Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-22 / 18. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' népszava­­ : 2024. január 22., hétfő I O Hanyatlásnak indultak a magyar kisvárosok RANGSOR Szegény térségben lévő, apró borsodi falvak is bekerültek a legtöbbet fejlődő községek közé. Aggasztó, hogy az Egyensúly Intézet szerint a kisvárosok többsége hátrafelé halad. CZENE GÁBOR Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a ma­gyarországi települések fejlettségi szintjét. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek mellett kü­lön kategóriába kerültek a 15 ezer lakosúnál nagyobb és kisebb vá­rosok, valamint az 5000 fő alatti települések. Boros Tamás politi­kai elemző, az intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelke­zésre állnak, és számszerűsíthe­­tően megmutatják egy adott tele­pülés fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellá­tás, közlekedés, új építésű ingatla­nok száma és így tovább). Fontos, hogy nem a települé­sek élhetőségét vizsgálják. Ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szub­jektív tényező. Az például, hogy egy kisvárosban régi épületek, ár­nyas utcák és szép parkok vannak, mindenképpen javítja az életmi­nőséget, de statisztikailag nehezen mérhető. Így aztán előfordulhat, hogy egy kisváros az adatok tükré­ben nem számít fejlettnek, még­is jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősü­lő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen. A kutatás ezért is kapta A jövő települései Magyarországon címet. „Az általunk összeállított rangsor arról tanúskodik, hogy mely tele­pülések készültek fel leginkább a jövő kihívásaira” - fogalmazott Bo­ros Tamás. A fejlettséget tekintve a fővá­rosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezer fősnél né­pesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszá­mú kisvárosoknál Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyé­ben Hévíz. (További részletek térké-Előfordul­hat, hogy egy kisváros nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebb­nek minősü­lő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó tele­pülésen, pünkön.) A borsodi Berente - amely népszavazással vált le Kazincbarci­káról - némileg kilóg az előkelő he­lyen szereplő községek sorából: a település komoly bevételekhez jut a részben a területén fekvő Borsod-­Chem vegyipari cég jóvoltából. Az Egyensúly Intézet azt is meg­nézte, hogy 2014 és 2021 között mely települések fejlődtek a legtöb­bet. Akad néhány furcsaság. A kisvá­rosok kategóriájában a szintén bor­sodi Szikszó harmadik helyezése még könnyen megmagyarázható - a településen működik a Hell ener­giagyártó, amely pár éve 8 milliárd forintból bővítette gyártókomple­xumát -, az már kevésbé magától értetődő, hogy az ugyancsak borsodi Tornakápolna minek köszönhetően vált a legnagyobb fejlődést produ­káló községgé Magyarországon. A Népszava 2022 decemberé­ben abból az apropóból készített riportot az akkor mindössze 22 lel­kes Tornakápolnáról, hogy az adó­hatóság nyilvánosságra hozta: az egész országban itt a legmagasabb az egy főre jutó nettó kereset. Ki­derült, hogy az Edelényi járáshoz tartozó piciny zsákfaluban házat vásárolt egy-két magyar vállalkozó és külföldi házaspár, bizonyára az ő jövedelmük dobta meg az átlagot. Maga a település ettől még nem lett gazdag, az önkormányzat súlyos veszteséggel gazdálkodott. A legtöbbet fejlődő községek so­rában a második és ötödik helyen is borsodi települést találunk - Hejő­kürt (Tiszaújvárosi járás) és Gal­vács (Edelényi járás) -, a harmadik a baranyai Gyöngyösmellék (Szi­getvári járás), a negyedik a zalai Lendvajakabfa (Lenti járás). Utób­bi Magyarország hetedik legkisebb települése, de a többiek lélekszáma sem éri el a 300 főt. A legfejlettebb és 2014-2021 között a legtöbbet fejlődő települések Legfejlettebb Győr-Moson- Sopron Vas Zalaegerszeg Legtöbbet fejlődő Győr Veszprém Balatonfüred Hévíz Lendvajakabfa Zala Fonyód Somogy Komárom Veresegyház Komárom-Esztergom Üröm BiatorbágyO Diósd Székesfehérvár l­ Alsóörs Polgárdi Balatonföldvár Tolna Gyöngyösmellék Baranya Fejér Főt Nógrád Erdőkertes Aszód Gödöllő BudaörsUlli Délegyháza Dömsöc Paks Minn­ Bács-Kiskun eléd Ppd Heves Tornakápolna Galvács Berente Eger Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Kecskemét Csongrád-Csanád Forrás: Egyensúly Intézet/NÉPSZAVA-grafika Hejőkürt Békés Szabolcs-Szatmár-Hajdú-Bihar XII­II. Bereg A legfejlettebb budapesti kerületek: I..V..VI A legtöbbet fejlődő budapesti kerületek: V.. XL. XIII. XXII­IX XXI. XIV. XX. X. NAGYOK BOROS TAMÁS: A budapesti kerületek és a megyeszékhe­lyek az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek Tornakápolnán magas az egy főre jutó kereset, de a falu szegény Boros Tamás hangsúlyozta, hogy ez a lista nem a fejlett telepü­léseket veszi előre, hanem azokat, amelyek a legtöbbet fejlődtek­­ ön­magukhoz képest. Tornakápolna például borzasztóan rossz helyzet­ből indult, mára is csak odajutott, hogy ezredik a kistelepülések fej­lettségi rangsorában. Ennyire kis falvakban néhány faktor változá­sa gyors hatással lehet a fejlettségi mutatókra. A budapesti kerületek és a me­gyeszékhelyek - folytatta az inté­zet igazgatója - az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek, még akkor is, ha a fejlődés üteme rend­kívül eltérőnek bizonyult. Buda­pestet és a megyeszékhelyeket nem számítva 68 város lakossága halad­ja meg a 15 ezer főt, ebből 26 fejlő­dött, 42 pedig nem. A 15 ezer fősnél kisebb városok­ban a legrosszabb a helyzet. Szá­muk 260. Ezeknek a 60 százalé­ka nemhogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött. „A kisvárosokban szinte mindenütt visszafejlődést látunk. Ha van valahol sürgős be­avatkozási terület, akkor ez a tele­püléstípus az” - jelentette ki Boros Tamás. Ami meglepte a kutatókat: a sta­tisztikai adatok alapján a községek és az 5000 fő alatti városok túlnyo­mó többsége fejlődést könyvel­hetett el a vizsgált időszakban. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar fal­vak hirtelen virágzó településekké változtak - magyarázta az Egyen­súly Intézet igazgatója -, hanem azt, hogy saját magukhoz képest magasabb lett a fejlettségi szintjük. Visszaesés csak a falvak és az 5000 fő alatti városok tizedénél tapasz­talható. A leginkább prosperáló kistelepülések elsősorban a főváro­si agglomerációban és Nyugat-Ma­­gyarországon, a Balaton környékén találhatók. Titkolják, megszüntetik-e a családi pótlékot TÁMOGATÁS Nem cáfolta a csa­ládi pótlék megszüntetésének ter­vét a Kulturális és Innovációs Mi­nisztérium. Azt követően vetődött fel a kérdés, hogy a tárca miniszte­re, Csák János egy decemberi, par­lamenti meghallgatáson arra a fel­vetésre, hogy mikor várható a 2008 óta nem emelt családi pótlék össze­gének emelése, azt válaszolta: „(...) Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.” Noha a családi pótlék nem segély, a válasz az ezt firtató kérdésre érkezett. Ezért ébresz­tett kétségeket Ungár Péterben, az LMP társelnökében is, aki írásban azt kérdezte Csák Jánostól: terve­zi-e a kormány, hogy megszünteti a családi pótlékot? Vitályos Eszter, a minisztérium államtitkára reagált a megkeresésre. Levelében többek között azt írta, „a kormány család­­támogatási rendszere sokrétű, en­nek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család- és munkaala­pú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek le­gyen munkája”. Tehát nem adott választ arra, megszüntetnék-e a családi pótlé­kot Ungár Péter azt is megkérdez­te, ha nem tervezi megszüntetni a kormány, mit tett és mit fog tenni annak értékállóságának megőrzése érdekében, s hogyan segít azoknak az egyszülős családoknak, amelyek a közlekedés, betegség, illetve több kiskorú gyermek nevelése miatt nem tudnak elhelyezkedni. Az ál­lamtitkár azt írta, több családi el­látás összege emelkedett január­tól, és ahogy 2023-ban, úgy az idén is több mint 3,003 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatá­sára. Lapunk is megkereste a minisz­tériumot, de válasz nem érkezett. Mint ismert, a családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek közneve­lési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat. A felső élet­kori határ 20 év. Összege 2008 óta változatlan, 12 200 forinttól 25 900 forintig járhat gyermekenként. Több, családokkal végzett felmérés, szakmai szervezet vagy éppen pár­tok érvelése szólt az emelése mel­lett, de a kormány mereven elzár­kózik tőle. MUHARI JUDIT m33 I A támogatás összege 2008 óta változatlan Van, aki a létezéséről se tud, de sokaknak fontos tétel L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője napi kapcso­latban van a szegénységben élő családokkal. Korábban lapunknak azt mondta: a jólétben élő gyerekek azt sem tudják, hogy létezik családi pótlék, a leszakadó rétegeknél viszont komoly és fontos tétel, amely az alapszükségletekhez, a megélhetéshez feltétlenül kell. Hogy az összegét nem emeli a kormány, azt jelenti, hogy nem segíti e társadalmi csoport tisztes gyereknevelését. Az összes többi családpolitikai elem kizárólag a jó státuszúakat támogatja, ráadásul nem alanyi jogon jár. A szegény­ségben élő családoknál ha jön a családi pótlék, bevásárolnak, és ilyenkor esetleg nemcsak kenyeret kapnak a gyerekek, hanem egy szelet csokit vagy egy üveg üdítőt is. Ők ugyanúgy vágynak ezekre a finomságokra, mint bárki más - mondta. öo><

Next