Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-01 / 280. szám
nr I un In DQLr\_/LI_y népszava | o 2023. december 1., péntek I «J Karnyújtásnyira az uniós milliárdoktól FINIS Ha siet a kormány, az idén megnyílhat Magyarország számára a pénzcsap - vélik a Brüsszel-Budapest-alkut ismerő EU-s források. 10 milliárd euró szabadulhat fel, de több mint ennyi még zárolva marad. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL A kabinet közel áll ahhoz, hogy teljesítse az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos uniós elvárásokat, ami csaknem 10 milliárd euró közösségi támogatás feloldását hozhatja magával. (Korábban ezt 13 milliárdra becsülték, a csökkenés azzal függ össze, hogy az összegből eddig nem vonták le azokat a forrásokat, amelyeket az EU különféle szakmai, technikai okokból zárolt ideiglenesen.) Az Európai Bizottság (EB) két apró jogszabályi változtatásra - köztük egy törvénymódosításra - vár, hogy meghozhassa kedvező döntését az igazságügyi rendszer függetlenségét megerősítő átalakításról. Információink szerint a kormány már bemutatta a jogszabályi módosításokat Brüsszelben, és vállalta, hogy legkésőbb a parlament decemberi ülésén jóváhagyja azokat. Az EB azután fog zöld jelzést adni a pénz felszabadítására, hogy a jogi aktusok megjelentek a Hivatalos Közlönyben. Vagyis ha minden jól megy, akkor a biztosi testület december közepén már rá is ütheti a pecsétet a megállapodásra. Ezt követően megkezdődhet a Brüsszelbe már kiküldött számlák megtérítése a felzárkóztatási (kohéziós) alapokból, amelyek összege jelenleg 500 millió euró. A 10 milliárd euró támogatás hét évre szól, nem egyszerre és azonnal lehívható támogatás. Mint többször beszámoltunk róla, tavaly decemberben az EB úgy döntött, hogy Magyarország addig nem férhet hozzá az EU költségvetéséből 2021-2027 között rendelkezésére álló teljes, 22 milliárd eurós kohéziós büdzséhez, amíg nem hozza meg az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló intézkedéseket. Alapvetően négy területen várt el változtatást: kérte a Kúria függetlenségének a megerősítését, az Országos Bírói Tanács hatáskörének a bővítését, annak garantálását, hogy a bírák az EU Bíróságához fordulhassanak előzetes döntéshozatali kérelmeikkel, és annak eltörlését, hogy a hatóságok jogerős bírósági határozatokat támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon. Magyarország idén tavasszal módosította a vonatkozó törvényeket, majd július végén elküldte az első számlákat Brüsszelbe, jelezvén, hogy a maga részéről teljesítettnek tekinti a feltételeket. Az Európai Bizottságnak azonban maradtak fenntartásai, és két levélben is pótlólagos információkat kért. Az utolsót november elején küldte el Budapestre, azt kifogásolva, hogy a Kúria ügyelosztási rendszere teret ad a manipulációra, és a legfelső bírói szerv érvényben hagyott, precedensértékű határozata miatt továbbra is korlátozni lehet a bírák jogát arra, hogy előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához forduljanak. A kormány szerdán küldte meg a nemhivatalos válaszát Brüsszelbe, ami a jelek szerint megfelel az elvárásoknak. Egy EU-s forrás cáfolta, hogy küszöbönálló bizottsági jóváhagyás összefüggésben van Orbán Viktornak az Ukrajna pénzügyi támogatásához kapcsolódó vétó fenyegetésével: „Az európai intézményeknek is tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságot, a törvényeket. Ha követelményeket támasztunk, majd azok teljesülnek, akkor meg kell hoznunk a megfelelő döntést.” Az igazságügyi reform elvileg felszabadíthatná a teljes, 22 milliárdos felzárkóztatási büdzsét, ha Magyarországnak nem kellene egyéb feltételeket is teljesítenie. Csakhogy az EU további pénzeket blokkol a rendszerszintű korrupció, a melegközösségek és a migránsok diszkriminációja, valamint az akadémiai szabadságot csorbító intézkedések, a közalapítványok által működtetett intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenség miatt. A 10 milliárd eurón felül felfüggesztett pénzügyi forrás sorsa még bizonytalan, a kormány egyelőre nem teljesíti maradéktalanul a jogállamisági eljárásban megszabott és alapvetően a korrupció felszámolását célzó feltételeket, ami sok egyéb mellett akadályozza 21 magyar alapítványi egyetem hozzáférését az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz. És nem hajtotta végre a többi, az alapvető jogok tiszteletben tartásához kötődő feltételt sem. Emiatt jelenleg több mint 9 milliárd euróhoz nem fér hozzá. A 10 milliárd eurón felül felfüggesztett pénzügyi forrás sorsa még bizonytalan, mert a kormány nem teljesíti maradéktalanul a jogállamisági eljárásban megszabott és alapvetően a korrupció felszámolását célzó feltételeket 22 milliárd euró volt a tét, ebből 10 milliárdra kaphat engedélyt a kormány a következő hetekben $OQ 's inOO „Orbán mindig vétóval fenyegetőzik, aztán a végén megoldjuk" Az Európai Bizottság költségvetési biztosa bízik benne, hogy az uniós vezetők év végi csúcstalálkozójukon megállapodnak az Ukrajnának négy évre nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról. Johannes Hahn nem tart attól, hogy Orbán Viktor ellenállása miatt meghiúsul az egyezség. - Ha megnézzük, mi volt egy éve vagy két éve, ahányszor csak komoly döntéseket kellett hoznunk a büdzséről, Magyarország mindig előjön a vétófenyegetéssel, aztán mindig találunk megoldást - válaszolta a Népszava kérdésére azon a csütörtöki sajtóbeszélgetésen, amelyen fogadta brüsszeli újságírók egy csoportját, köztük lapunk tudósítóját. A magyar kormány kezdettől fogva ellenzi a megtámadott ország hosszú távú uniós finanszírozását. Utoljára azzal a javaslattal állt elő, hogy az állam- és kormányfők folytassanak stratégiai vitát az Unió Ukrajnával kapcsolatos politikájáról, és csak ezután határozzanak bármilyen pénzügyi segítségről vagy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Mindkét előterjesztésről decemberben döntenének az uniós vezetők, Johannes Hahn megerősítette, hogy a Magyarországgal szemben egy éve elindított jogállamisági eljárásnak még nem látni a végét, a kormány továbbra sem teljesíti a 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatás feloldásához kötött feltételek mindegyikét. - Nem tárgyalunk a magyar kormánnyal, hanem értékeljük a teljesítményét. Jó ideje elmondtuk, hogy mit szeretnénk, most rajtuk a sor, hogy válaszoljanak - mondta a költségvetési biztos. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Rezsipénzzel tartoznak a tankerületek, a miniszter nem is érti ADÓSSÁG Néhány tankerület esetében egyes rezsiszámlákat még nem egyenlítettünk ki, ezek kompenzációját decemberben kapjuk meg - közölte megkeresésünkre a Klebelsberg Központ (KK), miután a Népszava megírta, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint a tankerületi központok összes lejárt adóssága a szeptemberi 1,3 milliárd forintról októberre 1,6 milliárd forintra emelkedett, és a 60-ból már 38 tankerületi központ szerepelt az államkincstár adóslistáján. Ugyanakkor a KK állítása szerint ez nem jelenti azt, hogy a tankerületek el lennének adósodva. Közölték: a KK és a tankerületek együttes költségvetése 692,3 milliárd forint, Gulyás Gergely nem érti, hogyan halmozódhattak fe egyes tankerületekben 100 milliós adósságok a cikkünkben idézett 1,6 milliárd forint ennek 0,23 százaléka. Míg a KK nem érzékel nagy problémát, a csütörtöki kormányinfón kiderült, hogy a kormány komolyabban foglalkozik az üggyel. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Népszava kérdésére elmondta, tájékoztatást kértek a Belügyminisztériumtól (BM) annak tisztázására, ha a tankerületi központok finanszírozása egységesen történik, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kisebb vagy semennyi tartozás sincsen. A miniszter közölte, a kormány egy hónapon belül vár tájékoztatást a szaktárcától. A tankerületek adósságaival kapcsolatban Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője is érdeklődött a BM-nél, ő a napokban kapott választ Rétvári Bencétől, a tárca parlamenti államtitkárától. Rétvári lényegében a tankerületi központokat irányító KK felelősségét firtatta, amikor azt írta, a tankerületek hatékonysági és pénzügyi ellenőrzési hatásköreit a KK gyakorolja, továbbá ők gondoskodnak az irányadó jogszabályok betartásáról, betartatásáról is. Hozzátette, hogy a legutóbbi fűtési szezonban a kormány biztosította a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat, ezért „a tankerületeknek nincs ezen a téren keletkezett lejárt tartozásuk”. Az államtitkár kijelentése viszont ellentmond a KK lapunknak küldött válaszában leírtaknak, amelyben épp kifizetetlen rezsiszámlákkal indokolják a tartozásokat. JUHÁSZ DÁNIEL Rétvári Bence szerint a tankerületeknek nincs rezsitartozásuk, de ezt a Klebelsberg Központ cáfolta tOZKP viriMi >'s OQ Dl Xeo Tüntetés egy tankerületnél: a számlákat nem fizetik, a tanárokat kirúgják