Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-18 / 294. szám
121 2023. december 18., hétfő LAPSZÉL 130 milliót ért a Tihanyi-kép Tihanyi Lajos váratlanul felbukkant remekművét, a Tájkép Margit híddal című festményt (képünkön) 130 millió forintért vásárolták meg a Virág Judit Galéria 74. téli aukcióján. Gazdára találtak többek között Gulácsy Lajos Vaszary János, Czóbel Béla alkotásai, és egy Zsolnay óriásváza is, amely 28 millió forintot ért egy licitálónak. NÉPSZAVA Új tagokat választott a Széchenyi Akadémia Pénteki éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Az Irodalmi Osztály tagja Vörös István és Csaplár Vilmos lett, tiszteleti tagnak választották Buda Györgyöt és Vjacseszlav Szeredet. A Képző- és Iparművészeti Osztály új tagjai: Deli Ágnes, Sugár János és Sass Valéria, illetve Rita Ernst tiszteleti tag. A Mozgókép- és Színházművészeti Osztály tagja lett Novák Eszter és Gazdag Gyula. A Zenei Alkotóművészeti Osztály tagja lett Dargay Marcell, tiszteleti tagja pedig Földes Imre. Az Építőművészeti Osztályba választották Kalmár Lászlót és Szalai Andrást, tiszteleti tagnak pedig Köllő Miklóst. A pénteki közgyűlésen címzetes tagnak választották a tagok Hegyi Lórándot és Dávidházi Pétert. A vezetőket megerősítették tisztségükben, változás, hogy a leköszönő Winkler Barnabás helyett Vincze László lesz az Építőművészeti Osztály elnöke. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát 1992-ben alapította a Magyar Tudományos Akadémia mint önálló, társult intézményt, amely saját alapszabállyal rendelkezik, és tisztségviselőit önállóan választja. KULTURA. HU Az East legendás lemeze CD-n A 37 évvel ezelőtti LP-kiadás után CD-n is megjelent a hazai progresszív rockzene történetének kiemelkedő formációja, az East 1986 című lemeze. A technikailag korszerűsített hangzású hanganyag a Kultúrbarlang gondozásában érhető el CD-n. A kiadvány füzetkéjébe bekerültek a dalok szövegei, illetve néhány archív fotó. Az 1986 az East átmeneti időszakát tükrözte: az előző anyagot, az 1984-ben megjelent Az Áldozat (Szodoma) című balettzenét készítő csapatból csak ketten maradtak, az alapító zenekarvezető, basszusgitáros Móczán Péter és a szintén alapító gitáros, Varga János. Hozzájuk csatlakozott 1985-ben Homonyik Sándor énekes. MT EDST 1986 z ■<COm O< öo _____________________________________________________________________________________________KULTÚRA Mahler zongorára ZONGORA A szerencsére még mindig megjelenő fizikai hanghordozók igazi különlegessége a Simon Izabella-Várjon Dénes házaspár Mahlerfelvétele, amelynek előadási színvonala is kiemelkedő. VARGA PÉTER Vannak elképzeléseink, amikor egy újonnan a kezünkbe kerülő lemezt először meghallgatunk, a Simon- Várjon páros Mahler-lemeze, amelyen az I. szimfónia Bruno Walter által készített négykezes zongoraátirata hallható, jócskán felülmúlta előzetes várakozásainkat. Azt persze tudtuk, hogy az eredeti mű nagyszerű alkotás, de mivel a Mahler-életműre legfőképp az a jellemző, hogy az emberi hang mellett a nagyzenekari hangzást igyekszik teljes mértékben kiaknázni, kétséges volt, vajon mit adhat vissza abból egy zongoraátirat egy szimfónia esetében. Jó ideig eltartott, míg Mahler életműve megkapta azt az elismerést, amit megérdemelt. Ebben fő szerepet játszott Bruno Walter, aki saját bevallása szerint is élete egyik fő céljának tekintette karmesterként mestere, barátja szolgálatát. Az első mű, ami a zeneszerzőre irányította a figyelmét, éppen az I. szimfónia volt, az elhatározás is ennek hatására született, és ennek eredményeképp jöhetett létre a mű négykezes zongoraváltozata, amely az eredeti mellett aligalig szólal meg. Az átirat pedig éppen azért érdekes, mert a nagyzenekar több tucat hangszere helyett csak négy kéz áll rendelkezésre, ezért ökonomikusan kell rájuk szabni a zenei tartalmat. Ennek során bizonyos momentumok óhatatlanul kárba vesznek, de ha olyan ihletett és elkötelezett a szerző, mint Bruno Walter, akkor bizony sok részlet meg világosabbá, hangsúlyosabbá válik, szinte önálló zongoramű lesz az eredmény. És ez volt az, ami a lemez első meghallgatásakor a meglepetés fő aspektusát adta, és amiért az előadók is rendkívül sokat tettek. „A karmester a mű iránti teljes alázattal vetette papírra ezt a rendkívüli zongoraletétet, amely ebben a formában egyszerre hű eredetéhez, ugyanakkor a zongora lehetőségei által talán új oldalát is fel tudja mutatni. (...) A darab különleges harmóniavilága és belső szabadsága nagyon tisztán tud érvényesülni a zongora lehetőségei által” - írják a kísérőfüzetben. A Simon-Várjon páros rendkívül összeszokottan dolgozik együtt, mintha egyetlen művészt hallanánk. Pontosan tudják, érzik és megmutatják, hogyan épül fel a mű, a rendkívül gazdag skálán mozgó dallam- és zenei karaktervilág, amelyben a mély érzésektől a maró gúnyig sok minden szerepel, mindig mindegyik az adott jellegnek megfelelően szólal meg. Figyeljünk csak oda a kezdő tétel pianissimóira, vagy a zárótétel viharára. A zeneszerző egyébként az I. Gustav Mahler: I. szimfónia Bruno Walter által készített négykezes zongoraátirata Simon Izabella Várjon Dénes Hungaroton, 2023. szimfóniát Budapesten mutatta be 1889. november 20-án, ekkor az Operaház igazgatója volt. Bár a komponálással lényegében már Lipcsében 1888-ban készen volt, amikor az ottani operában másodkarmesterként működött. A pesti bemutató nem volt túl nagy siker, még gúnyrajz is megjelent az egyik lapban „A Maier-Szofónia” címmel. Mindazonáltal a hangverseny után Mahler bensőséges hangú köszönőlevelet írt a Filharmóniai Társaság tagjainak - lényegében az Operaház zenekara, amely kilépve az árokból hangversenytermi szimfonikus műveket ad elő -, amiben elismerését fejezte ki a kiváló előadásért. Az ebben az évben a fennállásának 170. évfordulóját ünneplő zenekar más téren is első volt: 1853-ban a Nemzeti Színházban működő zenekar karmesterének, Erkel Ferencnek és a zenekar vezető tagjainak köszönhetően indult el a filharmóniai mozgalom, ennek eredményeképpen alakult meg az ország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató szimfonikus zenekara. Az első koncertre 1853. november 20-án került sor, amely egyben elsőként Európában egy bérleti sorozat első hangversenye is volt, a Bécsi Filharmonikusok csak hét évvel később tartották meg első bérletes sorozatukat. Bár az előadásukkal elégedett volt Mahler, a művel nyilvánvalóan ő maga sem annyira, az végleges négytételes formáját - ahogyan ma leggyakrabban felhangzik - csak 1896-ban nyerte el. Ma is a leggyakrabban felhangzó Mahler-szimfónia és az a mű, aminek révén a szerző leggyakrabban megjelenik a világ hangversenytermeiben. A Simon-Várjon páros rendkívül összeszokottan dolgozik együtt, mintha egyetlen művészt hallanánk. Pontosan tudják, érzik és megmutatják, hogyan épül fel a mű, a rendkívül gazdag skálán mozgó dallam- és zenei karaktervilág INFÓ MAHLEF < öz<ö3>oDl o Kételyek színházi rendezvények körül AGGÁLYOK Az Örkény Színház a Kaposvárra tervezett az Országos Színházi Találkozón való részvételéről még nem döntött, a Freeszfe Egyesület a Színházak Éjszakájáról viszont igen: nem lesznek ott. November végén került nyilvánosságra, hogy a sok-sok évig Pécsett rendezett Országos Színházi Találkozó jövő nyáron Kaposváron lesz. A rendezők felhívásával kapcsolatban a budapesti Örkény Színház tett fel kérdéseket Facebook- oldalán. „A jövő évi eseményt szervező Kaposvári Csiky Gergely Színháztól kapott jelentkezési felhívás több kérdést vetett fel, és ezért úgy határoztunk, hogy jelentkezésünkkel csak abban az esetben csatlakozhatunk a kezdeményezéshez, ha az alábbi kérdéseinkre adott válaszokból egy valóban „sokszínű, nyitott és pártatlan” program képe rajzolódik ki - írják, majd kérdeznek: - Kinek a megbízásából és milyen forrásból szervezik az Országos Színházi Találkozót? - A „nagy múlthoz méltó, de bizonyos részleteiben megújuló” találkozó koncepciójának kialakításában mely szakmai szervezetek vettek részt, és milyen fórumokon zajlott ennek megvitatása, kialakítása? Hol ismerheti meg azt a folyamatot a közvélemény? Miért korlátozódik a szemlén való megmutatkozás lehetősége az „állandó játszóhellyel rendelkező kőszínházi társulatokra”, hiszen így kimaradnak a független színházi társulatok, akik a magyarországi színházkultúra elidegeníthetetlen alkotótársai, és a korábbi találkozókon azonos eséllyel jelentkezhettek? - Kik, melyik szakmai szervezetek jelölték a 2024. évi Országos Színházi Találkozó válogatóit? - A korábbi évek gyakorlatával szemben miért szűkül a válogatók lehetősége a színházak által javasolt produkciók megtekintésére? - Mi indokolja a válogatók javaslatainak megrostálását a Csiky Gergely Színház művészeti tanácsa által? Ki állítja össze így végső soron a programot? - A fesztivál programjába be nem válogatott színházak alkotóiból felálló zsűrit ki, és mely szempontok alapján állítja össze? - zárul a teátrum kérdéssora. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet a kikényszerített modellváltás után elhagyó tanárok és diákok által alapított Freeszfe Egyesület a március 23-ra tervezett Színházak Éjszakája programról döntötte el, hogy nem vesz részt a rendezvényen - írják szintén a Facebook-oldalukon. Az Örkény Mesél a bécsi erdője 2017-ben a POSZT legjobbja lett „A Freeszfe Egyesület elfogadta a Színházak Éjszakája programban való részvételt. (...) Ám a sok összekapaszkodásra buzdító szólam a promócióban és a »Minden egy!« felkiáltással aposztrofált szlogen zavar minket. Úgy gondoljuk, ez egy káros és ignoráns üzenet egy olyan szakaszában a színháztörténetnek, ahol példátlan válságok, átalakulások, egyenlőtlenségek és traumák jellemzik a szakmát. Azt üzeni, hogy csupán egyéni sérelmekről van szó, a színházak működése és a benne dolgozók élete vidám, igazságos, gyümölcsöző” (...) Mivel a szlogent és a program üzenetét nem tudjuk tiszta lelkiismerettel képviselni - a Freeszfe nem vesz részt a Színházak Éjszakája programjában - írják. Egy konferenciát viszont szerveznek a színházi világnapon, március 27-én. A programok szakmai és politikai határhelyzeteket, konfliktusokat, traumákat igyekeznek feltárni. A Freeszfe szeretne nyíltan beszélni azokról a problémákról, amikkel a kulturális közeg küzd, hogy közelebb juthassunk ahhoz a vágyott állapothoz, hogy egyszer valóban „Minden egy!” legyen - írják. H. K. Qo 2 O Öo