Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-02 / 1. szám
121g__________________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Kovács András Ferenc Életének 65. évében meghalt Kovács András Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kovács András Ferenc 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben. Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott, és 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1984 és 1989 között a Szentábrahámon, Siménfalván és Székelykeresztúron tanított. 1990 előtt csak nagy nehézségek árán jelenhettek meg a versei. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2008-tól 2019-ig a lap főszerkesztője volt. 1983 óta 43 kötete - köztük gyermekverskönyvek - jelent meg. Versei angol, bolgár, cseh, észt, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd, szerb és szlovén nyelven is olvashatók. 2020. március 2-án a Requiem Tzimbalomra című verskötetéért vehette át az Artisjus irodalmi nagydíjat. NÉPSZAVA Meghalt Tom Wilkinson Életének 76. évében elhunyt az Alul semmi és a Michael Clayton sztárja, a Golden Globe-díjas Tom Wilkinson. A brit színészt kétszer jelölték Oscar-díjra, 2001-ben a legjobb férfi főszereplő kategóriában A hálószobában című filmben nyújtott alakításáért, majd 2007-ben a legjobb mellékszereplő kategóriában a Michael Clayton című filmben nyújtott játékáért. Legutóbb az Alul semmi alapján készült, a Disney+ sorozatában játszott régi színésztársai, Robert Carlyle és Mark Addy társaságában. Az eredeti film 1997-ben hatalmas közönség és szakmai siker volt, számos kategóriában jelölték Oscar- és BAFTA-díjra. Tom Wilkinson ez utóbbit el is nyerte a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. 2009-ben Golden Globe- és Primetime Emmy-díjat nyert az HBO John Adams című sorozatában nyújtott alakításáért. Több mint százharminc filmben szerepelt, köztük olyanokban, mint a Grand Budapest Hotel, Lány gyöngy fülbevalóval, Egy makulátlan elme örök ragyogása, és több BBC-adaptációban, köztük az Értelem és érzelem című Jane Austen-regény tévéfilmváltozatában. NÉPSZAVA zO ' o; öo < zz> < ÖO Tüntettek a butítás ellen TILTAKOZÁS Demonstrációt tartottak szombat délelőtt a Szépművészeti Múzeum előtt, hogy kiálljanak a művészettörténet tantárgy megszüntetése ellen. P. SZABÓ DÉNES „Ha a művészettörténet helyett hazafias nevelés lesz, akkor a Szépművészeti helyén katonai kiképzőközpont lesz?” - állt az egyik demonstráló tábláján december 30-án a Szépművészeti Múzeum előtti tüntetésen. Az eseményre azok jöttek el, akik a tantárgy megszüntetése ellen álltak ki. Míg a múzeum előtt sokan azért várakoztak, hogy bejussanak a január 7-én záruló Renoir-kiállításra, addig a lépcső aljánál a kisebb tömeg gyűlt össze, többen transzparenssel kezükben jelezték nemtetszésüket. A „Hogyan legyünk könnyen, gyorsan hülyék?” és a „Művészettörténet R.I.P. 2024” feliratok mellett még Renoir-tól is olvashattunk egy idézetet: „A művészet tehetetlen, ha az, akinek alkot vak.” Raszler György oktató, a demonstráció fő szervezője felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozását a művészettörténet tárgy megszüntetése ellen. „Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek. Minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története, kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon” - volt hallható. A szöveg kitért arra is, hogy a művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, örökségünk fenntartását és ápolását. „Alulírottak kérjük a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé ismét a művészettörténet tárgyválasztásának lehetőségét a gimnáziumokban, és állítsák vissza a lehetőségét a művészettörténetből való érettségi vizsgának” - mondta Raszler György. György Péter is elégedetlen. „A művészettörténet középiskolai tananyagként való megszüntetése alapjában véve kétségbe vonja a múzeumok legitimitását. Ilyen alapon ha ez valakinek nem tetszik, akkor lesznek szívesek a néprajzot is megszüntetni, mert akkor a Néprajzi Múzeum is tönkremegy. Szóval ez teljes abszurdum mondta lapunknak az esztéta. Egy az eseményen résztvevő családapa szerint a művészettörténet tárgy megszüntetése rohamosan fogja elbutítani a népet. - Magam nem vagyok képzett művészettörténetből, de amit tudok, azt a gimnáziumból tudom. És tudom, hogy az fontos. Két lányom és egy fiam hobbiból foglalkoznak képzőművészettel, és úgy gondolom, igenis jó, hogy az iskolában van, aki ebben őket tudja támogatni. Nem örülnék, ha ez a jövőben nem lenne - mondta a Népszavának. Raszler György a tüntetés szervezésekor úgy vélte, mindenképpen jelezni kellene a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek és a Szépművészeti Múzeumnak, hogy idén megszűnik a közoktatásban a művészettörténet tantárgy. - Gondoltam, erre úgy lehetne a leginkább felhívni a figyelmet, ha felhasználva a még egy hétig tartó Renoir-kiállítás sikerét, transzparensekkel kiállunk az épület elé, hogy az ott várakozó, a művészettörténet iránt érzékeny emberek és a múzeum is felfigyeljen a problémára - mondta a szervező, aki két ELTE gyakorló gimnáziumban is tanít, az Apáczai Csere János Gimnáziumban vizuális kultúra, a Radnótiban pedig művészettörténet-tanár. - A jelen döntés következménye az lesz, hogy a diákok nem fogják ismerni a nagyobb művészettörténeti korszakokat, művészegyéniségeket és alkotásokat. De ez a kisebb probléma, hisz a művészettörténet nemcsak ezen tények összessége, hanem a képek, a látvány értelmezésének képessége is, illetve a kompozíciók, motívumok megértése. Mindez a huszonegyedik században a vizuális kommunikációban az egyik legfontosabb kompetencia - véli Raszler. A 2020-as új Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége pedig teljességgel (gimnáziumokban és szakgimnáziumokban egyaránt) megszűnik Magyarországon. A művészettörténeti ismeretek minimálisra redukált anyagát az új NAT a vizuális kultúra 9-10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be (heti 1x45 percben), ami lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását. A megszüntetett művészettörténet érettségi vizsga mellett a vizuális kultúra középszintű érettségi vizsgájából is kimaradt a művészettörténeti és műelemző ismeretek mérésének lehetősége. Rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartják a döntést A tárgy megszüntetése rohamosan fogja elbutítani a népet «Sät«, stófisMŰM hÜVÉSZíTTORTÍHÜ U ?2m LÁS A2 Ú8 JELENTŐSÉG RASZLER GYÖRGY A demonstráció fő szervezője szerint a látvány értelmezésének képessége, a XX. században a vizuális kommunikációban az egyik legfontosabb kompetencia NÉPSZAVA-INTERJÚ / Értékelni egy gótikus templom homlokzatát Az idén megszűnő művészettörténet tantárgyról Révész Emese művészettörténészt, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docensét kérdeztük. Milyen hatásai lesznek annak, hogy 2024-ben a művészettörténet kikerül az alaptantervből? Rövid és hosszú távon is a legfőbb probléma, hogy a most felnövő nemzedék alapműveltségéből kerül ki a művészettörténet. A 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) ugyanis a 9-10. évfolyamon oktatott vizuális kultúra tárgyba ömlesztette bele a művészettörténeti ismereteket és a médiaismeretet heti egy tanórába. Ebbe a negyvenöt perces időtartamba kellene, hogy beleférjen a képalkotás, a műelemzés, illetve az álló- és mozgóképek történetének áttekintése. Mindezt lehetetlen átadni ennyi idő alatt. Kollektív vizuális örökségünk így teljesen kiszorul egy most érettségizett fiatal látóköréből. Ezt a fejleményt azért tartom súlyosnak, mert amíg mindenki számára természetes, hogy az általános műveltségnek része Szophoklész és Shakespeare, addig úgy tűnik, a NAT szerzői szerint ebbe nem tartozik bele Pheidiász, Rembrandt, Barabás Miklós vagy Bak Imre. Mindez azt tükrözi, hogy a hazai kultúra mai alakítói úgy vélik, a kultúra elsősorban írott forrásokat, szöveges kultúrát jelent, míg a vizualitást nem kezelik azzal egyenrangú módon. Vagyis ez a probléma nemcsak a művészettörténetről szól, hanem általában a vizuális ismeretek kiszorításáról az oktatásból, és tágabban a magyar kultúrából. Milyen készségekkel ruházza fel az embert, ha művészettörténetet tanul? Vegyük az egyszeri turistát, aki városnézőbe utazik egy hosszú hétvégére Székesfehérvárra vagy Bécsbe. Ha nemcsak jókat akar enni és vásárolni, akkor értékelni fogja egy gótikus templom homlokzatát, egy barokk kutat. Fehérváron talán felkeresi az Új Magyar Képtárat, és tudni fogja Bécsben, mit kell megnéznie a Kunsthistorisches Museumban. Mert hatezer kiállított műtárgy közül akkor tud élvezettel és értelemmel válogatni, ha rendelkezik valami előzetes tudással. Különösen Európában, ahol több ezer év kulturális öröksége halmozódott fel. A kollektív tárgyi emlékeket rendszerező művészettörténet tehát elengedhetetlen eszköze a világ értelmes felfedezésének. Ebből az ismeretanyagból éppúgy következik a műemlékvédelem ügyének tudatos képviselete, mint a kortárs művészet felé megnyilvánuló nyitottság. A művészettörténet más tekintetben közvetve fejleszti a vizuális ízlést is, segíti az embert, hogy a közvetlen környezetét ízléssel formálja, hogy eredeti és választékos módon állítsa össze a ruhatárát, avagy megrendelőként egy vizuálisan igényes weboldalt vagy hirdetést meg tudjon különböztetni a képileg szegényes versenytárstól. Hogy látja, a művészettörténet oktatás mennyire követte az általános műveltség változását az utóbbi évtizedben? Nagyon sok múlik a tanár felkészültségén, elhivatottságán. Ismerek olyan kollégát, aki tudatosan emeli be a kortárs művészetet a rajzóráiba. Általában az a helyzet, hogy képzőművész végzettségű szakemberek tanítanak, de egyes helyeken művészettörténészek. Egy aktív, kortárs alkotó nagyobb hangsúlyt helyez napjaink képzőművészeti irányzataira, a történészi szemlélet inkább a múlt törekvéseinek megértését segíti. A művészettörténet ma már nemcsak általános műveltségi kérdés, hanem kőkemény gazdasági tényező. Nyugat-Európában a műemlék- és múzeumlátogatás a nagy hasznot hozó turizmus egyik legfőbb hajtóereje. Ha az oktatásból töröljük ezt a tudásszegmenst, a kulturális iparág potenciális vásárlóit iktatjuk ki. P. SZ. D. Révész Emese: Ez ma már nemcsak műveltségi kérdés, hanem kőkemény gazdasági tényező 2fee \Z OOQ<z<