Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-22 / 18. szám
pm rrSI n DurvJLU' népszava : 2024. január 22., hétfő I O Hanyatlásnak indultak a magyar kisvárosok RANGSOR Szegény térségben lévő, apró borsodi falvak is bekerültek a legtöbbet fejlődő községek közé. Aggasztó, hogy az Egyensúly Intézet szerint a kisvárosok többsége hátrafelé halad. CZENE GÁBOR Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a magyarországi települések fejlettségi szintjét. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek mellett külön kategóriába kerültek a 15 ezer lakosúnál nagyobb és kisebb városok, valamint az 5000 fő alatti települések. Boros Tamás politikai elemző, az intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelkezésre állnak, és számszerűsíthetően megmutatják egy adott település fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellátás, közlekedés, új építésű ingatlanok száma és így tovább). Fontos, hogy nem a települések élhetőségét vizsgálják. Ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szubjektív tényező. Az például, hogy egy kisvárosban régi épületek, árnyas utcák és szép parkok vannak, mindenképpen javítja az életminőséget, de statisztikailag nehezen mérhető. Így aztán előfordulhat, hogy egy kisváros az adatok tükrében nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősülő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen. A kutatás ezért is kapta A jövő települései Magyarországon címet. „Az általunk összeállított rangsor arról tanúskodik, hogy mely települések készültek fel leginkább a jövő kihívásaira” - fogalmazott Boros Tamás. A fejlettséget tekintve a fővárosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezer fősnél népesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszámú kisvárosoknál Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyében Hévíz. (További részletek térké-Előfordulhat, hogy egy kisváros nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősülő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen, pünkön.) A borsodi Berente - amely népszavazással vált le Kazincbarcikáról - némileg kilóg az előkelő helyen szereplő községek sorából: a település komoly bevételekhez jut a részben a területén fekvő Borsod-Chem vegyipari cég jóvoltából. Az Egyensúly Intézet azt is megnézte, hogy 2014 és 2021 között mely települések fejlődtek a legtöbbet. Akad néhány furcsaság. A kisvárosok kategóriájában a szintén borsodi Szikszó harmadik helyezése még könnyen megmagyarázható - a településen működik a Hell energiagyártó, amely pár éve 8 milliárd forintból bővítette gyártókomplexumát -, az már kevésbé magától értetődő, hogy az ugyancsak borsodi Tornakápolna minek köszönhetően vált a legnagyobb fejlődést produkáló községgé Magyarországon. A Népszava 2022 decemberében abból az apropóból készített riportot az akkor mindössze 22 lelkes Tornakápolnáról, hogy az adóhatóság nyilvánosságra hozta: az egész országban itt a legmagasabb az egy főre jutó nettó kereset. Kiderült, hogy az Edelényi járáshoz tartozó piciny zsákfaluban házat vásárolt egy-két magyar vállalkozó és külföldi házaspár, bizonyára az ő jövedelmük dobta meg az átlagot. Maga a település ettől még nem lett gazdag, az önkormányzat súlyos veszteséggel gazdálkodott. A legtöbbet fejlődő községek sorában a második és ötödik helyen is borsodi települést találunk - Hejőkürt (Tiszaújvárosi járás) és Galvács (Edelényi járás) -, a harmadik a baranyai Gyöngyösmellék (Szigetvári járás), a negyedik a zalai Lendvajakabfa (Lenti járás). Utóbbi Magyarország hetedik legkisebb települése, de a többiek lélekszáma sem éri el a 300 főt. A legfejlettebb és 2014-2021 között a legtöbbet fejlődő települések Legfejlettebb Győr-Moson- Sopron Vas Zalaegerszeg Legtöbbet fejlődő Győr Veszprém Balatonfüred Hévíz Lendvajakabfa Zala Fonyód Somogy Komárom Veresegyház Komárom-Esztergom Üröm BiatorbágyO Diósd Székesfehérvár l Alsóörs Polgárdi Balatonföldvár Tolna Gyöngyösmellék Baranya Fejér Főt Nógrád Erdőkertes Aszód Gödöllő BudaörsUlli Délegyháza Dömsöc Paks Minn Bács-Kiskun eléd Ppd Heves Tornakápolna Galvács Berente Eger Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Kecskemét Csongrád-Csanád Forrás: Egyensúly Intézet/NÉPSZAVA-grafika Hejőkürt Békés Szabolcs-Szatmár-Hajdú-Bihar XIIII. Bereg A legfejlettebb budapesti kerületek: I..V..VI A legtöbbet fejlődő budapesti kerületek: V.. XL. XIII. XXIIIX XXI. XIV. XX. X. NAGYOK BOROS TAMÁS: A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek Tornakápolnán magas az egy főre jutó kereset, de a falu szegény Boros Tamás hangsúlyozta, hogy ez a lista nem a fejlett településeket veszi előre, hanem azokat, amelyek a legtöbbet fejlődtek önmagukhoz képest. Tornakápolna például borzasztóan rossz helyzetből indult, mára is csak odajutott, hogy ezredik a kistelepülések fejlettségi rangsorában. Ennyire kis falvakban néhány faktor változása gyors hatással lehet a fejlettségi mutatókra. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek - folytatta az intézet igazgatója - az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek, még akkor is, ha a fejlődés üteme rendkívül eltérőnek bizonyult. Budapestet és a megyeszékhelyeket nem számítva 68 város lakossága haladja meg a 15 ezer főt, ebből 26 fejlődött, 42 pedig nem. A 15 ezer fősnél kisebb városokban a legrosszabb a helyzet. Számuk 260. Ezeknek a 60 százaléka nemhogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött. „A kisvárosokban szinte mindenütt visszafejlődést látunk. Ha van valahol sürgős beavatkozási terület, akkor ez a településtípus az” - jelentette ki Boros Tamás. Ami meglepte a kutatókat: a statisztikai adatok alapján a községek és az 5000 fő alatti városok túlnyomó többsége fejlődést könyvelhetett el a vizsgált időszakban. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar falvak hirtelen virágzó településekké változtak - magyarázta az Egyensúly Intézet igazgatója -, hanem azt, hogy saját magukhoz képest magasabb lett a fejlettségi szintjük. Visszaesés csak a falvak és az 5000 fő alatti városok tizedénél tapasztalható. A leginkább prosperáló kistelepülések elsősorban a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon, a Balaton környékén találhatók. Titkolják, megszüntetik-e a családi pótlékot TÁMOGATÁS Nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Azt követően vetődött fel a kérdés, hogy a tárca minisztere, Csák János egy decemberi, parlamenti meghallgatáson arra a felvetésre, hogy mikor várható a 2008 óta nem emelt családi pótlék összegének emelése, azt válaszolta: „(...) Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.” Noha a családi pótlék nem segély, a válasz az ezt firtató kérdésre érkezett. Ezért ébresztett kétségeket Ungár Péterben, az LMP társelnökében is, aki írásban azt kérdezte Csák Jánostól: tervezi-e a kormány, hogy megszünteti a családi pótlékot? Vitályos Eszter, a minisztérium államtitkára reagált a megkeresésre. Levelében többek között azt írta, „a kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család- és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája”. Tehát nem adott választ arra, megszüntetnék-e a családi pótlékot Ungár Péter azt is megkérdezte, ha nem tervezi megszüntetni a kormány, mit tett és mit fog tenni annak értékállóságának megőrzése érdekében, s hogyan segít azoknak az egyszülős családoknak, amelyek a közlekedés, betegség, illetve több kiskorú gyermek nevelése miatt nem tudnak elhelyezkedni. Az államtitkár azt írta, több családi ellátás összege emelkedett januártól, és ahogy 2023-ban, úgy az idén is több mint 3,003 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására. Lapunk is megkereste a minisztériumot, de válasz nem érkezett. Mint ismert, a családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat. A felső életkori határ 20 év. Összege 2008 óta változatlan, 12 200 forinttól 25 900 forintig járhat gyermekenként. Több, családokkal végzett felmérés, szakmai szervezet vagy éppen pártok érvelése szólt az emelése mellett, de a kormány mereven elzárkózik tőle. MUHARI JUDIT m33 I A támogatás összege 2008 óta változatlan Van, aki a létezéséről se tud, de sokaknak fontos tétel L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője napi kapcsolatban van a szegénységben élő családokkal. Korábban lapunknak azt mondta: a jólétben élő gyerekek azt sem tudják, hogy létezik családi pótlék, a leszakadó rétegeknél viszont komoly és fontos tétel, amely az alapszükségletekhez, a megélhetéshez feltétlenül kell. Hogy az összegét nem emeli a kormány, azt jelenti, hogy nem segíti e társadalmi csoport tisztes gyereknevelését. Az összes többi családpolitikai elem kizárólag a jó státuszúakat támogatja, ráadásul nem alanyi jogon jár. A szegénységben élő családoknál ha jön a családi pótlék, bevásárolnak, és ilyenkor esetleg nemcsak kenyeret kapnak a gyerekek, hanem egy szelet csokit vagy egy üveg üdítőt is. Ők ugyanúgy vágynak ezekre a finomságokra, mint bárki más - mondta. öo><