Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)

2023-12-16 / 293. szám

VISSZHANG 3 A rés-ütést keresik BÁLINT ORSOLYA Több mint egy éve, hogy a Game Changer 2.0 - A balta napja című performance-eseményen átadták az első Balta-díjakat. Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre a Game Changer platform részeként alapították meg a sajátos szemléletű díjat, amellyel szeretnék felmutatni a kortárs tánc és előadó-művészet területén látható és láthatatlan ér­tékeket. Az idei, második díjátadó­ra december 9-én került sor az Art Quarter Budapest helyszínén, az eseményt az AHA Kollektíva tánc­­performance-a zárta. Mivel ez új kezdeményezés, amely egyben egy művészeti projekt része, folyamatos változásban van, erről beszélgetünk az alapítók közül Vadas Zsófia Tama­ra és Molnár Csaba táncművészek­kel. Most volt időnk, energiánk megszervezni az átadót, nem akar­tuk a jövő évre halasztani, bár az is kérdés, vajon minden évben ki kell-e nekünk ezeket a díjakat osztani - mondja Molnár Csaba. - Az idén az volt a koncepció, hogy az előző év díjazottjai jelölték a következőket, de a végső döntést mi hoztuk meg az alapján, hogy minden jelölőtől egy jelölt mindenképpen bejusson. Jövőre lehet, hogy a díjazottakkal együtt alkotjuk majd a döntéshozó kuratóriumot. Bár rövid idő volt a megvalósításra, szerencsére a díja­zottak (lásd keretes írásunkat) több­sége el tudott jönni, csak az nem, aki külföldön volt.­­ A Lábán Rudolf-díj kurató­riumának (akik 18 éve minden évadban díjazzák a hazai függet­len előadó-művészeti szcénából a leginnovatívabb koreográfiákat - a szerk.) már korábban átadtuk a díjat, őket a májusi díjátadó eseményükön leptük meg az elismeréssel - teszi hozzá Vadas Zsófia Tamara. - A díj koncepciója még alakul, valami olyasmit szeretnénk kidol­gozni, ami mindig az adott helyzetre, a mi művészi igényünkkel párosulva egyfajta update-ként reagál. Mivel ez valahol egy díj, valahol egy mű­vészeti projekt részeként kezelendő kezdeményezés, folyamatos válto­zásban van - magyarázza Csaba. - Nagyon izgalmas, hogy olyan gene­rációkat is láthatóvá tudunk tenni, akinek a munkásságát mi sem is­mertük korábban, mint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Inté­zet (OSZMI) által javasolt Tatai Má­ria, így egy korábbi generáció is kap­csolatba kerül velünk, illetve még az utánunk jövő, fiatalabb generációval is, gondolok itt például Raubinek Li­lire, akinek a Respect for the 23.000 című előadása nyert díjat. - Ez egyfajta hídképzés is, mert a tánc maga nagyon jelen idejű dolog. Itt az időbeliség érdekesen működik - érzékelteti Tamara. - Sok olyan tán­cos van, akik nagyon fontos tartópil­.»Egyéni alkotóként nem választottuk a társulatalapítást. Alkotói közösség­ként tekintünk egymásra, ahol szabad áramlás van, egyéni projektek és sa­ját hang kialakítására, ugyanakkor a kollektív szemlélet és egymás művészi és emberi fejlődésének ápolása és egyben tartása fontos számunkra. Al­kotók vagyunk, akik szeretünk önma­gunkra és egymásra reflektálni, keres­sük az új modelleket, formátumokat és metódusokat az alkotás szabadsá­gának megélésére. Számunkra fontos a tánc, a performance-művészet ha­tárainak keresése, átlépése, vagy ép­pen a hagyományok újrafelfedezése.” (A Balta-díj alapítóinak ars poeticája) „Tőlem többször kérdezték, amikor külföldre utaztam hiszen az emberek hallják a nemzetközi csatornákon, milyen a kultúrpolitikai helyzet itthon­­, hogy én mikor költözöm? Még mindig azt mondom, hogy Budapesten van az a szakmai, emberi és baráti közeg, ami engem megtart és motivál.’ MOLNÁR CSABA létei egy társulatnak. A koreográfus neve megy tovább, sokan az előadása­ira is emlékeznek, míg a táncos ha ab­bahagyja, vagy elmegy más irányba, például a tanítás felé, jóformán látha­tatlanná válik, de ettől még az ő mun­kássága nagyon jelentős. A Balla-díj­nak az is a célja, hogy személyesebb legyen, és meg tudjuk fogalmazni, mi az, ami miatt fontosnak tartjuk eze­ket a személyeket vagy értékeket elis­merni. A mostani díjátadón a tavalyi díjazottak közül is sokan jelen voltak, akik ezeket a gondolataikat spontán megosztották, kialakult egy beszélge­tés, ami nekünk is hasznos volt. Meg­erősítettek minket abban, hogy ez fontos és különleges kezdeményezés, és hogy meg kell tartanunk ezt a kon­cepciót, hogy ez egy művészeti pro­jekt eleme. Ez a díj sok mindenre szól, lehet előadás, munkásság, kezdemé­nyezés, szakterület, könyv vagy egy akció vagy mozzanat előadásból vagy színházon kívülről is. Ami valamiért fontos és érdekes. Lehet még bátrabb is, akár extrém eseményeknek is me­­mentót állíthat. Bármit és bárkit le­het díjazni, értékelni, kiemelni, hálát adni, emlékezni, ösztönözni a múlt­ból, jelenből vagy a jövőre nézve. A Balta-díjon belül vannak kategóriák is: őrlángdíj, különdíj és közönségdíj. Az őrlángdíj azokat a tánc területén működő alkotókat illeti, akik nem feltétlenül vannak jelen a színpadon, viszont alkotómunkájukkal fenntart­ják a lángot, amely a táncért lobog. Dolgoznak a tánc létjogosultságáért, harcokat vívnak érte, emancipálják a többi művészeti ág mellé. A jövő is kaphat bizalmat­ ­ Noha most a díjazottak közt túl­súlyban volt az előttünk lévő gene­ráció, nem az az elsődleges célunk, hogy a múlt, jelen és a jövő között alkossunk hidakat, mert lehet, hogy jövőre úgy alakul, hogy a díjazottak zöme a jelenben tevékenykedő, hu­szonéves alkotó lesz - veti fel Csaba. - Én nagyon szerettem volna dí­jat adni az AHA kollektívának is, amikor még nem is volt meg a Dense Piece című előadásuk, amire aztán mindenki felfigyelt. Egyszerűen azért, mert ahogy ők együttműköd­nek, amit képviselnek, az értéke­lendő - véli Tamara. - De amikor mi elindítottuk ezt a kezdeményezést, még nem volt lehetőségünk ennyi díjat kiadni, így azzal tudtuk őket támogatni, hogy az átadón jegyeket lehetett nyerni az előadásukra. Ben­nem már akkor felmerült, hogy akár a jövőt is lehet jelölni, ha valaki már dolgozik, csak nem kap elég figyel­met, akkor lehet ez a díj­ösztönzés és a bizalom jele. - Manapság már kevés az olyan díj, ami még pénzbeli jutalommal is jár, talán a Prima Primissima van csak - említi Csaba. - Ebben a díjban is az az érték, hogy emberek látják, elismerik a munkádat. Saját tapasz­talatból is mondhatom, hogy jólesik az a figyelem, ösztönzés és energia, amit egy díj ad. Nem azt mondom, hogy ez erősít meg abban, hogy csi­náld tovább a munkád - egy alkotó­nak kell az egyensúly abban is, hogy ne az elismerésre kiéhezve dolgoz­zon -, de fontos a visszajelzés, ha jókor, jó helyről kapod. Legalább egy időre erőt vagy lesúlyozást tud adni, hogy folytasd, miközben rengeteg az elbizonytalanodás, a pályaelha­gyás a mi szakmánkban. Számomra az a diskurzus is érték, ami e köré tud rendeződni, hogy kit díjazol, és miért. Ez létrehozhat egy inspirá­ló szakmai és emberi teret, aminek megtartó ereje lehet. Tőlem több­ször kérdezték, amikor külföldre utaztam - hiszen az emberek hallják a nemzetközi csatornákból, milyen a kultúrpolitikai helyzet itthon -, hogy én mikor költözöm? Még mindig azt mondom, hogy Budapesten van az a szakmai, emberi és baráti közeg, ami engem megtart és motivál. Egy dolog, milyen a munka, tetszik vagy nem tetszik, attól is függ, milyen szempontok alapján értékel valaki egy művet, de nekem fontos pusztán az emberi elismerése annak, hogy lehet, hogy mást csinálunk, de te is itt vagy, része vagy ennek a szakmai tájképnek. Nekem ez a személyesség nagyon fontos, hogy ne egy elidege­nedett világban éljek és alkossak.­­ Nekem az a reményem, mint ahogyan idén Tatai Mária is a látó­szögünkbe került, hogy ez a nagyon tág spektrum, amit ez a díj lefed, to­vább tágulhat, és különböző köröket kapcsolhat össze - zárja Tamara. Őrláng-díjasok: Ladjánszki Márta táncos, koreográfus, az L1 Egyesület alapítója Tatai Mária, építész, koreográfus, a Láb-jegyzet - Gondolatok és emlékek a kortárs orkesztikáról című kötet szerzője Gál Eszter táncművész, táncpedagógus, az ArtMan Egyesület egyik alapítója Mészöly Andrea táncos, koreográfus, szomatopedagógus, az ArtMenők művészeti programjának egyik csoportvezetője Kálmán Ferenc táncos, pedagógus, testtudatoktató, az 1992-ben alakult Kortárs Táncművészeti Műhely egyik alapítója, a Tánceánia integrált táncegyüttes egyik ve­zetője Közönségdíjas: Raubinek Lili: Respect for the 23.000 című előadása Különdíjasok: A Sín Művészeti Központ jelenlegi és múltbéli munkatársai és munkássága A Lábán Rudolf-díj kuratóriumi tagjainak munkássága „A Balta-díjon belül vannak kategóriák is: őrlángdíj, különdíj és közönségdíj. Az őrlángdíj azokat a tánc területén működő alkotókat illeti, akik nem feltétlenül vannak jelen a színpadon, viszont alkotómunkájukkal fenntartják a lángot, amely a táncért lobog. Dolgoznak a tánc létjogosultságáért, harcokat vívnak érte, emancipálják a többi művészeti ág mellé.” VADAS ZSÓFIA TAMARA <cXZ<>cZO CQ o­NLD 5

Next