sokkal többet an­nál, mint ami a Népszava pénteki számában megjelent, továbbra sem tudni. Andrij Juszov szóvivő külön jelezte is, hogy a hírekkel biztonsá­gi megfontolásokból takarékoskod­nak, az ilyesmi háború idején, külö­nösen titkosszolgálati részvétellel végrehajtott akciók esetében ter­mészetesnek mondható. Azt azon­ban megerősítette, hogy nagy em­beri és haditechnikai veszteségeket okoztak az ellenségnek, az ukrán személyi állományból pedig sen­ki sem sebesült meg. Nyilvánvaló­vá tette továbbá, hogy hosszú távú hadműveletről van szó, intézkedé­sek komplex sorozata zajlik. Egyes részletek persze nyilvá­nosságra kerülnek. Péntekre kide­rült, hogy nem egy Storm Shadow rakétával semmisítették meg a Tar­­hankut-fok közelében, Olenivka falu szomszédságában az odatele­pített orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert, hanem az ukrán haditen­gerészet saját, Neptun típusú raké­tájával. Kirilo Budanov, az ukrán kato­nai felderítés parancsnoka egy nap­pal a partraszállás előtt a Szabadság Rádiónak nyilatkozva mintegy fel­konferálta a néhány órával későbbi akciót: mint mondta, a Krím vis­­­szaszerzésére különféle változatok vannak forgalomban, de harci te­vékenység, katonai erő alkalmazá­sa nélkül az nem lehetséges. A fél­szigeten lakóknak üzenve egyszerre szólt a megszállókhoz, a kollaborán­­sokhoz és az állandó lakosokhoz, mondván, hogy aki ostobaságot kö­vetett el, jobb, ha mielőbb távozik. Aki pedig várja az ukrán katonákat, adjon meg nekik minden segítséget, mindenekelőtt a felderítő alegysé­geknek, annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen, és minél ki­sebb véráldozatot követeljen. Az akció fontos része volt, hogy a megszállt félszigeten kitűzték az ukrán zászlót. Ez aznap kétszere­sen erős szimbolikus jelentőséggel bírt: szólt az ukrán függetlenség ün­nepnapjáról, a megszállóknak pedig jelezte, hogy kié az a föld. Az ukrán ünnepről a maguk módján az oro­szok is megemlékeztek. A Krímben tartózkodó megszállók razziáztak a krími tatároknál, a moszkvai rend­őrök pedig - mint arról az mski.ru az Osztorozsnóra, Moszkva teleg­ramcsatornájára hivatkozva beszá­molt - megakadályoztak egy Ukraj­nával rokonszenvező akciót. Egy 64 éves férfi, Alekszandr M. az ukrán nemzeti színekből, kék és sárga vi­rágokból kötött csokrot szeretett volna elhelyezni a Kreml tőszom­szédságában, a Sándor-kertben, a fasiszták ellen vívott nyolc évtized­del ezelőtti honvédő háború hős vá­rosaira emlékeztető sztélék egyiké­nél, a Kijev emlékkőnél. A hatóság gyanúját már a férfi öltözéke fölkel­tette: sárga rövidnadrág és kék felső volt rajta. Előállították, és jegyző­könyvben rögzítették a szabálysér­tést. Apróságnak gondolná az em­ber, de az orosz paranoiának már a kék-sárga színpár is alkotóeleme. Volodimir Zelenszkij ukrán el­nök a titkosszolgálat és az ukrán ha­ditengerészet elismeréssel fogadott összehangolt akciója után figyel­meztetett, hogy a Krím felszabadí­tása hosszú küzdelem eredménye lesz. A feladat változatlan: fel kell szabadítani az összes megszállt te­rületet, ideértve a Krím félszigetet és a Donbászt is. Ukrajna semmi­lyen ígéret, még a NATO-tagság fe­jében sem fog lemondani saját föld­jéről. A közeljövőről szólva nem zárta ki, hogy a függetlenség nap­ját jövőre is még háborús körülmé­nyek közepette lesznek kénytelenek megünnepelni. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kirilo Budanov, az ukrán katonai felderítés parancsnoka azt üzente a krímieknek, hogy aki ostobasá­got követett el, jobb, ha mielőbb távozik. Aki pedig várja az ukrán katonákat, adjon meg a felderítőik­nek minden segítséget . A z Q cü Z<zgg <z öO

Next